Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

Az önkormányzat asztalán Az érdi önkormányzati testület hétfő délután két órakor rendkívüli ülést tart. Megvitatják azt a környezetvédelmi csomag­tervet, melynek szellemében a város és környezetének védelmét alakítják. Ugyan­akkor a várakozásnak megfelelően döntenek a közterület-felügyelőség to­vábbi munkájáról is. Ren­deletet készítenek elő a tiltott, illetve illegális he­lyen történt hulladék- és szemétlerakások helyszíni vizsgálatáról, illetve an­nak szankcionálásáról is. Ezt követően kerül sor az 1991. évi költségvetés elő­készítésére, miután a kilenc bizottság gazdasági javas­latát hallgatja meg a tes­tület. Döntés azonban csak február második felében várható. Farsangi mulatság Szexoázis Farsangi mulatságnak ad otthonit Százhalombattán a Barátság Művelődési Köz­pont február 22-én, este 8- kor. A Szexoázis című show-műsor szereplői: Pap Rita és Bodnár Attila, a népszerű táncdalénekes- pár, Kisfalusy Bálint, Mau­rer Bálint bűvész, valamint találkozhatunk Vámos Mag­dával és manökenjeivel is. Az előadást hajnali négyig tartó tánc követi, a társal­gó és a Club Európa Étte­rem termei állnak ehhez rendelkezésre. Mini perzsavásár Érden „Eladó n a kabát...” Olyan ez, mint a perzsa­vásár: „ciatló ez a kabát, nézze meg az anyagát...” — de a kertiszerszám- gyüjíemény, a szerclőláda, a tapétázókészlet sem meg­vetendő. Arról nem is szól­va, hogy dugiban fokozatok szerint elkülöníthető — erősebb vagy gyengébb — ideggáz is kapható. Dugi- bau? Állítólag szagáról megismerik a rendőrt, ci­vilben is, ám ennek elle­nére gyakran éppen nekik kínáigatják a betörő, a tá­madó ellen használható, vagy a betörésre készülő, pénzszerzésért mindenre képes embernek szintén megfelelő gázsprayt. Mert­hogy ebben a perzsavásár­ban az eladni készülőknek a „szaglása” mégsem az igazi. Flint ahogy a piac dik­tálta követelményektől messze elmarad az érdi Felső utcai piactér is. Be- toniplaccon, szorosan si­mulva a magánházakhoz helyezkedik el. Nem kis megpróbáltatást, bosszúsá­got okozva az ott lakók­nak. nnn L'liii Érvek s ellenérvek: öt­ven évvel ezelőtt ugyan­csak piac volt itt. Csak­hogy fél évszázada nem voltak még a környéken házak. Minek építkeztek éppen ide? Lehet kérdezni, vitatkozni, egy azonban tény: botor ember az, aki­nek álmai netovábbja itt A zsámbékiak már készülnek Foci és show-műsor Zsúmbékon, Tökön és Per­bálon az utóbbi időben gyak­ran okoz meglepetést az esti órákban hazatérőknek az, ami­kor tíz-egynéhány fiatalember melegítőben, hangos szuszogás- sal fut az éjszakában. Ezek a sportruhába bújt fiatalok va­lami nagy, rendhagyó cél ér­dekében gyötrik magukat. Ta­vasszal a zsámbékiak é.^ a szí- nészváiogatott móri össze az erejét egy 21 órás kispályás labdarúgó-mérkőzésen. Ä nem mindennapi esemény garan­táltan jó állóképességet és ki­tartást igényel, ennek oka az, hogy a heti háromszoros edzés keretem belül szerepel a hosz- szútávíutás is. Az ötlet megvalósításáról, a felkészülés módjáról, va­lamint a részletekről kér­deztük Lukács Lászlót, aki a zsámbóki általános isko­la egyik testnevelő tanára és a felkészülés irányítója. — Mi is fog történni tu­lajdonképpen 24 órán ke­resztül, és hol? — Egy olyan futballmér­kőzést szeretnénk, ami a színészek és a helyi sport- kedvelő fiatalok között zaj­lik. Nem egyszerűen csak focizni fogunk, hanem meg­felelő keretek között show- műsorral egybekötve olyan rendezvényt szervezünk, melynek célja a mozgás­szükséglet kielégítése, ösz­tönzése. Nem kampánysze­rű akció ez, annál többről van szó — válaszolta Lu­kács László. — Egy ilyen monstre sportrendezvénynek van­nak komoly anyagi kiha­tásai is. Milyen pénzből fe­dezik mindezt? — Szponzoraink támoga­tását élvezzük. A Quali- plastik, a kontaktlencse­üzem és egy helyi vállal­kozó áll az ügy mellett. Ez utóbbi egy nagyobb összeg­gel is hozzájárult a költsé­geik fedezéséhez. Keresünk még olyan cégeket, válla­latokat, esetleg magánsze­mélyeket is, akik szív­ügyüknek tekintik a spor­tot, és áldozni is tudinak rá. Például nem megoldott a mezkérdés. Ugyanakkor még nincs biztosra vehető helyszín, hiszen egy olyan sportcsarnokban lehet ilyen mérkőzést lebonyolítani, aminek a pályamérebei megfelelőek, és a közönség számára kellő befogadóké­pességgel rendelkezik. A solymári sportcentrum lát­szik alkalmasnak, bár ér­deklődni fogunk Budaör­sön is. — Mitől lesz majd a show-jelleg? — Ez egyelőre maradjon Arató András titka. — A futáson kívül miből áll még a felkészülés? — Tornatermi foglalko­zások keretein belül külön­böző erősítő és kondicioná­ló gyakorlatokat végzünk, illetve hétvégeken egyszer az uszodában jövünk össze. Kiemelném azt, hogy a zsámbéki általános iskola ingyen adja a felikészülé­sünkhöz a tornatermet, il­letve a Tanítóképző Főisko­la díjmentesen bocsátja rendelkezésünkre az uszo­dáját. — Vajon hol és hogyan készülnek föl a színészek? — Erről nincs tudomá­som. Amikor megkerestem Vikidál Gyulát és Eperjes Károlyt ebben az ügyben, nagyon lelkesek voltak, és igent mondtak a kérésre. A többi az ő dolguk, gondo­lom, alaposan készülnek er­re az embert próbáló küz­delemre. V. M. (Hancsovszki János felvétele) pergetni hétköznapjait, csa­ládi életét. Valamikor nem volt rossz üzlet a kereskedelmi útvo­nalak mentén letelepedni, közel kerülni a piachoz. Csakhogy azóta eltelt né­hány Száz év, s ráadásul mára kulturáltságunk is némi kívánnivalót hagy maga után. Mert akkor ugye a fogadósok, az erre­felé lakók nem tűrték, hogy a kereskedelem „mel­léktermékei” úton, útfélen felelhetek legyenek. Nem­csak a papírszemét, hanem más, korántsem kívánatos dolgok . . . Márpedig Érd­nek s a Felső utcai piac­tér szomszédságában la­kóknak mindezt viselniük, elviselniük kellett. Nem egy-két napig, hanem az utóbbi három esztendőben az év háromszázhatvanöt napján át. ölre menni, hajba kapni a kis KGST árusaival a kör­nyezetszennyezés miatt ? Lehetett volna, s kellett volna is, de hogyan, amikor a kispénzűek, a kiskerese­tűek élet- és létfeltételé­nek egyik alapja a termé­keit olcsón kínáló alkal­mi, de soha véget nem érő KGST-piac volt, s ne­tán lesz is. Mindegy, hon­nan nézem: az egyiknek kárára, a másiknak meg hasznára vált, válik a lé­te. Csakhogy a képlet na­gyon egyszerű s egyértel­mű: a higiéniai körülmé­nyeket nem biztosító, a la­kosság nyugalmát nem szolgáló területen még vé­letlenül sincs keresnivaló­ja a piacnak. Még akkor sem, ha megszüntetéséhez mondjuk az kell, hogy a megszokott helyén a betont feltörjék, a placcot megszüntessék, ruhaszag­gató növényekből, netán vi­rágokból több sávot képez­zenek ki. Síül »«■a Nem lesz ez sem olcsó menet, ráadásul előfor­dulhat, hogy a tiltako­zók tábora is megnő. Mert holnap a szél a beton víz­elvezető árkokat nem a szeméttel tömi el, hanem mondjuk beton börmelék- kel, földdel telik meg... Nem két fillérbe fog ke­rülni, mert az elképzelések szerint vállalkozások for­májában ugyan, de száz­milliós nagyságrendben épülne ki az új piac. Eh­hez az életrevaló ötlethez azonban vállalkozókra is szükség van. No meg olya­nokra, akik a városom be­lül értik, megértik a má­sok nyugalmáért, a környe­zet védelméért hozott ál­dozatot. Mert ezek a lépé­sek nem öncélúak, hanem régóta követeltek. Eddigi elodázásuk most már az önkormányzati testületre ró pluszterheket. Mert mind­az, amit ma meg kell olda­ni, már régóta akut prob­léma, s már nem tűr továb­bi halasztást. Még akkor sem, ha azt hisszük, hogy a drágább buszjeggyel, a pluszutazással mi járunk rosszabbul, s nem gondo­lunk a Felső utca -lakóira. Pedig az élettérre, a ren­dezett környezette való jo­gukat nem kérdőjelezhet­jük meg. Varga Edit Budakeszin megalakulta VOSZ Bankfiókot nyitnának Harminc taggal Budake­szin megalakult a VOSZ helyi szervezete. Az ipar­ban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban dolgozó különböző szakmájú vállal­kozók egyesületük elnökéül Szőllősi Mihályt választot­ták meg. Mint hangsúlyoz­ták: céljuk a vállalkozások élénkítésének támogatása a lakosság jobb ellátásának érdekében, miközben ter­mészetesen maguk is meg kívánják találni számítá­saikat a településen. So­raikba várnak minden vál­lalkozót, akik törekvései­ket a magukénak vallják és igényt tartanak a VOSZ érdekvédelmi tevékenysé­gére. Köztudomású, hogy a vál­lalkozás indításához, fej­lesztéséhez egyaránt töke szükséges, ezért a budake­szi szervezet úgy gondolko­dik, hogy a településen a Mezőbankkal közösen egy bankfiókot nyitnának, ahol a vállalkozók a működé­sükhöz szükséges pénzek­hez folyószámlahitel for­májában juthatnának hoz­zá. A fejlesztésekhez nél­külözhetetlen anyagi alapo­kat pedig közös kockáziat- fedezeti alap megteremté­sével biztosítanák. A napokban megalakult szervezet együttműködést kínál a helyi önkormány­zatnak annak ellenére, hogy nincsenek még kép­ben a testület vállalkozás­élénkítési koncepciójáról. A testület képviseletében dr. Draskóczy András, a műszaki és településfej­lesztési bizottság elnöke ki­fejtette: alapvető gond, hogy a falunak nincsenek a vállalkozásoknak felkí­nálható szabad területei. A testület a földtörvényre vár abban a reményben, hogy az a település szem­szögéből kedvező verdik­tet mond. Ha ezt a ke­ménynek mutatkozó diót feltöri végre az országgyű­lés, az önkormányzat tárt karokkal vár minden olyan faluképbe illő vállalkozói elgondolást, amely helyben teremt munkalehetőséget, egyben javít Budakeszi la­kosságának ellátásán, új színfoltot hoz a falu életé­be, netán versenyt teremt a piacon. Vihar a battai jegyzőség körül Kié legyen a hivatal? Félreérthetetlen jelek sze­rint a százhalombattai ön- kormányzat munkáját öve­ző politikai csatározások céltáblájává újfent a vá­rosi jegyző személye vált. Faróczainé dr. Takáts Eri­ka az első támadásokat már kinevezése kapcsán kényte­len volt elszenvedni. Bár kezdettől fogva hangsúlyo­zottan igyekezett távoltar­tani magát bármiféle pár­tos elkötelezettségtől — vagy talán éppen ezért? —, már a tisztújítás idején több irányból éles kritikával fo­gadták beiktatását, s meg­kérdőjelezték a pályázati kiírás jogszerűségét is. Az elbocsátott egykori ta­nácsi dolgozók között szin­tén akadt, aki sajtónyilat­kozatban adott hangot el­lenvéleményének. Nos, a jegyző asszony ezeket az ütéseket állta, s már-már úgy tűnt, hogy nyugvó­Húszezerféle termék A Pest Megyei Műanyagipari Vállalat solymári műszaki termékek gyárában mint­egy 20 ezer különféle cikket készítenek. Fröccsöntött termékekből például a né­hány grammos alkatrészektől a kerti bútorok asziaillapjáig széles a paletta. Szabó József üzemvezető — képünkön — az utóbbi esztendő egyik legsikeresebb termékét, a német exportra gyártott, úgynevezett fémcsövek menetvédőit ellenőrzi egy sablon segítségével (Hancsovszki János felvétele) pontra kerül a személye kö­rüli huzavona. Most azután ismét frontá­lis össztűzbe került. Az SZDSZ helyi szervezetének vezetői ugyanis őt hibáztat­ják azokért az — úgymond — „jelenségekért”, amelyek a képviselő-testület munká­ját kísérik. A magát „füg­getlen közéleti és kereske­delmi folyóirat”-ként fel­tüntető Liberal-trend nevű battai lap hasábjain közzé­tett véleményük legalábbis erről tanúskodik, felhíva a jegyző asszony figyelmét jogainak határaira és fele­lősségére. Mint azt az SZDSZ-veze- tőség említett írásában ki­fejti, idézem: „...a jegyző asszony több esetben nem tartja fontosnak egy adott téma megtárgyalását, eset­legesen testületi döntés születését.” A cikk szerzői szerint erre utal az is, hogy a képviselők egyáltalán nem, vagy csak késve kap­ták meg egyes bizottsági ülések anyagait, jegyző­könyveit, határozatait, il­letve, hogy a bizottsági ha­tározatok nem mindig ke­rültek a testületi plénum elé döntéshozatalra. Az SZDSZ-vezetők ebből azt a következtetést vonták le, hogy: „ ... a demokráciá­ról, annak működési me­chanizmusáról a hivatal il­letékeseinek egyedi elkép­zelései vannak, melyek kí­sértetiesen hasonlítanak a múltbeli tanácsi rendszer diktatórikus elemeihez.” A felhozott vádpontok te­hát meglehetősen nehéz fajsúlyúak. Hogy a kifogásolt mu­lasztások mennyiben ter­helik egyszemélyben kizá­rólag a jegyző asszonyt, s mennyiben hátráltatják a képviselők érdemi munká­ját, az bizonyára még to­vábbi viták tárgyát képezi majd. A bíráló cikket ol­vasva azonban olyan érzé­se támad a külső szemlélő­nek, hogy többről van itt szó, mint pusztán a hivatal „illetékeseinek” gyenge ha­tékonyságáról vagy lassúsá­gáról. Sokkalta inkább ar­ról: kié is legyen a hiva­tal? Szilasi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom