Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-15 / 63. szám

A §%abadságiiarc Kossuth Lajos a forradalom első napjaiban így szólt néhány nagyhangú, kardesörtető szájhőshöz: — önök műidig az utoisó csepp vérüket szándékoznak a haza oltárán feláldozni. Szeretném azonban önök kö­zül azt az urat megismerni, aki az első csepp vérét kész felajánlani! Mészáros Lázár honvéd altábornagy 1848-ban szemta­núja volt annak, hogy a kassai ütközetben két ágyú­golyó egy magyar huszár alól elsodorta a lovat. Az egyik a ló fejét, a másik a farát vitte el, a huszárnak viszont semmi baja nem esett. A huszár rettenetesen elkezdett káromkodni, mire Mészáros rákiáltott: — Mit káromkodsz? örülj, hogy életben maradtál! — Már hogyne káromkodnék! — válaszol a huszár, — Ha ezt az esetet elmesélem, nincs a jóságos úristennek olyan teremtménye, aki elhiszi nekem! & A medgyesi csatában a Bethlen Gergely parancsnok­sága alatt álló huszárokat az ellenség ágyúgolyói való­sággal megtizedelték azon a helyen, ahová Bem pa­rancsa állította őket. Bethlen futárt küldött Bem apó­hoz a főhadiszállásra, s megkérdezte tőle, mitévő le­gyen? Bem ezt a választ küldte neki: — Maradjon a helyén addig, amíg csak két huszárja marad! Akkor küldje el az egyiket hozzám a szomorú hírrel! 1848 szeptemberében Kossuth Lajos meglátogatta a Schwechat mellett táborozó magyar hadakat. Egy öreg huszár a maga módján kedveskedni akart Kossuthnak, hát egy reggel odaugratott a politikus éré, mondván: — Hoztam egy németet, uram! — s rámutatott egy lefegyverzett lovastisztre. Kossuth elmeséltette magának az elfogás történetét, s annyira megtetszett neki, hogy a fogolyért tíz forin­tot, a lóért száz forintot adott a huszárnak. Az öreg a tíz forintot nem akarta elfogadni, s így szólt: — Jelentem alássan, a ló megéri a száz forintot, de ez a német nem ér tízet! Ketten P-est megyéből A Magyar Köztársaság kormánya március 15-e al­kalmából Ifjúsági Díjakat adományozott azoknak a személyeknek és közössé­geknek, akik kiemelkedően sokat tettek, tesznek a ma­gyar gyermekek és fiatalok biztos, szép jelenéért és jö­vőjéért, jobb életlehetősé­geiért. A -díjakat csütörtök dél­után a Parlamentben Bár­dos Balázs, a Miniszterelnö-, ki Hivatal államtitkára nyújtotta át a kitüntetettek­nek, így elsőként a budaka­lászi Lenvirág gyermek nép­táncegyüttesnek, közel két évtizedes sikeres munkás­ságáért, a magyar és a né­met folklór ápolásáért, ha­zai és határainkon túli be­mutatásáért. Az elismertek között van még Pest megyé­ből a budaörsi Tizenéves Tanácsadó Egyesület, a tar­tósan vagy átmenetileg ne­héz helyzetbe 'került fiata­lok számára kölcsönös se­gítséget, megtartó közösségi erőt biztosító öntevékeny­ségéért. IZGUL 63 EZER DIÁK Érettségi előzetes Az iskolai írásbeli érett­ségi vizsgák idén május 13-án, 14-én, 15-én, vala­Számitógéppel segített tanulás IBM ­csak gyerekeknek mint 16-án lesznek — adott felvilágosítást a Művelődé­si és Közoktatási Miniszté­rium közoktatási főosztá­lyán Juhász József főmun­katárs. Azoknak a diákoknak, akik felsőoktatási intézmé­nyekben szeretnének to­vábbtanulni, május 20-án és 21-én tartják a közös írásbeliket. Tavaly decemberben ke­rült bejegyzésre a CAL-ala- pítvány. A laikusoknak nem sokat mond, a számítógép­pel foglalkozók azonban tudják, hogy a Computer Aided Learning magyarul azt jelenti: Számítógéppel Segített Tanulás. A gyerme­kek, a jövő nemzedéke ér­dekében összefogott az Al­fádat Kereskedelmi Szerve­zési és Számítástechnikai Kft., valamint a High Com­puter Kft. Az alapítvány­nak hazánkban már több kirendeltsége sikeresen dol­gozik, és a napokban nyi­tották meg a budapesti iro­dát, amely kiszolgálja majd Pest megyét is. Kecskeméten, Pécsett, Szek- szárdon és Tatabányán két hónap alatt 500 gyereket juttattak számítógépihez. A gépek IBM—XT compatibi- lisektől kezdve az IBM PC— VGA monitorosokig változ­hatnak a befizetett összeg- tőt függően, összesen 8-10 fajtából lehet válogatni. El­mondták, hogy ezek a ko­moly gépek nem játékprog­ramokra valók, arra ott a Commodore-ok. Ezeken megtanul a használó prog­ramot írni, és ez a cél. A számítógépeket az irodák­ban lehet átvenni, s azok az esetleges üzletelés elkerülé­se végett, még egy évig az alapítvány tulajdonát képe­zik, aztán automatikusan a gyerekek tulajdonába ke­rülnek. Minden gép új, ga­ranciális. Aki tehát csatlakozni kí­ván e nemes célhoz és ily módon támogatna egy gye­reket, vagy egy iskolát, ke­resse fel az alapítvány iro­dáját {Budapesten a VII., Klauzál u. 35-ben) vagy je­lezze csatlakozási szándé­kát (a 141-6743-as telefon- számon). — árvái — Május 27-től május 30-ig a dolgozók esti középisko­láiban zajlanak az írásbeli érettségik. A szóbeli érettségiket június 3. és június 21. kö­zött tartják. Ez évben ösz- szesen mintegy 63 ezer nappali tagozatos diák fe­jezi be a középiskolát. A dolgozók gimnáziumában 3 ezer 300, a dolgozók szak- középiskolájában várha­tóan 14 ezer hallgató vé­gez. Érettségi bizottság elé tehát összesen valamivel több. mint 80 ezer hallgató kerül. Hová lett Szendrey Júlia hajkoronája ? Vitézkötés hétköznap is Hogy mit nyújt, és kik­nek ez az alapítvány — ar­ról a két vezető, Higi Gyula és Fűrész József beszélt. — Az alapítványunk cél­ja a gyermekek számítógép­hez való juttatása. Köztu­dott, hogy az iskolás kor­osztály a legfogékonyabb a számítástechnikára. Olyan gyermekek kezébe kell adni a gépeket, akiknek hosszú távon is segíti a továbbta­nulását a későbbi elhelyez­kedését, hiszen a gép saját tulajdonuk lesz, így azt bár­milyen vállalkozásba bevi- hetik — mondta eil Higi Gyula. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat, ha befizet számlánkra egy bizonyos összeget, s megnevez egy főfoglalkozású tanulót, akit géphez akar juttatni. A leg­kisebb befizethető összeg 44 ezer forint, a legmagasabb 118 ezer. Az alapítványra befizetett összegek termé­szetesen leírhatók az adó­alapból. Szakkörök, iskolák és egyéb közösségek is kap­hatnak gépeket, ha egy-egy esetben a befizető nem ne­vez meg tanulót, a kurató­rium dönti el, melyik rászo­ruló iskola vagy közösség kapja. Vállalatok, cégek is támogatnak oktatási intéz­ményeket, s ha ezt az ala­pítványunkon keresztül te­szik, áfa-mentesen kapják a gépeket — hallhattam Fű­rész Józseftől. A befizető megnevezheti a saját gyermekét is. Az előnye pedig az alapítvá­nyon keresztüli géphez jut­tatásnak az, hogy a gyere­keket rendszeresen tovább­képzik és ingyen kapnak meg több softvert. Az M. Globál cég például ingyen adja a Mumpsz adatbázist. A működő CAL-irodák, Kellemes időtöltést je­lem, ha valaki fellapozza a divattörténettel foglalkozó könyveket, az egykori do­kumentumokat, tanulmá­nyokat. Nemcsak a külön­böző korabeli öltözködési irányzatokkal, szokásokkal ismerkedhet meg, hanem például a női emancipáció alakulásával is. Ki 'hinné, hogy az 1500-1600-as évek­ben Németországban és Franciaországban sem ta­nulni, sem dolgozni nem engedték a korábban, tevé­kenykedő kézműves nőket. Ezt megelőzően még a cé­hek megbecsült munkásai voltak, s szinte egyik nap­ról a másikra kellett be­zárniuk hímző-, szövő-, sza­bó-, varró-, rézműves, aranyfüstverö műhelyeiket. Az ok: ebben az időben ál­lítólag annyira megromlott a különböző iparosok hely­zete, hogy a férfiak egysze­rűen kiparancsolták őket a céhekből. Több száz esztendőt kel­lett várni, hogy ismét meg­mutathassuk: — mi nők is teljes értékű emberek va­gyunk. A XVIII—XIX. század fordulóján egy von­zó szépségű, tanult asz- szony: George Sand egyike volt azoknak, akik megelé­gelték az alacsonyabb rendűséget. Egy róla ké­szült portrékönyvben azt olvashatjuk: egyre erőseb­ben ereszt gyökeret benne a meggyőződés, hogy a nőt — ha ember akar lenni — ugyanazok a jogok illetik meg, mint a férfiakat. Nem titkolta véleményét és ezt öltözködésével is bebizo­nyította: pantallót hordott, szivarozni kezdett. S bár­mennyire hihetetlennek tű­nik, az erősebb nem képvi­selői csodálni, tisztelni kezdték. Hatással volt a nőkre is, például Petőfi feleségére, Szendrey Júliá­ra, aki büszkén vágatta le fekete, hosszú haját. Ebben az időben kezd­ték viselni az úgynevezett tupírhajat, vagyis ekkor jelent meg a tupírozás. Az erdődi szép kedves a köl­tőhöz írott leveleiben be­számolt az új divatról. Az 1800-as évek elején, a for­radalmak és szabadság- harc időszakában a férfiak nemcsak a csatában, a harctéren, hanem a pezsgő hétköznapokon is viselni kezdték a vitézi, zsinóros kabátokat, kaftákat (ma úgy nevezik: Petőfi-mente, Bocskai-zsinór). A hölgyek­nél maradt az egyszerű vonalas, biedermeier-jel- legű öltözet. A ruhaanyag, mely ma is közkedvelt és használatos: az egyszínű vagy kockás taft és selyem volt. Abból a korból a mai divat mindezt átvette. Egyre többen hordanak peierineket, kaftánjellegű kabátkákat. Akkor mind­két nem hétköznapi vala­mint ünnepi öltözeteire egyaránt jellemző volt a karcsúsított forma. A Ma­gyar Divat Intézet tervezői valamint a témával foglal­kozó történészek, muzeoló­gusok határozottan állít­ják: méltán irigyelhetjük akkori nőtársainkat. Ha ugyanis a nap elmúltával levették fűzőiket, ugyan­Paraszti viselet az 1848-as években (Erdősi Ágnes felvételei) Z í N HÁZI LF.VFT Majomkodás D5mer György, Incze József és Gálvölgyi János, a Há­rom majom egy pohárban „majmai” Pesti színházi körökben az a mendemonda forgott közszájon, hogy a Thália Színház újdonságának, a Három majom a pohárban című darabnak az olasz szerzője, Mario Moretti, úgy jöhetett el a pesti pre­mierre, hogy eltávozást ka­pott a börtönből, ahol mint a híres-hírhedt Vörös Bri­gádok tagja, hosszabb pi­henőt tölt. Ha a szóbeszéd nem is igaz (bár, ki tud­ja?), azért jó történet. Már csak azért is, mert erről a Morettiről édeskeveset tud­tunk eddig. Az előadás vé­gén, kijőve a tapsokat meg­köszönni, olyan negyven és ötven közötti értelmiségi­nek látszott, aki éppúgy lehet újságíró, filmes, szí­nész, rendező, drámaíró, építészmérnök vagy pénz­ügyi szakember, mint vö­rös brigádos terrorista. No de, nem is ez a lé­nyeg. Az öltözői és színész­társalgói smúzolásoknál fontosabb, milyen darab is ez a Három majom a po­hárban? Arra most ne fi­gyeljünk, mit nyilatkoztak róla a szereplők vagy a Huszáregyenruha a tarto­zékokkal együtt a Nemzeti Múzeum gyűjteményében olyan karcsúak maradtak, mintha nem is lett volna rajtuk a kényelmetlen és sokszor fájdalmat okozó ruhadarab. Aki kíváncsi az 1800-as évek férfi-női divatjára, s akit érdekelnek az akkori katonaegyenruhák, az ke­resse fel a Nemzeti Mú­zeumot, vagy a hadtörténe­tit, Pest megyében az aszó­di, valamint a dőmsödi Pe- tőfi-emlékházat, Nagykőrö­sön az Arany János, Ceglé­den a Kossuth Múzeumot. Az 1848-49-es forradal­mat és szabadságharcot követő időszak, az 1880— 1910-es évek öltözködési szokásairól, az akkori élet­módról nyílik kiállítás Pesti nő a századfordulón cím­mel március 19-én, kedden a Magyar Nemzeti Mú­zeumban. A bemutató augusztus 20-ig látogatha­tó. Molnár Ildikó rendező. Az effajta nyilat­kozatokat mindig fenntar­tással kell kezelni, mert el- képzelhető-e egy produk­cióban részt vevő művész­ről, hogy azt mondja: höl­gyeim és uraim, amit mi bemutatunk, az úgy vacak, ahogy van. A szerepek rosszak, a darab fércmű, a szerzőnek lila gőze sincs a színműírásról, és különben is, egy terrorista, maffiózó, hamiskártyás, liliomtipró meg a többi. Szóval, az előzetes kötelező - feldicsé- rések dacára ez a darab a mutatós semmi tipikus ese­te. Ráadásul meglehetősen gátlástalanul „hasonlít” Friedrich Dürrenmatt A fi­zikusok című kiváló darab­jára. Ott három tudós játssza a bolondot, mert nem akarnak a világ fe­nyegetéseivel és saját lelki­furdalásukkal szembenézni, ugyanakkor meg akarják szerezni egymástól a leg­titkosabb tudást. Itt meg, Morettinél, három kisem­ber játssza a bolondot — süketnek, vaknak, némának tettetve magát —, mert nem akarnak kint, a nagy, nyilvános koncentrációs tá­borban, az életben élni. La­pos bölcsességeket és mér­sékelten humoros bemon­dásokat eresztenek meg, és hogy ki ne kelljen kerül­niük a diliházból, megerő­szakolják. majd megfojtják az ápolónőt, aki végig nem veszi észre(t), hogy ezek csak álbolondok. Lehetne ez komolyabb és érdekesebb játék is, de Moretti megelégszik azzal (vagy inkább: csak azt tud­ja megoldani, ennyire ké­pes), hogy egy dialógusok­ra hígított, közepesen érde­kes, ám túlságosan hosszú, túlírt bulvárlapriport szint­jén adja elő a témát. Ezt a darabot a modern ember elidegenedésének tragiko­mikus látleleteként értel­mezni (mint az egyik nyi­latkozó tette), legalább ak­kora tévedés, mint ha az Otellót így „értelmez­nénk": egy vérmes fekete bőrű féltékenységből meg­fojtja szép szőke feleségét, majd öngyilkos lesz — te­hát ez egy véres krimi. Takács István Anyanyelvi átitat Pest megyében jelentősen fejlődött a nemzetiségi nyelvoktatás. Az 1989—90- es tanévben ötvenhat óvo­dában több, mint három­ezer gyermek, ötvenkilenc általános iskolában közel tizenegyezren tanulhattak szerb, horvát, szlovák és német nyelvet. A szakem­berek szerint több a két nyelven oktató alsófctkú in­tézmény is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom