Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

HUSZÁRIK BREVIÁRIUM Csak az Ember fia volt Lassan tíz éve, hogy Hu­szárig Zoltán meghalt. A színekkel álmodó zseni, akinek a filmművészet olyan örökbecsű alkotáso­kat köszönhet, mint a Csontváry vagy a Szindbád. A pár vonallal — grafikus­nak is kiváló volt — a figurában a jellemet ugyan­csak megmutatni képes képzőművész. Sokirányú te­hetségét, és a lelke mélyé­ből sugárzó tisztaságot va­lami megnevezhetetlen fog­ta keretbe. Huszárik egy­idejűleg úgy volt megtört, kétkedő ember, és — noha ezt soha nem érezte — dia­dalmas művész, hogy örök­ké a megváltásra készülő­dött. Az innen-onnan vál­lalt szenvedés, a lábáról szinte elmaradhatatlan sa­ru, a póz, amivel játszotta a keresztre készülődőt, már-már Isten fiának lát­tatta. Holott csak az Em­ber fia volt: gyönge és erős, félénk és bátor. Seb- zékeny, ám akkora akarat­erővel megáldva, hogy tisz­ta, rendíthetetlen hite he­gyeket mozgatott meg. Egy­szóval maga volt a csoda. Ezt a nem mindennapi — egyébként domonyi szüle­tésű — művészt, — aki em­bernek sem volt kisebb, mint alkotónak — mutatja be Lencsó László könyve, a Huszárik Breviárium, amely a Szabad Tér Kiadó gondozásában jelent meg. Külsőre is gyönyörű könyv. Táblája, tördelése, illuszt­rációinak, fotóinak sora méltó a megidézetthez. A könyvet forgatva mintha képzőművészeti kiadvány­ban lapoznánk — bizonyos szempontból az is —, olyan gazdag a színskálája. A vi­lágot többnyire a színek ölelkezésében megragadó művész nemcsak a filmsza­lagot töltötte be álmaival, hanem az eléje k®rülő leg­kisebb papirosdarabkát is. Színes akvarelljein — talán ezt is a tisztaság teszi — öÄ>k fehér hó hull, előké­szítvén Szindbád menete­lését. Mintha egész életé­ben erre a filmre készü­lődött volna. A filmre, amely önvallomás is. Eme gazdag életet ölte szíve megszakadtáig Huszá­rik Zoltán is. A valahai, mesés szegénységben föl­nőtt domonyi parasztgye­rek már korán megtanulta, hogy mi az érték. Egyik, édesanyjához írott levelé­Nemzeti kultúránkért Idegen tőkével „A Quint példája bizo­nyítja, hogy a külföldi tö­ke nem összeegyeztethetet­len a magyar nemzeti kul­túra ápolásával” — hang­súlyozta hétfőn Budapes­ten tartott sajtótájékozta­tóján Bors Jenő, a Quint lemezkiadó vezetője. A ma­gántulajdonban lévő le­mezcég fél évvel ezelőtt, Bors Jenőnek a Hangle­mezkiadó Vállalat éléről való menesztése után jött létre. A következő napokban egyszerre kerül a világ sok boltjában a polcokra a Quint első kilenc felvéte­le. Ezt a világra szóló ter­jesztési szerződés teszi le­hetővé, amelyet a Quint a francia Harmonia Mundi- val kötött. A magyar cég a közép-európai kultúrkör zenei hagyományainak ápo­lását tekinti céljának, így első felvételeiken Mozart, Haydn, Bach, Csajkovszkij, Dvorak, Bartók művei hall­gathatók. 4 »ügfft rla bői idézek: „Nekem nem futott gazdagságra, legalább a jellemem legyen az.” Egész életében kényes és büszke volt erre az ősök­től kapott kincsre. Persze maga is vélte, az emberi lélek különböző stációit kell ahhoz megjárni, hogy a teljesebb érvényű élet lélegezzen a filmvásznon is. Jóllehet Huszárik első­sorban filmrendező volt, de kezéhez állt a festőecset, a ceruza és az irodalom egy- egv műfajába belekóstoló toll. Író és gondolkodó volt, s ha tehette, „szeretetröp- lapjait" (Gyöngyössy Im­re nevezte így grafikáit) minél tágabb körben szét­osztotta. Egyszavas versei^ között jó pár telitalálat akadt: az önkoncentrációs­tábor vagy a hullafolttisz­tító keserű derűje talán megmutat valamit a döb­benetét játékkal kifejező szellemi ember találékony­ságából. A Breviárium — találó fejezetekkel — nem csu­pán rendhagyó pályakép, pontos filmográfia, barátok és pályatársak emlékezésé­nek, bírálatának, tisztelgé­sének gyűjtőhelye, hanem valaminő sajátságos jellem­rajz is. Nyomon kísérhető benne, hogyan született meg a csoda, akit Huszárik Zoltánnak hívtak, s az is, hogy szabadságimádatában, sohasem engedvén a kisebb ellenállásnak, miként mene­telt ama bizonyos vég felé. Hogy ez repülés volt, a teremtő művész zsenijét is jelzi. Szakolczay Lajos A Balázs Béla Stúdió bizonytalan időre bezár Három évtizedes fennál­lása óta nem volt még olyan kilátástalan anyagi helyzetben a Balázs Béla Stúdió mint napjainkban. Emiatt, április 1-jétől bi­zonytalan ideig kénytele­nek szüneteltetni működé­süket — közölték a stúdió vezetői hétfőn a budapes­ti Művész moziban megtar­tott sajtótájékoztatójukon. Jelenleg mindössze annnyi pénzük van, amennyivel a már megkezdett filmeket befejezhetik. A sajtótájékoztatón hang­súlyozták: az elmúlt 30 év­ben a Balázs Béla Stúdió volt az a műhely, ahol a filmszakma fiatal diplomá­sai első szárnypróbálgatá­saikat megtehették, vi­szonylag olcsón megvalósí­tott filmeken mérethették meg tehetségüket. Ugyan­csak a stúdió adott lehe tőséget az amatőr filmesek­nek is képességeik meg- csillogtatására. E hagyó mányok miatt — emelték ki a stúdió vezetői — a végsőkig kitartanak a fenn­maradásért. Nem tudnak elképzelni olyan helyzetet, hogy végleg be kelljen zár­niuk jelképes kapuikat. Hozzátették: a kultuszmi­nisztérium filmfőigazgató­ságától biztatást kaptak, hogy a majdan létrejövő filmalapítványból a Ba­lázs Béla Stúdió további működésének támogatására is jut pénz. Mint a sajtó- tájékoztatón elmondták, most már csak azt szeret­nék tudni, mikor jön lét­re a nemzeti filmalapít­vány, erre ugyanis eddig nem kaptak biztos választ. Jogi tanácsok Privatizált üzlet bérlete • CtröSkség • Családi állapot igazo­lása • H. S. nagykőrBsi vcn- dáglátö-ipari dolgozó azzal a gondolattal foglalkozik, ltogy egy meghirdetett üzle­tet megvásárol. Olvasónk azonban attól tart, hogy a bolt tulajdonosa a későb­biekben felmondhatja a, bérletet. A kereskedelmi egységek privatizálásáról meghozott törvény különleges kedvez­ményeket biztosít a kiske­reskedelmi egységek vásár­lói részére. Egyik ilyen kedvezmény, hogy a vállal­kozót a megvásárolt üzlet tulajdon-, illetve bérleti jo­ga a törvény szerint megil­leti. Amennyiben a vállalkozó a vállalat kezelésében lévő üzletet megszerzi, a beren­dezési tárgyakon kívül az üzlet tulajdonjoga is ren­delkezése alá kerül. Ha a vállalat kezelője volt az üz­letnek, az új vezető már tulajdonosként használhat­ja azt. A vállalkozót a helyiség­használati kedvezmény ak­kor is megilleti, ha a ko­rábbi üzemeltető bérlője volt az üzlethelyiségnek. Ebben az esetben a törvény szerint, ha a bérlő szemé­lyében változás következik be, az utódot az a védelem illeti meg, hogy a helyiség értékesítéséig, de legfeljebb 10 évig a bérbeadó