Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-25 / 47. szám
A Ferrás forrása Országszerte megfigyelhető jelenség, hogy a művelődési intézmények költségvetési kerete kurtábbá, a a nagy létsz-mú együttesek a-nyagi helyzete bizonytalanná válik. Ki-ki ezért úgy próbál segíteni magán, ahogyan tud. Van, aki szponzorok után futkos, van, aki adományokat gyűjt, de akad, aki kénytelen lefaragni korábbi igényeiből. Csakhogy ez többnyire a minőségi munka rovására megy. A világ számos országában venaégszereplő Forrás néptá.ncegyúttes például pártoló tagokat toboroz, akik száz iorint befizetése ellenében akár egy nyugat- európai utazást is nyerhetnék. Az erkölcsi elismerés melleit ily módon azonban anyagilag is hozzájárulnák a !2b tagú együttes működési feltételeinek előteremtéséhez. Az áldozatot vállaló „résztulajdonosok” között minden évben sorsolást rendeznek. A szerencsés nyertes azután részt vehet az együttes külföldi turnéján vendégként, de mindazon kedvezmények igénybevételével. amelyek az együttes tagjait megilletik. Akiknek a sorsoláson nem kedvez a szerencse, azok számára is vigaszul szolgálhat, hogy díjmentesen megtekinthet í*í az együttes év végi gálaműsorát. A pártoló tagsági jegyek állandóan kaphatók a megye több forgalmas helyén: így az -érdi Skála Aruház ajándékoszrtályán, a Pataki cukrászdában, a battai Barátság Művelődési Központban, valamint a Buda környéki AFÉS'Z-bol- tokban is. Ez évben a Forrás Svájcba készül, ahol augusztus 15. és szeptember 1. között a frióourgi nemzetközi néptáncfesztivál csaknem harminc külföldi résztvevőjének egyike lesz. A svájci turné szerencsés pártoló ver.dégét az április 6-án bemutatandó „Tájak ;öröksége” című minősítő műsor keretében sorsolják ki Százhalombattán. A Forrás együttes ötlete hasznosnak tűnik, a száz forint sem tiíl borsos összeg maägipsag:. Az már kétségesebb.- hogy a pártoló tagdíjakból mire futja, a folyto-. nosán növekvő anyagi terhek mellett. — i?y — BUhAVIDÉKI kJÚiíu BUDAÖRS 9 ÉRD 9 SZ A.ZH ALOM BATTA 9 PILIS VÖRÖSVAR 9 BUDAKESZI BAGY • TÖRÖKBÁLINT •' PILISCSABA 9 P\TY © ZSAMBÉK 9 SOLYMÁR @ NAGYKOVÁCSI 9 BUDA.JEXÖ 9 PERBAL 9 TÖK 9 TINNYE Az a baj, ha feléljük a bevételt Deka verik a városi vagyont ? Érd város önkormányzati testület? mellett működik egy héttagú vállalkozási bizottság is. Ám ez nem egy bizottság a többi mellett, hanem karöltve tevékenykedik a gazdasági, a városrendezési bizottsággal. Ügy mondják, lépéseiket egyeztetik, alaposan elemzik, mérlegelik, mert ami a városban, a városért történik, az egyes- egyedül azt a célt hivatott szolgálni, hogy az állampolgár közérzete javuljon. El Ma még szokatlanul hangzik: vállalkozási bizottság. Milyen alapelvek határozzák meg munkáját? — erről Kiss Imrét, a bizottság vezetőjét kérdeztem. — Alapelvünk, hogy . a vállalkozások szerves részévé váljanak az önkormányzat költségvetésének. Ritkábban vigyünk a kasszából ' vállalkozásra, inkább hozzunk. Ebben a nehéz, pillanatnyilag leszállóban levő gazdasági helyzetben, gazdálkodási körülmények ellenére is elérjük, hogy 'a városban a vállalkozások felfussanak. Méghozzá milliós nagyságrendben. Nem sírni kell, unos-untalan ismételgetni, sem erre, sem arra nincs pénz. Átgondolt gazdasági-lépésekkel kitörni ebből a helyzetből." Mert kell a szennyvíztisztító, a csatorna, az iskola s a mun- ■ ka-heíy. E5 Rengeteg vád éri az Egy osztrák cég érdeklődik Számukra fontos A vidéki lakosság is egyre érzékenyebbé válik a közvetlen környezetével kapcsolatos problémák iránt, melyek között fontos helyet foglal el a hulladékok elhelyezése, illetve feldolgozása. Üröm, Solymár és Nagykovácsi lakói régóta törik a fejüket, hogyan lehetne megoldást találni. Ha másként nem, közös erővel, összefogva. Mint Bárdos Iván nagykovácsi vállalkozótól megtudtuk, ő mór tavaly októberben felvette a kapcsolatot, és tárgyalásokat folytatott egy osztrák céggel: A Vogel és Müllér Társaság Ausztria nyugati részében tevékenykedik. Fő profiljuk a hulladékhasznosítás, valamint szeméttelepek tervezése és kivitelezése. Körülbelül száz-száz- húsz referenciamunkájuk „működik” a világban, elsősorban Európában és Afrikában. A cég régóta tervezi, hogy Kelet-Európa országaival is felveszi a kapcsolatot, s állandó érdeklődésnek köszönhetően kerültek kapcsolatba a vállalkozóval. Felajánlották a fent említett — három községnek, hogy ingyen elvégzik egy szeméttelep tervezési munkáit, mindössze csak annyit kérnek, hogy az elkészült létesítményt referenciaként használhassák. Bárdos Iván tájékoztatójából az is kiderül, hogy a Vogel és Müller Társaságtól kapott szóbeli és írásos vélemény szerint a három községben csak a következő szervezési munkákat kell elvégezni; be kell vonni a lakosságot, és hangsúlyozni. hogy a szelektív szemétgyűjtés és a környezet ilyen módon való védelme minden ott lakó ember számára egyformán fontos. Egy "szeméttelep építése — az osztrákok szerint T-. még egy olyan fejlett országban is, mint az övék, sok időt vett és vesz igénybe. A lakosság tájékoztatására. megnyugtatására mindig sort kerítenek Erre azért van szükség — mondják —, mert sokan tartanak attól, hogy egy ilyen , telepen, netán üzemben veszélyes anyagok tárolására, megsemmisítésére is sói- kerülhet. Ettől azonban Üröm, Nagykovácsi és Solymár lakóinak nem kellene tartaniuk. Végre megoldódhatna egy régóta mindenkinek sok bosszúságot okozó gond, itt a lehetőség arra, hogy a három település összefogjon, és egy közös telepet építtessen. A vállalkozók a sajtóban felfigyeltek az úgynevezett PHARE-program pályázatára, amely éppen a szelektív szemétgyűjtés tárgykörében várja a jelentkezőket. Ügy vélik, egy ilyen jó nevű tervezőcég munkájával esélyük lehet a pályázat és nagyobb anyagi támogatás elnyerésére. M. I. önkormányzatokat, így, gondolom, az érdit is: legköny- nyebb eladni a városi vagyont, s úgy jutni pénzhez. Miközben fogy a saját tulajdon. Mi erről a véleménye? — Nem az a baj, ha az önkormányzat valamit elad, értékesít. Persze csak módjával. A baj akkor keletkezik, ha az eladott ingatlan, terület értékét jeleli. Ha folyó kiadások kiegyenlítésére használja fel, ahelyett, hogy befektetné várospolitikai feladatok valóra váltására. Olyanokra, meiyek' az itt élő állampolgár-komfortfokozatát növelik. Befektetni. s nem felélni az eladásokból származó összegeket! Kommunális, szociális feladatok megoldására. S Ekkor, ha az itt é'.ck látják, tudják, az eladott telek, terület árából mi lesz, nem támadják az önkormányzatot az esetleges eladások miatt, hanem támogatják. 0 A tanácsi rendszerben az volt a módi Erden, hogy apportként telket, földet s még tanácsi telefonvonalakat is bevitték vállalkozásba. Az apport, tehát a nem készpénz, hanem vagyontárgy bevitele betétként a társas vállalkozásba nem kifizetődőbb? — Ez is egy eszköze, lehetősége az önkormányzati bevételek növelésének. De ha apportként viszem be, annyit kapok, amennyit adni akarnak, vagy adni tudnak. Bizonytalanabbnak érzem az apport után befolyó összegekből az önkormányzati beruházásokat, illetve azok pénzügyi alapjait. Bár a kettőt, az eladást, az apportot célszerű kombinálni. Mikor melyik juttat előbb céiba. De nagyon meg kell nézni, hova szállók be apporttal. EJ Van olyan vagyona az önkormányzat nah, melyet célszerű lenne „dobra Perth”, azaz eladni? Valami olyasmire gondolok, ami hasznot hajtana. — Az egyik kézenfekvő, nagyon is szem előtt lévő példa a ligeti strand. Az önkormányzat birtokában van, s a gaz veri fel. Vagyon, mely van, csak éppen pénzt nem hoz. Semmi sem történik vele évek óta. Ha az önkormányzat mondjuk negyvenmillióért eladná, a befolyt összeget iskolabővítésre fordíthatná. Olt meg a vállalkozók építenének egy nyolcvan vendéget befogadó szállodát. Azt hiszem, a példa elég meggyőző, hiszen a két műszakos tanítások kiváltása, az iskolabővítések a város elemi érdekei közé tartoznak. Csakúgy, mint az, hogy épüljön egy szálloda. Varga Edit A piactérről az iskolához 1 ti A minap kisebb fennakadást okozott a közlekedésben azoknak a vasbeton gerendáknak az elszállítása, amelyek hosszabb ideje Pomáz központjában, a piactéren hevertek. Az arra haladók bosszankodva jegyezték meg; .biztosan lopják a köztulajdont!” A dolognak utánanézve megtudtuk, hogy nem erről van szó, mindössze a közeli iskola építéséhez szállították át. És azért most, és így, mert az elmúlt hetekben lehullott hó miatt a teherautók nem tudták megközelíteni az építkezés helyszínét (Virág Márton felvétele) Shopping Center Érden ? Érd Pest megye azon városai közé tartozik, ahonnan a 21 ezer aktív dolgozóból tizennégyezer ingázik. Vagy a fővárosban — s főként ott —, vagy a környező településeken — így például Százhalombattán — dolgozik. Nap mint nap tizenriégyezren kerekednek fel, másutt dolgozzák le a nyolc órát. Most, amikor az utazás költségei tetemesen megemelkedtek, a foglalkoztató vállalatok költségtérítésre fordítható összegei ugyancsak csökkentek. Készül-e a város a felszabaduló — magyarán szólva esetleg utcára kerülő, helyben munkát kéJdtszóbáz lesz Zsámbéhon Versek, dalok Alighanem nagy meglepetésben lesz részük azoknak « zsámbéki iskolásoknak. akik március közepén az egyik hét végén részt vesznek a művelődési ház péntek délutáni programján. Mátyás Irén igazgató elmondta, hogy hasonlóan a karácsonyi rendezvényhez, ez alkalommal is a veszélyeztetett gyerekeket látnák vendégül. A tanítóképző főiskola hallgatói lesznek a házigazdák, az ő irányításukkal verseket, dalokat, különféle játékokat játszhatnak és tanulhatnak a kisdiákok. A kistanító bácsik valószínűleg ismerik is őket, hiszen tanítási gyakorlatuk idején nyír találkoztak egymással. Helyben met* is vál ható A piaci igényekhez igyekezett alkalmazkodni az ürömi Kontur Gmk, amikor a község központjában egy lakásfelszerelési üzletet nyitott, s közvetlenül a bolt mellett egy aszlalósműhclyt is kialakított. A vásárló ide betérve nemcsak megrendelheti a kiválasztott árut, hanem helyben meg is várhatja, amíg az asztalosműhelyben elkészül rők — munkaerő lekötésére? A vállalkozási bizottság tanulmányából kiderül, hogy mód és lehetőség kínálkozhat az ingázó tizennégyezer ember felének Érden munkaalkalmat adni. Hiszen a tervek szerint a buszpályaudvar és a lakótelep között épülne a 14 ezer 550 négyzetméteres területen egy Shopping Center, azaz bevásárlóközpont. Döntően külföldi tőke bevonásával. Itt, a bevásárlóközpontban ezernél több embernek adhatnának munkát. A tárgyalások már megkezdődtek. Fddig tizennégy olasz vállalkozó juttatta el szándéknyilatkozatát, hogy Érden ipart telepítene. Persze a helybéliek az ipartelepítési szó hallatán első reflexként tiltakoznak: „oda a jó levegő, a nyugodt környezet”. Csakhogy önmagában a jó levegőből nem lehet munkaalkalmat teremteni, megélni. Lehetne s kellene is viszont környezetkímélő ipart teleoíte- ni. Elektronikát, mezőgazdasági termékfeldolgozót, déligyümölcsraktárt, finomkerámiát. S attól sem kell különösebben tartani, hogy az önkormányzat környezetszennyező ipart beenged — hiszen a környezetvédelemért felelős bizottság kardosán védi, őrzi Érd természeti adottságait, értékeit. S eddigi működésük garancia arra. hogy errefelé a levegőt, a környezetet holnap nem lehet már büntetlenül szennyezni. Szóval a töke jönne, csakhogy meg is kell tudni értetni velük magukat az érdieknek. Mert valahogy az angol vállalkozók nem tudnak németül, az olaszok meg angolul. S ahhoz, hogy a majdani munkaerő s a város fogadókészsége meglegyen. a gimnáziumon bélül sem ártana — a szakemberek, nem pedagógusok szerint — a nyelvtanulást szorgalmazni, támogatni, .az ehhez szükséges eszköz- rendszert megteremteni. Ez is kell ahhoz, hogy a következő években háromezer vagy még ennél több érdinek helyben legyen munkája. V. E. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak : Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. © Fogadónap minden hétfon 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PC: 311. ír. sz.: 1146. Telefon: 138-4761, 13849G7. (Virág Márton felvétele)
