Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

ie:s esten pozsgayvai fi nép tudta, mi történt Azon az estén, amikor Galgahévtzre buszoztam, szakadt a hó. Aki tehette, meleg otthonában pihente a nap fáradalmait. Akinek kedve tartotta, a Kodály Zoltán Művelődési Házba nyitott be. A népfőiskola vendégére, I’ozsgay Imrére voltak kíváncsiak. En kíváncsi voltam a po­litikusra is, közönségére is. ma végén, 1990 elején lát­tam Pozsgayt Gödöllőn. Erezhető volt csökkenő nép­szerűsége, apadó ereje. Va­jon sikerül-e megújulnia? Vajon tud-e újat mondani? i Ez motoszkált a fejemben, amikor a presszóban leül- . lem egy ■ asztalhoz. Egy •ideig csendesen kortyol - ' tam italomat és ezt tette a . velem szemben ülő idősebb úr is. Aztán beszélgetni kezdtünk. Miért érdekli ót ez az egész, - kérdeztem. Szeretném megtudni, felel- • te, mit szól ahhoz, hogy most, amikor vége a há­borúnak, előbújnak a hősök a szőnyeg alól. Tudom, hogy amit em­berem mondott, az általá­nosítás. Hiszen nem csak . Pozsgay és nem csak az egykori reformerek vívták a háborút. Mégis_ vélemé­nye arra engedett követ­keztetni, hogy az emberek nem .felejtenek. Nem fe­lejtik, ki mit csinált. S mi történt a folytatásban? A nagyteremben összegyűlt kétszáz érdeklődő miután türelemmel várt fél órát, a havazás miatt késve érkező vendéget őszinte tapssal fogadta. — Vakság- lenne nem bevallani, hogy az ország helyzete nehéz, de nem va­gyok pesszimista — mond­ta elöljáróban a képviselő, majd arról szólt, hogy ' magyarságunk erőt adhat, de nem válhat előítéletté. Csak ránk jellemző a kul­■ túránk és a nyelvünk, de ezzel nem szigetelnek el-bennünket másoktól. Pozsgay Imre szerint jó, hogy a rendszerváltás ele­jén túl vagyunk, de a ne­■ lieze hátravdn. Egy évvel- ezelőtt a választások meg­mutatták, hogy a nép meg­rázkódtatás nélkül elvált attól a rendszertől, melyet ráerőltettek, s melynek elő­ször a szülőföldjén kellett megbuknia. Utalt arra, hogy 3-4 éve még azt hittük,, a jaltai rendszert csak atomhábo­rú szüntetheti meg, azután kiderült, a társadalmi és gazdasági változások ereje felülmúlja a nukleáris energiáét. Csak 1989 őszén esett le a kő a szívekről, amikor Bush, elnök a mál­tai csúcstalálkozó előtt kö­zölte vele Amerikaiján, . hogy nem új Jaltára . ké­szülnek, hanem megegyez-' tek Gorbacsovval abban, hogy lyüzép-Európa - önálló tényezővé válik. Az embereket, elsősorban a jelen és a jövő érdekel- . te, mintha nem érnének rá a múlt szapulására. Mindez , persze nem azt jelenti, hogy 'nem ismerik a bűnöket, a ' megaláztatásokat, de — . legalábbis ezen az estén és Pozsgay Imrével szemben — másra voltak kíváncsiak. Éppen a vendég emlékez­tetett arra, hogy nincs rosszabb tulajdonos, mint az állam., hogy a válságot a hetvenes évek óla toltuk magunk előtt. A legfájdalmasabb hoz­zászólást egy idős asszony, Basa Antalné tette: — Év­tizedekig arra ösztönözték a parasztot, hogy többet termeljen, most pedig azért adnak pénzt, ha levágják a tehenet. Pozsgay Imre er­re azt felelte, hogy úgy szabad átalakítanál a me­zőgazdaságot.. hogy ne ront­sák a föld termőképessé­gét, legyen biztonságos a belföldi ellátás és tudjunk exportálni. Ezek az érde­kek máris sérültek. Világos választ, kell mihamarabb adni arra, hogy kié a föld. a gyár, a kereskedelmi vál­lalat. S ha írásunk elején a háborúra utaltunk, említ­sük meg, mit mondott Pozsgay a népfelkelésről tett bejelentésé kapcsán. — A nép tudta, mi tör­tént 56-ban. Az volt a fon­tos 1989 elején, hogy a ha­talom is belássa, miből született, A politikus, aki tudja, hogy a baloldal Európa ezen részén történelmi — hosszú távra szóló — vere­séget - szenvedett, most a konszolidáló nemzeti cent­rumot keresi. Balázs Gusztáv Körzetünk egyik legna­gyobb települése Kercpes- tarcsa, s talán az adósok között is az elsők között van. Ott a legkisebb köz- igazgatási hiba is hatal­massá válhat, egy-egy rossz döntés hatalmas problémá­vá duzzadhat. Jó lett volna, ha a polgármesteri hivatal­ban minél előbb jól kép­zett jegyző dolgozott volna együtt a mezőgazdasági végzettségű polgármester­rel. Többször meghirdették az állást, és nehezen dön­töttek, ami után a képvi­selők egy része rosszat sejt­ve mosakodni kezdett, mondván, ök nem is ezt a jegyzőt akarták. Mindezek, ismeretében kerestem meg dr. Soó s László jegyzőt a kerepes­tar csal. polgármesteri hiva­talban, még mielőtt fölvet­te volna a munkát. Az 1934-ben Budapesten szü­letett úr határozott egyéni­ségnek tűnik. Magáról ke­veset s csak tőmondatokban beszél. Egyetemi tanulmá­nyait Budapesten és Szege­den végezte. 1957-ben le­tartóztatták* első fokon 7, másodfokon 5 évre ítélték. Megszakításokkal, amnesz­tiával és újább ítéletekkel tarkított évek után 196.3- han végleg szabadult. Eav rövid szabadulás alatt nő­sült meg, ma három fiú- gverck apja, ;s Rákosszent- mihálvon él. Az egyetemet 1976-ban fejezte be. Kerepestarcsára kerülése előtt a kéziszerszámgyár­ban vállalati jogászként dolgozott, s ellátta a szak- szervezeti jogsegélyszolgá­latot is. Amikor arról kér­deztem, köti-e őt valami Kerepes tárcsához, így vá­laszolt: — A faluról nem tudok : semmit, nem isméi­tek itt senkit, de azért mégsem idegenként kerü­lök ide. hiszen gyerekko­romban sokat jártam erre, rengeteget fürödtem a Szi- las-patákban, úszni pedig a környék bombatölcséreiben lévő vízben tanultam meg. — Mi a véleménye arról. Hogy a képviselők közül többen ellenségesen fogad­ták, mondván, hiába jogász, fogalma sincs . az állam- igazgatás területén önre váró munkáról. — A szóbeszédre nem adok, de megjegyzem, az államigazgatás egyszerűbb, mint bármely más jogi te­rület. Nem véletlen, hogy a kétéves államigazgatási gyakorlatot is eltörölték a jegyzői pályázatok feltételei sorából, hiszen, ha ezt nem tették, volna, gyakorlatilag a volt vb-titkárok helyez­kedhettek volna el jegyző­ként. Egy jó jogászból ki­váló államigazgatási szak­ember lehet, de államigaz­gatási szakemberből ritkán válik jó jogász. Dr. SoóS László elmond­ta. hogv tisztességes mun­kát kíván végezni. — A letartóztatásom ide- . jén a politikai főosztályon . azt „mondta nekem egy nyomozó: maguknak olyan szép ösztöndíjuk vari az egyetemen, és mégis volt bátorságuk kezet emelni a rendszer ellen — emléke­zett.— Akkor azt válaszol­tam, nagyot téved, aki azt ■ hiszi, hogy az ifjúságot pénzért meg lehet vásárol­ni. Máskor vért adtam, o barátaim figyelmeztettek, menjek olyan helyre, ahol fizetnek érte. Azt válaszol­tam, vért és meggyőződést nem adok pénzért. Ezekkel a gondolatokkal vállaltam el a jegyzoséget. Dr. Soús' László' eredeti- . leg is politikusnak készült, diplomamunkája az állam relatív önállóságáról szólt. Akkor nem gondolta, hogy ez napjainkban aktuális lesz. Az elmúlt években so­kat járt Erdélyben, renge- . teg könyvet, élelmet is vitt az ott élőknek. Árvái Magdolna Sorsn kívül Testílíeli ülés Soron kívüli ülést tart szerdán a gödöllői képvi­selő-testület este fél hattól, a városháza első emeleti tanácskozótermében. Dön­tenek -a városi lap alapítá­sáról, a főszerkesztő kine­vezéséről. A polgármester válaszol dr. Mészáros Gyu­la (KDNP) interpellációjá­ra a pártok elhelyezéséről, majd lakótelkek vevőkije- lölcsének visszavonásáról döntenek. Vasárnap Torgyán GaSgahévIzen Torgyán József kisgazda­párti országgyűlési képvi­selő lesz a galgahévízi kis­gazdák vendége február 24-én, vasárnap. A műve­lődési házban 16 órakor kezdődik az előadás. TÚRA Előadások kertészeknek Szakmai előadásokat és konzultációt rendez zöld­ségtermelő kertészek szá­mára február 19-én, ked­den 16 órától a túrái mű­velődési házban a Sluis & Groot Magyarországi Vető­magtermelő és Kereskedő Kft. MBHEü Mq ZÍMBBI Petőfi: Szemenszedett szenzáció. Színes, magyarul beszélő amerikai filfnvígjátók. 6 és 8 órákor. Frekvencia video: Titkos invázió.„ Amerikai feliratos, háborús film, 10 órakor. Vaklárma, Magya­rul beszélő amerikai vígjá­ték 16 órakor. Rendörgyil- kos. Amerikai feliratos kri­mi'18 és 20 órakor. A GALGA VIZE nem ol­vadt fel azon a napon, me­lyen díszünnepséget ren­deztek Aszód várossá nyil­vánításának alkalmából, de — hála az országos hava- .zásnak — hófehér bundába öltözött a település. Szinte szűz hóba szálltunk le a gödöllői buszról a Szabad­ság téri megállóban. így ballagtunk az I. számú ál- .talános iskola tornacsarno­ka felé, amikor a Júlia presszóhoz értünk. Előtte olyan csinos hölgy lapátol­ta a havat, hogy hozzá hasonlót a már 25 éve vá­ros Gödöllőn sem láttunk. Ebből a városból még lehet ' -valami, vontuk le a követ­keztetésünket. Egy másik porta előtt szakállas, fiatalember se­rénykedett, s mire a mos­tanában megnyílt butikok szép kirakatai előtt is el­haladtunk, már megelőzött bennünket, ő - is az ünnep­ségre sietett. Sokan , össze­gyűltek a zimankós idő el­lenére a jeles eseményre. AZ ÜNNEPSÉG rövid be­. Egy estém Aszódon GÖDÖLLŐI HIKLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. ® A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. ® Munkatárs: pillér Éva. ® Postacím: Gödöllő, Ff, u. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-7S6. 0 Szerkesztősé­gi fogadóéra: hétfőn ie-tsi 13 óráig, Hirdetésfelvé­tel: munlcanaporkon 8.30-tó! 13 óráig a szerkesztőség­ben. szódéi után el kellett siet­nem, hogy leadjam a tudó­sításomat a lapnak. így le­maradtam a kulturális mű­sorról. de számomra meg­kapó volt az egyre csende­sebb esti utca hangulata is, amit a felerősödő havazás még bensőségesebbé vará­zsolt. Magamban ismétel­gettem Bugyin József pol­gármester mondatát: a vá­rossá nyilvánítás számára olyan érzés, mint amikor gyermek születik a család­ban. Nem csak a megismé­telhetetlen pillanatra gon­dol, hanem a gyermek- betegségekre is, melyek éveken át elkísérik az új­szülöttet. Aszód persze nem. újszülött, hanem csak visz- szanyerte városi címét. Ah­hoz, hogy a városi rang­nak is birtokosává váljon, sok esztendő kell még. Biztosan nem kell annyi ideig várnia korszerű tele­fonhálózatra. mint a Rá­kos-parii testvérnek. De nekem most kellett lead­nom a tudósításomat, így hát ismerősöm lakására csöngettem be. ahol tud­tam, hogy van telefonké­szülék. A postahivatal ha­marosan behozta a főváro­si számot és befejezhettem a munkámat. NOSZTALGIÁZNI sze­rettem. volna a továbbiak­ban. A kivilágítatlan úton hazamenni a falumba. Négy éven át esőben-hóban ar­ra bicikliztem otthonom és a gimnázium között, s gon­doltam, 12 év múltán sem tévedek el, sötétben is ér­zem, merre kell mennem. Még sűrűbben hullott a hó, így barátomnak nem kellett sokáig győzködnie arról, hogy inkább vonatra ülve induljak haza. Idő­ben kibaktattam az állo­másra a negyed nyolcas vonathoz. Azután tíz perc helyett hetvenet várakoz­tam. Mintha már elfelej­tettük volna a nagy poli­tikai átalakulások közepet­te. hogy mi szokott történni a MÁV-nál. ha hull a hó. VÁR A MÁV és vár az utas. Az. előbbi a megúju­lásra, az utóbbi a vonatra. Egyszerű vidéki újságíró­ként, aki iskolai kirándulás keretében sérti jutott el a Parlamentbe, a rendszer- váltástól olyan sok aprósá­got is vártam, hogy azt -már szinte szégyellem. A választásokkal legfeljebb új korszak eleje kezdődött, :de nem teremtődött, új rendszer. Jó lenne persze .túl lenni- már- némely any- -nyira óhajtott kicsiny vál­toztatáson.- Közölhetnék például a vasutasok, hogy a kedves utasok fél óráig ne is szá­mítsanak arra, hogy jön majd vonat Hatvanból. Ez természetes igény, az em­ber szinte röstelli leírni. ■Azoknak kellene pedig res­telkedni, akik a mikrofon közelében ülnek. Én nem tudom, hogyan lehetek ilyen naiv, de arra . gondoltam, rr.íg várakoz­tam, hogy a vasutasok ta­lán cl is söpörhetnék a ha­vat az állomás környékén. .Volt időm, tanulmányoz­tam hát a MÁV új díjsza­bását. Nem egy esetben ol­csóbb a buszjegy, pedig amikor egy-egy pályasza­kasz villamosításával elké­szültek, mindig olvashat­tuk a tudósításban: ennyi és ennyi tonna gázolajat, il­letve forintót takarít meg a villamos vontatás... GYORSVONAT, ha jó! tu­dom, Aszódon sem áll meg. ■ Ma már ugyanannyiba ke­rül a jegy, ha személyvona­ton, ha gyorson utazik az .ember. Ez azért van így, •mondták a szakemberek, mert a gyorsvonat keve­sebb helyen áll meg, ol­csóbban közlekedik. Na de .próbáljanak a bejárók .mondjuk Uévizgyörkröl .gyorsvonattal eljutni a Ke­letibe ... így lehet egyfor­mán árakon is megkülön- .bözteini a polgárokat. Aszó­diak! Harcoljatok a gyors­vonatok megállításáért! Hi­szen — ti már — városban éltek. 1. t. Egy kupacban pihennek (Győri András felvétele) Suíibajnokság Az ötödikesek kezdik Kilenc éve fogant meg az, a gondolat Lencsés Re­zső gödöllői testnevelő ta­nár ágyában, hogy az álta­lános iskolák felső tagoza­tosai számára kispályás fo- cibajnokságot írjanak ki. A szabadidős bajnokság igen népszerű lett. Az egyes évfolyamok ál­tal . megválasztott sportíe- í.elős állítja össze csapatát, és ő felel a csapat sportsze­rű viselkedéséért, a pontos megjelenésért a sorsolás szerinti időben és helyen. A jelenlegi tanévre kiírt baj­nokság őszi fordulóit feb­ruár, 23-án és 24-én követik a téliek az egyetem sport­csarnokában. A győztes is­kola elnyeri a polgármeste­ri hivatal művelődési és sportosztáiya által adomá­nyozott serleget, amit a tanévzáró ünnepélyen ad­nak át. Ezek után lássuk a sorsolást! .5. évfolyam (február 23-án): 8.45—9.15 Damja­nich—Karikás, 9.20—9.50 Erkel—Petőfi, 9.55—10.25 Damjanich—Erkel, 10.30— 11.00 Karikás—Petőfi, 11.05 —11.35 Damjanich—Petőfi, . 11.40—12.10 Erkel—Karikás. 6. évfolyam (február 23- án): 14.00—14.30 Dam­janich—Karikás, 14.35— 10.05 Erkel—Petőfi, 15.10— 15.40 Damjanich—Erkel, 15.45— 16.15 Karikás—Pető­fi, 16.20—16.50 Damjanich —Petőfi, 16.55—17.25 Erkel —Karikás. 7. évfolyam (február 24- én): 8.45—9.15 Dam­janich—Karikás, 9.20—9.50 . Erkel—Petőfi, 9.55—10.25 Damjanich—Erkel, 10.30— 11.00 Karikás—Petőfi, 11.05 —11.35 Damjanich—Petőfi. 11.40—12.10 Erkel—Karikás. 8. évfolyam (február 24-én): 13.00—13.30 Dam­janich—Karikás, 13.35— 14.05 Erkel—Petőfi, 14.10— 14.40 Damjanich—Erkel, 14.45— 15.15 Karikás—Pető­fi, 15.20—15.50 Damjanich —Petőfi. 15.55—16.25 Erkel —Karikás. Cs. J. BHHBHBHHBBHflBBSHQSUIiL&BiB Vért és meggyőződés!: nem ad pénzért Nem idegenként jött a faluba

Next

/
Oldalképek
Tartalom