a bérleti szerződést csak közérdekű célból, illetve akkor mond­hatja fel, ha a felmondás indokát a bérlő jogellenes magatartása szolgáltatta. Ebben az esetben is köteles azonban a bérlőt kártala­nítani. Ha a bérbeadó a helyiséget el kívánja adni, a vállalkozót elővásárlási jog illeti meg. Gyakran előfordul, hogy a privatizációval érintett ingatlanok nem állami tu­lajdonban vannak. Ilyen esetben az értékesítéshez természetesen a tulajdonos hozzájárulása is szükséges. A tulajdonosnak a tör­vényben biztosított rendel­kezési jogát nem csorbítja a vállalkozó részére biztosí­tott elővásárlási jog, hiszen ha a tulajdonát nem kíván­ja értékesíteni, a vállalko­zónak sincs lehetősége a vásárlásra. • Édesapám második fe­lesége haszonélvezetet örö­költ egy tulajdonunkban lé­vő nyaralón. Mindannyiunk között egyetértés van ab­ban, hogy a haszonélveze­tet megváltsuk, csak az in­gatlan értékében van elté­rés közöttünk. Mi ilyenkor az eljárás? — érdeklődik egy olvasónk. A haszonélvezeti jog ak­kor váltható meg, ha azt a túlélő házastársa, illetve fő­leg a törvényes örökösök a hagyatéki eljárás során a közjegyzőtől kérik. A meg­váltás azt jelenti, hogy megszűnik az az ellentmon­dás, amely szerint más a tu­lajdonos és más a használó, és az eljárást követően a haszonélvező is egy gyer­mekrész erejéig tulajdo­nossá válik. A hagyatéki el­járás hiányában az örök­lés időpontjától számított egy éven belül lehet az el­járás megindítását kérni. Az eljárás során általában arra kell törekedni, hogy a felek között megegyezés jöjjön létre, ha ez nem tör­ténik meg, akkor a közjegy­zői végzés meghozatalától számított 30 napon belül a bíróságtól kérhetik a vita eldöntését. A jogesetből ki­tűnik, hogy a felek között a megosztás tekintetében vita nincs, csupán az érté­ket ítélik meg eltérően. Ez utóbbinak az ügy szempont­jából nincs jelentősége, hi­szen a megváltás nem meg­határozott pénzösszeg kifi­zetését jelenti, hanem a tu­lajdoni hányad arányának módosulását. Abban az esetben viszont, ha a közös tulajdont a felek értékesí­teni kívánják, meg kell ál­lapodniuk az eladási árban. Ha ez nem történik meg, akkor a közös tulajdont bármelyikük kérésére bíró­sági úton megszüntetik. • Azt olvasta K. S. szi­getcsépi olvasónk, hogy a személyi igazolvány a jö­vőben nem fogja tartalmaz­ni a családi állapotra vo­natkozó adatokat. Hogyan lehet tehát igazolni a ko­rábbi házasság megszűné­sét? A volt házastárs halálát halotti vagy a házastárs halálát utólagos bejegyzés­ként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonattal, to­vábbá a volt házastársat holtnak nyilvánító, illető­leg a halál tényét megálla­pító jogerős bírósági hatá­rozattal igazolni lehet a ko­rábbi házasság megszűnését. Amennyiben a házasságot felbontották vagy érvényte­lennek nyilvánították, jog­erős bírósági határozattal, illetőleg az ezt tartalmazó házassági anyakönyvi kivo­nattal lehet igazolni. Természetesen ezek az igazolások hiányoznak mindazo Ívnál, akik még nem éltek házassági köte­lékben. Nekik nyilatkozniuk kell arról, hogy a házassági akadályok nem állanak fenn esetükben. Amennyi­ben ezt a nyilatkozatot new» a valóságnak megfelelően tészik meg, tehát aki házas­ságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házassági kötelékben lévő személlyel köt újabb házasságot, kettős házasság bűntettét követi el, és a je­lenlegi jogszabályok szerint három évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntethető. I>r. Sinka Imre Amikor Visegrádon já­rok, mindig eszembe jut egy tragikus emlék. Az ország másik részéről ér­kezett gyerekcsoport élvez­te a nyári vakáció örö­meit. Rekkenö hőség volt, fürödni akartak minden­áron, akkor is, ha a le- peneeí strandon — ahová indultak — már kitették a „telt ház” táblát. Rábe­szélték az őket felügyelő fiatal tanárnőt, hogy tábo­rozzanak le a folyóparton. A fürdés ugyan tilos volt azon a partszakaszon, de ők csak bo'káig, csak tér­dig akartak bemenni a fo­lyóba, cs abból — ugye — nem lehet semmi baj . . . Csak amikor már indul­ni akartak, vették észre, hogs* egy kisfiú hiányzik a csoportból. Hosszan tartó, lázas keresés után derült ki, hogy ez a gyerek nem bújt el, nem ment fagy­laltért a távolabbi cuk­rászdába, hogy itt csak tragédiára lehet gondolni. A holttestét másnap, harmad­nap sem vetette partra a víz. Valakit visz a víz Eltűnhet-e nyomtalanul egy ember ? Egy héttel utána már Bu­dapesten voltam, nem hallottam többet erről a borzalmas esetről, de tu­dom, hogy a folyó gyakran egészen más, távoli part­szakaszon veti ki áldoza­tait, mint ahol a szeren­csétlenség történt. A rend­őrségi szakértők szerint az ismeretlen holttestek azo­nosításánál az a legnehe­zebb, amikor a vízbe fúl­tak kilétét kell megállapí­tani. Nincs irat, gyakran ruházat sem, ami nyomra vezethetne, és a víz nagy pusztítást végez áldozatain. Az a bizonyos szemüveg Persze nemcsak a víz ... Egy-egy súlyos baleset után is előfordulhat, hogy fel- ismerhetetlenné válik az áldozat, és nem mindenki hord iratot magánár. Elő­fordulhat-e napjainkban az, hogy egy ember nyomtala­nul eltűnik, és a hozzátar­tozók még évek múlva sem tudják meg, hogy mi lett vele? Erre a kérdésre ke­restem választ a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitánysá­gon. A bűnügyi nyilvántartó statisztikai adatai szerint az elmúlt húsz esztendőben összesen harminchat olyan embert temettek el, akik­nek a kilétét a legkörülte­kintőbb nyomozással sem lehetett kideríteni. Ám ezek mind régebbi eredetű tragédiák voltak. Ami a ta­valyi évet illeti, egyetlen felderítetlen eset sem ma­radt. Az adatok arra is rá­világítanak, hogy az ese­tek többségében víz mel­letti településekről — Rác­kevéról, Vácról és Szentend­réről — származnak a le­záratlan tragikus ügyek. A bűnügyi technikusok munkája nagyon ritkán ke­rül reflektorfénybe. Sok­oldalú tevékenység pedig: ők azok, akik ujjlenyoma­tot vizsgálnak, fényképez­nek, értenek a grafológiá­hoz, és bár morbid hatást kelt e kifejezés, de tény és való: hullakozmetikát végeznek. Preiszler Károly had­naggyal és Solymosi Ottó nyugdíjas szakértővel be­szélgetek, a munkájukról. Solymosi Ottó harminc­hat esztendeig dolgozott Dobáson, ahol az elmúlt húsz évben egyetlen holt­test sem maradt ismeretlen. Egyik legemlékezetesebb esete, amikor a szemüve­ge alapján sikerült azono­sítani az áldozatot. A sze­rencsétlen ember Bugyi község környékén, az er­dőben akasztotta fel ma­gát egy fára. Amikor rá­találtak, az orvosszakértő szerint már két hét múlha­tott el végzetes tettének elkövetése óta. A nyári ká­nikulában felismerhe tétlen­né torzult a tetem, és sem­miféle irat nem volt az illetőnél. De volt rajta egy szemüveg, amelyen mik­roszkópos vizsgálattal be­leégett íémszemcséket le­hetett találni. A szemüve­get a telefongyárban töb­ben felismerték, egyik munkatársuké volt, aki gyorsvágóval dolgozott (in­nen származtak a fém- szemcsék) és nyomtalanul eltűnt. Szétroncsoit arccal Preiszler Károly, aki hu­szonhat éve bűnügyi tech­nikus, olyan természetesen beszél a hullakozmetikáról, mint bárki más a megszo­kott munkájáról. Ez tech­nikai dolog, érzelmeket nem szabad belevinni. Amikor a búcsúleveleket vizsgálja, nem figyel a tartalmukra; ez mások dol­ga. Az írásszakértőé pf*» dig az, hogy a hurkokat és az íveket elemezve kide­rítse, valóban attól szár­mazik-e az írás, akinek tu­lajdonítják, nem történt-e bűncselekmény. A hullakozmetikával ha­sonló a helyzet, csak a fel­adatra szabad figyelni. A tragikus balesetet szenve­dettek arcát helyre kell állítani, ez a felismertetést szolgálja. Megigazítják a szemöldököt, vattával ki­tömik a szétroncsolt ar­cot, visszahelyezik a ki­esett protézist (a fogazat a nyomravezetésnél nagyon fontos lehet) följegyzik a különös ismertetőjegyeket. Évekkel ezelőtt Hercegi iái­mon találtak egy szétron­csolt arcú holttestet, amely­nél a kartetoválás segített. Egy nemzetközi bűnöző­társaság tagja volt az ál­dozat. Minden területi rendőr- kapitányságon százával tartják nyilván azokat az ügyeket, amikor eltűnt csa­ládtagot keresnek a két­ségbeesett hozzátartozók. Szerencsére az esetek nagy többségében nincs komoly baj. Családi veszekedés vagy — gyerekek eltűnésé­nél — néhány rossz osz­tályzat húzódik meg a hát­térben. De nyomozni ter­mészetesen ilyen esetekben is kell, hiszen senki sem láthatja előre a végkifej­letet. És előfordul, hogy a hozzátartozók aggodalma nem volt alaptalan, való­ban tragédia történt. A Gödöllői Rendőrkapi­tányságon múlt év decem­ber 8-án jelentették be egy férfi eltűnését. A körülmé­nyek megdöbbentőek vol­tak : a hazatérő feleség az ajtót nyitva találta, az il­lető kabát nélkül ment el otthonról, iratokat sem vitt magával. Elrendelték az országos körözést, az eltűnt személyleírását, fényképét az újságokban és a tv-ben bemutatták. Bejelentés nem érkezett, de egy hónappal később, egy közeli telepü­lés erdős-bozótos részén megtalálták a férfi holttes­tét. A boncolás alapján megállapították, hogy nem történt bűncselekmény. A halál oka: keringési elég­telenség. Az idén január 16-án el­hunyt Gy. J.-né hozzátar­tozóinak a felkutatása sem volt könnyű feladat, mert a nevén kívül más adat nem állott rendelke­zésre. A középkorú asszony úgynevezett vendégmunkás volt egy szigetszentmiklósi tanyán, és szívbetegségben elhunyt. Semmiféle iratot nem találtak nála, hogy a családját értesítsék. Itt is az országos körözéshez kel­lett folyamodni. Döbbenetes história Eltűnhet-e nyomtalanul egy ember? Az elmúlt években sajnos erre is volt néhány példa, de tavaly azonosítatlan holttest nem volt. 1990 legdöbbenetesebb históriája az volt, amikor Érden nyoma veszett egy óvodás korú süketnéma kisfiúnak. A rendőrök he­likopterekkel, kutyákkal keresték éjjel-nappal, hiá­ba. Talán mégis él valahol? Talán egyszer előkerül? Gál Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom