Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
Gumicsizmában és lajbiban nem tanácsos Vidéki is tőzsdézhet, ha... ■■■A hét híre Tokajon tartották meg a megyei közgyűlési elnökök országos értekezletét. © Szegeden tanácskozást rendezett a Magyar Szocialista Pár* a munkások politikai képviseletéről. © Szolnokon menedzser-továbbképző tanfolyam kezdte meg munkáját Milyen lesz a XXI. század menedzsere címmel. 9 Uráli drágakövek és ásványok tárlata tekinthető meg Miskolcon. © Keszthely adott otthont a Számítástechnika az egészségügyben elnevezésű szakmai konferenciának. © A hét híre az is, hogy szölőmetszési bemuta„Sűrű szerdán” jártam az első magyar értéktőzsdén, a Belváros szívében, a Váci utca 19—21-ben. Gombostűt sem lehetett volna leejteni, ha egymás sarkát nem is tapodtuk, de mindenképp nagy volt a sokadalom. Mintha a húszas évek Chi- cagója elevenedett volna meg, néhány ismerős kocka a filmvászonról. A szent áhítat termében ingujjra vetkőzött brókerek, jutalékért közvetítő alkuszok kiáltoztak egymásra licitálva. Vételi, eladási árak röpködtek, mint az Eeserin, kissé diszkrétebben. Azért ez mégse Amerika. A számítógép és telefon miatt. Mindkettő polgárjogot kapott, úgy látszik, a magyar tőzsdén is. A kiáltozást olykor telefoncsöngetés szakítja meg, és a bróker máris alkalmazkodik megbízója újabb utasításaihoz. Valhalla urai, a tőzsde vezetői a kör közepén trónolnak, a kikiáltó meg egy- egy ajánlatával időnként fordít a licit menetén. Az elektronikus kijelző táblán most éppen a Fotex gyorsan változó árfolyamai tűnnek le és fel percenként. A szájtátiaknak a terem végén diszkréten elkerített üvegketrecet állított fel a lelemény. Aki tőzsdéül akar tanulni, a mögé beállhat, onnan nézgelődhet, figyelget- het és főleg okosodhat. Bár a tőzsde nyilvános, azt azért senkinek nem ajánlják a szakemberek, hogy az utcáról, sáros csizmában beesve, vagy minden felkészültség nélkül ugorjon be bárki is a mély vízbe. Már csak azért Tegnap tartotta soron következő ülését a Pest megyei önkormányzat közgyűlése, az önkormányzati hivatal Városház utcai székházának dísztermében. Tekintve, hogy a megyegyűlés időpontja egybeesett a nemzeti ünnep előkészületeivel, a képviselők pedig igyekeztek, hogy az otthoni ünnepségeket még elérjék, a tárgyalások eleinte igen gördülékenyen haladtak. A napirendi pontok megvitatása előtt, az ünnepi hangulatnak megfelelően dr. Bodrogi Györgyné, nagykátai küldött méltatta március 15. jelentőségét, majd dr. Németh Ferenc, Pest megye leköszönő főkapitánya búcsúzott el a testülettől. Ezután dr. 1 nczédy János, a közgyűlés elnöke beszámolt a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszak eseményeiről. se, mert eleinte jó darabig úgyse értenek egy kukkot se az egészből. Póczik György, az értéktőzsde számítógépprogramjának és -parkjának irányítója szerint a tőzsdézés felettébb komoly szakma, amelyet azonban idővel el lehet sajátítani. Ma ehhez figyelni kell a központi napilapok tőzsdei rovatát, a zöld papírra nyomott Napi Világ- gazdaságot, a Tőzsde Kurírt havonta, és aki teheti, tévéjéhez adapterrel bekapcsolhatja a teletext adásait is, ez utóbbiból — áprilistól nem is órák múlva, mint ahogy most, hanem azonnal — áttekintést kaphat a tőzsde pillanatnyi állásáról. Mindezek után eldöntheti, mikor, milyen részvényt vesz vagy ad el. Jézus sose szerette a ku- fárokat, de az biztos, hogy a budapesti tőzsdét máris jóindulata kegyeibe fogadta. Ennek jele, hogy a kezdeti nagy rostálás után most lassan, de mégiscsak bővül azoknak a cégeknek száma, amelyeknek a részvényeit itt is jegyzik, akárcsak Bécsben. Ma már a néhány tízezer forinttal rendelkező bátor magyar hajós is vízre szállhat a Dunholding, a Müszi, a NitroH, a Fotex, az IBUSZ, vagy akár aSkála- Coop, a Skála-Sztráda, a Martfűi Sörgyár, netán a pécsi Konzumker kiporció- zott részvényeiért. A cél ebben az újmódi társasjátékban: olcsón venni, és időben, drágán adni túl a részvényeken. No persze a haszonból a közvetítő brókernek, esetleg az olykor Ezt követően került sor a tervezett. valamint a helyben felvetett napirendi pontok megtárgyalására: az abonyi József Attila Nevelőotthon igazgatójának kinevezésére, küldöttek választására a megye által alapított vállalatok tanácsaiba. a megyei munkaügyi tanácsba és a Magyar Olimpiai Bizottságba. A leghosszabb időt a jelenlévők — amint arra előre számítani lehetett — az 1991. évi költségvetési rendelettervezet kérdéseinek megtárgyalásával töltötték. Előterjesztője, Bányai Judit tanácsnok asszony, a gazdasági bizottság elnöke elmondta, az eddig elkészült anyag tájékoztató jellegű, a részletes költség- vetési javaslatot majd az apparátus dolgozói készítik el. ugyancsak közvetítő zsiró- banknak is leesik egy kis koncocska, de ha valaki ügyes és fürge befektető, mégiscsak ő nyeyi a legtöbbet. Ma egy kicsit gyanúsan sok, 47 brókercég működik hazánkban, amelyek segítségével próbálkozhatnak a tőzsdézők. Listájukat a tőzsde titkárságán megkaphatják, ám az igazi fejtörés csak ezután kezdődik. A dilemma lényege, melyik brókert válasszák. Vukics Ildikó, az egyik brókercég üzletkötője szerint a jó brókert több dologról meg lehet ismerni. Először is rendszeresen, lehetőleg naponta a tőzsdén kell alkudnia vagy csak figyelnie, mert a jó bróker tájékozottsága,' döntésképessége — és kiváltképp a haszna! — ettől függ. Másodszor is a bróker jutaléka ne legyen se gyanúsan alacsony, se fennhé- jázóan magas. A bróker per- centje általában fél százaléknál kezdődik és két százaléknál nemigen magasabb. Harmadszor is a tőzsdézni szándékozóval előre írásos szerződést köt, amely valamennyi feltételt tartalmaz. Negyedszer pedig a bróker legyen rugalmas, szemfüles és kiváltképp előrelátó, ha menet közben — csak ritkán tanácsos — módosítani akar a megbízó. Pénz, előrelátás és fürge észjárás szükséges az értéktőzsdéhez. Akár egymagában, akár másodmagával mit se ér a másik két erény. Először is tőke, azaz konyhanyelven pénz kell ahhoz, hogy itt próbálkozzunk az aranyak gyarapításával. Igen ám, de Ceglédtől Dabasig Pilisvörösvártól Szentendréig hiába van a polgár szalmazsákjában a próbálkozáshoz szükséges legkevesebb néhány tízezer forint, ha az ember fiában nincs előrelátás, hogy mikor és mennyiért érdemes adni vagy venni a részvényt. Mindenesetre én már találkoztam olyan fehér hollóval is, aki nyert a tőzsdén, igaz csak röpke 50 ezer forintot. Kocsis Klára Átszállás nélkül Megújul a HÉV-pálya A HÉV ráckevei vonalán évek óta fokozatosan újítják fel a vágányokat. Először elkészült a sziget- szentmiklósi állomás és a József Attiia-telep között a jobb oldali vágány korszerűsítése. Ezt követően tavaly felújították a bal oldali sínpárt. A felújítási munkát igencsak sürgette, hogy a több mint 20 éves pályán a sínek erősen elkoptak, az ágyazat teljesen elsárosodott. A jó idő beköszöntével most tovább folytatódnak ezen a vonalszakaszon a felújítási munkálatok. Áprilisban Soroksár és a Hősök tere környékén látnak munkához. Itt az utasok szinte semmit sem vesznek észre majd a pályamunkálatokból, mert azokra csak a hétvégeken kerül mindig sor. Ilyenkor egy vágányon két irányba közlekednek a vonatok. A menetrend lehetővé teszi, hogy megfelelő irányítás mellett a kitérőkben találkozzanak a járművek. Ugyancsak áprilisban kerül sor a Tököl és Ráckeve közötti vágányfelújításra. Itt egy vágány van csak, ezért kénytelenek lesznek az utasok az út bizonyos szakaszait autóbuszra átszállva folytatni. Nagyobb munkálatokra kerül sor ebben a hónapban Pesterzsébeten a felső állomáson, ahol hozzálátnak az ötödik vágány felújításához. Ez sem a menetrendben, sem az utasok kényelmében nem okoz gondot, csupán annyit kell majd megszokni, hogy a vonat nem a szokott vágányra érkezik, így a fel- és leszállás helye ' időlegesen megváltozik. Az idei programban szerepel még — májusban — a pesterzsébeti felső állomás és a Kén utca közötti bal vágány felújítása. Ezen a szakaszon a vonatok egy vágányon közlekednek majd, az utasoknak azonban előreláthatólag nem kell átszállniuk, mert a forgalmat úgy szervezik át, hogy a közlekedés folyamatos legyen. K. Z. tó színhelye volt Pécs. liű szolgája több ezer esztendeje az embernek a Viti3 vinifera. Ma sok száz szőlőfajtát tartanak számon a szakemberek, s ezeknek természetesen kiterjedtek az alcsoportjai. Olyan fajtacsoportok ismertek a hazai szőlészek előtt, mint a juhfark, a lisztes, a rakszőlő, az ezerjó, a hárslevelű,a sárfehér, a kéknyelű, a furmint, a muskotály, a gohár, a kecs- kecsecsű, a járdovány, a leányka, a mustos, a szilvám, a.bakator, a dinka, a szlankamenka . . . Már-már a szavalt kóstolójától mámor lepi meg az embert, nem hogy nedűjük élvezésekor ! Az a bökkenő, hogy a felsoroltaknak (meg a még továbbiaknak) alig töredékét ismerik, termesztik ma már nagyobb területen. A hozam, a haszon meghú- zatta a lélekharangot a kényesebb fajták, a kevésbé gépesíthető művelésűek felett. Különben is, a szőlővel rengeteg a munka, egyre kevesebben vállalták a kétséges és kicsiny haszonért. Semmi különleges nincsen tehát a fogyatkozásban: a megyében másfél évtized alatt tízezer hektárnyi ültetvénye tűnt el ennek a növénynek. Gyakran begazosodva, elvadulva árulkodott egy-egy tábla arról, nem bírja már a munkát az idős gazda, avagy örök nyugovóra tért, s helyébe nem lép örökösként senki. Meglehet, nem is a fáradságot sajnálják az örökösök, hanem egyszerűen nem értenek a szőlőhöz. Például a metszéshez ... A metszés: a legfontosabb és a legnagyobb szakértelmet követelő része a szőlőművelésnek. A kúszás, a monyók, a rudas metszési mód volt a legelterjedtebb a megye szőlőterületein a virágkor idején, azaz a múlt században, s e munkát csakis a férfiak csinálhatták, szemben más feladatokkal, amelyekben jelentős volt a női részvétel. A szakemberek ma is nagy bizonysággal állítják: a metszés lesz az, amit leges- legutoljára tud majd gépesíteni az ember. Leszámítva a nagyon rossz esztendőket — mint amilyen az 1987-es volt —, a megyében 40 ezer tonna fürt kerül le egy-egy évben a tőkékről. Ennek a döntő része borszőlő, abból sem a legjobbak közül való. A régmúltban Cegléd, Nagykőrös elöljárói, földesurai szívesen adtak (szőlőseiket (parcellázás keretében) a > homok terjeszkedését megállító telepítésre. A jobbágyok ugyanis ennek fejében bordézsmát fizettek, ami tekintélyes bevételhez juttatta az amúgy értéktelen (parlag) területek birtokosait. Szentendre, Vecsés, Dunakeszi szőlősgazdái — amíg a filoxéra át nem rajzolta a megye szőlőkultúrájának a térképét — borvada-pízt fizettek a hegybírónak a szőlő- terület adásvételekor, külön előírt aktus keretében, mert olyannyira különleges eset volt egy-egy ültetvény birtokosának a változása. Ma gyakran az ereje teljében levő ültetvénynek is bagóért akad csak gazdája ... az elöregedett tele- pítvények pedig már-már ingyen sem kellenek. Működik tehát ez a hatalmas, különleges szőlőzúzó, mely nem szemet roppant, készít elő a préselésre, hanem ültetvényeket nyel el, tőkék százezreit eltüntetve, s mozgatója az érdekeltség hiánya. Minél hatásosabban forog ez a zúzó, annál kevesebb dolga lesz a valódinak! GsZüSg a múltat mutató múzeum. Helye van benne a Vác környéki ellentőka- rónak, amit a sima vagy gyökeres vesszők telepítésekor használtak, a nagybörzsönyiek csömöszölőjé- nek (a zúzás kézi eszköze volt ez a gép megjelenése előtt), a gödöllői lövető kapának ... Sokat emlegetett Werbőczy urunk Triparti- tuma szerint a jobbágy kibecsülhető volt szőlőbirtokából, ám csak úgy, ha tényleges költségeit (telepítés!) a földesúr megtérítette. S akkor is megvolt a határnap (Gergeiy-nap, márc. 12.), ameddig ezt megtehette az úr. Mert a szőlő, az valami más volt, mint a javak többi része. Valami más ... volt. Mészáros Ottó Sz. K. Csak felsorakoznak, hadrendben állnak a negyvennyolcas huszárok. Ki tudja, melyik csatára készülve. Talán nem a döntőre, amikor Paskievic3 seregével mérik össze erejüket — az orosz túlerővel A kárpótlási törvény vitája Az aranykorona értéke A Parlament gazdasági bizottsága csütörtökön a kárpótlási törvény részletes bizottsági vitájának harmadik napján két fontos kérdésben hozott döntést. Az egyik: meghatározta, hogy ki minősül mezőgazdasági foglalkozásúnak. Eszerint mezőgazdasági foglalkozónak kell tekinteni azt, aki a mezővagy erdőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezet vagy gazdálkodószervezet tagja, alkalmazottja, illetve nyugdíjasa, továbbá azt a mezőgazda- sági termelőtevékenységet folytatni kívánó egyént, aki egyéni vállalkozóként, adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezik. Továbbá az is mezőgazdasági foglalkozásúnak minősül, akinek legalább középfokú mező- és erdő- gazdasági szakirányú végzettsége van. A másik igen fontos kérdés, amelyben a képviselők állást foglaltak: meghatározták az aranykorona forintértékét a három javaslat közül, amely 2000, 1000, illetve 750 forintban állapítaná meg az aranykorona értékéi. Az 1000 forintos variációra voksoltak a legtöbben. A bizottság három nap alatt több mint 400 módosító javaslatot tárgyalt meg, a feszített munkáért a testület elnöke, Szabó Iván külön is köszönetét mondott a képviselőknek. Földosztás Alsónémediben Nyitva előttük a hitelpénztár Több mint háromezer hektáron gazdálkodik Alsó- némediben a Közös Űt Szakszövetkezet. Tagi művelésben már évek óta csaknem 2000 hektáron jobbára kertészkednek a gazdák. A szövetkezetnél működő földosztó bizottság a közelmúltban, mintegy kétszáz igénylő között 350 hektárnyi területet osztott fel. Akadnak közöttük, akik 10-15 hektáros földet müveinek, de a többség ennél jóval kevesebbel is beérte. Ezen a tavaszon tehát egyre több lesz az olyan szántóföld, amelyen a farmerek, a kistermelők már a saját elképzeléseik szerint készülnek a piaci megmérettetésre. A Közös Ütnál is türelmetlenül várják a kárpótlási törvény megszületését. Ettől remélik, hogy valóban az alsónémediek tulajdonába kerüljenek az alsónémedieket illető földek. Szabó íjászló, a szakszövetkezet elnöke elmondta, hogy náluk már több éve működik, méghozzá igen eredményesen, az úgynevezett háztáji ágazat, amely segíti a gazdálkodókat vetőmagvak, növényvédő szerek, különböző gépek, alkatrészek ellátásával. Ez az ágazat évente 18-20 milliós forgalmat bonyolít le. Részben ez utóbbinak is tulajdonítható, hogy majdnem 5 millió forintos nyereséget könyvelhetett el elmúlt évi eredménylistáján a gazdaság. A szakszövetkezet az első osztályú adósok kategóriájába tartozik, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy hitelek igénylésénél elegendő biztosíték a bankóié számára a gazdaság vagyona és az előállított termelési érték. Ennek is köszönhető, hogy befejeződött az a 3 és fél millió forintos beruházásuk, amelyel a tehenészet került lényegesen korszerűbb körülmények közé. Oy. L. A I7.ESYEI ÖHKORfflÁNYZAT ELŐTT A költségv körvonalai
