Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
Ik az émmel is kikapcsolják a váci kpnténergyárban Sötétben zajlik a végjáték Ügy tűnik, a Ganz Danubius Rt. váci konténer- gyárának története az utolsó fejezetéhez érkezett. A sors — vagy talán a tulajdonosok — nem voltak kegyesek . a váciakhoz, ezért a végjáték nem zárul happy enddel. Ez azt is jelentheti, hogy a városban a munkát keresők száma hamarosan ötszáznegyvennel emelik edhet. — Az utolsó pillanatig bizakodtunk abban, hogy az amerikai üzletember január 28-án leteszi a pénzt az asztalra, s az október óta álló termelést újra beindíthatjuk — mondja Mohary Károly igazgató, akin meglátszik, hogy alaposan megviselték az elmúlt hónapok eseményei. — Csodák nincsenek, a külföldi tőkések nem vállalják át az 500 milliós alapítási adósságot, s a magyar tulajdonosoknak — Ganz Danubius, Állami Fejlesztési Intézíet — sincs pénzük. Nem marad más hátra, mint a csőd. A tegnapi közgyűlésen megmondtam a részvényeseknek: nincs tovább, engem bármikor beperelhetnek sikkasztásért, hiszen se a tb-jérulé- kot, se a szállítóink követeléseit nem tudom rendezni. Ha áll a gyár, az is havi 20 milióba kerül, hiába kapcsolták kii a gázt, a közüzemi alapdíjakat fizetni kell, nem beszélve az emberek béréről. Február 2-án és 12-én még a dolgozók kezébe tudom adni a fizetésüket, de tovább már nem megy. Azt is megmondtam a tulajdonosoknak, hogyha mindenkinek kiadjuk a munkakönyvét, figyelembe véve a három hónapos bejelentési kötelezettséget, valamint a felmondási időt, az is legalább 35 millióba kerül. Ezt is elő kell teremteni valahogy. Nehéz ezt átélni, hiszen ha olyan terméket gyártottunk volna, ami a kutyának sem kell, egy szót sem szólnék. De még tavaly is, amikor már három hónapot álltunk, 11 millió dolláros bevételünk volt. Persze az sem közömbös, hogy 540 ember utcára kerül — Az utolsó időben egy- re-másra tartják a közgyűléseiket. Ezeken az üléseken nyilván a tulajdonosok is elmondták véleményüket. — A bérek rendezésére annyi ötletük volt, hogy megkérdezték, miért nem adok el egyes vagyontárgyakat? De hát nem akartam elkótyavetyélni a berendezést, arra gondoltam, mit mutatok akkor a külföldieknek. A tulajdonosoknak is vannak vitáik egymással, pénzük nincs, az alapítási adósságra vonatkozóan pedig csak any- nyit mondanak, a múlt problémáival már nem érdemes foglalkozni ... De hát ki vállalna el itt bármiféle döntést? Talán az Angyal Ádám helyébe lépő kormánybiztos? Mi érdeke lenne? S a tulajdonosok mit veszítenek, ha ez a gyár becsukja a kapuit? Mondjuk ki kereken, semmit. Legfeljebb eldobhatMARHAK ES GAZDÁK A PARLAMENT ELŐTT lesz itt valaha tejosztás? Egymást taposták' a pesti emberek az ingyemtejért (Folytatás az 1. oldalról.) az eseményre, s akkor még mennyit a többi?! Sorra szólaltak fel a demonstrációt előkészítő bizottság képviselői, s mondták el panaszaikat. A demonstráció végén Pallér Endre, a MOSZ elnöke, Berend Ferenc, a Szarvasmarha Tenyésztők Országos Választmányának a vezetője, valamint dr. Réti János, a Győr-Sopron Megyei Tejtermelők vezetője petíciót nyújtott át dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek, amelyben megfogalmazták követeléseiket. Tegnap délután a főváros különböző pontjain, köztük Csepelen, Kőbányán, a Lehel piacon került sor, mintegy 30 ezer liter ingyenes zacskós tej osztására. Gyócsi László (Hanesovszki János felvételei) A csütörtöki tejdemonstráció alkalmával az érdek- védelmi szervezet és a mezőgazdasági termelők képviselőinek háromtagú küldöttsége petícióval ment a Parlamentbe; a tejtermelők javaslatait, követeléseit tartalmazó hivatalos iratot a köztársaság elnökének és a miniszterelnöknek címezték. Az átiratot a köztársaság elnökének nevében Soós Tibor, az Országgyűlési Hivatal vezetője, a miniszterelnök nevében pedig a kormány üléséről kijövő Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter vette át. Legkorábban szombaton jelenhet meg az a Magyar Közlöny, amelyben ki lehet hirdetni a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej egy forinttal csökkentett, 21 forintos maximált árát — közölték érdeklődésre a közlöny szerkesztőbizottságában. A tej hatósági áras termák, ezért az árváltozást meg kell jelentetni a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában. A Földművelésügyi Minisztériumban ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a tej nem központi, hanem maximált áras termék, így a kereskedőknek nem kell megvárni a. közlöny megjelenését, saját hatáskörükben már előbb is csökkenthetik a 2,8-es tej fogyasztói árát. ják a részvényeiket, de hát ez aligha bántja őket, amikor nem valódi, csak kinevezett tulajdonosok. Az ipar talpra állításával ma egyébként sem foglalkozik senki Magyarországon. A minisztériumhoz természetesen nem fordulhatunk segítségért, mert nem vagyunk állami cég. — A tulajdonosokat azért csak érdekli, hogy ki a felelős a csődbe jutásért. Esetleg önt tartják hibásnak? — Ügy tudom, a személyi felelősségre vonásommal nem foglalkoznak, ettől eltekintenek. Egyébként őrzöm a régi dokumentumokat, amelyek sok mindenről tanúskodnak. Még 1985-ben a gazdasági igazgató készített egy tanulmányt, amelyben leírta, hogy o tervezett 170 milliós beruházással nem ért egyet, maximum 50-70 milliós fejlesztést lehet végrehajtani a gyárban. Erre három év múlva 500 millióért vettek ide automata berendezést, s ezt a megalomániás nagyvállalati beruházást végül is nem tudtuk kiheverni. Most legfeljebb annyi a hasznunk belőle, megmutathatjuk az ideérkező külföldieknek, nekünk ilyen is van. Ebből eredt aztán a sokat emlegetett alapítási adósság. Ez volt az első baki, a másik pedig az, hogy a két év haladékot az adósságtörlesztésre nem kaptam meg. Ha kapunk haladékot, talán sok minden másként történik. — A ha-val kezdődő mondatoknak — különösen ennyi idő után — már nincs sok jelentőségük ... — Igen, a rideg valóság más képet mutat. Február hatodikára várom az Elektromos Művek képviselőit, s mivel már többször kaptam haladékot, ha nem tudok fizetni — márpedig nagyon úgy néz ki — akkor az áramot is kikapcsolják. Ha így lesz, még azt sem tudom, hogyan csináljuk meg a gépi könyvelésünket, hogyan biztosítjuk a gyárban a vagyonvédelmet. Hargitai Cva Nem fizetnek a vezér urak Társadalombiztosítási feketelista Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetői a jelek szerint következetesek. Még novemberben, amikor közhírré tették az első adóslistát, megígérték, hogy azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek a nevét ismételten nyilvánosságra hozzák, akiknek tartozása 1990. december 31-gyel meghaladja az egymillió forintot, s hajlandóságot sem mutatnak arra, hogy tartozásukat rendezzék. A héten elkészült az újabb „feketelista”, melyen 293-an szerepelnek, s tartozásuk eléri a 22 milliárd forintot. A főigazgatóság kinnlévőssége rohamosan nő, a számadat 1989-hez viszonyítva kétszeresére rúg. Talán mondani sem kell, hogy a lista nyilvánosságra hozását több cég sérelmesnek találta, mondván, ezzel a lépéssel a főigazgatóság kárt okoz, rontja az üzleti hírüket. Pest megyében ötven gazdálkodó szervezet és tizenhét magánvállalkozó szerepel a listán. A cégek közül a legnagyobb adósok: Fehér Akác Mgtsz Dabas 20,9 millió, Ganz Danubius Váci Konténergyár Rt. 20,6 millió. Budaörsi Tanács Építőipari Költségvetési Üzeme 20,3 millió. Liget Üdülőépítő Fenntartási Szövetkezet Érd 16,4 millió, Fenyőépszolg. Kisszövetkezet Gyűl 12,1 millió, Ferrip- szer Ipari Kereskedelmi Kisszövetkezet Dunakeszi 10,2 millió, írisz Ipari Szolgáltató és Innovációs Kisszövetkezet Vác 10,1 millió, Interép Kisszövetkezet Sülysáp 11,9 millió, Fáy András Mgtsz. Gomba 10,8 millió. Egyéni vállalkozók: Kovács Ádám Piliisborosjenő, ifj. Éliás Mihály Ráckeve, ifj. Tóth Sándor Budaörs, ifj. Simó Jenő Szigetszent- miklós, Soóki László Gyűl, Rajner László Pál Érd, Hóbor Péter Százhalombatta, Csapó Ferenc Halásztelek, Gyurcsák József Érd, Gal- góczi Péter Pilisborosjenő, Szereczki Antal Tatárszent- györgy, Csádi László Solymár, Szentfilében Károly Tököl, Madar Gabriella Ócsa, Szűcs János Pomáz, Kovács György Sándor Ke- repestarcsa. ★ Magyarországon nagy hagyományai vannak a betyárkodás- nak. Ha c.-iak tehettük, nem fizettünk adót a császárnak, úgy becsaptuk a törököt, mint a pinty. Mérvadó közgazdászok szerint a szovjet se tudott az eszünkön túljárni; fene nagy seregével hiába is próbált bennünket elnyomni, szenéért, olajáért végül is mi sóztunk rá minden olyan szemetet, amiért sehol máshol a világon nem adtak volna pénzt. Tönkre is ment bele a szegény. De drága polgártársaink! Vezér és igazgató urak! Szabad vállalkozók! Saját magunkat talán mégsem kellene becsapni. Mert ha esetleg eddig nem leit volna világos, a társadalombiztosítás nem tized, nem sarc, nem is adó. Hanem biztosítás. Ebből kapja az öreg magyar a nyugdíját, a beteg magyar a táppénzét, öregek és betegek pedig még önök is lehetnek. — cs — Szolgáltatók Ráckevén Pavilonsor a Kis közben Korábban lapunkban is beszámoltunk arról, hogy Ráckevén a helyi önkormányzat tervet készíttetett a Szegedi Kis István közben lévő, kihasználatlan közterület beépítésére. Tavaly az év végére elkészült egy kereskedelmi ellátást szolgáló pavilonsor kiviteli terve. A város és környékének lakói régóta szorgalmazták már egy ilyen üzletház építését. A helyiségek hasznosítására pályázatot írtak ki, melyre többen is jelentkeztek, ám azóta érvénybe lépsett az állami ingatlanok értékesítésére, terhelésére vonatkozó törvény. Ennek következtében a képviselő-testület kénytelen volt újabb javaslatot megfogalmazni a tervezett pavilonsor hasznosítására. Valószínűleg a pályázatot is megismétlik, hogy a korábbi és az új érdeklődők megismerhessék a megváltozott feltételeket. Egy tehén és egy marhalábszár a tüntetők között Becsapják a vaksi öregeket Hamis ezresek a diszkóban Nézem a bűnjelként lefoglalt hamis ezreseket, melyek nappali megvilágításban legfeljebb nagyon gyengén látókat tudnak megtéveszteni. Ám mint a tapasztalatok mutatják, a diszkólámpák vibráló színes fényeivel megvilágítva már egészen más a helyzet. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a csévharaszti Diós vendéglőben, egy szombati rendezvény után a pincér rosszkedvűen konstatálta, hogy valaki hamis ezressel fizetett. Feljelentést tett a rendőrségen, ahol nem tértek napirendre az ügy felett, hiszen hasonló eset már korábban is előfordult. és számolni kellett azzal, hogy esetleg folytatása is lesz ennek az ügynek. Mint Szabó Mihály őrnagy. a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaság- védelmi alosztályának illetékes osztályvezetője elmondta, egy évvel ezelőtt a Az emberi hiszékenység szinte határtalan. Nemcsak ilyen, de még ennél primitívebb másolatokkal is sikerült már becsapni polgártársainkat. S ha valaki esetleg most sem venné észre, mi a baja ennek a pénznek, akkor talán vegye elő a tárcáját dunavarsányi Bulesz diszkóban jelent meg az első ilyen hamis ezres, mely a színes lámpák fényénél valódinak látszott. S előfordult az is, hogy rosszul látó öregeket csaptak be ilyen bankóval. Alig egy héttel a csévharaszti eset után a közeli Pilis községben rendezett diszkón tűnt fel megint az előzővel azonos módon kinéző, hamis ezres. Ezúttal egy fiatalember lobogtatta, s kérdezte, ki tudja felváltani? Valaki úgy találta — nagyon helyesen —, ez nem biztos, hogy tréfa. Szólt egy rendőrnek, és a fiatalembert előállították, majd kihallgatták a helyi rendőrállomáson. Az ügyben jelenleg folyik a büntetőeljárás. Nem veszélytelen dolog a pénzhamisítás, öt évig terjedő börtönnel büntetheti a bíróság. Adatok vannak arra vonatkozólag, hogy hamis nyugati pénzek is járnak kézről kézre az országban, bár gyakori eset, hogy a károsult inkább lenyeli a veszteséget, mintsem feljelentést tegyen, ha észreveszi. hogy becsapták. Hiszen a valutázás tilos ... Múlt nyáron Kerepestarcsán figyeltek föl a bolgár állampolgárságú Emil Pavlov Beevre, aki végül Miskolcon bukott le. A bolgár férfi olyan ötvendollároso- kat váltott forintra, melyek ötdollárosokból voltak preparálva. Ezek a hamisítványok olyan megtévesztőek voltak, hogy csak vizsgálattal lehetett megállapítani a csalást. Bár a hazai ezresekkel más a helyzet, de mint az eddigiek mutatják, megfelelő körülmények között ezek is alkalmasak lehetnek arra. hogy megtévesz- szenek gyanútlan embereiket. De addig is, amíg minden pénzhamisító lebukik nem árt vigyázni. Ga. r
