Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

Moszkva sajnálkozását fejezte ki Megindult a szárazföldi szövetséges offenzíva A KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNY ÜGYÉBEN Közelebb a megállapodáshoz (Folytatás az 1. oldalról.) szembetalálkozás kemé­nyebb harcokat ígér. Kuvaiti forrásból Faila­ka- (kuvaiti) sziget felsza­badításáról adtak hírt, amit Bagdadban cáfoltak. A CBS amerikai tv-állomás azt jelentette, hogy ameri­kai ejtőernyősöket dobtak a kuvaiti fővárosba, s hogy az máris a koalíció kezén van. Más forrásból ezt nem erősítették meg. Schwarzkopf idézett tá­jékoztatóján öt és fél ezer iraki katona foglyul ejtését jelentette be. A bagdadi katonai közle­mény azt adta hírül, hogy az iraki csapatok minden előretolt védelmi állásának sikerült visszavernie a tá­madási kísérleteket, s hogy „az ellenséges katonák vé­rükben fetrengenek, segít­ségért kiáltanak”. Egy ira­ki katonai vezető a koalí­ció súlyos veszteségeiről be­szélt, amelyet szerinte a szövetségesek eltitkolnak. Szaddam Husszein államfő a nap folyamán — jelentet­ték be Bagdadban — az or­szág döntéshozó testületéi­nek, a forradalmi parancs­nokság tanácsának és a Baath-párt vezetőségének ülésén elnökölt. A tanács­kozáson elhangzottakról nincs hír. A háború megfékezéséért legtöbb diplomáciai erő­feszítést kifejtő Irán és a Szovjetunió sajnálkozásá­nak adott hangot a száraz­földi offenzíva megindítása miatt. Moszkvában a kor­mány közleményben fejezte ki sajnálkozását. Szombaton a koalíció ultimátumának ismeretében szovjet részről jelezték, hogy Moszkva nemigen fogja elítélni az offenzivát, amelynek elke­rülése érdekében minden tehetségeset elkövetett. A vasárnapi szovjet kor­mányközlemény azt szor­galmazza, hogy a Biztonsá­gi Tanács „azonnal vizsgál­ja meg az új helyzetet”. Az Irakkal rokonszenve­ző arab kormányok heve­sen tiltakoztak az öbölhá­ború újabb, a korábbinál sokkal véresebbnek ígérke­ző szakaszának megindítása mia,tt. A jordániai király „fájdalmát és haragját” fe­jezte ki az offenzíva hírére, és Irak ellen indított újabb agresszióról beszélt, amely „túllépi a nemzetközi tör­vényesség kereteit, hiszen Bagdad elfogadta azt, hogy kivonul Kuvaitból”: Irak ellen elkövetett agresszió­nak tekintik az offenzívat Jemenben, Szudánban, Lí­biában, Tunéziában, Algé­riában és Marokkóban is. A PFSZ egyik illetékese politikai és gazdasági boj­kottra szólított fel az Egye­sült Államok ellen. Az Irak-ellenes koalíció arab tömbjét vezető Egyiptom elnöke, miután szombaton még egy utolsó felhívást intézett Szaddam Husszein­hez, vonja ki feltétel nél­kül csapatait Kuvaitból, vasárnap olyan híreket volt kénytelen cáfolni, mi­szerint Szaúd-Arábiába küldött csapatai iraki terü­letre hatoltak volna be. Mint Mubarak elnök mondta, az egyiptomi erők megbízatása kizárólag Ku- vait felszabadítására szól. Izraelben, ahol Szaddam Husszein hatalmon mara­dását és hadserege nagy részének épségben való megőrzését aggasztó kilá­tásnak tekintik, elégedetten vették a szárazföldi offen­zíva hírét. A kormány gya­korlatilag folyamatos érint­kezésben áll Washingtonnal 2 — mondta a heti kormány­ülésén a védelmi miniszter. Samir kormányfő nem tar­totta valószínűnek országa részvételét az Irak ellen indított szövetséges offen- zívában. II. János Pál pápa vasár­nap délben a Szent Péter téren fájdalomtól ‘megtört hangon emlékeztetett a ko­rábbi erőfeszítésekre, hogy elkerülhető legyen „ez a rettenetes háború", és KÖZÖNSÉG GÁZÁLARCBAN Rendkívüli élményben volt részük szombaton es­te az izraeli zenerajongók­nak : Isaac Stern, a világ­hírű hegedűművész egy Je­ruzsálem közelében lévő koncertteremben gázálar­cos közönség előtt játszotta el Mozart egyik szólóda­rabját. A koncert alatt ugyanis megszólaltak az iraki ra­kétatámadásra figyelmez­tető szirénák. Stern kísérői, az izraeli filharmonikus ze­nekar a légiriadó miatt le­vonult a színpadról, ám a világhírű vioiinista egye­dül is folytatta az előadást: a gázálarcban ülő zenera­jongók előtt — a veszéllyel mit sem törődve, gázálarc nélkül — eljátszotta az al­kotást. Stern egyébként szolidaritásból, együttérzé­se jeleként koncertezett épp az öbölháború idején Iz­raelben, s csak az előadás végeztével utazott vissza New Yorkba. újabb felhívást intézett az érintett nemzetek felelős vezetőihez, hogy az mi­előbb véget érjen. A vasárnap esti órákban Irak újabb Scud típusú ra­kétát lőtt ki Rijádra, amit a szövetségeseknek két Patriot rakétával sikerült még a becsapódás előtt Reakciós irányban válto­zó országtól lehetetlen el­várni, hogy progresszív szellemű politikát folytas­son a nemzetközi színtéren — közölte Eduard Sevard- nadze volt szovjet külügy­miniszter egy japán lapnak adott nyilatkozatban. A de­cemberben lemondott kül­ügyminiszter azt reméli, hogy az öbölbeli háború nem tart sokáig. Ügy érzi, hogy a harcok egy hónapig tarthatnak. Sevardnadze hangsúlyoz­ta, hogy szerinte Gorbacsov nem támogatja a diktatú­rát, ő maga sohasem válna diktátorrá, de figyelembe kell venni, hogy az utóbbi idők eseményei nem ked­veznek a reformoknak és „egyetlen vezető sem von­hatja ki magát az esemé­nyek hatása alól”. A volt külügyminiszter fontosnak tartotta felhívni a figyel­met arra, hogy „az ország­ban nem alakult ki a de­mokratikus erők egysége”. Sevardnadze tagadta, hogy lemondása közvetlen kapcsolatban állt volna a litvániai rajtaütéssel. Ki­fejtette: távozását nem egyetlen esemény váltotta ki, lemondásával arra akarta ráirányítani a fi­gyelmet, hogy „a reakciós, peresztrojkaellenes erők felerősödtek”. Arra a kér­désre, hogy Gorbacsov el­jutott volna vezetői képes­ségei határához, „nemmel” válaszolt, ám megjegyezte: a mostani bonyolult hely­zetben a szovjet vezetőnek rá kell majd ébrednie, mi­megsemmisíteni. A CNN amerikai televízió értesülé­sei szerint a szárazföldi harcok kezdete óta 11 ame­rikai katona vesztette éle­tét. A CNN ezt pentagoni forrásokra hivatkozva kö­zölte. Kuvait párizsi nagyköve­te szerint a szövetségesek alig egy nap alatt felsza­badították Kuvait területé­nek nagyobbik felét. Tarek Razuki egy francia rádió- állomásnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a támadás során mintegy 100 ezer ira­ki katona adta meg magát, vagy menekült el fegyver­zetét hátrahagyva. Egy rijádi katonai szóvi­vő szerint a szaúdi csapa­tok csak az elmúlt néhány óra során kétezer iraki ka­tonát ejtettek fogságba, mi­közben saját veszteségeik jelentéktelenek voltak. Eközben a szövetséges erők oldalán harcoló egyiptomi csapatok is több kilométer mélyen behatoltak kuvaiti területekre. Egyiptomi ka­tonai források szerint egy­ségeik nem ütköztek szá­mottevő ellenállásba, és az iraki katonák tömegesen adják meg magukat, vagy dezertálnak. A7 iraki katonai vezetés viszont vasárnap esti közle­ményében arról adott hírt, hogy csapataik Kuvait vá­rostól délnyugatra felszá­moltak egy légideszant- alakulatot. amelyet a szö­vetségesek dobtak le az ira­ki vonalak mögött. A köz­lemény szerint egyébként az első és a harmadik ira­ki hadosztály katonái meg­semmisítettek több száz el­lenséges harckocsit, illetve szállító járművet és számos „kétségbeesett katonát” öl­lyen gyenge a demokrati­kus tábor. Sevardnadze kifejtette: „Ha erősödnek a reakciós erők az országban, lehetet­lenné válik a régebbi nyu­gati politika folytatása. El­képzelhetetlen, hogy egy ország, amely otthon reak­ciós politikát folytat, hala­dó szellemben lépjen föl a nemzetközi porondon.” A szovjet diplomácia jövője azon múlik, hogyan képes változtatni az ország belső helyzetén — húzta alá Se­vardnadze. Végül megje­gyezte, hogy a Nyugatnak, ha elő akarja segíteni a Szovjetunió demokratizáló­dását, intenzívebb kapcso­latokat kell kiépítenie vele, mert egy „elszigetelődésbe taszított Szovjetunió nagy veszélyt jelentene”. Szabadkai tiltakozás A szabadkai pártok va­sárnap erélyesen elítélték a város katolikus székesegy­háza ellen pénteken elkö­vetett pokolgépes akciót, amely komoly anyagi ká­rokat okozott. A pártok ve­zetői szolidaritásukról biz­tosították Pénzes János püspököt, s követelték, hogy az illetékesek folytas­sanak vizsgálatot, s állapít­sák meg, kik követték el az akciót. A robbanás a sza­badkaiak körében nagy el­keseredést és haragot vál­tott ki. Számos kérdésben közös álláspontra jutott a két párt, bár a végső megálla­podás még nem született meg a kárpótlási törvény- javaslat ügyében az MDF képviselőcsoportja és az FKgP küldöttsége között az elmúlt héten folytatott tárgyalások során — nyi­latkozta vasárnap Kónya Imre, az MDF országgyűlé­si frakcióvezetője. A Par­lamentben hétfőn folytató­dik a kárpótlási törvényja­vaslat vitája, amelynek hangulatát meghatározhat­ja, hogy amíg Torgyán József, az FKgP parla­menti frakcióvezetője pén­teken a tárgyalásokról be­számolva a még meglévő nézetkülönbözőségekre he­Márciusban lesz egy éve annak, hogy a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány megkezdte működé­sét. Tavaly 2,9 milliárd fo­rint alapítványi forrás fel­használásával több mint hatmilliárd forint állt hi­telként a vállalkozók ren­delkezésére. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a hitelt kapott vállalkozók hét százaléka volt Pest me­gyei. A hitelező bankok nagy nyomás alatt álltak, mert a jelentkezés a lehetőségek­hez képest nyolc-tízszeres volt. Gond volt a benyúj­tott pályázatok nem meg­felelő színvonalával. To­vábbra is jellemző, hogy a bankok vidéki fiókjai ke­vésbé tájékozottak, ezért gyakori a pontatlan infor­máció, az ügyfelek felesle­ges küldözgetése. Gyakran érte a bankokat — s így közvetve az alapít­ványt — az a kritika, hogy a pályázatok elbírálása szubjektív. Kevesen látják be, az elutasításban közre­játszik, hogy a vállalkozók tervei nem eléggé átgon­doltak, nem gazdaságosak, s a megvalósításnak nin­Szemét és demokrácia i; A kommunisták szeméttel akarják megbuktatni a de­mokráciát — írja egyuv kedves olvadónk, s állí­tását érvekkel támasztja alá. Szerinte a községek és városok rendjéért felelős vállalatok élén még mindig a Kádár-rendszerben kine­vezett, hatalmukat átmen­tett volt MSZMP-tagok áll­nak. ? Szemmel látható, hogy mindenhol gyűlik a szemét, a kosz, s a hatalmukat át­mentett igazgatók nem ta- karíttatják el. Nyilvánvaló, hogy ezzel a kommunista praktikával akarnak a de­mokrácián bostszút állni, megbuktatni az új rend­szert, tönkretenni a köztár­saságot. Egyáltalán nem lehetet­len, hogy olvasónknak iga­za van. Az álnok köztiszta­sági vezetőknek az ilyesmi­ben már gyakorlatuk van. Városaink már régen koszosak, akiknek ez lenne a dolguk, már évek óía csak ímmel-ám- mal takarítanak. Tapasz­talhattuk, ahogy több és több lett a szemét, a polgá­rok úgy lettek idegesebbek, ingerültebbek, elégedetle­nebbek. S amikor elegük lett a sokból meg a koszból, megbukott a kommuniz­mus. A kosz most Is csak egyre gyűlik. Az emberek egyre nyűgösebbek. A köztiszta­ságiaknak és a közpiszkos- ság Laknak meg már van ta­pasztalatuk a rendszervál­tásból. Veszélyben a de­mokrácia ! — Csulák — lyezte a hangsúlyt, addig Kónya Imre a vitatott kér­désekben az azonos állás­pontokról beszélt. Tájékoztatójából kide­rült: a felek egyetértettek abban, hogy a jogtalan tu­lajdonelvonásokkal okozott sérelmek orvoslását egysé­ges elvek alapján, a Parla­ment által most tárgyalt kárpótlási törvény keretein belül kell megoldani. Pozi­tív diszkriminációval bizto­sítani kell, hogy azok, akik kárpótlási jegyüket termő­földre kívánják váltani, a törvényjavaslat módosítá­sával minél nagyobb mér­tékben az elvett termőföld­del azonos aranykorona értékű termőföldhöz jussa­csenek meg a piaci feltéte­lei. Az alapítvány kuratóriu­ma úgy véli, az idén fel kell készülniük arra, hogy egyes vállalkozók nem tudnak megfelelni fizetési 'kötele­zettségeiknek. A késedel­mes törlesztésre már ed­dig is volt példa, eddig azonban elegendőnek bizo­nyult a felszólítás. Az ez évi stratégia meg­határozásánál figyelembe kell venni, hogy bár az ala­pítvány jelentős források­kal rendelkezik, nem old­hatja meg, legfeljebb eny­hítheti a kisvállalkozások létrejöttével és működésé­vel kapcsolatos problémá­kat. Ezért mozgósítaniuk kell más szervezetek erő­forrásait is. Jó hír a kezdő vállalkozóknak, hogy az idén — a tervek szerint — az alapítvány több segítsé­get nyújt majd nekik. H. É. A gazdasági válság fel­számolása több évig tartó társadalmi áldozatvállalást kíván. A növekvő terheket azonban politikai baklövés teljes mértékben a bérből és fizetésből élők vállára rakni. A dolgozók többsége ugyanakkor a rosszabbodó munka- és bérfeltételeket is vállalja, hiszen a biztos munkahely manapság nagy kincs. Ebben a hely­zetben a szakszervezetek­re óriási felelősség hárul, a munkavállalók érdekeit sértő intézkedések özöné­ben a gát szerepét tölthetik be. Minderről, valamint a hazai szétforgácsolódott szakszervezeti mozgalom életre keltéséről szervezett beszélgetést a napokban az MSZP dunakeszi szerveze­te. A Kádár-érában, a szak- szervezetek gyakorlatilag nem végeztek érdemi mun­kát, így ki sem alakulha­tott az ösztönösen működő, klasszikus érdekvédelmi te­vékenység. A dolgozók kö­rülbelül egy-másfél éve ke­rültek először komolyabb konfliktushelyzetbe, ám az országos nagypolitikai vál­tozások annyira lekötötték figyelmüket, hogy a helyi gondokkal csak alig-alig tö­rődtek. Manapság a még kiala­kulatlan tulajdonformák is gátolják a hatékony szak- szervezeti munkát, a mun­kavállalók legtöbbször csak A felek nézetazonosságon voltak a tekintetben is, hogy a degresszív kárpót­lási kulcs első sávjában 200 ezer forint értékig százszázalékos kulcsot kell alkalmazni, és a degresz- szióra csak a 200 ezer fo­rintos értékhatáron felül kerülhet sor. Azok, akik kárpótlási jegyüket termő­földre kívánják váltani, ettől a szabálytól eltérően a pozitív diszkrimináció alapján 200 ezer forint ösz- szeget meghaladó értékig részesülnek százszázalékos kárpótlásban, de a két párt a felső értékhatárt il­letően továbbra sem tudott közös álláspontra jutni. Kónya Imre egy még nyitott kérdést említett, amelyben nincs teljes né­zetazonosság: az MDF ál­láspontja szerint a helyben lakókon kívül azok lenné­nek jogosultak termőföld igénylésére, akik mezőgaz­dasági foglalkozásúak, míg a Független Kisgazdapárt semmiféle megkötést nem kíván ezen a téren alkal­mazni. További előrelépésként számolt be arról: a felek a tsz-tagok földtulajdoni igé­nyének biztosítására — különös tekintettel a jelen­legi háztáji földekre — ta­gonként másfél hektárral számítandó földalapot kí­vánnak elkülöníteni azért, hogy a jogtalan tulajdon­elvétellel károsítottak föld­igényét csak az elkülönítést követően fennmaradt tsz- tulajdonú földből lehessen kielégíteni. Ha ily módon kevesebb föld maradna, mint amennyi igénylés a határidőn belül érkezik, akkor a károsultak igényé­nek mértékét arányosan csökkenteni kell. Az MDF frakcióvezetője végezetül elmondta: a fe­lek egyetértettek abban is, hogy a vagyonjegy érték- állóságának megőrzése érdekében a kárpótlási je­gyet alkalmassá kell tenni a volt tanácsi bérlakások megvásárlására is. „kvázitulajdonosokkal” tár­gyalnak. A dolgozó elbo­csátásakor például az álla­mi vállalat vezetői tulajdo­nosként viselkednek, bér­kérdésekben viszont a kor­mányra mutogatnak. Más­részt: a szakszervezeti moz­galom „eszmélését” a jelen­legi politikai-menedzseri elit is akadályozza, hiszen az utóbbiak az érdekképvi­seletek mellőzésével sza­badon gazdálkodhatnának az ország vagyonával. A közelmúltban alakult, sokszor egymás ellen is harcoló, kislétszámú, befo­lyás nélküli szakszerveze­tek önemésztő legényegy­letekre hasonlítanak. Ezek közül jó néhányat a koráb­bi évtizedekben háttérbe szorított „második vonalas’* gárda alapított. Ráadásul a lakosság rohamos elszegé­nyedése egyfajta fásultsá­got is eredményezett — az emberek nem tartják fontos­nak a szakszervezeti tagsá­got. (Ugyanakkor üzemi ta­nácsokat létrehozni nagy hiba lenne, hiszen ez a nyu­gati modell távol áll a ma­gyarországi hagyományok­tól. Ebben a helyzetben a szakszervezetek számára nem biztos, hogy kifizetődő a politikai semlegesség, mert így előbb-utóbb a munkavállalók legfeljebb a XIX. századi bérmunkások jogait és életszínvonalát „élvezhetik”. fék meg. Gorbacsov sosem lesi diktátor Elszigetelődésbe taszítva nagy veszélyt jelentene nak. Nem apad az alapítvány forrása Önemésztő legényegylet helyett markáns érdekvédelmet! Tordai

Next

/
Oldalképek
Tartalom