Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

Népi kezdeményezés a kamatadóról Csendes nap az ülésteremben — Néhány perces késéssel — délután negyed három körül — kezdte munkáját az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn, mert a Füg­getlen Kisgazdapárt dél­előtti rendkívüli frakció­ülése — amelyen Torgyán József felmentéséről dön­töttek a frakcióvezetői tisztségről — elhúzódott. Napirend előtt ezúttal is több képviselő kért szót. Pintér István (FKgP) a mezőgazdasági termékek és termények értékesítésének katasztrofális helyzetére hívta fel a figyelmet, utal­va a tejtermelés, illetve a sertéstartás anomáliáira. Véleménye szerint a költ­ségvetésből nem kellene sajnálni 2-3 milliárd forin­tot a termelők támogatásá­ra. G. Nagyné dr. Maczó Ág­nes (MDF) a sajtóval fog­lalkozott, konkrét esetek kapcsán „demokráciaelle­nes dolgokra” világított rá. Egyebek között kifogásolta, hogy a képviselők között van, aki válogathat, melyik országos lapban fejtse ki véleményét, míg mások csak megyei orgánumokban jutnak szóhoz. Megenged­hetetlennek ítélte, hogy a O MONDTA Beavatkozás Érzékelhető könnyed­séggel viseli a megvál­tónak azt a nehéz szere­pét, amelyet neki tulaj­donít a közvélekedés. Ki más lehetne, mint Kupa Mihály!? A pénzügymi­niszter a Népszabadság­nak nyilatkozva (márc. 15.) magabiztosan szólt lehetséges kibontakozás­ról és lehetséges konf­liktusokról, ahogyan az a gazdasági ügyek telj­hatalmú felelőséhez il­lik. Mondott azonban va­lamit, ami tőle szokat­lanul pontatlan. Azt mondotta: „ ... ahány­szor beavatkozott eddig az állam a maga eszkö­zeivel az exportfolyama­tokba, annak mindig csőd lett a vége." Azon aligha lehet fennakadni, ha az állam beavatko­zik bizonyos gazdasági folyamatokba, hiszen megteszi ezt a fejlett piacgazdaságokban is. Nem a beavatkozás té­nye, hanem sokkal in­kább mértéke és eszköze az, ami meghatározza a végeredményt. Az állam a maga rossz eszközei­vel és operatív módon avatkozott be a ... mibe is? Csak az exportfolya­matokba? Aligha! A merev tervutasítá­sos rendszert követő fél­reformok idején is az volt a baj, hogy az ál­lam nemcsak az ex­portfolyamatokba, ha­nem a gazdasági folya­matok mindegyikébe be­leavatkozott. Dirigista módon („kézi vezérlés”), s ahhoz illő, azaz rossz eszközökkel; valóban csőd lett a vége. Éppen, mert ennek a csődnek a terheit. nyög­jük, eléggé érzékenyek vagyunk arra, ami és ahogyan ma történik. Sajnos az állami be- avatkoz gatásnak a jeleit ma sem nélkülöz­zük! Azaz örömmel vesszük tudomásul a pénzügyminiszter véle­ményét: minél kevesebb állam... A kérdés csak az, mit szól ehhez „az állam”, azaz az érintett elit...?! KLIENS sajtószabadság a megye ha­táráig terjed. A rövid képviselői meg­nyilvánulások után Szabad György, az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy egy társadalmi csoport — több mint 50 ezer aláírás­sal — petíciót juttatott el hozzá, amelyben azt kérik, hogy a Parlament tárgyal­ja újra a kedvezményes ka­matozású hitelek törlesz­tésének kérdését. A mintegy 57 ezer aláírás átadása népi kezdeménye­zésnek számít, így a tör­vényi rendelkezések sze­rint ezeket — hitelesítendő — az Országgyűlés elnöke 8 napon belül megküldi az Országos Választási Bizott­ságnak. Az OVB-nek 30 nap alatt kell elvégeznie a hitelesítést. Ezután — amennyiben van 50 ezer hiteles aláírás — a Parla­ment a szükséges bizottsági előkészítés után, a követ­kező ülésén köteles tár­gyalni a témát. Erre vár­hatóan április második fe­lében kerülhet sor. Az Országgyűlés az egyes nyugdíjak felülvizsgálatá­val, illetve egyes nyugdíj­kiegészítések megszünteté­sével foglalkozó törvény- tervezet és az ahhoz kap­csolódó adatszolgáltatásról szóló határozati javaslat együttes és részletes vitá­jával folytatta munkáját. A képviselők pártállá­suktól függetlenül egyet­értettek abban, hogy a nemzeti ellenállási mozga­lomban és nácizmus elleni harcban szerzett érdeme­kért járó nyugdíj-kiegészí­tést az érintettek pótlék­ként kapják. Kelemen András összeg­zésként beszámolt arról, hogy a törvény végleges formába öntésénél megkí­séreltek — az expozé szel­lemének megfelelően — minden javaslatot figyelem­be venni. Így például a so­kak által megalázónak ta­lált egyéni kérvényezés he­lyett a törvény hivatalból vizsgálná a jogosultságot. A- törvényjavaslatról szer­dán dönt a Tisztelt Ház. A képviselők ezután meg­kezdték az állami nép­egészségügyi és tisztiorvo­si szolgálatról szóló tör­vényjavaslat részletes vitá­ját. Az ellenzéki képvise­lők nem tartották helyes­nek azt a törekvést, amely centralizálni igyekszik a szervezet tevékenységét. El­fogadhatatlannak ítélték azt a szándékot, hogy a szolgálat „rátelepedjék” az önkormányzatokra, átvéve tőlük népjóléti-igazgatási, egészségnevelési feladato­kat. Kifogásolták azt is, hogy a javaslat az amúgy is túlbürokratizált köz­egészségügyi szolgálatot mamutintézménnyé kíván­ja fejleszteni. Kocsenda Antal (FKgP) úgy vélte, hogy az Ország- gyűlésnek e javaslatot meg­előzően az egészségügyi törvényről kellett volna tár­gyalnia, abban a jogsza­bályban kijelölve a tisz­tiorvosok helyét, szerepét, feladatkörét. A mindössze hat képviselőt megszólal­tató vita után a plénum majd. szerdán hoz határo­zatot. Következő napirendi pont­ként a társadalmi szerve­zetek 1991, évi költségveté­si támogatásáról szóló or­szággyűlési határozatot tár­gyalták a képviselők, majd a Tisztelt Ház már este hét óra körül gyors egymás- utánban, vita nélkül dön­tött a költségvetési tör­vényhez benyújtott módo­sító indítványokról. Az Országgyűlés — a hét­fői plenáris ülés végén — szintén vita nélkül fogadta el hat szabaddemokrata képviselő együttes indítvá­nyát. Eszerint a mozgás- korlátozottak a számukra gépkocsivásárlásra elő­irányzott 660 millió forin­tot a jövőben nem csupán járművásárlásra, hanem más közlekedési célra is felhasználhatják. Az Országgyűlés kedden kilenc órakor várhatóan a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat vi­tájával folytatja munká­ját. Nehéz meffialáSni a közös nevezői Sok ezer Sasad-milliomos Az utóbbi napokban két ízben is előtérbe került a Sasad Tsz részvénytársa­sággá alakulásának ügye. Először a hármas ünnep közepén, amikor március 16-án Budaörsön falufóru­mon találkoztak az érintett falvak polgármesterei, a la­kosok, a körzet országgyű­lési képviselője és dr. Mi- halik László, a részvény- társaság elnöke. Kinek a keresztje? — tették fel a kérdést jó né­hányszor a fórumon. A kö­zös ügyet együtt kell meg­oldani — jutottak régóta először közös nevezőre va­lamiben az egybegyűltek. Talán az európai nor­máknál kicsit hangosabban védték igazukat és pana­szolták sérelmeiket a kis­nyugdíjasok, nejlonzacs­kókból előszedett, megsár­gult papirosaikat lobogtat­va. A sokszor vakvágányra futó életért, a nemegyszer nyomorúságos öregkorért azonban nem tekinthető egyedüli felelősnek a Sa­sad. A falufórum egyéb­ként egyetértett abban: nem a részvénytársasággá alakulással van bajuk. A tét a föld: s mindenki sze­retné visszakapni vélt vagy valós régi jussát. Dr. Elek Sándor, Török­bálint polgármestere sze­rint bizonyíthatóan bekebe­lezett nagyközségében meg nem váltott földterületeket a Sasad. Kummer János, Sóskút polgármestere úgy látta, a sokat emlegetett népakarat még egy kicsit késik. De istenhívöként bi­zonyos benne: valamikor mindnyájan felelünk tet­teinkért. Jávor Károly, or­szággyűlési képviselő meg­állapította : információ- és tőkemonopólium birtokosa a Sasad, kiváló szakember- gárdával, profi színvonalon végzik munkájukat. Azon­ban kétségbevonta, vajon a Sasad Tsz tagjai megfelelő felvilágosítás után szavaz­ták-e meg az új társulási formát. Hozzáfűzte: azért dolgozik és küzd, mert bí­zik abban, hogy a jogszerű­ség és az igazságosság egy­A tervezett törvényekről az újságíróktól értesülnek A frakcióülés lezárult felejtsék el Elégedetlenségi hétvégét tartottak az MDF parlamen­ti frakciójában is, a „piszkos ötvenkettő” kezdeménye­zésére. A legnagyobb kormánypárt frakcióvezetőjét megerősítették tisztségében, de a kisgazdádtól eltérően, a másfél napos tárgyaláson nem csak Kónya Imre posztja volt a tét. út, hogy plenáris ülésen vi­tatkozzunk a saját kor­mányunkkal, netán — mint az már többször előfordult — leszavazzuk saját ma­gunkat egy-egy interpellá­ció alkalmával. © Szóval, építő jellegű ön­kritikát gyakoroltak. — Tulajdonképpen igen. Konkrétumról még nem tudok beszámolni, majd meglátjuk. © Bizonyára szóba került a másfél nap alatt az az Igazságügyminisztériumban készülő törvényjavaslat, amely szerint a köztársa­sági elnök, a kormányfő, a miniszterek nyilvános meg- .. sértését háromévi szabad­ságvesztéssel sújtanák. — Erről most hallok elő­ször. ©Ügy érti, hogy amíg önök a hatékonyabb együtt­működésről tárgyalnak a képviselő-miniszterekkel, addig fogalmuk sincs a kormány szándékairól? O Például a múlt héten,, a HVG-ben napvilágot lá­tott készülő, „felségsértő’* becenevet viselő törvény­tervezetről? Jávor Károly budaörsi képviselő, az egyik elége­detlen, ettől a megbeszé­léstől a kormány és a kor­mánypárt viszonyának ja­vulását, az információk el­akadásának föloldását, a hatékonyabb képviselői munkát várta. • Most már elégedett? — Nagyon alaposan meg­tárgyaltuk a dolgot, terü­leti csoportonként egy-egy szónok adta elő a kívánsá­gainkat, s most a kormány­tagok közül is sokan jelen voltak a frakcióülésen. Semmit nem rejtettünk vé­ka alá, ugyanúgy kapott a bírálatból a szintén jelen lévő Antall Józsefmint Kónya Imre. ® Es miben maradtak? — Abban, hogy ezentúl jobban előkészítjük a frak­cióüléseket, hogy a tör­vénykezési dömpingben, a papíráradatban is kell ta­lálni annyi időt, amellyel lépéselőnybe kerülhetünk. Nem járható ugyanis az az — Látja, éppen erről van szó. A kormány szán­dékairól mi kerülő úton értesülünk. Ezen kellene változtatni. © Ezek szerint ez még nem sikerült. — Ezek szerint nem. Kó­nya Imre mindössze any- nyit mondott a szavazás után: „jól van, gyerekek, felejtsük el”. • Amnesztiát kaptak há­romévi börtön helyett? — Szép is volna, a man­dátumunkból hátralevő há­rom évet rács mögött töl­teni. Nagyon remélem, hogy egy ilyen törvényter­vezettel nem járatjuk le magunkat, nem kerül a Ház elé. Egyébként is, ide­je volna már a frakcióélet helyett a privatizációs és földtörvénnyel foglalkozni. Rendezni kellene a Sasad ügyét, pláne, hogy most Tökön készülődnek hason­ló „átalakulásra”. Sürgős munkáink volnának, ezen­közben a saját pártunk lá­zadóknak minősít minket. Pedig csak jól szeretnénk dolgozni. J. A. aránt érvényesül majd a születendő törvényekben. A fórum panaszosai egyéb­ként egyesületbe kívánnak tömörülni, így próbálva jo­gaiknak érvényt szerezni. A második találkozó a megyei TESZÖV Ménesi úti székhazában zajlott, ahol dr. Mihalik László, a rész­vénytársaság elnöke tar­tott részletes beszámolót arról, miért is volt szükség az átalakulásra. Elmondta, az utóbbi időben még az öbölháború sem kapott ak­kora figyelmet a hazai mé­diákban, mint az új társu­lási formára való áttéré­sük. Az elnök kifogásolta, hogy megkérdőjelezik eljá­rásuk jogosságát, pedig az kizárólag törvényadta ke­retek között zajlik. Vajon milyen jogon teszi bárki is a Sasadot felelőssé negyven év összes, ránk zúduló sé­relméért? A megszülető törvényekre pedig miért is legyenek tekintettel, miért várnának az oly sürgető változtatással bármeddig is? A Sasad nem tesz egye­bet, mint hogy a kor szelle­méhez igazodva, a kormány meghirdetett programjának megfelelően vállalkozik. Dr. Mihalik László szent meggyőződése, hogy a haj­dani tsz-tagok most valódi tulajdonossá váltak, s büsz­ke arra: régi dolgozóik kö­zül nagyon sokan lettek így milliomosok. A négymil- liárd forintnyi vagyonból 3056 dolgozójuk mindegyi­ke részjegy tulajdonossá vált — átlagosan egymillió forint erejéig. Az ezer nyugdíjas pedig kérhette a háztájija megváltását 100 ezer forint értékben. Az el­nök-vezérigazgató még hozzáfűzte: ha a térség va­lamennyi intézménye a Sasadhoz hasonló részt vállalna a rászorulók támo­gatásából, a védőhálót nem egyedül nekik kéne tartani. Az önkormányzatok fog­gal-körömmel védik igazu­kat, szeretnének részesedni -a Sasad környékükön léte­sítendő vállalkozásaiból. Azonkívül a még be nem épített földterületeik is minimálisak, önálló gazdál­kodásra ezek nem alkal­masak. Viszont létfontossá­gú a számukra a kérdés rendezése és jó kapcsolat kialakítása a Sasaddal. Dr. Mihail László azonban úgy látja, az önkormányzatok befektetett munka nélkül szeretnének nyereséghez jutni, az ő rovásukra. Le­szögezte azt is: amennyiben megszületik a várva várt kárpótlási, társulási, a föld­re vonatkozó és az új szö­vetkezeti törvény, a Sasad Rt. a tsz általános jogutód­jaként helytáll, s a jogosan jelentkező földigénylőket területükből kielégítik. A Sasad egyébként im­már a hatodik olyan ter­melőszövetkezet az ország­ban, amelyik kénytelen a korábbi szövetkezeti szer­vezetről egy működőképe- sebb, a kor igényeinek job­ban megfelelő társulási formára áttérni. —fekete— A Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége ügyvezető elnöksége is állásfoglalást tett közzé tegnap a Sasad Tsz átalakulása révén kialakult helyzetről. Eb­ben sérelmezik, hogy a mezőgazdasági dolgozók és szö­vetkezeteik szerepét a kormányzati erők mélyen társa- nalmi jelentőségük alatt értékelik, elért eredményeiket, a békés rendszerváltást lehetővé tevő gazdaságstabilizáló szerepüket pedig megkérdőjelezik. A szövetkezeti vezetők többsége rendkívüli erőfeszíté­sekkel keresi a jelenlegi törvényes keretek közötti tal- ponmaradás, kibontakozás lehetőségeit. Meggyőződé­sünk, hogy a Sasad Tsz részvénytársasággá alakulásával „testhezálló” szervezeti formát választott, amely hatal­mas és sokrétű termelőtőke hatékony működtetésére és gyarapítására egyaránt alkalmas — hangoztatja az ál­lásfoglalás, amely egyúttal tiltakozik az ellen, hogy a törvények betartásával történő átalakulást bizonyos politikai-hatalmi körök hisztérikus hangulatkeltéssel, vezetők fenyegetésével igyekeztek befolyásolni. A vádak minden alapot nélkülöznek, mert a leendő kárpótlási törvény kötelezettségei szervezeti formától függetlenül az utódszervezetek esetében is érvényesíthetők — szere­pel egyebek között a nyilatkozatban. Aleko, Aro, Polonéz Verseny az autópiacon Az Aleko (Moszkvics) tí­pusú gépkocsikból 700 meg­érkezett az Autótechnika Vállalathoz, s ezeket az or­szágban tíz helyen már árusítják is. Az ötsebessé- ges autókból az Autótech­nika erre az évre három­ezret rendelt. Mint Halla László vezérigazgató el­mondta, hogy az első szé­riából sajnos hiányzik a hátsó biztonsági öv, ám ezeket pótlólag küldi a gyártó, ők pedig beszerel­tetik a tulajdonosok kocsi­jába. Az alkatrészellátás is biztosítottnak látszik, 19 céggel szerződtek az Aleko garanciális és azon túli ja­vítására. Március végén, április közepén megérkezik az Autótechnika árusítóhe­lyeire az első — igaz, mindössze 64 darabos — len «vei Polonéz gépkocsi ­szállítmány. Ebből a típus­ból 3100-at rende’tek e~ évre. Ára meglehetőse’! magas, 650 ezer forint, ezért az Autótechnika csak bizományi értékesítést vál­lalt. A román Aro típusok­ból az idén 1200-at szándé­koznak eladni, de foglal­koznak nyugati típusú gép­kocsik árusításának gondo­latával is. A tervek szerint az idén összesen 10 ezer személyautót hoznak forga­lomba. A Merkúrhoz hasonlóan az Autótechnika is szeretné részletre árusítani a sze- méyautókat. Ezzel kapcso­latban azonban a , vezér- igazgató elmondta, hogy kemény tárgyalásokat kell folytatniuk a bankokkal, s csak akkor látják értelmét a részletre árusításnak, ha a kamatot 40 százalék alá lehet szorítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom