Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-25 / 47. szám
Moszkva sajnálkozását fejezte ki Megindult a szárazföldi szövetséges offenzíva A KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNY ÜGYÉBEN Közelebb a megállapodáshoz (Folytatás az 1. oldalról.) szembetalálkozás keményebb harcokat ígér. Kuvaiti forrásból Failaka- (kuvaiti) sziget felszabadításáról adtak hírt, amit Bagdadban cáfoltak. A CBS amerikai tv-állomás azt jelentette, hogy amerikai ejtőernyősöket dobtak a kuvaiti fővárosba, s hogy az máris a koalíció kezén van. Más forrásból ezt nem erősítették meg. Schwarzkopf idézett tájékoztatóján öt és fél ezer iraki katona foglyul ejtését jelentette be. A bagdadi katonai közlemény azt adta hírül, hogy az iraki csapatok minden előretolt védelmi állásának sikerült visszavernie a támadási kísérleteket, s hogy „az ellenséges katonák vérükben fetrengenek, segítségért kiáltanak”. Egy iraki katonai vezető a koalíció súlyos veszteségeiről beszélt, amelyet szerinte a szövetségesek eltitkolnak. Szaddam Husszein államfő a nap folyamán — jelentették be Bagdadban — az ország döntéshozó testületéinek, a forradalmi parancsnokság tanácsának és a Baath-párt vezetőségének ülésén elnökölt. A tanácskozáson elhangzottakról nincs hír. A háború megfékezéséért legtöbb diplomáciai erőfeszítést kifejtő Irán és a Szovjetunió sajnálkozásának adott hangot a szárazföldi offenzíva megindítása miatt. Moszkvában a kormány közleményben fejezte ki sajnálkozását. Szombaton a koalíció ultimátumának ismeretében szovjet részről jelezték, hogy Moszkva nemigen fogja elítélni az offenzivát, amelynek elkerülése érdekében minden tehetségeset elkövetett. A vasárnapi szovjet kormányközlemény azt szorgalmazza, hogy a Biztonsági Tanács „azonnal vizsgálja meg az új helyzetet”. Az Irakkal rokonszenvező arab kormányok hevesen tiltakoztak az öbölháború újabb, a korábbinál sokkal véresebbnek ígérkező szakaszának megindítása mia,tt. A jordániai király „fájdalmát és haragját” fejezte ki az offenzíva hírére, és Irak ellen indított újabb agresszióról beszélt, amely „túllépi a nemzetközi törvényesség kereteit, hiszen Bagdad elfogadta azt, hogy kivonul Kuvaitból”: Irak ellen elkövetett agressziónak tekintik az offenzívat Jemenben, Szudánban, Líbiában, Tunéziában, Algériában és Marokkóban is. A PFSZ egyik illetékese politikai és gazdasági bojkottra szólított fel az Egyesült Államok ellen. Az Irak-ellenes koalíció arab tömbjét vezető Egyiptom elnöke, miután szombaton még egy utolsó felhívást intézett Szaddam Husszeinhez, vonja ki feltétel nélkül csapatait Kuvaitból, vasárnap olyan híreket volt kénytelen cáfolni, miszerint Szaúd-Arábiába küldött csapatai iraki területre hatoltak volna be. Mint Mubarak elnök mondta, az egyiptomi erők megbízatása kizárólag Ku- vait felszabadítására szól. Izraelben, ahol Szaddam Husszein hatalmon maradását és hadserege nagy részének épségben való megőrzését aggasztó kilátásnak tekintik, elégedetten vették a szárazföldi offenzíva hírét. A kormány gyakorlatilag folyamatos érintkezésben áll Washingtonnal 2 — mondta a heti kormányülésén a védelmi miniszter. Samir kormányfő nem tartotta valószínűnek országa részvételét az Irak ellen indított szövetséges offen- zívában. II. János Pál pápa vasárnap délben a Szent Péter téren fájdalomtól ‘megtört hangon emlékeztetett a korábbi erőfeszítésekre, hogy elkerülhető legyen „ez a rettenetes háború", és KÖZÖNSÉG GÁZÁLARCBAN Rendkívüli élményben volt részük szombaton este az izraeli zenerajongóknak : Isaac Stern, a világhírű hegedűművész egy Jeruzsálem közelében lévő koncertteremben gázálarcos közönség előtt játszotta el Mozart egyik szólódarabját. A koncert alatt ugyanis megszólaltak az iraki rakétatámadásra figyelmeztető szirénák. Stern kísérői, az izraeli filharmonikus zenekar a légiriadó miatt levonult a színpadról, ám a világhírű vioiinista egyedül is folytatta az előadást: a gázálarcban ülő zenerajongók előtt — a veszéllyel mit sem törődve, gázálarc nélkül — eljátszotta az alkotást. Stern egyébként szolidaritásból, együttérzése jeleként koncertezett épp az öbölháború idején Izraelben, s csak az előadás végeztével utazott vissza New Yorkba. újabb felhívást intézett az érintett nemzetek felelős vezetőihez, hogy az mielőbb véget érjen. A vasárnap esti órákban Irak újabb Scud típusú rakétát lőtt ki Rijádra, amit a szövetségeseknek két Patriot rakétával sikerült még a becsapódás előtt Reakciós irányban változó országtól lehetetlen elvárni, hogy progresszív szellemű politikát folytasson a nemzetközi színtéren — közölte Eduard Sevard- nadze volt szovjet külügyminiszter egy japán lapnak adott nyilatkozatban. A decemberben lemondott külügyminiszter azt reméli, hogy az öbölbeli háború nem tart sokáig. Ügy érzi, hogy a harcok egy hónapig tarthatnak. Sevardnadze hangsúlyozta, hogy szerinte Gorbacsov nem támogatja a diktatúrát, ő maga sohasem válna diktátorrá, de figyelembe kell venni, hogy az utóbbi idők eseményei nem kedveznek a reformoknak és „egyetlen vezető sem vonhatja ki magát az események hatása alól”. A volt külügyminiszter fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy „az országban nem alakult ki a demokratikus erők egysége”. Sevardnadze tagadta, hogy lemondása közvetlen kapcsolatban állt volna a litvániai rajtaütéssel. Kifejtette: távozását nem egyetlen esemény váltotta ki, lemondásával arra akarta ráirányítani a figyelmet, hogy „a reakciós, peresztrojkaellenes erők felerősödtek”. Arra a kérdésre, hogy Gorbacsov eljutott volna vezetői képességei határához, „nemmel” válaszolt, ám megjegyezte: a mostani bonyolult helyzetben a szovjet vezetőnek rá kell majd ébrednie, mimegsemmisíteni. A CNN amerikai televízió értesülései szerint a szárazföldi harcok kezdete óta 11 amerikai katona vesztette életét. A CNN ezt pentagoni forrásokra hivatkozva közölte. Kuvait párizsi nagykövete szerint a szövetségesek alig egy nap alatt felszabadították Kuvait területének nagyobbik felét. Tarek Razuki egy francia rádió- állomásnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a támadás során mintegy 100 ezer iraki katona adta meg magát, vagy menekült el fegyverzetét hátrahagyva. Egy rijádi katonai szóvivő szerint a szaúdi csapatok csak az elmúlt néhány óra során kétezer iraki katonát ejtettek fogságba, miközben saját veszteségeik jelentéktelenek voltak. Eközben a szövetséges erők oldalán harcoló egyiptomi csapatok is több kilométer mélyen behatoltak kuvaiti területekre. Egyiptomi katonai források szerint egységeik nem ütköztek számottevő ellenállásba, és az iraki katonák tömegesen adják meg magukat, vagy dezertálnak. A7 iraki katonai vezetés viszont vasárnap esti közleményében arról adott hírt, hogy csapataik Kuvait várostól délnyugatra felszámoltak egy légideszant- alakulatot. amelyet a szövetségesek dobtak le az iraki vonalak mögött. A közlemény szerint egyébként az első és a harmadik iraki hadosztály katonái megsemmisítettek több száz ellenséges harckocsit, illetve szállító járművet és számos „kétségbeesett katonát” öllyen gyenge a demokratikus tábor. Sevardnadze kifejtette: „Ha erősödnek a reakciós erők az országban, lehetetlenné válik a régebbi nyugati politika folytatása. Elképzelhetetlen, hogy egy ország, amely otthon reakciós politikát folytat, haladó szellemben lépjen föl a nemzetközi porondon.” A szovjet diplomácia jövője azon múlik, hogyan képes változtatni az ország belső helyzetén — húzta alá Sevardnadze. Végül megjegyezte, hogy a Nyugatnak, ha elő akarja segíteni a Szovjetunió demokratizálódását, intenzívebb kapcsolatokat kell kiépítenie vele, mert egy „elszigetelődésbe taszított Szovjetunió nagy veszélyt jelentene”. Szabadkai tiltakozás A szabadkai pártok vasárnap erélyesen elítélték a város katolikus székesegyháza ellen pénteken elkövetett pokolgépes akciót, amely komoly anyagi károkat okozott. A pártok vezetői szolidaritásukról biztosították Pénzes János püspököt, s követelték, hogy az illetékesek folytassanak vizsgálatot, s állapítsák meg, kik követték el az akciót. A robbanás a szabadkaiak körében nagy elkeseredést és haragot váltott ki. Számos kérdésben közös álláspontra jutott a két párt, bár a végső megállapodás még nem született meg a kárpótlási törvény- javaslat ügyében az MDF képviselőcsoportja és az FKgP küldöttsége között az elmúlt héten folytatott tárgyalások során — nyilatkozta vasárnap Kónya Imre, az MDF országgyűlési frakcióvezetője. A Parlamentben hétfőn folytatódik a kárpótlási törvényjavaslat vitája, amelynek hangulatát meghatározhatja, hogy amíg Torgyán József, az FKgP parlamenti frakcióvezetője pénteken a tárgyalásokról beszámolva a még meglévő nézetkülönbözőségekre heMárciusban lesz egy éve annak, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megkezdte működését. Tavaly 2,9 milliárd forint alapítványi forrás felhasználásával több mint hatmilliárd forint állt hitelként a vállalkozók rendelkezésére. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a hitelt kapott vállalkozók hét százaléka volt Pest megyei. A hitelező bankok nagy nyomás alatt álltak, mert a jelentkezés a lehetőségekhez képest nyolc-tízszeres volt. Gond volt a benyújtott pályázatok nem megfelelő színvonalával. Továbbra is jellemző, hogy a bankok vidéki fiókjai kevésbé tájékozottak, ezért gyakori a pontatlan információ, az ügyfelek felesleges küldözgetése. Gyakran érte a bankokat — s így közvetve az alapítványt — az a kritika, hogy a pályázatok elbírálása szubjektív. Kevesen látják be, az elutasításban közrejátszik, hogy a vállalkozók tervei nem eléggé átgondoltak, nem gazdaságosak, s a megvalósításnak ninSzemét és demokrácia i; A kommunisták szeméttel akarják megbuktatni a demokráciát — írja egyuv kedves olvadónk, s állítását érvekkel támasztja alá. Szerinte a községek és városok rendjéért felelős vállalatok élén még mindig a Kádár-rendszerben kinevezett, hatalmukat átmentett volt MSZMP-tagok állnak. ? Szemmel látható, hogy mindenhol gyűlik a szemét, a kosz, s a hatalmukat átmentett igazgatók nem ta- karíttatják el. Nyilvánvaló, hogy ezzel a kommunista praktikával akarnak a demokrácián bostszút állni, megbuktatni az új rendszert, tönkretenni a köztársaságot. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy olvasónknak igaza van. Az álnok köztisztasági vezetőknek az ilyesmiben már gyakorlatuk van. Városaink már régen koszosak, akiknek ez lenne a dolguk, már évek óía csak ímmel-ám- mal takarítanak. Tapasztalhattuk, ahogy több és több lett a szemét, a polgárok úgy lettek idegesebbek, ingerültebbek, elégedetlenebbek. S amikor elegük lett a sokból meg a koszból, megbukott a kommunizmus. A kosz most Is csak egyre gyűlik. Az emberek egyre nyűgösebbek. A köztisztaságiaknak és a közpiszkos- ság Laknak meg már van tapasztalatuk a rendszerváltásból. Veszélyben a demokrácia ! — Csulák — lyezte a hangsúlyt, addig Kónya Imre a vitatott kérdésekben az azonos álláspontokról beszélt. Tájékoztatójából kiderült: a felek egyetértettek abban, hogy a jogtalan tulajdonelvonásokkal okozott sérelmek orvoslását egységes elvek alapján, a Parlament által most tárgyalt kárpótlási törvény keretein belül kell megoldani. Pozitív diszkriminációval biztosítani kell, hogy azok, akik kárpótlási jegyüket termőföldre kívánják váltani, a törvényjavaslat módosításával minél nagyobb mértékben az elvett termőfölddel azonos aranykorona értékű termőföldhöz jussacsenek meg a piaci feltételei. Az alapítvány kuratóriuma úgy véli, az idén fel kell készülniük arra, hogy egyes vállalkozók nem tudnak megfelelni fizetési 'kötelezettségeiknek. A késedelmes törlesztésre már eddig is volt példa, eddig azonban elegendőnek bizonyult a felszólítás. Az ez évi stratégia meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy bár az alapítvány jelentős forrásokkal rendelkezik, nem oldhatja meg, legfeljebb enyhítheti a kisvállalkozások létrejöttével és működésével kapcsolatos problémákat. Ezért mozgósítaniuk kell más szervezetek erőforrásait is. Jó hír a kezdő vállalkozóknak, hogy az idén — a tervek szerint — az alapítvány több segítséget nyújt majd nekik. H. É. A gazdasági válság felszámolása több évig tartó társadalmi áldozatvállalást kíván. A növekvő terheket azonban politikai baklövés teljes mértékben a bérből és fizetésből élők vállára rakni. A dolgozók többsége ugyanakkor a rosszabbodó munka- és bérfeltételeket is vállalja, hiszen a biztos munkahely manapság nagy kincs. Ebben a helyzetben a szakszervezetekre óriási felelősség hárul, a munkavállalók érdekeit sértő intézkedések özönében a gát szerepét tölthetik be. Minderről, valamint a hazai szétforgácsolódott szakszervezeti mozgalom életre keltéséről szervezett beszélgetést a napokban az MSZP dunakeszi szervezete. A Kádár-érában, a szak- szervezetek gyakorlatilag nem végeztek érdemi munkát, így ki sem alakulhatott az ösztönösen működő, klasszikus érdekvédelmi tevékenység. A dolgozók körülbelül egy-másfél éve kerültek először komolyabb konfliktushelyzetbe, ám az országos nagypolitikai változások annyira lekötötték figyelmüket, hogy a helyi gondokkal csak alig-alig törődtek. Manapság a még kialakulatlan tulajdonformák is gátolják a hatékony szak- szervezeti munkát, a munkavállalók legtöbbször csak A felek nézetazonosságon voltak a tekintetben is, hogy a degresszív kárpótlási kulcs első sávjában 200 ezer forint értékig százszázalékos kulcsot kell alkalmazni, és a degresz- szióra csak a 200 ezer forintos értékhatáron felül kerülhet sor. Azok, akik kárpótlási jegyüket termőföldre kívánják váltani, ettől a szabálytól eltérően a pozitív diszkrimináció alapján 200 ezer forint ösz- szeget meghaladó értékig részesülnek százszázalékos kárpótlásban, de a két párt a felső értékhatárt illetően továbbra sem tudott közös álláspontra jutni. Kónya Imre egy még nyitott kérdést említett, amelyben nincs teljes nézetazonosság: az MDF álláspontja szerint a helyben lakókon kívül azok lennének jogosultak termőföld igénylésére, akik mezőgazdasági foglalkozásúak, míg a Független Kisgazdapárt semmiféle megkötést nem kíván ezen a téren alkalmazni. További előrelépésként számolt be arról: a felek a tsz-tagok földtulajdoni igényének biztosítására — különös tekintettel a jelenlegi háztáji földekre — tagonként másfél hektárral számítandó földalapot kívánnak elkülöníteni azért, hogy a jogtalan tulajdonelvétellel károsítottak földigényét csak az elkülönítést követően fennmaradt tsz- tulajdonú földből lehessen kielégíteni. Ha ily módon kevesebb föld maradna, mint amennyi igénylés a határidőn belül érkezik, akkor a károsultak igényének mértékét arányosan csökkenteni kell. Az MDF frakcióvezetője végezetül elmondta: a felek egyetértettek abban is, hogy a vagyonjegy érték- állóságának megőrzése érdekében a kárpótlási jegyet alkalmassá kell tenni a volt tanácsi bérlakások megvásárlására is. „kvázitulajdonosokkal” tárgyalnak. A dolgozó elbocsátásakor például az állami vállalat vezetői tulajdonosként viselkednek, bérkérdésekben viszont a kormányra mutogatnak. Másrészt: a szakszervezeti mozgalom „eszmélését” a jelenlegi politikai-menedzseri elit is akadályozza, hiszen az utóbbiak az érdekképviseletek mellőzésével szabadon gazdálkodhatnának az ország vagyonával. A közelmúltban alakult, sokszor egymás ellen is harcoló, kislétszámú, befolyás nélküli szakszervezetek önemésztő legényegyletekre hasonlítanak. Ezek közül jó néhányat a korábbi évtizedekben háttérbe szorított „második vonalas’* gárda alapított. Ráadásul a lakosság rohamos elszegényedése egyfajta fásultságot is eredményezett — az emberek nem tartják fontosnak a szakszervezeti tagságot. (Ugyanakkor üzemi tanácsokat létrehozni nagy hiba lenne, hiszen ez a nyugati modell távol áll a magyarországi hagyományoktól. Ebben a helyzetben a szakszervezetek számára nem biztos, hogy kifizetődő a politikai semlegesség, mert így előbb-utóbb a munkavállalók legfeljebb a XIX. századi bérmunkások jogait és életszínvonalát „élvezhetik”. fék meg. Gorbacsov sosem lesi diktátor Elszigetelődésbe taszítva nagy veszélyt jelentene nak. Nem apad az alapítvány forrása Önemésztő legényegylet helyett markáns érdekvédelmet! Tordai
