Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-29 / 74. szám

Kap-e fegyelmit a polgármester? Nem eszik olyan forrón... Szokták mondani: a té­ma az utcán hever. így is van ez, az esetek többségé­ben. Pécelen a buszmeg­állóban hallottam a beszél­getést: a polgármester fe­gyelmit fog kapni. Megfe­gyelmezi a község testületé. Ügy kell neki, miért nem tartja be a játékszabályo­kat. Egypártrend-szer van itt most is, csak most nem a kommunisták diktálnak. Csöbörből vödörbe estünk. Hogy a szóbeszédnek ttíá- nanézzünk, telefonon ér­deklődtünk Teleki Gyulá­tól, Pécel polgármesterétől, mi is ez a fegyelmi ügy. Valóban fegyelmit kap a nemrég hivatalba lépett ve­zető? — Nem úgy van az tel­jesen — mondta —, nem eszik olyan forrón a kását. Az történt, hogy a március 15-i ünnepséggel kapcso­latban merültek fel gondok. Á képviselő-testület felrót­ta, hogy nem elvtársi szí­nekben ünnepeltünk. Illet­ve, hogy az elején kezdjem, volt a képviselő-testületnek egy megbeszélése, amikor az ünnep menetéről és a szó­noklatokról döntöttünk, ezt elfogadták. Azután én úgy gondoltam, ez kevés, szegé­nyes a műsor, és rövid. Ezért szót kapott még az 56-os szövetség részéről Steigerwald Ottó és egy SZDSZ-es szónok, Tasnádi Margit, aki Petőfiről be­szélt. Eredetileg csak én mint polgármester tartot­tam volna beszédet. — Az, hogy kapok-e fe­gyelmit, még kérdés. Az viszont, hogy kezdeményez­ték, az már tény. Az eset­ről, a történtekről a jegy­zőnek kell a köztársasági megbízottnak beszámolnia. Jómagam úgy vélem, nem történt semmi olyan, amiért fegyelmi járna. Tiltakozás egy Volt, Vízi László MDF-es képviselő tiltako­zott — mondta Teleki Gyu­la. H tőzsdei ppíf kárpótol Mikor mire lehet felhasználni A Budapesti Értéktőzsde nemrégiben levelet juttatott el a Pénzügyminisztérium­hoz a kárpótlási jegyek tőzsdei bevezetésével kap­csolatos álláspontjáról. Ro- tyis József, a Tőzsdetitkár­ság helyettes vezetője a Tőzsde Kurírnak elmondta: amennyiben a kárpótlási törvényt hozzávetőleg a ma ismert változatában fogad­ja el a Parlament, akkor el­engedhetetlen a kárpótlási jegy bevezetése. A tőzsde az értékpapírt állampapírként kívánja ke­zelni. Bár e papírra vonat­kozóan az értékpapírtör­vény nem írja elő tájékoz­tató készítését, a Tőzsde- tanács megítélése szerint valamilyen egyszerűsített prospektust célszerű lenne összeállítani. A kárpótlási jegyek be­vezetésének az is feltétele lenne, hogy az Állami Va­gyonügynökség tájékoztas­sa a tőzsdét e papírok fel­használási lehetőségeiről és beváltásuk esetleges felfüg­gesztéséről, hiszen értékü­ket nagymértékben befo­lyásolja, hogy mikor és mire lehet őket felhasznál­ni. Ugyancsak szükséges a két intézmény közötti koor­dináció abban az esetben, ha már tőzsdére bevezetett cégek részvényeinek meg­vásárlására fordítható a kárpótlási jegy. A tőzsde megítélése sze­rint a kárpótlási törvény­nek utalnia kellene arra, hogy a jegyekre több pon­ton — így az információ- nyújtási kötelezettséget, a bennfentes kereskedelem szabályozását illetően — az értékpapírtörvény előírásai vonatkoznak. Rotyis József szerint a kárpótlási jegyek szabályo­zott piacának megteremté­sével akár növekedhet is az értékpapír-piaci kereslet, minder ekelőtt a külföldi be­fektetők oldaláról. — er — esi farát, a svájci országbe­tűket, amikor észrevettem, a táskája.. .1 Tudja, egy pillanatra megfordult a fe­jemben ... de azután fel­vettük a jegyzőkönyvet. Uram, én annyi valutát életemben még nem láttam! Jó óra múlva itt volt az úr. Visszakapta." (Németh László: „A lelkiismeret szava mindig egyszerű, leg­feljebb bennünket sodor nehéz helyzetekbe.”) Talán, ha kölcsönt vennénk fel. Csakhogy! Maszekban ez a kút hat embert nem bír el, hanem ha hármat. Látástól vakolásig. S akkor ki menjen, ki maradjon? Vegyük fel a kölcsönt, és utána rúgjuk ki egmást? (Stendhal: „Félreérthetet­lennek kell lenni. Ha nem vagyok érthető, egész vi­lágom összedől.") Figyelem és látom, ko­csi márka és adakozókedv nem függenek össze. A tra- bantos legyint a visszajáró tizennégy forintra, az 525-ös BMW gazdája az egy fo­rintot is a tenyerébe teteti. Sokan kérnek előre meg­határozott mennyiséget, tíz, tizenöt, húsz litert. Decire pontosan megkapják. „Le­hetne ügyeskedni. Nem csi­náltam, nem engedem. Nem vagyunk tolvajok. Csalók sem. Mekkora üzlet volt a dízelolajban! Szabályosan a képembe nevettek az isme- msrősök, s megmondták: »marha vagy, te« ... Hát, lehet, hogy az vagyok. Most például megvehetnénk a kutat, de miből?! Beszélget- gettünk róla a kollégákkal. Foltosodik a műszakkez­déskor patyolattiszta kezes­lábas, A benzinbűz beleszí­vódik a hajba, a bőrbe, ott van a szaga az ételben, kapkodva eszi, addig egy látja el a kettő munkáját. „Félünk, uram. Jön egy csibész, és ... Három csa­ládom van. Otépém doszt. Akkor hová? A Nyusziban bízunk." Nyuszi, a neve hallatán hozzánk ballag. Kap egy simogatást a fejé­re. Okos szemével a gazdá­ra néz. A gazda bólint. Nyuszi erre visszaballag a törzs (őr) helyére. Onnét mindent lát, ami a kútnál történik. S lát messzebbre is. Már nincsenek bukszu- sok. Már bukszusok sincse­nek. Mészáros Ottó Beszámolt még arról is, hogy szerinte két részre szakadt a testület, 10-9 arányban. Ügy véli, össze­fogtak ellene, s most tilta­koznak. A gyökereket egy közelmúltban történt kine­vezésre, illetve igazgató- választásra vezeti vissza. A költségvetési üzem veze­tőjéül nemrég dr. Benko- cics Gyulát nevezték ki, aki régebben az MSZMP titká­ra volt. Ezt többen ellenez­ték, hivatkozva a szakképe­sítés hiányára, de ugyan­akkor a testület megszavaz­ta. A polgármester úgy gondolja, emiatt, de más apropóból is támadják őt. Tőle hallottuk azt is: a te­lepülésen állítólag szóbe­széd tárgya lett, hogy ő és pártja, az SZDSZ diktatú­rára tör, és állítólag nem veszi figyelembe, amiben a testülettel megállapodott. Ezt rögvest meg is cáfolta, mondván, erről szó nincs. Politikailag támadhatatlan­nak tartja az ünnepi mű­sort és az ott elhangzotta­kat, nyugodtan várja a köztársasági megbízott ál­lásfoglalását. Pécelen egyébként a pol­gármester és az alpolgár­mester viszonya köztudot­tan rossz, amit a vezető nem is cáfol. Nem lehet könnyű viszont úgy együtt dolgozni, ha mindenki mást akar. Az ökrösszekér is csak akkor halad, ha az ök­rök egy irányba húznak, hallhattam egykor nagy- szüleimtől. Gondolom, ez a vezetőkre, az egymásrautalt és döntéseket hozókra is áll. A. M, MBss&ki brizii a BSóksss-rendeSében Szerényen és büszkén avattak Bár mint hírül adtuk, már január óta betegeket fogadnak, gyógyítanak a Pest Megyei önkormányzat Semmelweis Kórházának szakrendelőjében, az avató­ünnepségre csak tegnap délután két órakor került sor. S tegyük hozzá gyor­san: nem volt szalagátvá­gás, jutalomosztás, semmi­féle ceremónia. Csupán annyi történt, hogy a harmadik emeleti ebédlőben összegyűltek két­százan — orvosok, a tele­pülések lakóit képviselő pol­gármesterek, rendelőépítők, érdeklődők, mint a Rókus- templom plébánosa —, s el­jöttek a megye vezetői, dr. Inczédy János, a Pest Me­gyei Ónkormányzat köz­gyűlésének elnöke és dr. Schmidt Géza elnökhelyet­tes, hogy meghallgassák a kórház orvos igazgatójának, dr. Mundi Bélának az in­tézményt bemutató szavait, majd meg is tekintsék a kórházat s az új rendelőin­tézetet. Dr. Mundi Béla arról be­szélt; hogy 1978-ban kezdő­dött a kórház rekonstruk­ciója, amelynek negyedik ütemében új épületet is emeltek. Itt — az igazgató­ság költözése és az osztály- vezetői pályázatok lezárása után — megnyílhat majd a reumatológiai és a gyomor-, bélbetegségeket gyógyító osztály. Maga a szakrendelő — mint a résztvevők is láthat­ták — modern, 30 munka­helyes, s igen jól felszerelt. A teljes építési költségből — ami a tervezett 591 mil­liónál 10 millióval keve­sebb lett végül — 45 mil­lióba kerültek a gépek, műszerek. Büszkeségük (ennek ára külön is több tízmillió, s csak egy hónap­ja üzemel) a megye egyet­len komputertomográfja. Az izraeli gyártmányú Elscint Exel 1800-as vizsgálóberen­dezés két milliméteres „sze­letekre” bontva készíthet felvételeket az egész testről, s az amerikai számítógépbe került adatok alapján na­gyítható, térben forgatha­tó, rekonstruált képet kap­hatnak a beteg bármely testrészéről a vértelen és az orvostudomány élvonalába tartozó vizsgálati módszer­rel. Dr. Inczédy János is ar­ról beszélt, hogy valahára európai színvonalú gyógyí- tó intézményben dolgozhat­nak a kórháziak 900-an, s közülük a 130 orvos, akik­nek immár nem kell az építkezés zaját, porát s a felfordulást elviselve gyó­gyítani. Nyugodtan s re­mélhetőleg Semmelweis Ig­nác szellemében fordíthat­ják jobbra betegeik sorsát. Kém után a márnáik helyen Tollasok tömörülése Hazánk a világ tollex­portáló országainak sorá­ban, Kína után a második helyet foglalja el. A nem­zetközi toliforgalomból tíz százalékkal részesedik. Az elmúlt évben több mint négyezer tonnányi kitűnő minőségű tollat exportál­tunk, amely a nemzetgaz­daságnak több mint 60 Miért kerepelnek? A Rókus-kápolna szenté­lyében is készítik a húsvéti szertartás kellékeit, amelyek kőbött egy kis kereplő is ta­lálható. Van még olyan te­lepülés, ahol gyermek nagy­ságú, kézzel hajtható ke­replő szólal meg nagycsü­törtökön. E különös szer­tartás oka, emlékeztetni a hívőket Szent Péter várta núságára és Jézus szenve­déseire. Ezért mondják, hogy „a harangok Rómába — az örök városba — men­tek”. Jézus feltámadásakor visszatérnek. Kép és szöveg: Vimola Károly millió dollár árbevételt je­lentett. , Magyarország mezőgazda- sági adottságai s a ter­melési hagyományok, le­hetővé teszik a toll és a tollasáru exportjának nö­velését. A kézenfekvő meg­oldás tehát a tollexport mennyiségi növelése len­ne, ám ennek számos kor­láta van. Adám Ildikó, az egye­sülés igazgatója panaszolta a minap, hogy hazánkban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Babatpusztán ta­lálható lúdtenyésztési kuta­tóállomásán erőteljesen csökkenteni szándékoznak az ott dolgozók létszámát. Sőt, a napokban meg akarják szüntetni a toll- laboratóriumot. amely ha­zánkban egyedülálló felsze­rel tségű. A Álagyar Toliszövetség Egyesülés érthetően meg kívánja tartam hazai partnereit, a tolltermelőket, a beszállítókat, de ehhez olyan körülményeket kell teremteni, amelyek nem csorbítják a magyar toll nemzetközi rangjának, mi­nőségének jó hírét. Babat­pusztán a magyarországi tollminősítő bázist szeret­nék meggyökereztetni. Kozák János, a GATE Állattenyésztési Kutató In­tézetének vezetője, egye­temi docens, a témával kapcsolatban elmondta, hogy szeretnék megőriznia laboratóriumot. Az állami támogatás megszűntével az egyetem is arra kényszerül, hogy a kutatómunkát ön­erőből finanszírozza, de a szükséges tőke előteremté­se nem megy máról hol­napra. Ismételten utalt ar­ra, az egyetem vezetése azon van, hogy a tollmi- nősítés maradjon. Bíznak abban, hogy sikerül talán szert tenniük pénzügyi tá­mogatásra, esetleg éppen­séggel a Földművelésügyi Minisztériumtól. Huszonkét éve folyik Babaton intenzív kutatómunka, s annak ér­tékeit feltétlenül meg kell őrizni. Gyócsd László Kevesebb köztisztviselő kell Felmondólevelek A kormányzatnak nem áll szándékában, hogy bár­milyen nyomást gyakorol­jon az önkormányzatok lét­számgazdálkodására, s eh­hez eszköze se lenne — je­lentette ki Zsuffa István belügyminisztériumi helyet­tes államtitkár. Az a tény, hogy mégis körülbelül 6000 közalkalmazott munkahelye szűnik meg, arra vezethető vissza, hogy a tanácsi appa­rátusban az elmúlt év vé­gén megyénként átlagosan 200 szakember dolgozott, de a köztársasági megbízotti hivatalok általában csak 40-45 munkatársra tartot­tak igényt, és tapasztalatok szerint hasonló létszámmal dolgoznak a megyei önkor­mányzati hivatalok is. Az­az megyénként körülbelül 80-100 munkahely „szaba­dul fel”, és ez országosan 2000 dolgozót érint. A helyi önkormányzatokról semmi­lyen biztos adat nem áll rendelkezésre, de előzetes becslések szerint mindenütt egy-két ember távozásával lehet számolni. Ez tehát összesen 6000 fő. Az államtitkár-helyettes hangsúlyozta, hogy a becs­lésekre azért van szükség, mert várhatóan áprilisban az Országgyűlés megalkotja a köztisztviselők jogállásá­ról szóló törvényt, amely a szolgálatban töltött időtől függően két hónaptól egy évig terjedő összegű végki­elégítést irányoz elő azok­nak a köztisztviselőknek, akiknek nem alkalmatlan­ságuk, illetve nyugdíjba vo­nulásuk miatt mondanak fel. A Pénzügyminiszté­riumnak és a Belügymi­nisztériumnak ezért előze­tesen gondoskodniuk kell azokról a költségvetési esz­közökről, amelyeket a köz- szolgálatban dolgozók elbo­csátása esetén biztosítani kell. Mivel a végkielégítés egy új jogintézmény, ezért valószínűleg csak 1992. ja­nuár 1-jétől visszamenőleg fogják folyósítani. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom