Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-08 / 57. szám
Uísnhnondó hírek Irakból kévés kertek Takritban A szövetségesek által legyőzött Irakban dúló hatalmi harc még nem dőlt el, miközben a koalíciót vezető Egyesült Államok elnöke kifejezte azt az óhaját, hogy a Közel-Kelet tartós békéje érdekében mielőbb oldódjék meg az izraeli— arab viszály. George Bush beszédét, amelyben a „területért békét” elvre alapozta a lehetséges rendezést, az izraeli kormány egyet nem értéssel fogadta, a PFSZ pedig üdvözölte pozitív elemeit. Irak második városát, Bászrát illetően egymásnak szögesen ellentmondó hírek voltak forgalomban csütörtökön. Rijádban nyilatkozó amerikai illetékesek tudomása szerint a köztársasági gárda Szad- dam Husszein elnökhöz hű erői a déli kikötővárost visszafoglalták a lázadóktól, és hasonló tartalmú tudósítást közölt a The Independent című londoni lap. Az iraki síita ellenzék Iránban élő politikusai ellenben azt mondották a nap folyamán, hogy Bász- ra továbbra is a felkelők kezén van. Bászrán kívül a két síita szent város, Nad- zsaf és Kcrbela a központi hatalom alakulatainak fő célpontja. A kurdok lakta északon uralkodó helyzet sem áttekinthetőbb. Dzsalal Tala- bani, az egyik ellenzéki kurd szervezet vezetője Damaszkuszban azt közölte, hogy fegyvereseik foglyul ejtették az iraki 24. hadosztály negyvenhárom tisztjét, közöttük egy tábornokot. Az iráni kormányhoz közel álló Tehran Times azt jelentette, hogy Szad- dam Husszein szülőfaluja, Takrit is véres összecsapások színhelye. Sajtókampány mársius 15. e’hn Riogatás Sajtókampány van kibontakozóban március 15. romániai megünneplése ellen, jóllehet az RMDSZ elnöksége már februárban, országos választmánya pedig a múlt hét végén arra kérte tagságát, hogy az évfordulón — a felekezetek támogatására építve — mindenütt a helyi körülményeknek megfelelően ünnepeljen, illő méltósággal, megfontoltan, hivalkodás nélkül. Szerdán a Tineretul Liber — egy obskúrus levél közlésének ürügyén — riogatott azzal, hogy úgymond irredenta akciók várhatók. Csütörtökön az Azi, a kormányzó Nemzeti Megmentési Front hivatalos lapja hozza szóba március 15-ét. Állítása szerint a tavalyi évfordulón 20 ezer magyar állampolgár ünnepelte Romániában az 1848-as évfordulót. „Határőrszerveink és az ideiglenes kormány ébersége, a demokrácia kihívására elalélt, úgyhogy az ártatlan és hivatalos koszorúzás után örömmenetek következtek, a magyar zászló kibontása, egyes román személyiségek szobrainak meggyalázása, cégtáblák kicserélése, s az egész a marosvásárhelyi eseményekkel tetőzött” — állítja a lap. A kormány főtitkársága egyébként március 1-jén készült és a magyar prefektusokhoz intézett átiratában „határozottan javasolja, hogy a megemlékezések és az ünnepet jelző valamennyi rendezvény ne utcai megnyilvánulás formájában menjen végbe”. Hiilföldi egy gtt&ndtotfa-am Elavultnak minősítette a Magyarország és Bulgária közötti szerződéses rendszert Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtökön Szófiában Viktor Valko bolgár miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel tartott tárgyalásán. A „Amint az lehetséges és keresztülvihető”, Csehszlovákia diplomáciai kapcsolatokat létesít a balti köztársaságokkal — jelentette ki csütörtökön Prágában Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. A Egyiptom egyre nyíltabban kérdőjelezi meg az Irak mellett kiálló PFSZ vezetőinek, nevezetesen Jasszer Arafatnak az alkalmasságát arra, hogy képviselje a palesztinokat, míg Arafat egyik tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy a PFSZ első embere helyére legfeljebb radikálisabb, a változást követelők számára még kevésbé elfogadható személyek kerülhetnének, akár éppenséggel Abu Nidal. Katonai övezet az lábán kikötő Az albán kormány csütörtökön katonai övezetté nyilvánította a durresi kikötőt, ahonnan az utóbbi napokban több ezer albán kelt át illegálisan az Adriai-tengeren az olasz túlpartra. Mostantól katonák őrzik a kikötőhöz vezető átjárókat. Hivatalos indoklás szerint a minisztertanács e kereskedelmi gócpont működésének zavartalanságát kívánja biztosítani intézkedésével. A szerda esti zavargások után csütörtökön nyugalom honolt Tiranában — jelentette albán újságírók információira hivatkozva az amerikai AP hírügy2 frJqp nökség. Sehol sem gyülekeztek nagyobb csoportok, és szokatlan rendőri készültségnek sem volt jele. A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy az előző esti összetűzésben (a rendőrök és a követségek előtt vízumért tolongó polgárok között) egy ember meghalt, s legalább nyolc megsebesült. Többeket őrizetbe vettek; 24 személy ellen garázdaság címén máris vádat emeltek. A kormány csütörtöki hatállyal megtiltotta a „rendellenes csoportosulást” Tiranában. Egy további rendelete értelmében csütörtöktől katonák ellenőrzik a Tiranába, Durresbe és Vlore kikötő- váfosba tartó személyforgalmat. Rég vc't ilyen egységes a frakció A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja régen volt olyan egységes, mint most — hangoztatta Horváth Balázs, a párt ügyvezető al- elnöke az MDF csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az ügyvezető alelnök kitért a napokban vihart kavart Csurka—Elek üzenet- váltásra, amely a szerdai, kibővített MDF-elnökségi ülésen is szóba került. Ügy értékelte, hogy ez „természetes vita” volt, szerencsésebb lett volna azonban, ha ugyanabban a lapban zajlik. Sokkal célszerűbb ugyanis, ha „egymással és nem egymás mellett beszélnek az emberek”. Horváth Balázs megerősítette: a Fórum saját kohéziós erejét abban látja, hogy három gondolatkör fonódik benne össze — hasonlóan az MDF-tagokhoz. A Fórum ismét elégedetlen az „inkább szabados, mint szabadelvű sajtóval”, ezért a jelenlevő újságírónak átadják az MDF-saj- tóiroda nyilatkozatát, amely arra a következtetésre jut, hogy a sok lapszerkesztő által vallott „liberális” szellem a cenzúra funkcióját is gondosan ellátja, s ily módon komoly gátja olyan cikkek megjelentetésének, amelyek nem a parlamenti liberális baloldali pártok eszmeiségét tükrözik”. A kormány csütörtöki ülésén foglalkozik az ön- kormányzatokkal, gazdálkodásuk feltételeivel is. Mivel meglehetősen sokféle információ látott napvilágot a közelmúltban arról, milyen nehéz anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok, ezért a Pénzügyminisztérium egy részletes összeállítást készített finanszírozásukról. A Pénzügyminisztérium vizsgálata szerint az önkormányzatok működésének pénzügyi feltételei a három alapvető forrást — a helyi adókat, a személyi jövedelemadó-bevételeket és az állami hozzájárulást ■— tekintve 37,8 százalékkal jobbak az idén, mint a múlt esztendőben. Az összes költségvetési hozzájárulás 70,2 százalékkal növekedett egy év alatt, és értéke eléri a 189,3 milliárd forintot. Az önkormányzatokat a személyi jövedelemadóbevétel fele illeti meg, s ez alapján összesen 47 milliárd forinthoz jutnak. A Pénzügyminisztérium számításai szerint eredetileg 26 milliárd forint helyi adót fizettek volna be a lakosok, ám a legújabb számításaik szerint 5 milliárd forinttal kevesebbre van csak kilátás. Egyidejűleg azonban a költségvetési normatív támogatás növekedett. A költségvetésben szereplő 189,3 milliárd forintos támogatáson kívül az önkormányzatokat más központi források is megilletik, így a 3,8 milliárd forint értékű nevelési segély, 5,4 milliárd forint az oktatási dolgozók bérének emelésére, 0,2 milliárd forint a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bérfejlesztésére. Mivel emelkedtek a lakáskamatok, a terhek csökkentésére az önkormányzatok 1,5 milliárd forint értékű normatív támogatáshoz juthatnak. Így összesen a korrigált állami hozzájárulás eléri a 200 milliárd forintot, amely már 80 százalékkal haladja meg az 1990. évi állami juttatást. Egyéb kimutatást is készítettek, amelyből kiderül, hogy az önkormányzatok költségvetési támogatása az átlagosnál nagyobb mértékben, 37,8 százalékkal növekszik egy év alatt, míg például a központi költség- vetési szerveknek juttatott állami pénzek csak 31,3 százalékkal bővülnek, az állami költségvetés összes kiadásai pedig csak 35,3 százalékkal haladják meg az 1990. évit. Végül a kormány a szféra működőképessége érdekében 5 milliárd forintos alapot különített el tartalékként az önhibájukon kívül működésképtelenné váló önkormányzatok kiegészítő támogatására. A kisgazdák megint meglepődtek Unniuk©! a világkiállításnak! A népi humor egy gyöngyszemét osztotta meg velünk Izsó Mihály, a Pest megyei kisgazdák főtitkára. Olvasta valahol, hogy a földet Rákosi elvette, Antall eladta, s Izsó Mihály, élve a szájhagyomány műfaji lehetőségeivel, így fejezte be: az orgazda meg majd megveszi. Természetesen még mindig a kárpótlási vitáról, a földről van szó. A megyei szervezet vezetőjétől azt szerettük volna megtudni, onnan hogyan látják a parlamenti munkát. — Magunk lepődtünk meg a legjobban, hogy az utóbbi két hétben öt új alapszervezet alakult a megyében, s a már meglévőkbe is két tucat új ember lépett be. Bizonyára azt értékelik ezzel az emberek, hogy keményen kiállunk a kártalanításért. 9 És hányán fognak kilépni, ha mégsem a szájizük szerinti lesz a törvény? — Erre bizonyára nem kerül sor. Ha elképzeléseinknek a nyolcvan százaléka bejön, akkor senkinek nem lehet ránk panasza. És arra sem lesz szükség, hogy a kisgazdák kilépjenek a kormánykoalícióból. Ha kerülő úton is, a beforgatható vagyonjegyek útján, de elérjük azt, amit akartunk. Hogy helyreállnak a tulajdonviszonyok. 9 Unalmas Idők köszöntenének ezzel a kisgazdákra. — Ne higgye! Szándékunkban van fölkarolni a fiatalok lakásügyét, s még itt van a világkiállítás is. Azt mindenképpen szorgalmaznánk, különösen Pest megyének lenne kedvező a világkiállítás. Hiszen a mi pátriánk Budapestet veszi körül. O Ez vitathatatlan. Más döntő érve is van az Expo mellett egy kisgazdának? — Egy ilyen mértékű építkezéshez nagyon sok homok kell, és el tudnánk adni az egyébként nehezen értékesíthető zöldséget, üdítőket is. Ezenkívül legalább 40-50 ezer embernek adhatna munkát a világ- kiállítás előkészítése. Ezért mi nagyon szorgalmazzuk, hogy legyen világkiállítás. A Pest megyeieknek is jó lenne, és bizonyára a szabolcsiaknak is. 9 Igen, arrafelé Is sok a homok. De mi lesz, ha mégsem rendezünk világ- kiállítást? — Mi nagyon szeretnénk. J. A. Találkozó Becsben, j március idusán A Dunamenti Országok Munkaközössége „Bécs— Budapest Világkiállítása” munkabizottsága első ülését 1991. március 14—15-én Bécsben tartja. Ennek előkészítésére tegnap (1991. március 7-én) a Pest megyei önkormányzat kezdeményezésére Budapesten megbeszélésre jött össze az érintett hét megye képviselője. A tanácskozás részvevői — bár az önkormányzati közgyűlések csak a közeljövőben döntenek erről — a világkiállítás megrendezése mellett foglaltak állást, s kifejezték, hogy arra 1995-ben — halasztás nélkül — kerüljön sor. A bécsi összejövetelen egyhangúan a regionális szemlélet érvényesüléséért szállnak síkra, kezdeményezik majd a magyar— osztrák magyar—szlovák s más országok megyéivel való szoros együttműködést. A korábban tapasztalható álomkergetés helyett tegnap a realitás jellemezte az előkészítésben érdekeltek magatartását. Hangsúlyozták, hogy a kiállítást csak vállalkozói alapon lehet megszervezni, annak eseménydúsnak, szórakoztatónak, vonzónak kell lennie. Mind az üzletembereknek, mind a kulturálódás- ra, szórakozásra vágyó tömegnek meg kell találnia az érdeklődésének megfelelő programot. A bécsi március 14—15-i tanácskozást áprilisban újabb megbeszélés követi, amelyen az érintett megyék (Bács-Kiskun, Győr- Sopron, Esztergom-Komárom, Baranya, Tolna, Fejér, Pest megye) önkormányzatainak hivatalvezetői vesznek részt. Ezután kerül majd sor az első számú vezetők kormányszintű találkozójára. <—0 Tápiógyörgyeiek Torockón1 Kék mezőben fehér hegyek Szálloda sincs Torockón. Kelemen Jóska, a polgár- mester családoknál szállásol el bennünket. Józsa László és én a helyi unitárius pap vendégei leszünk. Györgye első embere nem először van itt, Ferencz Gábor tiszteletes úr és felesége nagy ovációval fogad bennünket. Kívülről vén bagolyvár a parókia, belül a szeretet fészke. Körülüljük az asztalt, vacsorázunk, a tiszteletes asszony két fogás közt csendesen megjegyzi: ahol most maga ül, egykor Jókai Mór ebédelt. És ahol aludni fog, ott pattantak ki az Egy az Isten! fantáziaszikrái. A regény története itt játszódik Torockón. Nézze csak az ajtózárat! Nézem. Réz számjegyek csillognak rajta: 1848. A kályhában pattog a tűz, valahol ódon hangú óra bimbamol. Hallgatunk s régi idők emlékén tűnődünk. Később a tiszteletes odaül a zongorához, s önmagát kísérve énekel. Az ablakon benéz a hold, sziporkáznak a csillagok. — Éjszaka nagyon hideg lesz — mondja a tiszteletes asszony, mielőtt lefekszünk. De milyen hideg! Reggelre csipkét ver a fagy az ablakra. A templom jégverem, még az ige is megdermed. És vékonyan csordogál az orgona hangja meg a zsoltáros imádság. Alig néhányan dider- günk az Isten házában. A templom építésének pontos idejét nem tudni, erős várfalak veszik körül, ezek mögé menekült be a lakosság 1702-ben Rabutin és Tiege osztrák tábornokok martalócai elől. Akkor semmisült meg a levéltár, amely a templom múltjáról szólhatna. Megmaradtak viszont a klenodiumok — az úrvacsora- és keresztelőedények —, melyekre 1586-os, 1648-as és 1668- as dátumokat véstek. A legrégebbi egyidős az erdélyi vallásszabadsággal. Az orgona „fiatal”. 1882 óta zeng Isten és a magyar unitárius egyház dicsőségére. A főtéren összefutok a pópával. Bemutatkozom, szóba elegyedünk. Nem buta ember, érződik rajta a külhoni egyetem. A kényesebb kérdéseket ügyesen megkerüli. — Tiszte- lendőséged miként ítéli meg a helyi román—magyar viszonyt? — Isten csak embert teremtett és nem nemzéteket. Torockón ősidők óta testvéri egyetértésben élnek a románok és magyarok. Ferencz Gábornak nem egészen ez a véleménye, mindazonáltal nem szállók vitába a pópával. Inkább felballagok a hegyoldalba a sziklasírokhoz. Csupa magyar név, csak az egyik sarokban árválkodik néhány ortodox fakereszt. Ez bizony kevés, tisztelendő úr. Torockón még a temetőben sincs tárgyi bizonyítéka a románság erdélyi múltjának. Délután hagyományos farsangtemetés. Buszok hozzák a vendégeket A PM vhsg&Satia ssermi Nem is rossz az önkormányzatoknak
