Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

1991. FEBRUAR 7., CSÜTÖRTÖK XXXV. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ára: 8.6S forint MéBynywspiaíl&mkoan urna & kmsm Hótakaróra vár a határ Ilóra vár a kerepesiarcsai határ is Már több mint egy hete folyamatosak az éjszakai fagyok, s a hőmérő higany­szála bizony helyenként még mínusz 20 fok alá is süllyed. Szerencsére, mond­ják a gyümölcsösökben és a szőlőskertekben dolgozók, RufinisgySsif ? HOMÁLYBAN A FEGYVERÜZLET A sajtó felfokozott ér­deklődése előzte meg szer­dán az Országgyűlés kül­ügyi és honvédelmi bizott­ságának együttes ülését, Magyarország jugoszláviai fegyvereladásának ügyéről. Bár a kereskedelem üz­leti részleteit továbbra is bizalmasan kezelik, annyi kiderült, hogy a magyar illetékesek a jugoszláviai Astra céggel kötöttek üzle­tet géppisztolyok eladásá­ról. Katona Tamás értesü­lései szerint a volt mun­kásőrség fegyvereitől ..sza­badult meg” ily módon -Magyarország, egy — jogi szempontból — szokványos üzleti tranzakcióval. A gép­pisztolyokhoz darabonként 180 töltényt is eladtak. A fegyverek elszállításához Magyarország hivatalosan megadta az engedélyt, a szállítmányok nyíltan, le­plombált kamionokban, szabályosan vámkezelve mentek át a határon. Ilyen szempontból az ügy­letben tehát semmi sza­bálytalanság nem volt. Az államtitkár szerint már csak emiatt sem kellett volna halogatni a hivata­los nyilatkozatot, helyes lett volna, ha a kormány idejekorán tájékoztatást ad. . Az ügylet engedélyezte­tésével kapcsolatban a kül­ügyi államtitkár nem ta­gadta ugyan, hogy történtek formai hibák, ám úgy véle­kedett., hogy a lényeget te­kintve nem történtek súlyos mulasztások. (A parlamenti bizottsá­gok lapzártakor kiadott közleményét lapunk 2. ol­dalán olvashatják.) még nincsen különösebb akadálya a téli metszési munkáknak. Az Alagi Ál­lami Gazdaság 163 hektá­ros almüskertjében már végeztek is a fák metszé­sének több mint a felével. Guttman Vilmos, a gazda­ság igazgatója elégedetten mondta, hogy Erdélyből, Lengyelországból, Szlová­kiából, továbbá számos kö­zeli tsz-ből érkezett mun­kaerő, s így minden a ter­vek szerint halad. Viszont, ha napközben mínusz 10 fok alá süllyed a hőmér­séklet, akkor abbahagyják a munkát, mert a drága svájci gyártmányú metsző­ollók jlengéje a kemény hidegben megrepedhet, s egyetlen olló pótlása 300 forintba kerül. Agrometeorolögu'soktól szerzett információk sze­rint. ha a közeli napok­ban jelentős mennyiségű hó hullana, akkor az sokat javítana a szántóföldek és a vetések állapotán, mert a mélyebb fekvésű területe­ken, köztük Pest megye déli körzeteiben, megnőtt a vetések felfagyásának a veszélye. Szerencsére a megye gazdaságaiban az őszi vetések az elmúlt év végi kiadós csapadéknak köszönhetően szépen fej­lődtek. s így gyökérzetük révén elegendő tápanyag­hoz jutottak. Jelenleg a búza az úgynevezett mély­nyugalom állapotában van, ami azt jelenti, hogy a fagyok közömbösek a szá­mára. A téli hótakarót na­gyon várják a megye nö­vénytermesztői is. hiszen a szántóföldeken több helyütt már a téli aszály, a kiszá­radás jelei mutatkoznak. Sajnos egyre inkább való­színűnek látszik, hogy idén folytatódik a szárazság, í ez még károsabb lehet a kenyérgabon ókra, köztük a búzára, mint az éjszakai fagyok. — gyócsi — A Teisseire cég Sieben is gzida awm •• «* •• • • 8 I orpos szorpok Európának A nagy múltú francia Teisseire cég szerezte meg a Szobi Szörp Rt. részvé­nyeinek 61 százalékát, s ezzel egy időbén 100 millió forintos tökével járul hozzá a magyar cég műszaki fej­lesztéséhez. . . A Teisseire a francia szörppiac több mint 30 szá­zalékát tudhatja a magáé­nak. Ez utóbbi kétségtele­nül tekintélyt kölcsönöz a társaságnak, s ráadásul Franciaországon kívül egye­bek között jelen van a Be­nelux államokban, továbbá Szaúd-Arábiában és Görög­országban. A társasággal való szoros- együttműködés lehetővé teszi a szobiak számára, hogy ott legyenek a jövőben az Európai Kö­zösség országainak piacán. Ehhez természetesen olyan termékeket kell előállítani­uk, amelyek nem tartal­maznak tartósítószereket, mert a Teisseire natúr gyü­mölcsitalokat készít és for­galmaz. A Teisseire a jövőben menedzsercsoportot küld Szobra, hogy feltérképezze a fejlesztés, a gyártás és csomagoiástechnoiógia te­rén számításba jöhető mó­dosításokat. Információink szerint a francia cég közel 23 millió frankért vásárolt részvé­nyeket. Az alaptőke fenn­maradó 3!) százaléka to­vábbra is hazai szövetkeze­ti tulajdonban maradt. Szo- bon úgy tűnik, sikerült idő­ben lépni, hiszen az rt.-ben nem vánszorog, hanem fo­rog a tőke. Cy. L. A pápalátogatást előké­szítő püspökkari iroda ve­zetője, Diós István szerint félő, hogy a nagy tömege­ket megmozgató esemény- sorozatra nem kellőképpen készült fel a magyar tö­megközlekedés, a posta és a hírközlő szervek. Ezekről a gondokról és aggályokról is hallhattunk a tegnapi sajtótájékozta­tón, amelyet II. János Pál pápa látogatásával kapcso­latban tartottak. Az ese­mények szervezése az elő­készítőirodára hárul, míg a gazdasági ügyekkel az erre alapított Visitat Kft foglalkozik. A gazdasági feltételek szűkösségére jel­lemző, hogy az igényelt másfél milliárd forint he­lyett ötszázmillió alapösz- szegből kell méltó módon fogadnunk a szentalyát. Az ötnapos itt-tartózko- dás színhelyeit úgy válasz­tották meg, hogy azok a környező országokból is jól megközelíthetőek legyenek. Szombathely, Pécs, Nyír­egyháza, Esztergom sorra látogatása, valamint a bu­dapesti események komoly feladat elé állítják a szer­vezőket. Az eseményekre csak meghívókkal mehetnek majd el az érdeklődők, jegyigénylésüket a plébá­niákon adhatják le. A részletes program a jövő héttől a postahivatalokban kapható. Még nem biztos, hogy a televízió élőben közvetíti az eseményeket; ez egyelőre csak a szerve­zők óhaja. ADÓSAI A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK Levonták a bérekből, mégsem fizették be w A« Országos Társadalom­biztosítási Főigazgatóság feketelistáján ötven Pest megyei cég neve szerepel. A legnagyobb adósok hát­raléka gazdasági egységen­ként a 10 millió forintot is meghaladhatja. Megke­restük ezeket a cégeket, s megkérdeztük, miért nem fizettek. . A Pest megyei listát 20.9 millióval a dabasi Eehér Altác Tsz vezeti. Dr. Kukk Ä posta javítani akarja a terjesztést S§r@n kiflii megvizsgáljak minden Hisrlappanaszt Rövid írásban tettük szó­vá: gyakran hiábavalónak tűnik a szerkesztőség igye­kezete, hogy érdekesebb, több olvasnivalóval szol­gáljunk, hiszen a lap időn­ként el sem jut a közön­séghez. így történt február 2-i számunkkal, amikor az újság több ezer példányát — többek között Dunake­szire és Vácra — ki sem szállították. Szerkesztőségünk azon­nali vizsgálatot kért ki­adónktól és a Posta Hír­lapkereskedelmi Igazgató­ságától. A vizsgálat — mint erről Sárfi István, a Hír­lap- és Postaszállítási Igaz­gatóság forgalmi igazgató- helyettese korrekt módon tájékoztatott —, bebizdnyí- totta, hogy a szerkesztőség. a nyomda és az expedíció a számára előírt időnél nem később, hanem két órával hamarabb készült el. Késedelem egy másik szerkesztőségben történt, s mivel a napilapokat a posta együtt szállítja, egyik dolgozójuk önkényes és hi­bás döntése miatt a Pest Megyei Hírlap bepakolásá- ra már nem került sor. Ezért a posta illetékes szakembere elsősorban az olvasóktól, de a szerkesztő­ségtől is elnézést kért, el­ismerte vállalata felelőssé­gét, s az okozott kárért ki­adónknak kártérítést, köt­bért fizet. Eszmecserénk a konkrét tanulságok és okok felde­rítésénél több eredményre is vezetett a posta illetéke­seivel. Kölcsönös érdekünk ugyanis, hogy lapunk idő­ben jusson el minden olva­sóhoz, az előfizetőkhöz és az újság példányonkénti vásárlóihoz. Ezért a Pest Megyei Hír­lappal egyetértésben a pos­ta hírlapterjesztéssel és szállítással foglalkozó szak­emberei arra kérik az ol­vasókat, levélben vagy te­lefonon jelezzék, ha nem jut el hozzájuk lapunk, a rest Megyei Hírlap, azt ta­pasztalják, hogy az árusok­nál kevés van belőle, vagy egyáltalán nem kapható. Szívesen várjuk a lapter­jesztéssel kapcsolatos ja­vaslataikat is. A panaszo­kéi a posta ígérete szerint soron kívül megvizsgálja, és haladéktalanul orvosol­ni fogja. István jogtanácsos friss információval szolgált, maadván, az adósságukból időközben már 10 milliót átutaltak a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság számlájára. A bevételeiket — ha vannak — a hiány kiegyenlítésére fordítják. A kintlevőségeik azonban csak csurrannrik-csepp en­nek, s ennek egyetlan oka a bűvös vállalati sorban állás. Több nem fizető cé­get perelnek ők is, de hiá­ba van jogerős Ítélet, a pénzt behajtani szinte le­hetetlen. A közgyűlésük ezért nemrégiben úgy ha­tározott, hogy a Balaton­almádin lévő üdülőjüket — amennyiben azt a Társa­dalombiztosítási Főigazga­tóság elfogadja — készek az adósság kiegyenlítésére fordítani. A hírek szerint a főigazgatóság képviselője már megtekintette az épü­letet, de döntés még nem született A termelőszövetkezetet a listán nem sokkal lema­radva — 20,6 millióval — követi a Ganz Danubius Váci Konténergyár Rt. A cég neve már ismerősön csenghet olvasóink köré­ben, s mint tudjuk, az igazgató felszámolást kérő levelét már elküldte a Pest Megyei Bírósághoz. A megye harmadik leg­nagyobb adósa a Budaörsi Tanács Építőipari Költség­vetési Üzeme. A hátralé­kuk tekintélyes, 20,3 mil­lióra rúg. Kiss László fő­mérnöktől megtudtuk, hogy ők is felszámolás előtt állnak. A jogszabály már megszüntette a költségve­tési üzemüket, s mi taga­dás, 3-4 éve már amúgy is veszteségesen működtük. A telephelyük 400 milliós beruházási költségeit se­hogy sem tudták kigazdál­kodni, s baj volt az is, hogy a város érdekében olyan áron vállalták beru­házásaikat, hogy azok még az anyagiköltséget sem fe­dezték. Nem maradt tehát más hátra, megy a bíró­sághoz a felszámolást ké­rő levél. Mint megtudtuk, a városgazdálkodási fel­adatokat. a jövőben önálló kít.-k látják el, s ezek szervezését még e hónap­ban megkezdik. Megfigyelhető, hogy az adóslistán jó néhány ipa­ri és szolgáltató szövetke­zet is szerepel. A legtöbb­jük tartozását azzal indo­kolta, nekik sem fizetnek á megrendelők. Az egyik szövetkezeti elnök megje­gyezte, az ő adóslistáján tekintélyes cégek neve is szerepel, de azok kiléte — miután az adó- és tó-já­rulékukat rendesein fizet­ték — nem került nyilvá­nosságra. Hol itt az igaz­ság, csak a kis halak ke­rülnek horogra? — kér­dezte az elnök. A kérdés költői, a választ csak a pénzügyi szakemberek tud­ják. Annyi bizonyos, jó lenne, ha a vállalati sor­ban állás s a Társadalom- biztosítási Főigazgatóság adóslistája is már a múlté lenne. H. £.

Next

/
Oldalképek
Tartalom