Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
Katona Tamás külügyi államtitkár interjúja a Pest Megyei Hírlapnak Engem nem tájékoztattok időben Katona Tamás országgyűlési képviselővel, külügyi államtitkárral találkoztak Vácott ars érdeklődők. A kérdések középpontjában a jugoszláviai fegyvereladások szerepeltek. A fórum előtt a terjiít adott a Pest Megyei — Milyen tanulságai vannak az ön számára a jugoszláviai fegyvereladásokkal kapcsolatos belpolitikai botránynak? — Ez a fegyvereladás attól a ponttól, hogy Szobai Imre helyettes államtitkárnak egy jugoszláviai látogatása alkalmával felvetették az üzlet lehetőségét, pontosan ugyanúgy zajlott, mint korábban bármikor bármilyen hasonló ügylet. A szerződést ugyanaz a két cég írta alá, amelyek korábban többször megtették ugyanezt. így egyszerű külkereskedelmi üggyé zsugorodott egy olyan dolog, amely mögött politikai megfontolásoknak kellett volna lenniük. Lehetett volna ez egy olyan állásfoglalás, hogy mi kiállunk a hor- vátok mellett, s lehetett volna pont fordítva, hogy úgy döntünk, nem dugjuk a fejünket a hurokba. Sajnos azonban az örökölt szisztéma szerint szinte csak az utolsó pillanatban került kormányzati szintre az egész ügy. Bár teljesen szabálytalanul engem nem tájékoztattak időben, megmondom őszintén, én is aláírtam volna az engedéz államtitkár úr exkluzív in- Ilírlapnak. lyeket. A tanulságokat levontuk, s megtettük a szükséges intézkedéseket, hogy a hasonló eseteket elkerüljük. A kormány két héten belül dönt egy új, a fegyvereladást szabályozó rendelet megalkotásáról. — Az öbölháború kapcsán sokan attól tartanak, hogy a szövetséges légierő gépeinek hazánk feletti átrepülései miatt a terroristák célpontjává válhat az ország. — Az embereknek sokkal több okuk volt a félelemre akkor, amikor a fejünk felett nap mint nap szovjet gépek repültek és kitelepülő zsidókat szállítottak Izraelbe. Akkor ez ellen az egész arab világ tiltakozott. Most a térség államainak többsége szem- befordult az iraki agresz- szorral, tehát jóval kisebb a kockázat. A közvélemény biztos lehet abban, hogy semmilyen katonai gép nem hatolhat be légterünkbe az engedélyünk nélkül. Ahhoz sem járulunk hozzá, hogy az öbölháborúval kapcsolatban repülőtereinket használják külföldi országok. Legfeljebb arról lehet szó, hogy humanitárius segítséget nyújtó szállítógépek haladnak át hazánk felett. Pillanatnyilag még él az Országgyűlés ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettsége. Szerintem teljesen feleslegesen, hiszen tudjuk, hogy ha egy repülőgép Csehszlovákiát Magyarország irányában elhagyta, s azután néhány óra múlva feltűnik a román légtérben, ezt csak úgy teheti meg, ha közben nálunk átrepül. S még egy megjegyzés: nem hiszem, hogy terrorista veszély fenyegetné az országot. Halász Erzsébet Traktorra még nem gondoltak Szerelj magadnak permetezőt! Az útkereső vállalkozások időszakát éli a változatlanul jó hírű Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, ahol elindították a Szereld magad akciót. Vajon mit takar ez a felhívás? Erre kértünk választ Göndöcs Gábor vezérigazgatótól, aki elmondta, hogy az ipari üzemükben gyártott permetezőgépekről van szó. Pontosabban, azok értékesítésre szánt különböző részegységeiről. Az ötlet egyébként nem új keletű, már az elmúlt évi gépbemutatójukon is jelezték, hogy készülnek egy ilyen vevőcsalogatóra. Az ügyes kezű farmergazdák, kiskerttulajdonosok kevesebb önköltséggel tehetnek szert az általuk elkészítendő permetezőmasinára. A szerkezet összeállításához érthetően szerelési útmutatót is adnak. Göndöcs Gábor utalt arra, hogy lényegében a permetezőgép fődarabegységeit kínálják megvételre, s nem ragaszkodnak a műszaki rajz szerinti gép ösz- szeállításához, mintegy jelezve azt, hogy a leendő tulajdonos számára különböző variációs lehetőségek is kínálkoznak. Akinek van házi műhelye, gépparkja, az akár le is gyárthatja ezeknek a masináknak az alvázát vagy éppenséggel tartályát. Viszont akik az értékesítésre szánt 30 különböző típusú permetező valamelyikének az összes alkatrészét megvásárolják, hogy aztán azt kedvükre összerakják, akkor azok vesztenek az üzleten, mert így a masina 10 százalékkal kerül többe, mint ha komplett gépet vennének. Érthetően felmerült a kétkedő kíváncsiság, hogy tulajdonképpen miért ez az akció. Nem lenne-e jobb kész permetezőgépeket forgalmazni? A kísérleti gazdaság vezérigazgatója elmondta, hogy akciójuk egyik alapvető indítéka gazdasági okokban keresendő. Amíg az elmúlt év hasonló időszakában már 40 millió forintot tett ki az ipari részlegüknek címzett megrendelések nagysága, addig idén ez az összeg csupán 25 millió forint. Ennek ellenére változatlanul érdemes arra is gondolniuk, hogy vannak ötletgazdag, ügyes kezű gazdák, farmerek, akik rendelkeznek olyan szerszámokkal és szakmai tudással, hogy bizonyos alkatrészek megvásárlásával már képesek lesznek egy saját permetezőgép kialakítására. Akik földet művelnek, vagy kertészetet gondoznak, azok traktorral is dolgoznak. A herceghalmiak tárgyalásokat folytatnak egy meg nem nevezett olasz céggel traktorok beszerzéséről. ötven lóerős gépekről lenne szó, s azok szervizéről, de ez. miként megtudtuk, még a jövő kérdése. Gy. L. SŐIÜEVELŐ Budapesten önkormányzat és iskola címmel országos konferenciát rendeztek az Oktatáskutató Intézet szervezésében. © Megnyitották Pécs első ingyenkonyháját. © Debrecenben kertészkedők népfőiskolája kezdte meg munkáját. ® Zalaegerszeg adott otthont a Munkaügyi Minisztérium által rendezett személyügyi továbbképzésnek. ® Megemlékezést tartottak a fővárosban a Budai önkéntes Ezredről. © Harkány fogadta az országos komlótermesztési tanácskozás résztvevőit. fi megyei vélkkfokigik is kell a szovjet pine A kínált ára nem Nyugat-képes AZ ŐREIIG! ÍGY FOLYTAIÉI Az Orenburgi Gázvezeték Áldozataiért Alapítvány kuratóriuma közleményt adott ki azon magyar állampolgároknak, akik 1975 és 1979 között Orenburg, Huszt, Bogorodcsány környékén dolgoztak, valamint az ösz- szes érdekeltnek. A Népjóléti Minisztérium által kijelölt orvosbizottság az alapítvánnyal együttműködve — olvasható a közleményben — befejezte azokat az orvosi vizsgálatokat, amelyeket egy meghatározott módszer alapján végzett el. Eredményként megállapította, hogy a dolgozók betegségei és a fenti helyeken meglévő környezeti ártalmak között okokozati összefüggés a vizsgálatok alapján nem állapítható meg., azonban annak meglétét kizárni nem lehet. A teljes és végleges megnyugtató szakvélemény elkészítéséhez további vizsgálatok szükségesek. Az alapítvány indítványozta a további vizsgálatok folytatását, amelyek nemcsak az orvosi kérdések, hanem az ottani környezeti ártalmak felderítésére is kiterjednének a különböző területeken dolgozó szakemberek segítségével. Az alapítvány szükségesnek tartja és hangsúlyozottan kiemeli, hogy a fenti célok elérése érdekében egy magyar és külföldi szakemberekből álló nemzetközi bizottságnak kell alakulnia. Véleményük szerint ez a felállítandó bizottság garancia lenne az igazság kiderítésére. Az ország különböző részein lakó, volt kinti dolgozókkal közük, hogy orvosi vizsgálatukra az előreláthatólag hamarosan felállítandó vidéki centrumokban, orvosi bizottságok előtt kerül sor. Mint már arról beszámoltunk, Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter a gazdasági kabinet soron kívüli összehívását kérte, s azonnali pénzügyi kormányzati segítséget sürgetett a volt szocialista országokba exportáló, s emiatt önhibájukon kívül válságos helyzetbe került vállalatok számára. Új piacokat A veszélyhelyzetbe jutott cégek listáján olyan nagyvállalatok is szerepelnek, mint az Ikarus, a Csepel Autógyár, amelyeknek éppen a múlt héten szavaztak meg 500 milliós hitelt, hogy a működőképességüket fenntarthassák. A nagyvállalatok mellett — melyeknek a problémáit a közvélemény is jól ismeri — léteznek olyan kisebb cégek is, melyek kevésbé kerülnek reflektor- fénybe, de létüket veszélyezteti a rubelelszámolású piac összeomlása. A Pest Megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat vezérigazgatója, Terhes Lajos elmondta, a Pevdit is érzékenyen érintette, hogy a dollárelszámolásra való áttérés után bőrdíszműtermékeik szovjet exportjára nem tudtak szerződést kötni. A milliós tételek kiesése a Pevdi pénzügyi helyzetét is megingatta. A vezérigazgató hangsúlyozz, hogy hiba lenne, ha hagynák ezt az óriási piacot elveszni, bár kettőn áll a vásár. S egy olyan országban, ahol élelmiszerhiánnyal küszködnek, ott nem az a legfontosabb, hogy divattáskát vásároljanak. A Pevdinek barterüzletet sem sikerült kötnie, igaz, olyan megállapodást nem is kívánnak felvállalni, amelyben az ellentételezésként küldött áru nem megfelelő minőségű. Terhes Lajos hangsúlyozta, elsősorban nem kormányzati segítségre várnak, hanem igyekeznek új piacokat keresni. Nem ölbe tett kézzel várják a csodát, hanem maguk igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken. Káruk tetemes Akadnak olyan cégek is, amelyeket ugyan csak közvetetten érint a szocialista export kiesése, de a káruk így is tetemes. Ebben a cipőben jár a ceglédi Évig is. Szokolai Dezső főmérnöktől megtudtuk, hogy beszállítói voltak a SZIM- nak, valamint a Magyar Hajó- és Darugyárnak is, s miután az említett cégek keleti exportja megszűnt, természetesen az Évig szolgálataira sem tartanak igényt. A főmérnök megjegyezte, a magyar szerszámgépgyártó iparról gyorsan kiderült, termékei csak tőlünk keletre kapósak, Nyugat-Európában eladhatatlanok. Az Évig szerencséjére a két vállalatnak szállított áruk csak a termékskálájuk egy részét tették ki, de mivel jövedelmező megrendelések voltak, igyekeznek új piacot keresni. A főmérnök azonban hangsúlyozta, ez nem látszik könnyű feladatnak. Bizonytalan viszonyok A szovjet piac ellehetetlenülése kritikus helyzetbe sodorta a textilipari vállalatokat is. Pomázon a Fonógyári Kft. ügyvezető igazgatója, Matuz Ferencné elmondta, hogy szövőmintáikat ugyan elküldték a szovjet partnernak, de az ottani bizonytalan viszonyok miatt az árban és a meny- nyiségben már nem tudtak megállapodni. A kft.-t kellemetlenül érinti az is, hogy a kötőipari vállalatok sem rendelnek tőlük fonalat, mivel a készterméket már nem tudják értékesíteni a Szovjetunióban. Maradnának a maszek kötősök, akik eddig szívesen vásároltak alapanyagot Pomázon. Mostanság azonban ők is kevesebbet vesznek, mivel az öbölháború miatt kevésbé tudnak kereskedni a lengyel, román, jugoszláv és a volt NDK-piacon. Az igazgatónő egyelőre nem tudja, hogyan vészelik át a nehéz időszakot, úgy fogalmazott, ma Magyarországon kevés olyan vezető van, aki hosszabb távra tud tervezni. H. £. Hétezer éve issza az ember az árpa levét. Ritka leleményességet szerzett abban, miként lehetne még csábítóbbá tenni az italt színének, ízének, szeszfokának, szárazanyag-tartalmának a változtatásával. A bölcsesség, ami szerint a sört is vízzel keverik, régi ugyan, de igaz. Mert annak is jelentős a szerepe az ital minőségében, milyen vízzel készül. Sör, bor, mint a tenger, ihatik az ember — ezzel a mondókával biztatták (ha kellett hozzá biztatás) toroklocsolásra magukat elődeink. Igaz, három-négyszáz esztendeje még a cseh, a német polgárra mondogatták, sörön hízott, napjainkra azonban jó néhány honfitársunknak szintén oka-joga van erre a titulusra ... Negyven éve még csak 8,3 literes fogyasztás jutott (1950-ben) a haza egy-egy polgárára, 1970-ben már 59,4, tavaly pedig 104 liter! S ez az utóbbi már nem csekélység. Sörhasban, sörszívben és más betegségekben sem, de az anyagiakat tekintve úgyszintén. A megyei háztartásokban egy főre évi kiadásként most már 2000 forintnál több jut szeszesitalra. S ami a meglepő, az inaktívak (döntő részben a nyugdíjasok) háztartásaiban valamivel magasabb az összeg, mint az aktív keresőkkel rendelkezőknél. A hiedelemmel ellentétben (mekkora ivók!) egy svédre fele akkora fogyasztás jut csak, mint egy magyarra, de az Egyesült Államokban is az itthoni mennyiségnek a kétharmada. A magyar fogyasztás nagyjából a németországival, a svájcival, az olaszországival van egy színvonalon. Ser-sör (sárga) szavunk már a honfoglalás előtt birtokunkként szolgált. Akinek volt tudománya hozzá, főzhette (nevelhette, akkori kifejezéssel) évszázadokon át. A megyei hatóságok első ízben 1697-ben óhajtották rendeletben szabályozni a főzés és forgalmazás menetét. El is készült a jogszabály, mely — jó magyar szokás szerint — egyben kiskaput is hagyott. A nagybirtokosoknak a szabályok mellőzésével joguk volt foglalkoztatni sörnevelőket, azaz főzőmestereket ... Manapság sört neveltetők és sörnevelők egyaránt szép számmal serénykednek. A hazai termelés tavaly kilenc százalékkal nőtt, s ezzel az évi 1 milliard!!) liter közelébe került. Csökkent, de még mindig 100 millió liter feletti volt a behozatal ebből az italból. Többet fizettünk ki ezért az importsörért, mint például a teljes hazai ellátást fedező személygépkocsi-abroncsköpeny behozataláért, avagy négyszer annyit szurkoltunk le érte, mint ameny- nyit a háztartási mosógépek országhatáron túli megvásárlásáért. Ugye, van valami furcsa ezekben az arányokban ...?! A megyei sörisszák 1988- ban állították fel a csúcsot, akkor 102 millió liter tűnt el a torkukban a folyékony kenyérből. A szomjast) torkok azután 1989- ben valamivel kevesebbel is beérték (folyamatosan emelkedett az ár), tavaly viszont ismét növekedett a sört a pocakba kedv. Az SÜSÜI egyszerre helyesel (1850-től adóztatják a sörforgalmazást) és tilt, azaz nem tudni, melyiket illenék komolyan venni. A népi humor ugyan azt vallja, tímár, sörfőző, mészáros, szappanos: ezek keze aranyos, ám tény: az italon soha nem azok gazdagodtak meg, akik főzték, itták, hanem akik — főzették ... Bevilaqua-Borsody Béla 1931-ben megjelent könyvéből (A magyar serfőzés története) tudhatjuk, a serlátó (sörbíró) valamikor fontos hivatali tiszt volt a helyhatóságoknál. Ö ügyelt ugyanis arra, hogy minden liter ital után az adó befizettessék a pénztárba ... Mészáros Ottó
