Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

1991. MÁRCIUS 9.. SZOMBAT 9 XXXV. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Q Az SZDSZ kiszáll a kárpótlási vitáké! Miután a Parlament el­utasította a SZDSZ-nek a kárpótlási törvény alapel­veire vonatkozó indítvá­nyát, a szabaddemokraták remén ytelennek látják, hogy a helyzetet megfele­lően rendező jogszabály szülessen. Ezért nem kí­vánnak részt venni a tör- vénytervezet további vitá­jában — jelentette be Pető Iván. az SZDSZ frakcióve­zetője a párt pénteki sajtó- tájékoztatóján. A szabaddemokraták — miként Pető Iván a párt véleményét tolmácsolta — a törvénytervezetet rosszul élőké szítettnek, kaotikus­nak tartják. A kárpótlás alapelvei továbbra is tisz­tázatlanok, amit szerintük nem megcáfolt, hanem még inkább megerősített az Országgyűlés hétfői ülése. Olyat pedig Pető szavai szerint „nem látott a vi­lág”. hogy a törvényterve­zet általános vitájának le­zárását követően egy kor­mánypárti képviselő úgy nyilatkozzon: a pártok né­zetei a vita során nemhogy közeledtek volna egymás­hoz, hanem a fél évvel ezelőtti szintet sem érik el. A szabaddemokraták ezek után kivonják magu­kat a .további vitából, s tevékenységük arra korlá­tozódik majd, hogy meg­akadályozzák a diszkrimi­nációs elképzelések meg­valósulását. Ugyanakkor fenntartják a privatizáció­val és általában a kárpót­lással kapcsolatos eddigi nézeteiket — összegezte ál­láspontjukat Pető Iván. MEGLEHET AZ EGYENSÚL Y Eddig a vártnál jobb — A vártnál lényegesen jobb a folyó fizetési mér­leg helyzete az év elején. A tervezett deficit helyett március 8-ig mintegy 330- 350 millió dollár értékű többlet halmozódott fel — adott tájékoztatást telefo­non a Tokióban tárgyaló Hárshegyi Frigyes, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnök- helyettese. Elmondotta, hogy mindez több tényezővel magyaráz­ható. Az exportőrök egy része a múlt év végén visz- szatartotta szállításait a forint leértékelésére speku­lálva. Miután ez bekövet­kezett, 15 százalékkal csök­kent a -forint konvertibilis valutákban kifejezett ára, lényegesen felgyorsultak a szállítások. Ugyancsak hozzájárul a kedvező helyzethez az is, hogy a nyersolaj lényege­sen olcsóbb, mint amivel a kormány a múlt esztendő­ben számolt. Akkoriban 28- 29 dolláros barrelenkénti olajárat prognosztizáltak, azóta ennél 10 dollárral kevesebbet kell fizetni a világpiacon. A kedvező fizetési mér­leg annak ellenére alakult ki, hogy Magyarország ja­nuárban már dollárban fi­zet valamennyi nyersanya­gért. Az idén az ország mintegy 20b millió dollárt költött el kőolajra. Az import földgáz havonta 30- 40 millió, a villamos energia pedig szintén havonta 10- 20 millió dollárba kerül. Mivel azonban az export gyors ütemben növekszik, így nem okoz gondot az energiahordozók megvá­sárlása. Hárshegyi Frigyes úgy vélekedett, hogy amennyi­ben kismértékben javul­nak a kelet-európai keres­kedelem feltételei, a Szov­jetunióba irányuló magyar export számára sikerül biz­tosítani a fizetési garanciá­kat, úgy az év végére a fizetési mérleg ismét egyen­súlyba kerülhet. A kor­mány korábban azzal szá­molt, hogy a mérlegben a deficit 1,2 milliárd dollár körül alakul. Az egyik pénteki napilap egy román diplomatát idéz­ve azt írta: Jeszenszky Gé­za március 7-én — sűrű programjára hivatkozva — „lemondta” a március 18-ra kitűzött bukaresti látoga­tását. A magyar hírügynök­ség értesülése ezt nem tá­masztja alá. A két külügy­miniszter madridi eszme­cseréjén vetődött fel az öt­let: hasznos lenne a magyar diplomácia vezetőjének lá­togatása. A Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülé­se idején azután román diplomaták március 18-ára javasolták a vizitet. Az idő­pontot megvizsgáljuk — hangzott a magyar válasz, majd március 6-án Je­szenszky Géza azt tudatta: á javaslatban jelzett idő­pont a magyar félnek — egyéb elfoglaltsága miatt — nem alkalmas, ám a láto­gatásra később, esetlég a „Nyitott Égbolt” egyezmény aláírása kapcsán sor ke­rül. OLLÓ CSATTOG, TRAKTOR 0Ü10R0G Tavasz kopogtat Kaotikus a javaslat Az MTI információja sze­rint a magyar külügymi­niszter nem halaszthalta el romániai látogatását, an­nak időpontjáról ugyanis még nem is született vég­leges megállapodás. Ára: ÍJ,JÖ forint Egyre többet mutat ma­gából a tavaszra ébredő természet. A termőföldek vízháztartására jótékony hatású csendes esők előse­gítik az őszi kalászosok gyökérzetének erősödését, a talajba kapaszkodásukat. Pest megyében 100 ezer hektáron zöldell a búza, az őszi árpa és a rozs. Ha az időjárás engedi, akkor rö­videsen feldübörögheínek a traktorok, a tárcsát vonta­tó erőgépek, s kezdetét ve­heti a tavaszi vetőmag­ágyak elkészítése, a tavaszi árpa, majdan a kukorica, napraforgó vetése. A szigetszentmiklósi Szi­getfő Tsz-ben jelenleg azok­nak a gépeknek a karban­tartásán a sor, amelyekkel az olajlent, a napraforgót, s egyéb tavaszi vetésű növé­nyek magját juttatják a talajba, Vajay Attila, a szövetkezet elnöke elmond­ta, hogy még a nagy hava­zások előtt sikerült elvé­gezniük az őszi vetések fej- trágyázását, s így a hóié a szükséges tápanyagokat jól bemosta a földbe. Agrár szakemberek a ta­valyinál lényegesen jobb kenyérgabona-termést je­leznek, de a Szigetfő Tsz- ben ezekkel a prognózisok­kal csínján bánnak. Az el­nök szerint tény, hogy a 600 hektárnyi búza, meg a 300 hektár őszi árpa jól mutatja magát, de aratásig még sok minden adódhat. Ok mindenesetre ezen a tavaszon még vetnek több mint száz hektárnyi olaj­lent, s 200 hektárt megha­ladó lesz az a földterület, amelyen majd napraforgó- mag kerül a talajba. Tahitótfaluban a Kék Duna Szakszövetkezet há­za táján reménykednek, s lelkesíti a tagságot az őszi vetésiek látványa. A 2500 hektáron gazdálkodó szak- szövetkezet elnöke, Hansá­gi Dénes arról beszélt, hogy az őszi vetésű káposz­tarepce nem szereti a hi­deg talajt, s még nem tud­ják, hogy mennyire , síny­lette meg a kemény fagyo­kat. Ezen a tavaszon raus­Mezégazdasági gépjavítás k®$yefi Csőgyárat avattak Cegléden Ma a vállalkozások idejét éljük. Akinek nincs tőkéje, az is próbálkozik, hogy va­lami maradandót alkosson, de jobban jár az, aki tőke­erős. Ha a kettő egymásra talál, aibból létrejöhet va­lami igazán hasznos — amint azt a ceglédi példa is mutatja. Pénteken délben Ceglé­den, a Pesti úton felavat­ták — az Agrokontakt Kft. központjában, ahol eddig mezőgazdasági gépeket ja­vítottak — az új csőgyárat. Az Agrokontakt ötlete volt a. csőgyártás, megvalósítá­sához azonban hiányzott a tőke. Mint azt Úcsai Sán­dor ügyvezető igazgató el­mondotta, a ceglédi álmok valósággá válásához nyúj­tott nagy segítséget dr. Gosztonyi Júlia, az Ariadne Kft. kereskedelmi igazgató­ja és Balázs András, a nagyrédei Sámson Kft. ügy­vezető igazgatója és tulaj­donosa. 'A csőgyártó gép­sort, amely ugyan hasz­nált, de felújították, Olasz­országban vásárolták. A berendezés alkalmas göm­bölyű és zárt profil — négyszögletű — gyártására. Ezt a típust Magyarorszá­gon kizárólag Dunaújvá­rosban készítik, de a ter­méket itt Cegléden olcsób­ban tudják előállítani, ami a mai gazdasági körülmé­nyek között egyáltalán nem mellékes. A beruházás közel 200 millió forintba került; a csarnok megvolt, hiszen eb­ben javították a mezőgaz­dasági gépeket. A négy- szögletes csőgyártásra a második félévben kerül sor, de nemcsak nyugatra szál­lítanak majd, hiszen ter­veik között a szomszédos Cseh és Szlovák Köztársa­ság, valamint Lengyelor­szág piacai is szerepelnek. Termelésük hatvan szá­zaléka jelenleg az értéke­sítés, eladás alapján, azaz a megrendelés szerint ke­rül forgalomba, míg negy­ven százaléka olasz és spa­nyol piacon talál majd vevőre. Pénteken Balázs András avatta fel az új­szerű vállalkozás csőgyár­tó üzemét, ahol megjelent Aíácz István, Cegléd város polgármestere, dr. Réti Miklós, Cegléd város or­szággyűlési képviselője és mindazok, akik pénzügyi­leg, gazdaságilag közremű­ködtek abban, hogy létre­jöjjön az új vállalkozás. Koppány György tármagot, kukoricát vet­nek, és tagi művelésben 30 hektárnyi szamócát telepíte­nek. A több mint 40 hek­táros szőlőben már ezen a hétvégén hozzáláthatnak a tőkék metszéséhez. Ez a szakszövetkezet még el­mondhatja magáról, hogy nem iratkozott fel az el­adósodott gazdaságok listá­jára, de az elnök szerint sokáig nem tudják folytat­ni úgy a munkát, hogy ne kelljen hitelekhez folya­modniuk. Naponta okoz bosszúságot a szövetkeze­tieknek a műtrágya és a nö­vényvédő szerek drágulása, a gépalkatrészekről már nem is szólva. Az almáskertekben teljes a nagyüzem. Az Alapi Ál­lami Gazdaság a közel­múltban fogtad a második, Erdélyből érkezett, fiata­lokból álló bérmunkástur­nust. Januártól folyamato­san jönnek a gazdaságba a szomszédos Szlovákiából is a foglalkoztatottak. A 165 hektáros almaiiltetvény nagy részét már megmet­szették. Van 21 hektárnyi még nem termő tábla is. Á több mint száz hektár­nyi barackosban is metsze­nek. A gazdaság dolgozói­nak munkája mellett bér­leményben és részesműve- lésben is folyik az almás- kertek és barackosok fel­készítése a tavaszra. (gyóesi) AZ ÁR ELUN ÚSZVA SOROMPÓ Ismét velünk van baj. Velünk, a bérből és fi­zetésből élőkkel. Komoly urak, hivatalos és hiva­tásos politikusok bizonygatják, nem szabad fel­húzni a bérsorompót, mert akkor-... Ahogy eddig, akkor is a mi bérecskénk okozná az inflációt. Ezért nem szabad bért, hanem csakis bérecskét szabad fizetni. Micsoda vaskövetkezetesség. Eb­ben az egyetlen ügyben ... Bérecske. Másnak nem nevezhetem, amikor a megyében jelentős szerepet játszó textilgyárakban 8-11 ezer forint közötti bruttód) átlagbéreket je­gyezhetek fel, vagy amikor alig nagyobbakat a híradás- és vákuumtechnikai iparhoz tartozó, a megyében szintén fontos területnek számító üze­mekben. Folytathatnám a tartósítóiparral... Mi­nek? Keveseket leszámítva, mindenki tudja, mert a maga bőrén érzi, aligha ezek a keresetek ve­szélyeztetik az ország pénzügyi helyzetét, aligha ezek gerjesztik az inflációt. A sorompó mégis itt áll leeresztve. Itt a legkönnyebb megtenni ezt. Senki se irigyelje, hogy egy év alatt a kis- és magánvállalkozók pénzbevételei hetven százalék­kal növekedtek. A legális bevételek... a többit hagyjuk. És hagyjuk a láthatatlan jövedelmeket, a költségvetési költekezést kétséges célokra, az új és még újabb hivatalok felállítását. Hagyjuk, hogy leglassabban éppen a munkából származó pénzbe­vételek emelkednek, jelzőjeként annak, hogy sú­lyos bajok vannak ott, ahol az elsődleges elosz­táshoz termelődik meg a jövedelem. Ezek a ko­moly urak számára (pró és kontra) nem bajok, mert hiszen ha azok lennének, akkor azokkal fog­lalkoznának. Így viszont játszhatnak a sorompó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom