Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-26 / 71. szám

Tíz év az egyházi ingatlanak átadására Kényszeríteni senkit nem lehet A volt egyházi ingatlanok átadásáról szóló törvény­tervezetet múlt heti ülésén fogadta el a kormány. Eb­ben csak olyan ingatlanok­ról van szó, amelyek a közérdeket szolgálják: ok­tatási-nevelési, szociális, egészségügyi vagy éppen hitéleti tevékenységgel. A törvénytervezet végleges formájáról természetesen az Országgyűlés dönt. © Hogyan történik majd a gyaloorlati lebonyolítás? — erről kérdeztük Lukáts Miklóst, a Magyar Köz­társaság Miniszterelnöki Hivatalának politikai ál­lamtitkárát. — A törvény életbe lépé­sét követően kilencven nap áll az egyházak ren­delkezésére, hogy igényü­ket bejelentsék. Kivételes esetben határidőn túl is leadhatják ezt a listát. Csak ez után kerülhet sor annak vizsgálatára, hogyan tudja ezeket az állam átadni. Olyan megoldást kell talál­ni, ami az adott ingatlan jelenlegi használóinak is megnyugtató. © Miként képzelhető el ez például egy olyan tele­pülésen, ahol az egyetlen középfokú oktatási intéz­ményt kéri vissza az egy­ház? — — Ez csakugyan nagy gondot fog okozni. Ilyen helyzetben sor kerülhet egyebek között épületcseré­re. Ha erre nincs lehetőség, el kell érni azt, hogy a diákok másik — de még a vonzáskörzetben található — iskolába menjenek. Amennyiben ez sem jár­ható út. akkor a fölsőbb osztályok hagyományos gimnáziumként működje­nek, az első osztály pedig már legyen egyházi. Mind­ezt megelőzően azonban az egyháznak fel kell mérnie: egyáltalán van-e igény fe­lekezeti oktatási intéz­ményre? Végül is az a cél, hogy a közoktatási felada­tot valaki ellássa, az egy­háznak is ez az érdeke. Kényszeríteni azonban sen­kit nem lehet arra, hogyha nem akar, akkor is egyházi iskolába járjon. © Mennyi időt biztosít a törvénytervezet a volt egyházi ingatlanok átadá­sára? — Tíz esztendőt. Való­színűleg nem mehet végbe ezt a folyamat gyorsab­ban, piszén nagyon sok konfliktusra lehet számí­tani. Csak példaként em­lítem: semmiképpen nem lehet átadni a piaristáknak azonnal az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, mert abban oktatás folyik. Idő kell a megfelelő megoldás megtalálásához. Annyi már bizonyos, hogy minden ese­tet egyenként kell kezelni. © Nem tartanak attól, hogy ez a folyamat ellen­téteket hozhat felszínre vallásos és nem vallásos emberek között? — Lehet, hogy egy-egv településen lesz ilyen ve­szély, de országos szinten nem. Ha például egy adott körzetben a szülők kilenc­ven százaléka egyházi is­kolába akarja járatni a gyerekét, akkor meg kell oldani a tíz százalék ok­tatását is. Azonban el tu­dom képzelni ezt fordítva is. Az egyházak nem most kezdtek foglalkozni ezek­kel a kérdésekkel. Bízunk abban, hogy a problémák kezelésére megnyugtató el­képzelések alakulhatnak ki. Vennes Aranka Olasz napok Budapesten A magyar—olasz kultu­rális egyezmény keretében az idén is rendeznek olasz kulturális napokat Buda­pesten. Újszerűség, hogy ezúttal nem zsúfolják egyetlen hétbe az esemé­nyeit. Az olasz napok valójában kora tavasztól nyár derekáig tartanak. A rendezők célja, hogy átfo­gó képet adjanak az olasz valóságról, valamint, hogy megismertessék a magyar közönséggel Itália legújabb művészeti alkotásait. Az Országos Széchényi Könyvtárban március 1-jén már megnyitották az ápri­lis 20-ig látogatható Leo­nardo da Vinci-kiállítást, a Műcsarnokban március 28-tól egy hónapon át kor­társ olasz müvekkel ta­Elnéinulnak a megyei kórusok ? Egy sincs közülük a fesztiválon Nemzetközi kórustalál­kozó színhelye a pesti Vi­gadó, a Zeneakadémia és a Budapest Kongresszusi Köz­pont. A kétévenként meg­rendezendő találkozóra 18 országból 76 amatőr kó­rus érkezett. Európa kül­döttei melleit a japánok is bemutatkoznak. Magyaror­szágot 35 együttes képvi­seli. Pest megyéből idén egyet­len kórus sem vesz részt a nagyszabású találkozón, holott a két évvel ezelőtti második fesztiválon még szép számmal jelen vol­tak, felléptek például a váciak és a veresegyhá­ziak. Az előző fesztiválra sakkal kevesebb kül- és bel­földi jelentette be részvé­teli szándékát, mint a mos­tanira, éppen ezért látszó­lag érthetetlen, hogy a Pest megyeiek épp ilyen körülmények ellenére vo­nultak ki a megméretést és örömöt adó versenyből. Hollerung Gábor karnagy, aki évek óta a fesztivál fő szervezője, elmondta, hogy néhány megye — köz­tűk Pest megye — vissza­vonulása a kórusok pénz­telenségének következmé­nye, ugyanis a mostani, a harmadik nemzetközi kó­rusfesztivál továbbra is önellátó, akárcsak az elő­zőek. Az önellátás azt je­lenti, hogy a résztvevők teljes egészében maguk fedezik vendégszereplésük költségét. Viszont két év óta annyira romlottak a kórusok anyagi feltételei, hogy ezt sokan nem bírják vállalni. Csupán sajnálkozni le­het, hogy a pénzben eddig sem gazdag Pest megyei kórusok pénztárcájuk szű­kössége miatt most még annyi áldozatra sem képe­sek, amivel legalább egy­napos budapesti felutazást és vendégszereplést — ott alvás nélkül — megkoc­káztathassanak. Jó hírű, patinás kórusok is találha­tók a megyében, például a Sapszon Ferenc vezette budaörsi Pro Musicá vagy a Makiári József karnagy keze alatt éneklő váci Vox Humana, és még sorolhat­nánk a listát. Mindeneset­re úgy tűnik, Pest megyé­ben, ha nincs pénz, egyelő­re ének sincs. Legalábbis a mostani nemzetközi kórus­fesztiválon. —kk— lálkozhat a közönség. A Budapesti Történeti Mú­zeum május 21-től június 16-ig az Olasz művészet a XX. század első felében című, valamint az olasz művészeti könyvekből ren­dezett bemutatónak ad helyet. Május 3-tól június 30-ig olasz alkotások látha­tók a Szépművészeti Mú­zeumban is. Az olasz filmhét május 24-én kezdődik. A közön­ség á Szindbád moziban te­kintheti meg többek között: Fellini: A hold hangja; Piavoli: Nostis — a vissza­térés című filmeket. A milánói Stradivari ka­marazenekar május 6-án Győrben a Bartók Béla Művelődési Házban, más­nap Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián ját­szik. A Petőfi Csarnokban áp­rilis 10-én és 11-én Giorgio Barberio Corsetti színtár­sulata Franz Kafka: Egy csata leírása című művét adja elő, május 2-án és 3-án pedig a Katona József Színházban a Collettivo Teatro Due di Parma szín- társulat adja elő Moliére: Don Joan című darabját. ■ Jogi tanácsok A helyi adó fóvonása • Lakáscsere- szerződés érvényessége • A fsz-tag iuhileunta • GépiárműiElefék • G. S. cyáU lakosnak vidéken van egy üres tel­ke. Most értesült róla, hogy a helyi önkormányzat adót állapított meg utána. Azt szeretné tudni, hogy eset miként kell megfizetni. Az adójogszabályok vál­tozása következtében a he­lyi önkormányzat maga dönti el, hogy a törvényben meghatározott adónemek közül az adott helységben melyeket vezetik be, illetve az milyen mértékű lesz. Ez az adó azonban nem terheli az állampolgárt teljes mér­tékben, mivel a magánsze­mély jogosult arra, hogy az éves adóalapjának megál­lapítása során összjövedel­méből a reá kivetett és be­fizetett helyi adót levonja. Amennyiben a magánsze­mély egyéni vállalkozóként működik, a helyi adóra ki­fizetett összeget költség­ként számolhatja el, tehát a befizetett helyi adót a tárgyévi adóalapjának csökkentésénél nem veheti figyelembe. • G. S. gödi nyugdíjas 4í éve bérbe adta — igaz, ha­tósági döntés alapján — lakását egy többgyermekes családnak. A majdnem in­gyen használt családi ház­ban ina már csak az egyik idős bérlő lakik, aki el akarja azt cserélni egy há­zaspárral. — Én ehhez nem szeretnék hozzájárulni, mi­vel alig várom, hogy meg­ürüljön a tulajdonom — Írja. A' lakáscsere-szerződés csak akkor érvényes, ha a felek az egymásnak nyúj­tott szolgáltatásokban meg­állapodnak — ideértve az esetleges anyagi térítést is — és a felek szándéka nem ütközik jogszabályi tila­lomba, tehát nem a bérleti jogviszony jogellenes átru­házására irányul. A lakáscsere-szerződést minden esetben írásba kell foglalni, tekintetbe vé­ve, hogy állami vagy nem állami lakásokat cserélnek. A szerződésben a feleknek a lényeges kikötéseket meg kell határozni. A lakásbér­leti szerződés azonban ön­magában nem minden eset­ben elégséges a lakásbér­leti jogok elcseréléséhez, mert bizonyos esetekben ahhoz hozzájárulást köve­tel meg a jogszabály. A lakáscseréhez nem ál­lami lakás esetében a bér­be adónak, tartási szerző­dés esetén az eltartónak, bérlőtársi jog fennállásakor a többi bérlőtársnak is hozzá kell járulni a cseré­hez. Ha a bérlakásra közü­leti szerv többszöri bérlő­kiválasztási joga érvénye­sül, ennek a szervnek a be­leegyezését is meg kell sze­rezni. Amennyiben állami tulajdonú lakások cseréje történik, nem a bérbe adó­nak, hanem a lakással ren­delkező szervnek kell a szerződést jóváhagynia. A hozzájárulás tehát olyan lényeges eleme a szerző­désnek, amely nélkül érvé­nyesen nem jöhet létre a megállapodás. Amennyiben a bérlők a hozzájárulás nélkül elköltöznek egymás lakásába, akkor a tulajdo­nos pert indíthat a hozzá­járulása nélkül kötött cse­reszerződés érvénytelensé­gének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítá­sa miatt. • P. K. termclöszövrlkf!- *eti tag házastársa — halá­lakor — több mint 38 évi ■zolgálati viszonnyal ren­delkezett. Mindezért a ju­bileumi jutalom kifizetését kérte, azonban ezt elutasí­tották. A szövetkezet eljá­rását sérelmesnek tartom — írja. A termelőszövetkezet tagja a 25, a 40, illetőleg az 50 év munkában töltött Idő után jubileumi jutal­mat kapnak. Az 1965 előtt belépő és a nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapszabály úgy is rendel­kezhet, hogy 15 évet meg­haladó tagsági viszony után is fizethető a 25 éves ju­bileumi jutalom. A mun-( kában töltött idő megálla­pításánál a munkaviszony­ban töltött esztendőket, azaz rendszeresen dolgozó családtagként, továbbá ter­melőszövetkezeti tagként ledolgozott éveket kell fi­gyelembe venni. A tsz-tag- ként munkában töltött idő­A kercsssapa bosssóget Ifpy feldarabolt arcú ember A sebek nem gyógyulnak nyomtalanul. G. Ernő egész életében viselni fogja a nyomát annak, hogy a ve- je, Juhász József láncfű­résszel valósággal feldara­bolta az arcát. És még sze­rencséje volt, hogy nem halt bele, hiszen a sérülését életveszélyesnek minősítet­ték. A szemtanúk számára is borzalmas cselekmény Mo- nori-erdőn történt az Autóscsárda előtt. A sze­rencsétlenül járt ember fe­leségének vallomása szerint a csárdában talákoztak ösz- sze a lányukkal és a ve- j ükkel.' Véletlenül, mert egyébként' nem voltak jó viszonyban. Az apa meg­hívta a lányát egy italra, amit az el is fogadott, de ezt a férje nem vette tőle jó néven. Durván szidal­mazta az asszonyt, de úgy tűnt, annyiban marad a dolog. Ám amikor az idő­sebb pár már hazaindult, Juhász József a njmmukba eredt. Valaki utánuk kiál­tott. hogy „vigyázz, öreg!”, de akkor már késő volt... A megvadult, ittas férfi beindította a kezében lévő láncfűrészt, és valósággal feldarabolta vele az apósa arcát. G. Ernőné látta, hogy a férje eszméletét vesztve zuhan a földre, a vér elönti az arcát és lecsorogva ösz- szegyűlik a pulóverének a garbónyakrészében. A sé­rültet azonnal orvoshoz szállították, Juhász József pedig visszatért a csárdába, és a fűrészt a földre tá­masztva leült az egyik asz­talhoz. Ami azután történt, arról az egyik tanú, Ny. Pál a következőképpen vallott: — Jól ismerem Juhász Józsefet, ő a lányomnak a keresztapja. Nem tudtam semmit a történtekről. Amikor beértem az Autós­csárdába, leültem az aszta­lához. A kocsmáros akkor megjegyezte: dolgozott ám a fűrész .. . Később tudtam csak meg, hogy ez mit je­lent voltaképpen. Talán öt perc telhetett el, amikor jött G. Ernőné a két lányá­val, bottal felfegyverkezve, hogy elégtételt vegyenek. A Józsi akkor feléjük indult a fűrésszel, beindította, és kergette őket. Én láttam, hogy valamiképpen meg kell akadályozni a dolgot, felkaptam egy széket, és a veszélyes szerszámhoz vág­tam. A gép leszelte a szék mind a négy lábát, de bele­törött, és használhatatlanná vált. A Józsi felesége meg vissza akarta követelni a fűrészt, és azzal fenyegető­zött, hogy felgyújtja a csár­dát. Szét is locsolt benzint meg olajat, de meggyújtani már nem tudta ... A tanúvallomások szerint mindkét családot kitiltották már több környékbeli szó­rakozóhelyről, mert garáz­da módon viselkedtek, szit­kozódtak, megbotránkoztat­tak másokat. G. Ernő szerint a veje már többször nagyon ala­posan megverte a lányát. Egy alkalommal bicikli­pumpával ütlegelte, úgy­hogy több hétre kórházba került. A különösen brutális bűnügj'et a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizs­gálja, a tanúkihallgatások még folynak. Ga. J. be csak azok az évek szá­míthatók be, amelyekben a férfi évente 1500, a nő pe­dig 1000 munkaórát ledol­gozott. Amennyiben ezt az időt nem töltötte el közös munkával, a tag teljesít­ményét töredékévként kell számításba venni. Jubileumi jutalom a tag másfél havi átlagrészese­dése, amelyet az esedékes­ség évében kell kifizetni. Ha a jubileumi jutalom esedékességének évében a tagsági viszony elhalálozás következtében szűnik meg, a jubileumi jutalmat a tag örökösének kell kifizetni. A nyugdíjba vonulók ré­szére külön kedvezményt biztosít a jogszabály azzal, hogy a 40, illetőleg az 50 év után járó jubileumi ju­talmat akkor is ki kell fi­zetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében leg­alább 35, illetőleg 45 mun­kában töltött éve van. Ol­vasónk esetében azonban volt házastársa nem nyug­díjba vonult, így számára ez a kedvezmény nem biz­tosítható. • NT. S. diósdi könyvelő használt autót kíván vásá­rolni, és azt szeretné meg­tudni, miij en illetéket kell fizetnie. A gépjármű tulajdonjo­gának vagy haszonélvezeté­nek megszerzésekor a fize­tendő illeték mértékét a gépjármű gyártási évének és motorjának hengerűr­tartalmától függően kell megállapítani. Ha a gépjár­művet öröklik vagy aján­dékba kapják, az illeték mértéke szintén az tfltalá- nos szabályok szerint ala­kul. Amennyiben a gép­jármű gyártási évétől kez­dődően, naptári években számított kora három év­nél fiatalabb, köbcentimé­terenként 6,— Ft, míg a három és hat év közöttiek­nél 4,— Ft a fizetendő il­leték. A hat évnél idősebb gépjárművekért 3,— Ft az illeték mértéke. Amennyiben a gépkocsi tulajdonjoga meghatározott hányad szerint kerül a vá­sárló. az örökös, illetőleg a megajándékozott tulajdo­nába, csak a tulajdoni há­nyad arányában kell az il­letéket fizetni. Ha a tulaj­dont haszonélvezeti jog terheli, ugyancsak meg kell osztani a jogosultak között a fizetendő illetéket. A pót­kocsi tulajdonjogának vál­tozása, valamint haszonél­vezetének megszerzése ese­tén egységesen 1500,— Ft a fizetendő illeték. Ha a pót­kocsival többen rendelkez­nek, a fizetési kötelezettsé­gük is megoszlik. Az illetéket a jog meg­szerzését tanúsító okirat kiállításától számított 15 napon belül készpénzzel kell megfizetni. A hatóság csak a befizetést igazoló postautalvány bemutatását követően vezeti át a tulaj­donos, illetve haszonélvező vál íozását. Amennyiben a gépkocsit örökölték, a jog­erős hagyatékátadó végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megfizetni az illetéket. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére csü­törtökönként 18—18 óra kö­zött ingyenes jogi tanács­adást tartunk a Ep. Vili., Blaha L. tér 3. sz. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom