Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

1 lüiU. MLlSat l im: ».(>0 forint ^ _ xxxv é'fo íoífírJa 1991. FEBRUÁR 25., IfÉTFÖ XXXV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM MOSZKVA SAJNÁLKOZÁSÁT FEJEZTE KI Megindult a szárazföldi szövetséges offenzíva Az öbölháború 39. nap­ján, vasárnap hajnalban megindult a szövetségesek szárazföldi offenzívája Irak ellen, hogy rákényszerítsék Bagcladot, vonja ki meg­szálló csapatait Kuvaitból, éspedig egyértelműen vesz­tesként, nem nehézfegyve­rei nagy részét hazament­ve. Ezt az Irak által szom­baton elfogadott szovjet bé­keterv — a kivonulásra há­rom hetet szabván — lehe­tővé tette volna Bagdad számára. A koalíció nagy sikerekről, Bagdad az of­fenzíva kudarcáról számolt be. A hadművelet folyama­tának ismeretét hírzárlat teszi nehézzé. Norman Schwarzkopf tá­bornok, a koalíciós erők fő- parancsnoka délután meg­törve a Pentagon által elren­delt hírzárlatot, sajtóérte­kezleten jelentette be, hogy a szövetséges erők teljesítet­ték az első napra előírt fel­adatukat. Az amerikai vé­delmi miniszter egyidejű­leg dicsérte a támadó csa­patok teljesítményét, és a szövetséges oldal minimális veszteségéről számolt be, adatok nélkül. A légierő és a haditengerészet támoga­tásával véghezvitt száraz­földi offenzíva első napján Schwarzkopf tájékoztatása szerint amerikai, szaúdi, francia, emírségekben, bahreini, katari, omani, Szíriái, egyiptomi és ku­vaiti alakulatok vettek részt a harcokban. A rendelkezésre álló szór­ványos információk alap­PártMp az Agrárszövetség^ Szombaton délelőtt az építők székhazában össze­ült az Agrárszövetség kong­resszusa. A küldöttek meg­határozták a pártként tevé­kenykedő szövetség új alapszabályát és a közös munka további feladatait. Nagy Tamás, az Agrár- szövetség elnöke beszá­molójában többek között azt hangsúlyozta: a párt a következőkben nyitottabbá kíván válni, és főként az agrárválság gondjainak megoldását keresve konst­ruktív ellenzéki pozícióba akar jutni. Ez természete­sen nem azt jelenti, hogy megrekednek az agrárté­máknál, éppen ellentétesen, fontosnak tartják, hogy a jövőben széles körben hal­lathassák véleményüket a társadalom- és szociálpoli­tika, a kereskedelem, a külpolitika és külgazdaság kérdéseiben. Az Agrárszövetség ha­laszthatatlannak tartja a magyar agrárprogram ki­dolgozását, s e program­nak választ kellene adnia az agrárválság lakosságot is szorosan érintő kérdései­re. Nagy Tamás foglalkozott a kárpótlás kérdéseivel: ne legyen több humán kísérlet ebben az országban — mondotta —, a kérdések megválaszolásánál azokra kell hallgatni, akik a mező­gazdaság helyzetét valóban át tudják tekinteni. A kár­pótlás semmiképpen sem oszthatja meg a társadal­mát győztesekre és veszte­sekre. Azon vitatkozni nem lehet, hogy kárpótlásra van szüksége azoknak, akiktől javaikat elvették, de nem lehet kisemmizni a szövet­kezetekben évtizedek óta dolgozó, földtulajdonnal nem rendelkező tagokat sem. A szövetség, mint Nagy Tamás külön hangsúlyozta, nem kötött paktumot a Kisgazdapárttal. Egyetért viszont azzal, hogy a falu polgárosodá­sáért küzdő politikai szer­vezetek együttműködését — elejét véve a szélsőséges álláspontok megjelenésé­nek — a továbbiakban erő­síteni kell. Ami az Agrárszövetség markánsabb párttá válását illeti, többen hangoztatták: nincs ma olyan szervezett erő, amely a vidéket össze­fogná, politikailag képvi­selné — ennek a várako­zásnak kell megfelelnie az Agrárszövetségnek. Az el­lenvélemény is kifejezésre jutott: a vidéken élőknek elege van a pártszólamok­ból, ezért meggondolandó, hogy az Agrárszövetség nem veszítene-e tömegbá­zist azzal, hogy széles tár­sadalmi alapokról a párt­gyakorlat irányába fordul. A többség azonban szüksé­gesnek tartotta a határo­zottabb szerepvállalást, mi­vel — mint hangoztatták — a hatalomból kimaradni annyit tesz, mint az érdek- egyeztetési küzdelem vesz­tesévé válni, ami a vidék további háttérbe szorulá­sát jelentené a városokkal szemben. Többen keményen vissza­utasították a vidéki értel­miségi réteg elleni ..izga­tást’, a „zöld bárózást”, ami szerintük nem külön­bözik semmiben sem attól a rágalomhadjárattól, amit 1945 után folytattak az ak­kori gazdatisztek ellen. A kongresszus megvá­lasztotta a párt 11 tagú el­nökségét: a szövetség elnö­ke Nagy Tamás, főtitkára Nagy Húszéin Tibor lett. ján úgy tudni, hogy a szö­vetségesek bekeríteni igye­keznek az iraki egységeket, hogy elvágják a Kuvaitban és a szomszédos iraki kör­zetekben állomásozó iraki elitalakulatok — a köztár­sasági gárda — utánpótlá­si vonalait. Az első napon a kiszi­várgott hírek szerint cse­kély ellenállással találkoz­tak a támadó erők, de, mint szakértők mondják, az elkövetkező napok, a köz- társasági gárdával való (Folytatás a 2. oldalon.) BUDAPESTEN VSZ-vég A Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületé ma reggel 9 órakor kezdi meg soron kívüli tanácsko­zását. a Duna Intercontinen­tal Szállóban. Az előzetes program szerint a résztve­vők délben írják alá a ta­nácskozás dokumentumait, majd délután 3 órakor An­tall József kormányfő a Parlamentben fogadja a de­legátusokat. A PTT soron kívüli ülé­sére a politikai-katonai tö­mörülés külügy- és honvé­delmi miniszterei azzal a céllal gyűlnek össze a ma­gyar fővárosban, hogy im­már hivatalosan is kimond­ják a paktum de facto hó­napok óla halott katonai struktúrájának végét. Az évszázad üzlete? Szokatlan forrásból, a szczecini szovjet főkonzul­tól kapott először részletes tájékoztatást a lengyel köz­vélemény arról, hogy mi­lyen összegek forognak kockán a Németországból kivont szovjet csapatok len­gyelországi áthaladása kap­csán. A világháború óta nem látóit méretű katonai mű­velet során a szovjet ja­vaslat szerint négy útvo­nalon 11 000 vasúti szerel­vény szállítaná át Lengyel- országon a szovjet katoná­kat és felszerelésüket: a szovjet fél minden egyes szerelvény áthaladásáért kész 16 000 dollárt fizetni. Az országutakon két. út­vonalat szeretnének igény­be venni, amelyeken össze­sen háromezer, egyenként kétszáz gépkocsiból álló oszlop haladna át. A szov­jet javaslat gépkocsinként 2S0 dollár, és az utak újjá­építéséhez való hozzájáru­lásként ezen felül egymil- liárd dollárt is hajlandó fi­zetni. Az MDF lojális a kormányhoz A szervezeteknek meg kell újulniuk A Magyar Demokrata Fó­rum új országos választ­mánya szombaton tartotta alakuló ülését a párt Bem téri székházában. Az orszá­gos gyűlések közötti legfon­tosabb politikai döntéshozó fórum saját tagjai sorából nyolctagú, ideiglenes ügy­vivő testületet választott. A választmány üléséről beszámoló sajtótájékozta­tón Furmann Imre, az MDF általános alelnöke hangsúlyozta: az MDF az egyetlen olyan párt, amely­nek legfőbb politikai dön­téshozó testületé területi alapon szerveződött, a he­lyi szervezetek három-négy főt delegáltak a 88 tagú tö­mörülésbe. A testület meg­hallgatta Antall József mi­niszterelnök felszó'alását az ország kül-, bel- és gazda­ságpolitikájáról, elfogadta helyzetértékelését. A vá­lasztmány egyben biztosí­totta a kormányzatot és az MDF vezetőségét lojalitásá­ról, s általános politikai nyilatkozatot fogadott el. A sajtótájékoztatón meg­jelent ideiglenes ügyvivők szombati eszmecseréjüket „igen szenvedélyesnek” mi­nősítették. A szervezeti kérdések mellett szó volt az MDF helyéről, szerepéről. Az országos választmány olyan bizottságot kíván ala­kítani, amely segíti, felül­vizsgálja a vidéki kis szer­vezetek életét, létfeltételeit. Mint mondták: a szerveze­teknek meg kell újulnia ah­hoz, hogy a helyi politiká­ban betölthessék azt a dön­tő szerepet, amelyet az MDF az induláskor felvállalt. Az ügyvivők közelebbről nem részletezték a kárpótlásról és az igazságtételről az ülé­sen elhangzottakat. Annyit „szivárogtattak ki”, hogy a Justitia-terv napirendre ke­rülését az országos vá­lasztmány támogatja. A tes­tület tagjai egységesek vol­tak a tekintetben i,s, hogy a gazdaságpolitikának, s az MDF politikájának a mo­nopóliumok széttörésére, lebontására kell irányulnia. A tervezett világkiállítás kapcsán annak megrende­zése melleit érveltek, mert megítélésük szerint az le­het a gazdasági kibontako­zás lehetséges kiinduló­pontja, s lelkileg is jót ten­ne az országnak. Közíörvenyes bűnök el­követése miatt állítják bí­róság elé hétfőn Szófiában Todor Zsivkovot. A több mint 21 ezer oldalas vád­irat szerint a vádlott 1962- től 1989. november 10-ig hi­vatali helyzetével vissza­élve jogtalan anyagi elő­nyöket biztosított önmaga és bizonyos személyek ja­vára. A vádirat szerint ez­zel 26 516 039 leva kárt oko­zott Bulgáriának. (Abban az időben 1 leva 16,76 fo­rinttal volt egyenlő.) Zsivkovot azzal vádol­ják, hogy 69 gépkocsit vá­sároltatott Nyugaton, ame­lyeket az általa kijelölt sze­mélyeknek leváórt és csök­kentett áron értékesítettek. A vádpontok között szere­pel, hogy a bojanai reziden­cia környékén felépített vil­lanegyedben, amely állami tulajdon volt, havi 12 leva jelképes összegű lakbérért biztosított lakást kijelölt személyeknek. Felelnie kell azért is, mert a biztonsági szolgálat költségvetéséből az ő utasítására kénytele­nek voltak havi 50—120 le­va kiegészítő javadalmazást biztosítani a Zsivkov csa­ládot kiszolgáló ápolónők­nek, stewardesseknek, gyógytornászoknak, fel­szolgálóknak. (Abban az időszakban a havi átlagfi­zetés alig haladta meg a 250 levát Bulgáriában.) Zsivkov fejére olvassák azt is, hogy utasította a bizton­sági szolgálatot: biztosítsa­nak külön gépkocsivezető­ket és személyi védelmet fiának és két unolcájának. Törvénytelenül osztoga­tott pénzjutalmat az egy­kori bolgár vezető, és olyan kiadványokért vett fel ho­noráriumokat, amelyeknek nem ő volt a szerzője. „KÉSZ RÁFIZETÉS EZ AZ EGÉSZ..." Megkeseredik a primőrök íze? A tavasz jele nem annyira az első fecske, mint a gyermekkorból esztendőről esztendőre újra fel­bukkanó érzés: milyen is az első zöldhagyma ize, az első korai retek a fogunk alatt, s az első saláta az elmaradhatatlan tojásos nokedlivel. Primőrök. A tavasz igazi hírnökei, az elsők, amelyek érzékletesen hozzák tudo­másunkra: jön már a kike­let. Az áruk mindig is bor­sos volt. De melyik városi család tagadta volna meg gyermekétől ezt az él­ményt? Most — talán füg­getlenül az időjárástól — sokaknak később kezdődik a virágzás évszaka. S nem­csak azért, mert vékony a pénztárca. Lehet, hogy pri­mőr se lesz annyi, mint az-' előtt. — Ezt nézze meg — húz­za félre a halásztelki fólia­sátor bejáratát takaró lapot Todorova Milanka —, olyan silány a petrezselyem, hogy az szégyen. De akkor sem fűtök rá. Nem érdemes. Nincs piac. Januárban vit­tem Pestre egy kosárral, 30- 35 forintért kínáltam cso­magját, de csak négyet tud­tam eladni a harmincból, a (Folytatás a 3. oldalon.) Csak a paláuiák melegen tartására napi G!) liter olajat fűt cl a kazánban Gordcv Sismanov Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom