Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-26 / 71. szám
Rövid az ído Az MTI információja szerint dr. Balsai István igazságügy-miniszter előterjesztést tett Göncz Árpádnak, a népi ülnökök jelölésére és választására köz- társasági elnöki határozatában kitűzött határidő meghosszabbításra. Az Igazságügyi Minisztérium helyzetértékelése szerint az eredeti határidőn belül, azaz március 17-ig az ön- kormányzatok nem tudták megválasztani az országosan szükséges mintegy 11 ezer népi ülnököt. Néhány helyen — különböző okok miatt — még egyáltalában nem tartottak választást, máshol pedig nem sikerült megfelelő számú ülnököt jelölni és választani. Mivel az eddig megválasztott új ülnökök száma nem elegendő a bíróságok működéséhez, ezért feltétlenül szükséges a már lejárt határidő meghosszabbítása. A miniszter április 21-ét javasolta kitűzni az ülnökválasztás új határidejének. A közigazgatási kamara állás foglalása Elsőbbséget kémek A Magyar Közigazgatási Kamara elnöksége legutóbb állásfoglalást fogalmazott meg az igazgatási munka társadalmi és jogi feltételeiről, valamint a szakma helyzetéről. Eszerint az itt dolgozók, munkajogi helyzetük rendezetlensége miatt továbbra is nagy számban vándorolnak el a pályáról, olyannyira, hogy ez már a közigazgatási munka szakmaiságát veszélyezteti. Közrejátszik ebben például az is, hogy -a közszolgálati dolgozók jogállásáról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok az ígéretekhez és a tényleges szükségletekhez képest idestova fél éve késnek. Az elnökség szakmailag megkérdőjelezhetőnek ítéli a közigazgatási szervezet- rendszer túlzott atomizálá- sára irányuló törekvéseket, emiatt máris sok ügycsoport tűnt el a különböző szervezetek között. Ugyanakkor a közigazgatási rendszer legfontosabb új tényezőinek, az önkormányzatoknak a működését teszi bizonytalanná az alapvető jogszabályok hiánya, késése, a meglévő önkormányzati jogszabályok homályos, néha ellentmondásos fogalmazása. Mindezeket figyelembe véve az elnökség arra kéri a kormányt és a Parlamentet, hogy biztosítsanak elsőbbséget a közigazgatás működését biztosító jogszabályoknak. Saját tagságától pedig azt várja, hogy a fent felsorolt nehéz körülmények ellenére tegyenek meg mindent az ügyfelek és a lakosság zökkenőmentes kiszolgálásáért, ugyanakkor folyamatosan jelezzék észrevételeiket, a feltárt hiányosságokat, ezzel állandó szakmai nyomás alatt tartva a jogalkotásban illetékes szerveket. 1ÖBB A MUNKANÉLKÜLI, MINT AZ ÁLLÁS Már a diplomások is A gazdaság folyamatban levő szerkezeti átalakításának szükségszerű velejárójaként már a múlt év közepétől megjelent a magyar gazdaságban o globális munkanélküliség — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal felmérése. Az adatok tanúsága szerint 1990 májusa volt az első olyan hónap, amikor a regisztrált munkanélküliek tszáma már felülmúlta a betöltetlen álláshelyekét. Az Országos Munkaügyi Központban nyilvántartott munkanélküliek száma decemberben elérte a 80 ezret, ami az 1990 januárinak háromszorosa, miközben az üres álláshelyek száma az év eleji 37 700-ról 16 300-ra csökkent. A munkanélküliek közül 58 500-an kaptak segélyt az év végén, s 3000 tartósan munkanélküli . állampolgár járadékban részesült. A foglalkoztatottság biztonságának megrendülése a dolgozók mind szélesebb rétegét érinti, amit az is jelez, hogy nő az átmenetileg állásnélküli szakmunkások és diplomások aránya is. A múlt évben az előző évinél többen mentek nyugdíjba, s a munkaerőpiac romlásának jeleként relatíve igen magas volt a korengedménnyel nyugdíjazottak hányada. A KSH adatai szerint a munkavállalók mintegy kétharmadát foglalkoztató, tradicionális nagyvállalati, szövetkezeti kör „karcsúso- dási’’ folyamata 1990-ben újabb lendületet vett. Az 50 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek létszáma átlagosan 13 százalékkal csökkent, miközben a kis létszámú üzemek, vállalatok összesen 100 ezer munkavállalót vettek fel, és tovább gyarapodott a magánvállalkozói szféra is. A közepes és nagy vállalatoknál a foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az elmúlt évben 13 ezer 200 forintot tett ki, s ez nettó értékben mintegy 9 ezer 960 forintnak felelt meg. Ez az előző évihez viszonyítva 24,9 százalékos bruttó, illetve 21,1 százalékos nettó keresetnövekedés. Bár a bruttó kereset nagyságát tekintve 14 650 forinttal az építőipar áll első helyen. Kiemelkedően nagy arányban, csaknem 40 százalékkal növekedett a kereskedelemben, valamint a posta és távközlés területén dolgozók bruttó átlagkeresete, ami a kiegyenlítődés irányába hatott. A KSH múlt év szeptemberi felmérése szerint a bérből, fizetésből élők 45 százalékának bruttó keresete 8 és 12 ezer forint között mozgott, 14 és 20 ezer forint között mintegy 20 százalék, 20 ezer felett 13 százalék keresett, míg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 7 százalékának keresete a 6 ezer forintot sem érte el. Ugyanennek a felmérésnek az adatai azt mutatják, hogy az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál a keresetek mintegy 25 százalékkal haladták meg az ennél nagyobb gazdálkodó szervezetekre jellemző értéket. A szabályozás nem mindig egyértelmű Dúl a cégbejegyzési láz Egy-két évvel ezelőtt sokan azt sem tudtuk, létezik-e cégbíróság. Ma azonban legtöbbünk már hallott róla, netán kapcsolatba is került vele. A Pest Megyei Cégbíróság Budapesten az V. kerület, Mérleg utca 6. szám alatt működik, s ott kell a megye minden állampolgárának intéznie a cégügyeit. Mit is csinál a cégbíróság? — kérdezhetik sokan. Hiteles nyilvántartást vezet a megyében működő cégekről. Ide tartoznak az állami vállalatok, a szövetkezetek, a gazdasági társaságok, az egyéni cégek, a külföldiek magyarországi képviseletei. Feladata még az oktatói munkaközösségek nyilvántartása is. Pest megyében a cégbíróság bírói foglalkoznak az egyesületek és alapítványok nyilvántartásával, bár ezek nem cégügyek. A cégbíróság munkájáról, a gondokról dr. Marjai Tibor csoportvezető cégbíróval beszélgettünk. Hazánkban 1875-től van cégbíróság, de csak az utóbbi két évben, a társasági törvény megjelenése óta lett igazán sok munkájuk. Most alakulnak a káefték, most éljük a vállalkozások korát. Tavaly március 19-én érkezett a cégbíróságra az ezredik kft.-irat, az azóta eltelt alig egy év alatt viszont ez a szám megduplázódott; kétezren kérték az elbírálást és a cégbejegyzést. HIÁNYZÓ OKMÁNYOK — Az, hogy hányszor jön az ügyfél hozzánk, mindig attól függ, megvannak-e a cég- alapításáról rendelkező okiratok, összhangban van- nak-e a törvényekkel, továbbá, hogy a bejegyzés iránti kérelemhez mellékelték-e az előírt iratokat. Sajnos gyakran úgy keresik fel a cégbíróságot, hogy sok szükséges okmány hiányzik. Adódik ez abból is, hogy a szabályozás nem mindig egyértelmű — mondta el dr. Marjai Tibor. Beszélt arról, hogy a jogi szakértőknek a cégbíróságnál kétféle funkciójuk lehet. Az egyik, amikor eljárnak az ügyfél helyett, a másik pedig — a gazdasági társaságok esetében —, amikor o társasági szerződést ellenjegyzik. Ez kötelező. Azt, hogy ez milyen kötelezettségekkel jár, azonban már nem írja le a társasági törvény. Nincs kimutatás arról sem, hogy a cégbírósághoz maga az állampolgár fordul-e gyakrabban, vagy jogi képviselőt kér meg erre. FEGYELMEZETLEN ÜGYFELEK — Gondjaink elsősorban a gazdasági társaságokkal vannak, hiszen o törvényes előírásoknak meg kell felelni. Egyesek csatolnak minden iratot, olyat is, ami szükségtelen, mások pedig csak bíróság kérésére adják le a papírokat, és ezzel sok időt vesztenek. Hazánkban is szerették volna megvalósítani az önkiszolgáló cégbíróságot. Ezt a célt szolgálja a Cégjegyzék nevű nyomtatvány, amely azonban a számítógép alkalmazása miatt eredeti rendeltetését ma már nem tölti be. Az iraton megvolt a helye a végzésnek is. Megteheti a cégbíróság, hogy ezt használja, rányomja a pecsétet, szolgálhat bejegyző végzésként. Ma azonban komputeres nyilvántartásunk van, ami már betölti a korábbi nyilvántartó könyv szerepét és a cégjegyzékét is. Megtudtuk még, hogy a törvényekben — mint hazákban általában — vannak hézagok. Nem mondják ki a jogszabályok, hogy a bíróknak kell-e igényelniük a cégekre vonatkozó engedélyeket más hatóságoktól. Az igazságügyi minisztériumi szabályozás például lemaradt időben, s így a bírók saját hatáskörükben kénytelenek megállapítani, hogy az egyes törvények alapján milyen iratokra van szükség a cégbejegyzéshez. A jogszabályoknak sok mindenre nincs rendelkezésük és a munkát ez nehezíti. Nem szabályozzák egzakt módon, mit kell kérnie a bírónak és mit kell csatolnia az ügyfélnek. A cégbíróság szakemberei szerint teljes körű szabályozással lehetne biztonságot teremteni. Marjai bíró úr számtalan rendeletet és jogszabályt mutatott, amiből egyszerű állampolgár nehezen vagy egyáltalán nem ért meg semmit. Az igaz, hogy a bíróknak kötelessége a figyelmet felhívni a hiányosságokra, a tapasztalatuk azonban az, hogy fegyelmezetlenek az ügyfelek és sok esetben még az egyértelmű kötelezettségeknek sem tesznek eleget. JELZÉS AZ ÚTVESZTŐBEN Nem egyszerű dolog tehát egy cég bejegyeztetése. Sok utánajárás és törvény- ismeret kell hozzá. Ma bejegyeztetési láz van hazánkban. Kevés a cégbíró és sok a munka. Jelenleg Pest megyének tizenkét státusa van és tízen dolgoznak e területen. (Megjegyzem, Bécsben vagy Brüsszelben ennek egyharmada elégnek bizonyul.) A cégbíróságon tudtuk meg, hogy hamarosan megjelenik a Céghírnök című lap, amely minden bizonnyal segítséget ad az effajta gondokkal küszködőknek, könnyebb lesz eligazodni a nehezen érthető, jogi nyelven fogalmazott rendeletek útvesztőiben. —árvái— fímsvratfi a keSeii turSsí& Az olaszok jönnek, a magyarok maradnak Az idén február végéig 3 millió külföldi látogatott Magyarországra, 11 százalékkal több. mint 1990 első két hónapjában, közölték a Statisztikai Hivatalban. A legtöbben, 739 ezren Jugoszláviából érkeztek, annak ellenére, hogy ez mintegy 3 százalékos csökkenést jelez. Romániából 587 ezren látogattak Magyarországra, kétszer any- nyian, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Jelentősen, 28 százalékkal csökkent a Szovjetunióból beutazók száma, eddig összesen 155 ezren érkeztek, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy Bulgáriából 66 ezren látogattak hazánkba, s ez több mint 30 százalékos emelkedés. A nyugati országokból Olaszország kivételével kevesebb vendég érkezett, mint 1990 első két hónapjában. Ausztriából 485 ezren jöttek, s ez 15 százalékos csökkenés, Németországból 113 ezren, ami 10 százalékos visszaesést mutat. Az Egyesült Államokból 12 ezren keresték fel Magyarországot, 4,5 százalékkal kevesebben, mint 1990 februárjának végéig. Olaszországból viszont 26 százalékkal többen, 36 ezren látogattak hazánkba. A MOSZ a koalíciós megállapodásról Marad-e fold a szövetkezetekben? A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége legutóbbi ülésén egyebek között megvitatta az 1020-as kárpótlási törvényjavaslattal kapcsolatos parlamenti elképzeléseket. A testület, korábbi álláspontját fenntartva, felhívja a törvény- alkotók, a falusi önkormányzatok és a közvélemény figyelmét a koalíciós megállapodás gazdasági és társadalmi veszélyeire. A MOSZ kötelességének érzi, hogy a magyar mezőgazdaság jövőjét fenyegető megoldások ellen, már ki tudja hányadszor, ismét szót emeljen. A MOSZ továbbra is olyan kárpótlást tart elfogadhatónak, amely valamennyi tulajdontárgyra kiterjed, egységes elvek alapján, elviselhető mértékű közteherviseléssel. Ezek a szempontok csak egy olyan törvényhozási folyamatban érvényesülhetnek, amely egyidejűleg tárgyalja a privatizációra, a földre és a téeszekre vonatkozó alapvető törvényeket, méghozzá a társadalmi közmegegyezést tükröző kétharmados szótöbbséggel. A kárpótlandó tulajdonosok körében is bizonytalanságot okoz, a koalíciós pártoknak az a szándéka, hogy az 1949. június 8-a előtt esett sérelmeket külön törvényben később kívánja rendezni. Ilyen parlamenti döntés esetén elengedhetetlen annak törvényi kimondása, hogy az 1949. június 8-a előtti tulajdoni sérelmeket természetben kárpótolni nem lehet. A MOSZ úgy ítéli meg, hogy a kárpótlási jegy földre válthatóságának alap- feltételét csak a helyben lakás és a mezőgazdasági foglalkozás képezheti. Ellenkező esetben a falu rohamos elszegényedésével, a járadékosok létszámának növekedésével és az élelmiszer-termelés költségeinek emelkedésével kell számolni. A károsultak egységes elbírálásának elvét alapvetően sérti az 1000 aranykorona mértékig történő — degresszivitás nélküli — teljes körű természetbeni kártalanítás kimondása. össztársadalmi érdek, hogy az elfogadott törvény a lehető legrövidebb időn belül végrehajtásra kerüljön. Ezért a kárpótlási igény bejelentésére — a koalíciós megállapodás 90 napjával szemben — 30 napot javasolnak. A kárpótlási jegy érték- állóságának megtartása érdekében indokolt, hogy annak kamatozása a Nemzeti Bank refinanszírozási hitele kamatozásával azono. mértékű legyen. A MOSZ egyetért a kárpótlási jegy többirányú felhasználásával, annak további bővítésével, például adó, SZTK, hitel, tartozás rendezése. A mezőgazdasági szövetkezők megalázónak tartják, hogy a szövetkezetek földtulajdona terhére egy-egy tagnak mindössze másfél hektárnyi területet kívánnak juttatni. Álláspontjuk, hogy a helyben lakók, illetve a mezőgazda- sági főfoglalkozást vállalók kárpótlási igényeinek kielégítése után fennmaradó földek sorsáról a szövetkezeti tagság döntsön. A MOSZ elnöksége úgy ítéli meg, hogy a koalíciós paktum olyan irányba módosítja a kárpótlási törvénytervezetet, amely a mostani szövetkezeti föld- tulajdon iránti érdeklődés növekedésével a szövetkezeti tagság létfeltételeit elviselhetetlen mértékben megnehezíti. Ezzel egyszersmind a szövetkezeti tulajdon mint tagi magán- tulajdon alkotmányos elismerését semmibe veszi. Meggyőződésük szerint az agrárgazdaság jövőjével éppúgy nem számol a paktum, mint a társadalom teherbíró képességével. Gy. f \rÁ£irlav 3
