Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
Név, címer, zászló Sziklás hegy tetején oroszlán Programok egész hétre Ezt látni, hallani kell Pest Megye önkormányzatának legutóbbi küldött- gyűlésén dr. Egey Tibor, a Pest Megyei Levéltár igazgatója rendelettervezetet terjesztett elő a megye címeréről, zászlójáról és azok használatáról. Pest és Pilis egyesült megyék működésére vonatkozó eddig ismert első adatunk 1341-ből származik. Ettől kezdve rendszeresek a közös közgyűlések, és ez- időtől élvezi az egyesült megye pilisi része is azt a korábban csak Pest megyét megillető jogot, miszerint közvetlenül a királyi udvar Ítélőszéke, igazgatása alá tartozik. Jóllehet, a XV. század elejétől gyakorlatilag már csak egy megyéről beszélhetünk, de az nevében megőrizte kettős eredetét. A rendi megye idején is gondosan ápolták a hagyományt, a történeti gyökereket — az eredeti nevek megtartásával is utalva arra, hogy mindkét terület szorosan kapcsolódott a királyi székhelyhez. A török uralom alatt, 1569-ben Solt megyét — Fejér megye solti székét — az igazságszolgáltatást illetően Pest-Pilis megyéhez csatolták. Ettől kezdve használja a megye a hármas elnevezést egészen 1876-ig, amikor a kun kapitányságok önállóságát megszüntetve, a Kiskun részeket is ide csatolták. A Pest-Pilis-Sölt- Kiskun elnevezés a mai megyerendszer megalakításáig volt érvényben. A reformkortól a köznapi beszédben csak „Pest vármegyét, megyét” mondtak, „Pest vármegyei közgyűlésről” és „Pest vármegyei követekről” beszéltek. 1550-től törvény szabályozta a vármegyék címer- használatát, annak királyi adományozását. Pest-Pilis- Solt vármegye — mivel megszállt, terület volt — csak 1659-ben kért és kapott pecsétet, illetve címert. Jogilag ezzel az aktussal kapcsolták Solt megyét végleg Pest megyéhez. Az elnyert címer leírása az 1659. július 10-én kelt megyei közgyűlési jegyzőkönyv szerint: „Sziklás hegy tetején oroszlán áll, hátsó lábai széttárva, mellső jobb lábával koronát, a ballal aranyalmát tart." Már ezen az első címeren, amint a megmaradt lenyomat mutatja, az oroszlán farkán a bojt — a barokk kor ízlésének megfelelően — kettő- ződött, ezzel is növelve a heraldika szabályaival összhangban a címerállat jelentőségét. Utóbb a sziklás hegy helyett — a pecsét 1733-ban történt megújításakor — zöld halomra helyezték az oroszlánt, a bátorság, a török elleni harc jelképét. A jelvények — az alma és a korona — az ország integritását, a megyének az alkotmányhoz való hűségét szimbolizálták. Ez a címer 1878-ig volt érvényben, ekkor „vágták” és a Kiskunságot jelképező kun vitézzel kiegészítették. A királyi elhatározással 1878. július 5-én engedélyezett egyesített címert 1949 végéig használták. Dr. Egey Tibor e rövid áttekintés után javasolta, hogy csekély változtatással az eredeti 1659-es címer visszaállítását fontolja meg a megyegyűlés, függetlenül attól, hogy változik-e a megye neve vagy sem. A sziklás hegy helyett hármas zöld hegycsúcson álljon az oroszlán, és az ovális pajzsot az 1878-ban elfogadott griffes barokk ráma keretezze pajzstartóként. A címert, mint díszítő és utaló jelképet lehet használni a megye körpecsétjén, a megye zászlaján, és annak változatain, a megyei önkormányzat szerveinek, elnökének, alelnökének, és főjegyzőjének készített levélpapírok fejlécein és borítékjain, a megyei önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon és emlékérmeken, a megyeháza épületének dísztermében, és más protokolláris célt szolgáló helyiségekben, valamint a megyei önkormányzat, a megyei levéltár, a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által megjelentetett kiadványokon. Ugyanezt a címert használhatják azok a települések, amelyek nem rendelkeznek saját címerrel, illetve, akik saját címerükkel együtt akarják alkalmazni. Amennyiben nincs lehetőség eredeti színeiben való ábrázolására, akkor lehet a hordozó tárgy — fém, fa, kerámia, bőr — színében, de a heraldika szabályainak és színjelzéseinek tiszteletben tartásával felhasználni. A megye zászlaja egy felső kék, és egy alsó sárga mezőre osztott zászlólap, ennek első harmad vonalában mint tengelyen foglal helyet a megye címere, amelyet a megye nevét feltüntető felirat boltoz a kék mezőben arany hímzéssel. A zászlólap vége aranynyal rojtozott, a zászlórúd kékkel és sárgával csigavonalban festett, a zászlócsúcs aranyozott fémből készült áttört formában a megye címerét mutatja gyertyaláng alakjában. A zászlót a megyeháza dísztermében helyezik el. Lobogó formában is, illetve más, esetleg méretarányos változataiban is felhasználható. Hivatalos ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlójával együtt, megyei közgyűlések alkalmával önállóan, a közgyűlés helyén kerül elhelyezésre. Sz. K. Margó EMLÉKHELY Természetes, már-már szükségszerű ellentéte a lefojtásnak a szinte korlát nélküli áradás. Nem lelek tehát semmi különlegeset a magyar, a nemzeti, a nemzet, meg a kapcsolódó fogalmak túlzó, mert gyakran az adott szövegösszefüggésben indokolatlan, használatában. A csecsemönyi demokrácia hangpróbálgatása ez. Akit zavarna ez a hangzavar a magyar, a nemzet, a nép körül, annak azt tudom ajánlani, ha teheti, olvasson el valamit a ma sokat emlegetett Bibó István négy kötetben kiadott munkáiból. Pontos válaazokat kaphat a hogyanokra, a miértekre. A hangaavar engem nem zavar, más azonban igen. Ez a más a szavak és a tettek távolsága. Megütközés nélkül hallgatom, miként emlegeti a községben önkormányzati választásokat nyert párt első embere a nemzettudat erősítésének szükségességét. Igaza van! A véletlen azonban úgy hozta, hogy hozzá igyekezve megálltam, néhány percre a település határában levő negyvennyolcas emlékhelynél. . A gondozat- lanság, az elhanyagoltság seregnyi jele nézett velem farkasszemet. Egy közepes igyekezető gazda tyúkudvara is tisztességesebben rendben tartott, ez jutott eszembe. Mondom neki. Kapom a választ! „A község dolga rendben tartani”. S hogy kétségem se lehessen az ügyben, még azt is mondja: „Majd szólok a jegyzőnek a községházán, küldjön ki két-három embert ...” A megyének minden táján lelni emlékhelyeket. Ezek az 184S—49-es esztendők dicső csatáira, nagy magyarok tevékenységére — születésére, iskoláira, közéleti munkálkodására, családjukra stb. — emlékeztetnek. Aszód és Petőfi, a Kossuth-család és Dabas, Arany János tanár úr és Nagykörös éppúgy összetartoznak, mint a fóti présház és Fáy uram, Bajcsy-Zai- linszky és Cegléd, a váci, a szentendrei emlékhelyeket most nem' sorolva. S természetesen emlékhely az első világháború halottainak a községek sorában meglevő emlékműve, azaz létező, megfogható formában ott van előttünk a múlt, a nemzet múltja, csak éppen ... C:tik éppen kapát, ge- reblyét, seprűt kellene fogni s nekilátni. Talán- talán kerülne évelő növény is. kevéske murva, vödörnyi víz a szobrokon éktelenkedő madárnyomok eltüntetésére. S akkor látható lenne az, ami ma jórészt láthatatlan a gaztól, a hulladéktól. a mocsoktól. A megyében meghaladja a félezret a nagyon jelentős, a nemzeti összértéket képviselő emlékhelyeknek a száma, azoké pedig, amelyek un. helyi értékűek, további ezer felett van! Lehetne — lehet! — mit rendben tartani, gondozni, felmutatni: mi így gondoljuk a magyar, a nemzet, a nép, a nemzeti fogalmak újraélesztését, a jelképi hagyományok megőrzését. „Majd a községházáról ...”?! „A magyarul beszélő korántsem magyar még, a magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a haza- fiság köntösében járó még korántsem hazafi.” Nem kisebb magyar mondta ezt, mint a legnagyobb: Széchenyi István, 1842. évi akadémiai beszédében. Micsoda lecke ez mindannyiunknak! Megtanulni, betartani, így élve cselekedni...! Vannak azonban, s egyre nő a számuk, akik azt hiszik, mindent tudnak, ők már csak oktatni éa nem okulni, okoskodni jogo- sultak-kötelesek. A rendbe tett váci kőhíd azon kivételek egyike, amely a szabályt erősíti. A többi? Tíz emlékhelyből ha egy az, ami elfogadható állapotban van. A szavak légváraiból le kell lépni a földre. Mészáros Ottó A polgári naptár ugyan nem jelzi, de a bálrendezők naptárában aláhúzva szerepel február 13-a — hamvazó szerda —, a farsangi mulatságok zárónapja. Ezen a hétvégén viszont a kul- túrházak műsorában még a báli programok játsszák a főszerepet. Kezdjük a sort Szentendrével, ahol február 1-jén este 8 órai kezdettel farsangi batyusbálon szórakozhat a közönség. A hagyományos családi vasárnapot február 3-án rendezik meg délelőtt 11 órától a szentendrei művelődési házban. Lesz itt farsangi masákkészátés, maszkszépségverseny. A gyerekeknek bemutatják a Régimódi csavargó című zenés mesejátékot. A felnőtteknek látványos és hasznos is az Óbuda Tsz cserepesvirág-vására. Nagymaroson a gyermekeknek rendeznek a művelődési házban farsangi mulatságot délután 2 órától. Zsámbékon február 2-án este 7 órától tart a mulatság a sváb batyusbálban. A talp alá való zenét hajnali négy óráig a hagyományokeste 6 órára az érdeWlőlő- ket. Az emberi személyiségalakítás óvodai feladatairól hallhatnak előadást az érdeklődők. Vácott február 6-án délután 5 órakor a zeneiskoláj4étvé$e nak megfelelően, sramlizenekar szolgáltatja. Leányfalun február 2-án délután 2 órától este 19-ig szórakozhat a fiatalság a Tini diszkóban. Solymáron érdekes előadásra invitálják pénteken Jó ízek, nemzetiségi konyhák A nemzetiségi konyhák különböző specialitásaival is színesebbé, változatosabbá tehetjük étrendünket. E táplálkozási hagyományok őrzői — az idős asszonyok — sajnos mind többen távoznak sorainkból. A fiatal gazdaasszonyoknak kívánunk segíteni, amikor nagyanyáink szakácskönyvéből ismertetjük ezeknek az ízletes falatoknak az elkészítési módját. BABLEVES KRUMPLI- GOMBÓCCAL A szemes babot megfőzzük vízben, zöldség nélkül, sóval ízesítjük, majd sűrű fokhagymás rántással berántjuk. Főtt krumpliból, liszttel, sóval gombócokat készítünk, s a bablevessel tálaljuk. SZENTESI TARHONYÁS KACSA Hozzávalók: 1 db pecsenyekacsa, 0,40 kg tisztított makói vöröshagyma, 0,20 kg zsír, 0,60 kg házi tojásos tarhonya, 1 gerezd fokhagyma, 3 db csemege húsos zöldpaprika, 2 db csemege paradicsom, 1/2 csomag zöldpetrezselyem, só és kalocsai édesnemes paprika. A kacsát megtisztítjuk, negyedekre, majd nyolca- dokra daraboljuk, s hideg vízben alaposan lemossuk, nyílt lángon pörköljük. Ha zsírjára pörkölődött, kevés vizet adunk hozzá és fedő alatt, időnként megkeverve tovább pörköljük. A házi tarhonyát zsírban megpirítjuk, sózzuk és forró vízzel felengedve félig megpároljuk. Amikor a kacsa kezd puhulni, hozzáadjuk a félig megpárolt tarhonyát, az erejétől megtisztított, kockákra vágott zöldpaprikát és a paradicsomot. Fedővel letakarva, sütőben készre pároljuk. Ha elkészült, tűzálló tálba rakjuk, finomra vágott zöldpetrezselyemmel megszórva tálaljuk. CSÁNGÓ ROSTÉLYOS Hozzávalók: 1,60 kg rostélyos színhús, 0,20 kg sertészsír, 0,30 kg tisztított vöröshagyma, 0,05 kg aranyfácán paradicsompüré, 1 gerezd fokhagyma, 2 kg tisztított kelkáposzta, 3 dl soproni kékfrankos, 1 liter csontié, 1/2 csomag zöldpetrezselyem, só, őrölt bors, majoránna, friss tárkonyle- vél és kevés liszt. A felszeletelt, kiklopfolt rostélyosokat sózzuk, lisztbe mártjuk és mindkét oldalát forró zsírban elősütjük. Megfelelő lábasban a szeleteket körbe rakjuk és fedővel letakarjuk. A visz- szamaradt zsíron megfony- nposztjuk a finomra vágott vöröshagymát, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, kevés paradicsompürét, majd rövid ideig pirítjuk. Felengedjük csőn tiével és vörös borral, s jól kiforraljuk. Sóval, borssal, majoránnával, finomra vágott friss tárkonylevéllel ízesítjük és az elősütött rostélyosokra öntjük. Fedő alatt mérsékelt tűzön pároljuk. Amikor a rostélyos félig megpárolódott, hozzáadjuk a cikkekre vágott kelkáposztát és kevés csontlével felengedve fedő alatt puhára pároljuk. Finomra vágott zöldpetrezselyemmel díszítjük. Köretnek frissen készült bur- gonyalángost adunk. A burgonyalángos készítése: a főtt burgonyát nyomón áttörjük, kevés sót adunk hozzá. Tojással, kevés liszttel, diónyi élesztővel jól összegyúrjuk, majd fél órát pihentetjük. Formázzuk és bő zsírban kisütjük. ban — a művelődési ház rendezésében — ifjúsági hangverseny lesz. Február 7-én este 7 órakor a Fieszta színház látogat Vácm, az Alibi bárba, ahol a Vidám koildusok című anarchista kantátát mutatják be. A képzőművészet kedvelői két érdekes kiállításon gyönyörködhetnek művészi alkotásokban. Gödöllőn a galériában e hét végén még megtekinthető Fejér Zoltán, Orvos András és Tumbász András fotókiállítása. Ráckevén a művelődési központban Aknay János Gravitáció című művészi tárlata várja a közönséget. A természet kedvelőit három kellemes kirándulás várja ezen a hétvégén. Vasárnap madáretető túrát rendeznek a Budaihegységbe. Az útvonal: Örkényi űrt—Erdészeti bemutató ösvény. A résztvevők délelőtt 10 órakot a 11-es busz Batthyány téri megállójában találkoznak. Ugyancsak vasárnap vezetnek nyílt túrát a Pilisbe, a Csobánka—Szurdokvölgy —Pilisszentkereszt—Szurdok-szikla—Pomáz útvonalra. A túra résztvevői reggel 8 órakor találkoznak a Batthyány téri HÉV- megállónál. Jelvényszerző túrát szerveznek ugyancsak vasárnap a Börzsönybe. Az útvonal: Királyrét—Magas Tax— Nagyhideg-hegy—Bőrös ' kulcsos ház—Nagybörzsöny. A 20 kilométeres túrára a Nyugati pályaudvar alsó pénztárától indulnak a résztvevők reggel 7 órakor. K. Z. Jobb félni, mint... Óvakodjunk a gombástól Sokan úgy gondolják, hogy minden kis semmiség miatt nem lehet mindjárt az orvoshoz szaladni. Ha a bőr betegesen el- színeződik és megváltozik, ha kis csomók vagy ekcé- más kiütések, nedvedző vagy varasodó ótvarok keletkeznek bőrünkön, és ezecsak Szabadidő ken a helyeken viszkető, égető és fájó érzés lép fel, akkor eleinte az ember általában nem fordít különös gondot erre a jelenségre. A hagyományos tapasztalatok szerint ilyenkor előkerül a sebhintőpor, a kenőcs vagy a gyógynövények. A gombás megbetegedéseknél azonban a legtöbb háziszer csődöt mond. A betegség marad. és az idő múlásával rosszabbodik. A bőrön különböző gombásodások alakulnak ki, kevesen gondolnak arra, hogy ezek számos más betegség kórokozói is lehetnek a hajon, a sejt- és kötőszövetekben, a nyálkahártyán és a belső szerveken is. A sikerrel kecsegtető kezelést minden esetben gondos orvosi vizsgálatnak kell megelőzni. Célszerű ezért a bőrünkön felfedezett legcsekélyebb változásokra felfigyelni, s ha ezek rövid időn belül nem múlnak el, ne sajnáljuk az időt. hogy kikérjük az orvos tanácsát arról, mi a teendőnk. Itt is érvényes a régi közmondás — jobb félni, mint megijedni. Ha ezt szem előtt tartjuk, sok későbbi kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat K. Z.
