Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
Tisza-part Kamarakiállíiások sorát mutatta be az elmúlt hónapokban a ceglédi helyőrségi klub. Most a Cegléden élő Barnóth Zoltán festőművész képest — szülőfaluja, a bodrogközi Tiszakarád környéki varázslatos táj ihlette lapokat — tekintheti meg minden érdeklődő. Képünkön Tisza-part című munkája (Apáti-Tóth Sándor reprodukciója) Hej, hó Söprik a pápai utcát — szól a nóta. Nem söprik el a havat a cég lédi piactéren — panaszolta egy Mátyás király úti olvasónk. Megnéztük. Nem oly forrón eszik a kását! A magánkereskedők elárusítóhelyei előtt egy szem hó sincs. A fedett elárusítósorok mellett sincs.’A nyitottak előtt van. Tegnap még a piac előtti kerékpártároló is havas-jeges volt. De megérkeztek a „felmentő csapatok”. Egy köz- tisztasági küllemű pipás férfi és egy nő személyében. A feltört jeges havat egy műanyag kukába lapátolták. Fogalmam sincs, miért. A Köjált megkérdeztem és kiderült, hogy mintavétel végett ily jellegű csapadékot nem szállítottak be. Reménykedjünk'. Jő a melegfront, akkor úgyis elolvad az a fránya fagyott hóréteg! Hogy közben néhány ember eltöri a lábát? Minek ment oda?! A napokban a Kossuth téren, az egykori játékbolt épületében tetszetősen berendezett, úgynevezett gyors- étterem nyílt, ahol egy időben harmincketten kulturált körülmények között étkezhetnek. A vezetővel, Jancsó Zoltánnal ebből az alkalomból beszélgettünk. — ön egy pénzes ember, vagy nagyon bátor ,, — ... vagy nagyon naiv ... Mert nem tudom, mit vála- lok. Persze nem most kezdtem. Nagykőrösön, majd Budapesten vezettem egy jó kis borozót a Váci utcában. Gtt már melegkonyhát is működtettem. Amikor üzletvezetői képesítést szereztem, a korszerű étkeztetésből írtam a szakdolgozatom. Ehhez számos kiadványt, könyvet áttanulmányoztam. Akkor jött az ötlet. Mi lenne, ha egyszer az elméleti és gyakorlati ismereteimet megvalósítanám. De nem a hagyományos gyorsbüfére gondoltam: főtt kolbász, forró virsli, szendvics és kész. Jártam kint Ausztriában, az egykori NSZK-ban és tanulmányoztam az étkezőhelyeket. Budapesten alaposan végignéztem a City Grill és a McDonald's éttermeit. Komolyan felkészültem. Aztán végre megadatott a lehetőség. Az ÁFÉSZ versenytárgyalást írt ki, szerencsére én nyertem. SemValóban gyors lesz a véletlen- — mit sem bíztam re. — Igen ám, csakhogy ön Cegléden van. — Abból indultam ki. hogy a színvonalas vendéglátásra mindenhol szükség van. — Viszont ne feledje azt, hogy a pénztárcák egyre vékonyabbak. — Az áraink első ránézésre valóban nem látszanak szerénynek. Mindenképpen igyekszünk száz forint alatt maradni. Ha a forgalom nagy lesz, akkor néhány hónap múlva is tarthatjuk ezt. Ez a vállalkozás hatalmas kockázat. Bevallom, ennek a gondolatát még ki se hevertem. Engem ez az üzlet lendít át a félelmemen. Abban bízom, lehet bármilyen gazdasági nehézség, enni mindig kell. — Miként valósult meg az elképzelés? A hivatal malmai lassan őröltek-e? — Bár júliusban megköttetett a szerződés, csak február végén nyithattunk. Ez elég hosszú idő. — Ne haragudjon, elárulná, hogy mennyit invesztált be? A. j&tsstívunh: „Érdemes ránk figyelni!”, wnu is itlósscrií Értesítjük szövetkezetünk vonzáskörzetének lakosait, hogy a nálunk elhelyezett pénz után, más pénzintézetekkel lépést tartva, mi is többet téritünk Ez azt jelenti, hogy a nálunk már korábban elhelyezett, vagy ezután elhelyezésre kerülő célrészjegyekre egy éven belüli visszafizetés esetén évi 32%, egy éven túli visszafizetés esetén évi 33% bruttó részesedést (kamatot) fizetünk. Minden, a megtakarított pénzét akármilyen rövid távon gyümölcsöztetni szándékozót kérünk, forduljon hozzánk bizalommal. Ne feledje: nálunk a tag üzlettárs. ****% * CD* JSPÉSZ °£GLé5> Ss&ereteitel varja Ont , a Oél-Pest Megyei ÁFÉSZ i Cegléden, az Alkotmány utcai központban. Hát... körülbelül kétmillió forintot. — Gondolom, felmérte, mire számíthat. . — Természetesen. Hónapokon át nemegyszer fordult elő, hogy megálltam az üzlet előtt és meghúztam a strigulákat. Számoltam, hogy például reggelente körülbelül hányán mennek el itt. Igyekeztem azokat számba venni, akik vendégek lehetnének nálunk. Remélem a felmérések engem igazolnak. — Nem fél attól, hogy ez a tetszetős étterem esetleg a kocsmák szintjére süllyed? — Egyáltalán nem félek ettől. Szeszes italt csak étel mellé szolgálunk ki. Tízféle termékcsoportot kínálunk majd. Ugyanakkor mindennap lesz egy-egy általunk favorizált ajánlat, őszintén hiszek abban, hogy nem bánja meg, aki betér hozzánk reggelizni vagy vacsorázni. — És valóban gyorsak lesznek? — Olyan ételbár-berendezésünk van, amelyen tizenhét natúrszelet negyvenhét másodperc alatt sül meg. A burgonyának fél perc is elég. Az amerikai melegital- automata hatféle krémlevest produkál. De akinek forró csokoládéra, teára vagy kávéra támad gusztusa, annak sem kell csalódnia. Nem beszélve a finom falatokról. A nevünkhöz híven itt valóban gyors lesz a kiszolgálás. Mindenki a pénztárhoz fárad a maga választotta menüvel. Pénteken és szombaton este nyolc óra után viszont a személyzet szolgál fel. — Honnan verbuválta őket? — A munkatársaim többsége végzett szakember. Közülük jó néhány egy másik vállalkozásomnál sajátította el a vendéglátás fortélyait. — Minden jel arra mutat, hogy ön nyugati mintára próbálja megvalósítani az étkeztetést. — Taláh nem hangzik szerénytelenül, de ez az elképzelésem. A varos és a környező községek lakosságával szeretném megkedveltein! a korszerű, egészséges táplálkozást. Ennek egyik sarkalatos pontja a salátaféleségek. — Gondolt-e a kudarcra? — Igen. Akkor a bábolnai gazdaságnak főznénk. Remélem, erre nem kerül sor. F. F. CEGLÉDI Vörösből jobb a vegyes Ha fehér a Zalagyöngye Ha február, akkor borverseny a ceglédberceli Dózsa György Művelődési Házban. Nem történt másként az idén sem. A borok és bortermelők nemes ve-, télkedése immár hagyományos, mert több mint egy évtizede neveznek be két- két literes bormintákkal. Az idén a termelők 34 fehér és 16 vörös bormintát adtak át a szakértőkből álló zsűrinek. Volt, aki két-három bormintával is nevezett, bízván abban, hogy valamelyik csak-csak felkerül a dobogóra. Az indulók Pilisről, Al- bertirsáról, Ceglédbercel- ről, Ceglédről és Szolnokról verbuválódtak. A fehérborok zöme ezerjó, za- lagyöngye, Bianca és kunleány volt. A vörösborok legtöbbjét a kékfrankos, a vegyes és a Zweigelt adta. A bírálat során a héttagú zsűrinek nem volt könnyű dolga. A szakértői testületet " dr. Sz. Nagy László, a Kertészeti Egyetem szőlészeti tanszékének tanára vezette és — többek között — helyet kapott benne Arany Béla, a Ceglédi Állami Tangazdaság főkertésze is. A bírálók íz, szín, tisztaság, zamat, összbenyomás alapján pontozták a bormintákat. Mindkét kategóriában fej fej melletti küzdelemben dőlt el a helyezések sora. Fehérborok: 1. Sárdi János (Ceglédbercel), Zala- gyöngye, 2. Kovács Ferenc (Albertirsa), Irsai Olivér, 3. Kökény Benő (Cegléd), Kunleány. Vörösborok: 1. Gavlik Kálmán (Albertirsa), Vegyes, 2. Tábori Mihály (Ceglédbercel), Burgundi, 3. ifj. Megyeri István (Ceglédbercel), Kékfrankos. A közel százfős közönség is serényen kóstolgatta a bormintákat, hozzá sajtot, kiflit, almát evett, miként az igaziak csinálják. A közönség is szavazott, és a vörösboroknál csekély eltéréssel a zsűri bölcsességét támasztotta alá. Fehérborok: 1. Gyuri László (Szolnok), 2. Biri- nyi Mihály (Ceglédbercel), 3. Arany László (Cegléd). Vörösborok: 1. Tábori Mihály (Ceglédbercel), 2. ifj. Megyeri István (Ceglédbercel), 3. Gavlik Kálmán (Albertirsa). A nemes vetélkedés kellemes hangulatban ért véget. A házigazdái teendőket Plutzer Lénárd műve- lődésiház-igazgató látta eí igen nagy szakértelemmel. Jövőre ismét találkoznak. (r. i.) A német juhász nem vérengző — A Magyarországi Német Juhászkutya Klub ceglédi szervezete az elmúlt év októberében alakult. Miért? — kérdezem Józsa János elnöktől. — Talán kevesen tudják, de a városban országosan elismert kutyakiképzők tevékenykednek, és körültekintő tenyésztői munkát is végeznek. Az volt a célunk, hogy ezt még eredményesebbé tegyük. Az sem volt titok, hogy szeretnénk eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a német juhász vad és vérengző. — A megalakulás előtt nehezebben dolgoztak? — Ügy érzem. igen. A MEOE-hez tartoztunk, és a német juhászkutya kissé háttérbe szorult. Ezért nem tudtuk kihozni igazából a tulajdonságait és használati értékeit. Most már a tagés -kiképzési díjakból erre is fordíthatunk. — Milyenek a tárgyi feltételek? — Szerencsére Erdőd! Mihály alezredes úr lehetővé tette, hogy a Bem SE- pálya Sugár utca felőli részét kutyakiképzővé alakítsuk át. Cserébe ezt karbantartjuk, és bemutatókat tartunk részükre. Mindenesetre ez komoly segítség nekünk. Az akadályokat, különböző sporteszközöket mi magunk készítettük társadalmi munkában. — Hány tagot számlál a klub? — Először hadd említsem meg társaimat. Pap p György, azr iskola, Bállá Ferenc, a kiképzés vezetője, míg Koncsik Kálmán a gazdasági ügyekért felel. Harminc alapító taggal kezdtük. Azóta már gyarapodott a létszám. A környező településekről: Szolnokról, Kecskemétről, Cegléd- bercelről, Albertirsáról és Csemőről is csatlakoztak hozzánk. Csak német juhászkutyás gazda léphet be a klubba. Viszont mindenfajta ebet szívesen látunk a pályán kiképzésre — vasárnap délelőttönként. — Mennyire eredményes a kiképzés? — Egyre szigorúbbak a követelmények. A tenyész- szemlékre és kiállítási ind- resszúrákra jól fel tudjuk készíteni a hűséges négy- lábúakat, amelyek sikeresen vizsgáznak. Egyébként a munkakutyacsapatunk országos szinten elismert eredményekkel büszkélkedhet. — A rendőrségnek képeznek-e kutyákat? — Az az igazság, hogy ez nem a mi profilunk. Jóllehet, akadnak tagjaink között, akik adnak le kutyát a Belügyminisztériumnak, ahol sikeresen dolgoznak velük. Ám mi elsősorban azt szeretnénk, hogy a lakosság szabadidőprogramjába beilleszkedjék a kutyával való foglalkozás és a mozgás. — Mit akarnak megvalósítani ebben az évben? — Sajnos most nincs olyan négylábú cimboránk, amely indulhatna a világ- bajnokságon. Ám az is öröm, hogy Cegléden rendezték meg február 16-án azt a selejtezőt, amelyen eldőlt,- ki jut ki a vb-re. Májusban egy országos kiállítást szervezünk. A bevételekből a pálya korszerűsítését szeretnénk megvalósítani. f. f.
