Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

mHíl VÉGI VILÁGPOLITIKA^KJTlKINlJSm A diplomatáké a terep Bush héhetesrve a szövetségesek győzelme után Bonyolult belső helyzet a Szovjetunióban Miért menekülnek tömegesen az albánok? ( ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A tűzszüneti. vonalaknál nincsenek harci cselekmé­nyek. A szövetséges csa­patok fő tevékenysége, hogy fogadják és meg­szűrjék a Kuvaitba vissza- Özönlőket. A hét hónapos megszállás idején ugyanis az irakiak kuvaiti polgá­rok tízezreit hurcolták el, s a Bagdad számára meg­szabott fegyvernyugvási feltételek egyike az volt, - hogy haladéktalanul biz­tosítania kell a szomszédos országból deportáltak sza­bad visszatérését hazájuk­ba. Szaddam Husszein rendszere most úgy tel­jesíti ezt az előírást, hogy a minden okmányuktól megfosztott embereket a szövetséges vonalak előtt hagyja a sivatagban. S a koalíciós katonai hatósá­gok joggal tartanak attól, hogy e visszatelepülök kö­zé Bagdad becsempészi sa­ját embereit is, hogy ezek később terrorista merény­leteket kövessenek el a szabaddá vált Kuvaitban. Amíg Kuvaitban az új­jáépítéssel foglalkoznak, Irakban tovább dúlnak a harcok. A háborús vere­ség ugyanis megrendítette Szaddam Husszein pozíció­ját. A diktátornak népe előtt el kell számolnia az­zal a mintegy százötven­ezerre becsült halottal és hatvanezer fogságba esett katonával, amelybe kuvai­ti. kalandja került. A fron­tokról visszaözönlő vert seregek egy része Szaddam Husszein rendszere ellen fordult, s a diktátor ve­lük szemben csak a leg­fanatikusabb híveire, a köztársasági gárda kato­náira számíthat. Megmozdult a rendszer minden ellenzéki ereje. Villongások törtek ki a mohamedánok két fő val­lási irányzatát alkotó síi­ták és szunniták között, s az északi vidékeken ismét akcióba lépett a kurd el­lenállás, amely a mintegy négymilliós kurd kisebbség önrendelkezéséért küzd. A vélemények megoszlanak arról, hogy Szaddam Husszeinnek mennyire si­kerül ellenőrzése alá ven­ni a helyzetet, s meddig tarthatja fenn rendszerét. BAKER MISSZIÓJA Washington, amely a mintegy félmilliós szövet­séges hadsereg túlnyomó többségét adta, eközben önfeledten ünnepli győzel­mét. Már meg is kezdte katonáinak kivonását a térségből, s a hazatérők­nek ünnepélyes fogadtatást rendeznek. Április elejére háromnapos győzelmi ün­nepet készítenek elő. Egyes lapkommentátorok azzal magyarázzák ezt a szinte önfeledtté vált győzelmi mámort, hogy Amerika így próbál elégtételt venni ko­rábban elszenvedett ka­tasztrofális vietnami ve­reségéért. Ebben van is valami igazság, de azok, akik a szövetségben részt vettek — s bizonyára az Egyesült Államokban is sokan —, in­í é* & <£ v ** ^ kább amiatt éreznek elé­gedettséget, hogy valójá­ban a nemzetközi közös­ség kollektív akarata ara­tott győzelmet. . Sikerült megállítani és az elrabolt területek visszaadására kényszeríteni egy agresz- szort, sőt annyira meg­gyengíteni azt a katonai erőt, amelyet a negyedik legerősebbnek tartottak a világon, hogy jelenleg széthullásának megakadá­lyozására folytat élet-ha­lál harcot, s nem jelent immár veszélyt a térség országaira. Ugyanakkor sajnálatos, hogy mindezt fegyveres erő alkalmazásá­val lehetett csupán elérni, mintegy százötvenezer em­ber halála árán. Csak re­mélni lehet, hogy hasonló helyzetekben, a mostani másfél százezres emberál­dozat elriasztó lesz, s az erősebb óvakodik majd at­tól, hogy gyengébb szom­szédját lerohanja, s a nem­zetközi közösség figyelmez­tetéseit idejében megszív­leli. Az agresszor elleni össze­fogás sikere egyúttal soha vissza nem térő lehetősé­get ad arra is, hogy tartó­san rendezzék az egész tér­ség békés együttélésének feltételeit. Washington és szövetségesei ezért első lé­pésben kivonják csapatai­kat a térségből, de flottá­juk egy ideig a helyszínen marad. Ahhoz, hogy a biz­tonság megteremtődjön, pontot kell tenni az arab— izraeli viszályra. Baker amerikai külügyminiszter ennek előkészítésére uta­zott tíznapos misszióra Szaúd-Arábiába, Szíriába és Egyiptomba, majd zár­ja körútját moszkvai láto­gatással. Izrael 1967 óta tartja megszállva Ciszjordániát és a Gázai-övezetet. Eleinte egyszerűen be akarta ke­belezni e vidéket, majd később Izrael államon be­lüli különböző fokozatú autonómiára is hajlandó volt. Washington korábban támogatott minden izraeli elképzelést, de újabban Bush kormányzata mind­inkább ellentétbe került a jeruzsálemi kormánnyal amiatt, hogy a „területet a békéért” elvet hangsúlyoz­ta, azaz síkra szállt a pa­lesztinok valamilyen ön­rendelkezési joga mellett. Bush, mivel nem akarja elveszíteni a koalícióban részt vevő arab partnerei támogatását, ezt a tételt ismételte meg a békés ren­dezésről szóló mostani kongresszusi beszédében. Mint várható is volt, Sa­mir kormánya hevesen fe­jezte ki ezzel egyet nem értését. Izraelben arra hivatkoz­nak, hogy a Jasszer Ara­fat vezette PFSZ Szaddam Husszein kuvaiti agresszió­ját ' támogatta. Másrészt azt igyekeznek bizonygat­ni, hogy a PFSZ nem kép­viseli valójában a meg­szállt területek lakosságát, s szerintük csak erőszakkal és megfélemlítéssel kelt ilyen benyomást. Az ame­rikai kormányzat hangoz­tatja viszont, hogy Izrael csakis úgy ismertetheti el állami létét az arab vi­lággal, s juthat biztonságos határokhoz, ha a megszállt területek választások útján való valamilyen szabad akaratnyilvánítását elfo­gadja. Baker most nem visz magával konkrét bé­ketervet, de kész bizonyos palesztin politikusokkal tárgyalni. MILYEN ÁRNYÉKHATALOM? Baker útjának moszkvai végállomása jelzi, hogy Wa­shingtonban jól tudják: a Szovjetuniót nem lehet ki­hagyni semmiféle átfogó közép- és közel-keleti ren­dezésből. De bizonyította Moszkva hatalmi súlyát a világpolitikában — annak ellenére, hogy belpolitikai helyzete rendkívül zilált — Major brit miniszterel­nök utazása is. Az angol kormányfő volt az első ma­gas rangú nyugati állam­férfi a szovjet fővárosban azóta, hogy az öbölválság, majd a háború kirobbant. Major hangsúlyozta, hogy fenn kívánja tartani azokat a különleges kapcsolatokat, amelyeket Thatcher asz- szonynak, elődjének, sike­rült Gorbacsovval kiépíte­nie. A tárgyalásokon rend­kívüli súllyal szerepelt a háború utáni közel-keleti rendezés ügye. De Major kifejezte aggodalmát amiatt, hogy szovjet részről aka­dályozzák a balti álla­mok önrendelkezését. Gor­bacsov biztosította viszont, hogy az „alkotmányos fo­lyathatok’’ betartásával a függetlenség lehetséges lesz. A belső helyzet viszont bonyolult. Sevardnadze volt külügyminiszter szerint a hadsereg és a KGB befo­lyása oly erős, hogy való­ságos „árnyékkormányt” alkot, és Gorbacsov elnök, valamint vezetése sok mindenről nem is tud, ami az országban történik! A gazdasági helyzet rosszab­bodása, a bányászsztrájkok terjedése adnak hátteret ehhez az értékeléshez. Úgyhogy, amikor Gorba­csov a napokban polgárhá­ború rémét festette fel, ez teljes joggal történhetett. VÁLASZTÁS ELŐTT TIRANÁBAN Március 31-én ‘ választást tartanak Albániában. A készülő eseményt e héten a lakosok tömeges mene­külése homályasította el. Mintegy tizenötezren van­nak már Olaszországban Al­bániából, vagy várakoznak a kikötésre váró hajók fe­délzetén. Az olasz kor­mány úgy döntött: az or­szágába érkezők nagy ré­szét egyszerűéit* visszakül­di, mivel nem politikai okokból távoztak hazájuk­ból, hanem gazdasági indí­tékaik voltak. A kiutasí- tandók összecsaptak a rend­őri erőkkel,, mert nem akarnak visszatérni orszá­gukba. Egyes hírek sze­rint maga a Ramiz Alia- kormányzat szervezi a tö­meges távozást, hogy így megszabaduljon a legradi- kálisapb erőktől a válasz­tások előtt. Más kommen­tárok szerint a távozók at­tól tartanak, hogy a vokso­lást bizonyosan meghami­sítják, s ezután olyan ke­mény idők következnek, amelyek alkalmat adnak a rendszernek a leszámolás­ra vélt vagy valóságos el­lenfeleivel. Ismét mások azért menekültek el, mert gazdasági összeomlástól, éhségtől tartanak a válasz­tás utáni időkben. Árkus István Közép- és Kelst-EurópábcJ Nem kell a marba Amerikai intézkedés Vaunak kivételek Magyarországra, Cseh­szlovákiára és Lengyelor­szágra nem vonatkoznak az amerikai kormány in­tézkedései, amelyekkel szi­gorúan ellenőrzik a vegyi és biológiai fegyverek elő­állítására is alkalmas anya­gok és berendezések kivi­telét. A csütörtökön bejelentett új rendszabályok kiterjed­nek többek között a Szov­jetunióra, Romániára, Bul­gáriára, Kínára, továbbá valamennyi közel-keleti or­szágra, köztük a Washing­tonnal szövetséges Izrael­re, Szaúd-Arábiára és Egyiptomra is. A rendel­kezés 50 vegyi anyagot von a kiviteli ellenőrzés alá, egyúttal ugyancsak külön engedélyhez köti gyár­berendezések kivitelét, amelyek ilyen anyagok elő­állításához szükségesek. Hemiés után megölik őket Az indonéz kormány ex­pedíciót küld Irian Jaya szigetének őserdeibe egy ál­lítólagos bennszülött ama­zontörzs felderítésére — je­lentette az Antara hírügy­nökség pénteken. Egyes hí­resztelések szerint az ama­zonok úgy biztosítják a törzs fennmaradását, hogy férfiakat rabolnak a szom­szédos törzsek területeiről. Az utódnemzés után az amazonok megölik őket, akárcsak hímnemű ivadé­kaikat. A jövő héten útnak indu­ló 17 tagú expedíció aján­dékokat is visz magával: félkész tésztát, sót, édessé­get és cigarettát. Hogy az expedíciónak hány férfi­tagja van, arról nem szól a jelentés. Luis Mermaz francia me­zőgazdasági miniszter beje­lentése szerint az Európai Közösség az idén korlátozni kívánja a marhahús beho­zatalát a közösség országai­ba. Elsősorban a közép- és kelet-európai országokból érkező szállításokra vonat­koznak majd a korlátozá­sok, amelyeket az úgyneve­zett védelmi klauzulák alap­ján rendelnek el. A francia miniszter szerint az EK bi­zottságának mezőgazdasági kérdésekben illetékes tagja, Ray Mac Sharry már „el­határozta a klauzula alkal­mazását”. Az EK országaiban tavaly jelentősen esett a marhahú­sért a termelőknek kifize­tett ár — állítólag azért, mert a Közép- és Kelet- Európából érkező hús telí­tette a piacot. Az intézke­dést a francia miniszter sze­rint a termelők védelmére hozták meg, s arról a tag­államok mezőgazdasági mi­niszterei hét eleji tanácsko­zásán tett bejelentést a bi­zottság illetékes tagja. A védelmi klauzulák az EK­bizottság számára lehetővé teszik az import korlátozá­sát minden olyan esetben, amikor a behozatal a tizen- kettek termelőinek érdekeit sérti. Az EK akár teljes im-- portstopot is elrendelhet a külső országokból érkező szállításokra. A FAROK IS FEGYVER Egy isten háta mögötti országúton járőröző auszt­rál rendőrökre fagyasztott kengurufai kaukal hadoná­szó bennszülöttek csaptak le. A tucatnyi bennszülött méternyi hosszú „fegyve­rével” azért támadt a két rendőrre, mert azok egy országút közepén üldögélő bennszülött társukat akar­ták öngyilkossági szándé­kában megakadályozni. Az ijedtségen és néhány könnyebb sérülésen kívül a rendőröknél^ nagyobb bajuk nem történt. A fur­csa „fegyvert” a bennszü­löttek eredetileg a kony­hájukra szánták. [ JliiifHifii ­BUMWiffltbttSI Margaret Thatcher tevékenységét az Egyesült Államok legmagasabb kitüntetésével ismerték el. A volt brit kor­mányfőnek George Bush elnök csütörtökön a Fehér Ház­ban adta át a Szabadság Érdemrendet. A Für Lajos honvédelmi miniszter pénteken Londonból kétnapos lá­togatásra Brüsszelbe érkezett. Á Szlobodan Milosevics szerb elnök Ramiz Alia albán elnökhöz intézett üzene­tében követelte, hogy tegye lehetővé valamennyi Albá­niában élő szerb és Crna Gora-i kiutazását Jugoszláviá­ba — adták hírül a jugoszláv lapok pénteken. A Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1991. március 1-ig 334 315 AIDS-es esetet regisztrált a 159 tagországtól ka­pott adatok alapján. Ez a szám 11 000-rel több, mint az előző hónapban, zömmel az európai és az amerikai or­szágokból kapott jelentések alapján regisztrált megbete­gedések száma. Miről tárgyait a kormány ? Fegyverexport, Kupa-program, önkormányzati vagyon A magyar kormány csü­törtöki ülésén rendeletet alkotott a fegyverkereske­delem újraszabályozásáról. A szigorított rendelkezé­sek célja, hogy a honi fegyverexport minden eset­ben összhangban álljon az alkotmány előírásaival, megfeleljen hazánk hon­védelmi és nemzetbizton­sági érdekeinek, és ne sért­se a nemzetközi szerződé­seket. A kormány döntésé­ről László Balázs szóvivq, számolt be szokásos pén­teki nemzetközi sajtókon­ferenciáján. A rendeletnek megfele­lően Magyarország nem szállíthat fegyvert olyan országokba, amelyekben fegyveres konfliktus ki­alakulásának veszélye fe­nyeget. Ugyancsak tiltot­tá válnak azok a térségek is, amelyekre az ENSZ Biztonsági Tanácsa em­bargót rendelt el. A kor­mány a fegyverkereskede­lem ellenőrzésére tárcakö­zi bizottságot hozott lét­re. A testület működésé­nek fontos alapelve, hogy döntéseit konszenzussal hozza meg; amennyiben nincs teljes egyetértés, a nemzetbiztonsági kabinet foglal állást a vitás kérdés­ben. A kormány jóváhagyta a Kupa, Mihály pénzügymi­niszter és szakértőgárdája által kidolgozott négyéves gazdaságpolitikai progra­mot, amelynek célja a gaz­daság stabilizálása, a piac- gazdaság rövid távon tör­ténő kiépítése és a konver­tibilitás megteremtése. A szóvivői sajtókonferen­cián Kupa Mihály elmond­ta: legfontosabb célja, hogy a politikai szabadság kivívása után végre meg­teremtsék a gazdálkodás szabadságát is. Ez magá­ban foglalná minden tevé­kenység szabadságát, va­lamint a tulajdonlás sza­badságát is. A négyéves gazdaságpo­litikai program kulcskérdé­se az „első számú közel­lenség”, az infláció meg­fékezése. Tavaly az inflá­ció elérte a 28-29 százalé­kot, az idén pedig 34-38 százalékos fogyasztóiár­emelkedéssel számol a kor­mányprogram. Kupa Mihály szerint szigorú költségveté­si politikával, a monopó­liumok leépítésével, a megtakarítások ösztönzésé­vel és általános receptként a verseny erősítésével kor­dában lehet tartani az inflációt. A terhek növekedésével kényszerűen együtt járó in­tézkedések ellensúlyozása­ként a Kupa-program a szociális gondoskodás új struktúráival is számol. A pénzügyminiszter ezzel kap­csolatban a biztató jelek közé sorolta a munkanél­küliek támogatását szolgá­ló alapok létrehozását, a differenciált nyugdíj-ki­egészítéseket és azokat a kezdeményezéseket, ame­lyek a szegények felkarolá­sát szolgálják. Kupa Mi­hály véleménye szerint a kormányzat, a szerveződő civil társadalom és az ön- kormányzatok összefogásá­val kialakítható egy kellően sűrű szövésű szociális biz­tonsági háló. A kormány első olva­satban megvitatta az egyes, állami tulajdonban lévő va­gyontárgyak önkormány­zatok tulajdonába adásáról szóló előterjesztést. Mint ismeretes, az ön- kormányzati törvény értel­mében vagyonátadó bi­zottságok gondoskodnak á külön törvényben megha­tározott állami tulajdonú földek, erdők, vizek, mű­emlékek, védetté nyilvá­nított természeti területek, tanácsi alapítású közüze­mi vállalatok átadásáról az önkormányzatok számára. Ennek lebonyolítását szol­gálja a most tárgyalt kor­mány-előterjesztés az ezzel kapcsolatos törvényterve­zet. A jogszabályok kije­lölik a többi között azt, hogy mely vagyontárgyak melyik önkormányzat tu­lajdonába kerüljenek, ren­dezik a vagyonmegosztást az önkormányzatok és a közművállalatok között, egyben szabályozzák a va­gyonátadó bizottság mű­ködését, Ugyanakkor a kormány hangsúlyozta azt is, hogy az önkormányzati tulajdon teljes körének végleges rendezése csak az átfogó tulajdoni reform részeként valósítható meg. A teljes rendezés ugyanis szoros összefüggésben van például a termelőszövetke­zeti és a földtulajdon sza­bályozásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom