Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-29 / 74. szám
Rendőrkordon, vízágyúk Moszkvai tüntetések Március 31. A VSZ megszűnése Március 31-ével szerző- désjogilag megszűnnek a varsói katonai tömb katonai szervei és struktúrái. Amióta a politikai tanácskozó testület február 25-i budapesti rendkívüli ülésén meghozta az erre vonatkozó döntést, a tagállamok ■politikusai és sajtóorgánumai, közvélemény-szócsövei és katonai méltóságai hol cinikusan, hol nosztalgikusan kommentálják a történteket, de míg a „csatlósok” könnyedén túlteszik magukat a dolgokon, Moszkva szemmel láthatóan küszködik mind a tanulságokkal, mind a tengernyi új problémával. Szovjet elemzők elsősorban azon a fonákságon döbbennek meg, hogy jóllehet a Varsói Szerződés hozta létre a hadászati paritást, amelynek jótékony következménye lett az enyhülés, vele a közép-kelet-euró- pai demokratizálódás —, hogy a peresztrojkáról ne is beszéljünk —, éppen ez a Varsói Szerződés veti el a hozzávetőleges kelet—nyugati katonai egyensúly érvés eszközrendszerét. Pontosabban, felhatalmazza a Szovjetuniót, hogy egyedül tartson egyensúlyt a NATO-val és számtalan elágazásával. Bizottság vizsgálja Tűz az amsrikai nagykövetségen A szovjet tűzoltóknak csütörtök délutánra sikerült lokalizálni a tüzet, amely délelőtt keletkezett az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének épületében. Egy személy enyhébb füstmérgezést szenvedett, és a tízemeletes épületben súlyos károk keletkeztek. A nagykövetség moszkvai épületében feltehetően hegesztési munkák okozták a tüzet — közölte a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítójával a tűzoltóság egyik illetékese. A tűz délelőtt 10 óra 18 perckor az egyik liftaknában keletkezett, és átterjedt az épület belsejére, illetve tetejére. Az amerikai követség illetékesei negyven percen át nem engedték belépni az épületbe a helyszínre érkezett tűzoltókat. A lángokat végül 12 óra 32 perckor sikerült elfojtani. Az eset pontos okának kivizsgálására bizottság alakult. A szovjet központi vezetés hallgatólagosan beleegyezett abba, hogy a csütörtök estére tervezett tüntetést megtartsák a két gyülekezési helyen. Ám a rendőri erők minden eszközzel meg fogják akadályozni, hogy a tömeg az eredeti terv szerint a Kreml tőszomszédságában levő Manyezs térre vonuljon. Erről a szovjet belügyminiszter tett bejelentést csütörtök délután a szovjet parlament ülésén. Ezt megelőzően Mihail Gorbacsov fogadta Ruszlan Haszbulatovot, az oroszországi parlament elnökének első helyettesét, aki a köz- társasági népképviselőkongresszus határozatát ismertetve a rendőri erők azonnali visszavonását követelte a szovjet államfőtől. Gorbacsov a közbiztonság megóvására hivatkozva (és nyilván tekintetbe véve az esti órákra meghirdetett nagyszabású ellenzéki tömegdemonstrációt) ezt elutasította. Ugyanakkor hajlott arra, hogy pénteken a reggeli órákban kivonják a szovjet főváros központjából a megerősített rend- fenntartó egységeket. Borisz Pugo közölte a parlamenttel, hogy a rendkívüli biztonsági intézkedések foganatosítására 50 ezer rendőrt mozgósítottak a szovjet fővárosban. Közlése szerint a rendőröknél fegyver nincs. A szovjet belügyminiszter közlése szerint a szovjet belügyminisztérium a nap folyamán több névtelen fenyegető telefonhívást kapott, amelyekben robbantásokat és a képviselők elleni akciókat helyeztek kilátásba. A Demokratikus Oroszország nevű szervezet meghirdette tömeggyűlés előtt egy órával körülbelül 20 ezer ember gyűlt össze a Kremltől nem messze levő Arbat téri gyülekezőhelyen, míg a Majakovszkij téren Az oroszországi népképviselő-kongresszus úgy döntött, hogy péntek reggelig, vagyis addig, amíg ki nem vonják Moszkva központjából a rendőri alakulatokat és a katonai teherautókat, felfüggeszti plenáris ülését. A tanácskozás felfüggeszszámuk becslések szerint megközelíti a 30 ezret. Az ostromállapot képét mutató moszkvai városközpontot a Kalinyin sugárúton, az Arbat tér magasságában rendőrök és golyóálló mellényt viselő katonák zárták le. A közelben két vízágyú is feltűnt. A tüntetők, élükön a Szovetunió népképviselőivel, a jelek szerint megpróbálnak a lezárt központ felé vonulni. A szovjet belügyminiszter mintegy kompromisszumos megoldásként délután azt közölte a szövetségi parlamentben, hogy a gyülekező- helyeken engedélyezik a gyűlések megtartását, a városközpontba azonban nem fogják beengedni a tömeget. A kora esti órákban a Majakovszkij téren egyesült a két külön-külön tüntető tömeg. A Minszk Szálló előtt létrehozott emelvényről Mihail Bocsarov képviselő, Borisz Jelcin gazdasági tanácsadója általános sztrájkra szólította fel a tömeget arra az esetre, ha az ellenzéknek sikerülne leváltania az oroszországi parlament elnökét. A moszkvai ellenzéki megmozdulások résztvevői mindkét helyszínen elálltak a városközpontba való bevonulástól, miután a pajzsokkal felszerelt rend- fenntartó erők kordonja megállásra késztette őket. Az Arbat téren tartott nagygyűlés első szónoka Nyikolaj Travkin, az Orosz- országi Demokrata Párt vezetője — utalva a példátlan méretű moszkvai rendőri előkészületekre — kijelentette: a hatalom ezúttal már nem csupán fenyeget, hanem cselekszik is. Mihail Poltarin, oroszországi tájékoztatási miniszter felszólította a városi közüzemek dolgozóit, hogy szüntessék be az SZKP, a kormány és a televízió villanyárammal, fűtéssel és vízzel való ellátását. téséről szóló döntés azután született meg, hogy Ruszlan Haszbulatov beszámolt a szovjet elnökkel folytatott megbeszéléséről. Borisz Jelcin, mintegy a hatalom kettős jellegét is hangsúlyozva, csütörtökön utasította az oroszországi belügyminisztert és a moszkvai tanácsot: tegyék meg a szükséges intézkedéseket a rendbontások megakadályozására. A népképviselők radikáli- sabbjai az elnöki .válasz ismertetése után egyenesen azt javasolták, hogy a kongresszust haladéktalanul re- kesszék be. Ezt a javaslatot azonban leszavazták, s ehelyett született az az áthidaló megoldás, hogy péntek reggelig felfüggesztik a plenáris ülést és szekciókban folytatják a munkát. A küldöttek abban is állást foglaltak, hogy testületileg nem vesznek részt a csütörtök estére tervezett moszkvai megmozduláson, amelyet a szovjet kormány korábban betiltott. ★ Jelcin újságírók előtt nyilatkozott a Kremlben: az oroszországi föderáció elnökének megválasztása valószínű időpontjaként májust jelölte meg, hozzátéve, hogy végleges döntés a kongresszustól várható. Az orosz parlamenti elnök lehetségesnek tartotta, hogy az „Oroszország kommunistái” elnevezésű frakció kísérletet tesz leváltására, de biztosra vette, hogy ki tudja védeni a támadást. I Külföldi esemércjf&lc - | í «gy immlatban Többnapos munkalátogatásra tegnap Párizsba érkezett Husszein, jordániai király. A Az Olasz Szocialista Párt (PSI) csütörtökön követelte a Giulio Andreotti vezette kormány lemondását. A Több mint 56 ezer albán menekült el hazájából a múlt év júniusa óta — jelentette diplomáciai körökre hivatkozva a jugoszláv Tan- jug hírügynökség. A Helmut Kohl német kancellár az osztrák televízióban sugárzott tegnapi interjújában — a Gorbacsov-ellenes tüntetés napján — védelmébe vette a szovjet elnököt. A A Kuvaitban lángoló olajkutak környezetkárosító hatása elérheti vagy akár meg is haladhatja az öt évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófa szintjét — vélik ENSZ-szakértők. A Négyórás figyelmeztető sztrájkot tartottak Lengyelországban a katowicei vajdaság közlekedési vállalatának dolgozói: 1240 autóbusz és 540 villamos nem indult el. A A sprb parlament tegnap elfogadta a sajtótörvényt: eltörölték a cenzúrát, a kiadói programbizottságokat megszüntették, de a törvény semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a kisebbségekre vonatkozóan. A Közös közlemény aláírásával ért véget az észt és a szövetségi küldöttség kétórás moszkvai tanácskozása csütörtökön. A Április végén megszűnik az Interflug, volt keletnémet légitársaság — jelentette be a felszámolási folyamat vezetője. A Nemzetközi fellépést sürgetett a további iraki vérontás megakadályozására Párizsban tartott sajtókonferenciáján az iraki kurdok egyik vezetője. A A szlovén parlament előbb megszavazta, majd szinte ugyanolyan arányban elvetette azt a javaslatot, hogy tűzzék napirendre a szlovén elszakadásról szóló javaslat vitáját. A hatalom kettős jeffsge Felfüggesztette munkáját ez eresz k Megoldás egypásríi kapfafára A kapitány hajót égetett A zebegényi polgármester, Krebsz Ferenc, és a jegyző, Horváth Adrienn mindjárt fölháborodásukkal kezdik. Hogy nem is voltak hajók abban a kis átjáróban, ahonnan tegnap reggel elhordták Farkas Vince hajóskapitány holmijait. Mutatják az önkormányzati hivatal udvarára lerakodott fahasábokat, szerszámokat, műszereket, a fiatal jegyzőnő szerint ezek még csak nem is leendő hajók, meggyőződése szerint ezek már csak limlomok. És különben is, őrizetlenül voltak, bárki elvihette volna. Ezzel szemben soha senki el nem vitte. Csak most, hivatalba lépése harmadik hónapjában a polgármester. A másik kifogása az indulatos jegyzőnőnek, hogy — ellentétben kedden megjelent cikkünk információjával —, a részleges kilakoltatásról nem a testület döntött, sőt, a jegyző sem írta alá a határozatot, azt egyesegyedül a polgármester jegyezte. Mégpedig azért, mert a hajózási múzeum kontra önkormányzat pere még nem zárult le. Több vitatott terület van Farkas Vince háza táján, s az egyik az a kis átjáró, ahonnan a kálvária s az öreg templom megközelíthető. S minthogy az önkormányzat a tanácstól kapott közterületi listát fogadja el mérvadónak, a hajóskapitány pedig a ház vételekor kapott földhivatali térképet, a per hat éve és még mindig tart. Horváth Adrienn ezért csak szóban támogatja a polgármestert, a joghézagra, az esetleges visszakozás lehetőségére még a döntés előtt fölhívta a figyelmét. Ezért sietnek hangsúlyozni, hogy a tegnapi esemény egyedül a polgármester döntése, s az ő egyszemélyi felelőssége. Ezért is furcsa, a folyamatban lévő per fényében, hogy a polgármester és a jegyző a törvényesség rendületlen őreként próbálják magyarázni a kilakoltatást. Ami egyébként indulatoktól nem mentesen, de különösebb látványosság nélkül történt meg a zebegényi Szőnyi István utcában. A tíz órára hívott újságírók már csak a kitakarított közt láthatják, s részesei lehetnek egy kis perpatvarnak a múzeum tulajdonosai és a szomszédasszony között. Ez arról folyik, hogy elférlek-e turisták meg a helybeliek a fahasábok mellett az átjáróban vagy sem. A polgármester azonban nem vitatkozó típus, ő a tanácsi leltárt mutatja: ez a köz a falué, illetve az önkormányzaté. S ő ennek ad hitelt. Már csak azért is, mert a zebegényiek megválasztották őt, s akkor Zebegény- ben rendnek kell lennie. Például a hajósmúzeum mögötti kis utcában is. Elsőként természetesen, mert hasonló polgármesteri döntésre mindeddig Zebegény- ben nem került sor. A hajnali rakodás nem zavarta meg a múzeum előszezoni életét. A hajóskapitány, aki a múzeumi anyagot feleségével együtt gyűjtötte, építette, gondozza, mutogatja, éppen tárlatvezetést tart egy iskolai csoportnak. A pattanásos arcú fiúk és a lófarkas lányok ámulnak-bámülnak az indiáncsónakok s a hozzá tartozó történetek láttán- hallatán. A kapitány úr alaposan megmutat, részletesen elmagyaráz mindent, pedig most nem azért van itt. A kertben, a szemerkélő eső ellenére már ki van készítve egy sorhajó meg egy hadihajó modellje, a kapitány felesége már locsolja olajjal. A hajók azonban nehezen akarnak meggyulladni, többszöri nekirugaszkodásra sikerül csak. A kapitány a továbbra * is ámuló-bámuló iskolásoknak kis beszédet rögtönöz, hogy miért is tiltakozik az ötvenezer forint értékű hajó fölgyújtásával. Azért, mert a múzeumot az értetlen emberek és a hivatal veszélyeztetik, például kilakoltatással, mondja. A kapitánynak papírja van arról, hogy az átjáróban egy méter őt illeti, az ő tulajdona. A polgármesternek leltárja van arról, hogy az egész átjáró tanácsi, most önkormányzati fönnhatóság. A polgármester kérte, hogy a kapitány pakoljon el onnan. A kapitány kérte a polgármestert, hogy ne kelljen elpakolnia onnan. A polgármester azt rriondja, az évek óta húzódó ügyet ki kellett mozdítani a holtpontról. A kapitány azt mondja, ez erőszak. A jegyző pedig azt mondja, nem biztos, hogy törvényesen jártak el. De nagyon reménykedik benne, bár bántódása ellenkező esetben sem lesz, hiszen hivatalosan tiszta a keze. A polgármester viszont vállalja a kockázatot a többség, a választók érdekében. Hogy esetleg Farkas Vince is rá szavazott? Nos, így is csak egy szavazatot veszíthet. Meg egy ügyet. Amit ugyan sikerült a holtpontról kimozdítania — lám, a tanácsrendszer erre sem volt képes hat évig —, de a megoldás mikéntje nem marad el az egypárti kaptafától. Amelyben minden ember egyforma volt, egyformán sújtotta őket a törvény betűje, s amelyben a hivatal szava volt mindig a döntő. Az erősebb jogán. — jakubovits — HSÍVSZÍNRAJZ Csőre töltve A bukszusokat kivágatta á félelem. Örökzöld szép kört rajzoltak az egymást ölelő puszpángbokrok a kút körül, de potenciális búvóhellyé váltak, amióta megszaporodtak a rablások. Ki velük! Csupasz a környék. Messziről látni, ki jön. Tudni lehet, ki az, aki jön! A térképen egy vonal: az út. Egy pötty az út mellett: a benzinkút. Nem nyomasztó és nem kicsiny a forgalom. Közepes. Ismerősök és ismeretlenek sorolnak a kútoszlopok mellé. Hatan fogják váltva a töltőpisztolyt. Mégis heten vannak. A hetedik Nyuszi. Az őrkutya. Hatalmas termetű, nyugodt jószág. Német juhász farkas. „Senkitől nem fogad el kaját, csak tőlünk, hatunktól.” A főnök mondja ezt, büszkén. Pörög a számláló, telik a tank, a benzinpára bűze körülfog bennünket. Az ismerős „szevasztok”- kal távozik. „Leültünk ám, tudja? El nem hinné! Biciklivel járnak tankolni! Egy kannával, kettővel. A kocsi meg otthon, a portán, nem jön ide vele a tulaj. Volt, aki először magyarázkodott ...” Tölt, teszi el a pénzt, visszaad, köszöni a borravalót (négy forint), jó utat kíván. Ezerötös Lada lő be, az ifjú az ablakon át nyújtja a kulcsot, foghegyről közli, „ötszázért”. Üveghangig kihúzatott motorral, csikorgó gumikkal távozik. A főnök mosolyog. „A macskajancsi”. Golf motoros Wartburg. „Tíz litert.” Az idős férfi kezében kikészítve a pénz, forintra pontosan. (Marx: „A termék csak a fogyasztásban kapja meg a végső finist. ... Termelés nélkül nincs fogyasztás, de fogyasztás nélkül nincs termelés, így céltalan volna.” Olaj, ioncserélt víz, mosósampon, ablaktörlő lapát, gyújtógyertyák, ékszíjak a kezelőfülke polcain. „Nézze, mindennel próbálkozni kell. Nem kötelező, de miből éljünk? Felére ment vissza az üzemanyag-forgalom ...! Ezt akarták? A kormány vagy kik? Tizenegy éve va- 'gyok itt, de ilyen pocsékul még nem ment!” Jár a keze, köszön, mosolyog, kínál ablakmosp folyadékot, a gyereknek rágógumit, a hölgynek dezodort. Elköszön, jó utat kíván. A szusszanásnyi szünetben beszél. „Így szatócskodunk. Néhány hete megcsinálhattam volna a szerencsémet ...! Volt itt egy új Mercedes kupéval egy idős úr. Majdnem üres tankkal jött, nyelte szépen a kakaót, 8S liter ment bele. Fizetett, adott egy százas borravalót. Elment. Még láttam a ko-
