Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

3 ÍRTA A nép Harag rossz tanács­adó. Eleink bölcsessége. Sűrítménye■ a tapaszta­latnak. Haragos levelet publikált a Heti Kis Új­ságban (91/5.) Horogh Zoltán, a Kisgazdapárt vecsési szervezetének el- nölce. Mi a harag adta rossz tanácsnak tudjuk be az olyan meghökken­tő véleményt, ami sze­rint „a törvénykezés még mindig a Kádár-, Rákosi-rendszerből va­ló", hiszen akkor mi végre voltak a szabad választások? S mit csi­nálnak ott a képviselők a Parlamentben? Azon sem akadunk fenn, ha H. Z. „Zárják be a pa­rasztságot a börtönbe” alapon vél érvelni a földfoglalások mellett, mert akkor „legalább megtelnek a börtönök becsületes emberekkel". Gondunk egyvalami­vel van. A levél befeje­zésével. Ami így áll az újságlapon: „A nép ezt várja." Jó lenne tudni, ki a nép?! H. Z. értelme­zésében persze. Vecsés lakossága? Aligha hiheti ezt, mert hiszen jól tud­ja, mint bárhol, a köz­ségben is sokfélék az emberek, azaz bizonyá­ra vannak közöttük olyan fejesek is,'akik azért ka­paszkodnak a pozíció­jukba, hogy (H. Z. sza­vai szerint) „ne kelljen dolgozniuk”! Ki akkor a nép? Ha nem az egész lakosság, akkor talán azok, akik a Kisgazdapártra voksol­tak márciusban a köz­ségben? A településen a szavazásra jogosultak­nak a száma 14 029 volt, s ebből a kisgazdák 1163 igent kaptak meg. A többiek más pártokra szavaztak, nem mentek el stb., azaz H. Z. logi­kája szerint nem lehet­nek nép, hiszen nem azt akarják, amit a Kisgaz­dapárt. Akkor talán a pártnak a helyi tagsága a nép? Nem tudni, mennyien vannak, s azt sem. kapott-e felhatal­mazást tőlük elnökük a levélben foglaltakra ... Azt tudni csak, „Aki haragszik, annak nincs igaza.” Ezt Tisza Kál­mán írta. KLIENS Kérdezem (ötödszörre, tizedszerre?), mit kíván? Amikor a levelet írta (ti­zenhárom napja), valóban nem jutott tüzelőre? Nincs válasz. Mert nem válasz, . .nekem igazság kell... a népnek végre legyen iga­za ...” A politikai fráziso­kat a diktatúrákban nem veszik komolyan. A de­mokráciákban viszont igen. (Goethe: „Nem gondolható, hogy az ész valaha népsze­rűvé váljék. Szenvedélyek és érzelmek lehetnek nép­szerűek, de az észt mindig csak kevés jeles birtokol­ja.”) Mi (ki) most a nép­szerű? Miféle érzelmek, szenvedélyek? S hol az az észt birtokló kevés jeles?! Még mindig papírok. Még mindig szavak. Negyedik órája. Már megemlítődött Ferenc József, Horthy, Rá­kosi, a Kádár-világ, szavak szárnyán jártak már itt nemzetet megrabló zsivá- nyok, igaz magyar embe­rek ... ott kucorog a szoba sarkában a történelem. Riadt nebuló. Retteg. A tanár úr esetleg felszólítja felelni. De: milyen lecké­ből? Dudaszó a kapu elől. Többet kapnék a gazdagok? A dotációk és a családi jövedelem A pártok véleménye nem közeiét inek járjon a kárpótlás? A házbizottság döntése értelmében ma, kedden ke­rül a képviselők elé a honvédelmi és a külügyi bizottság fegyvereladással kapcsolatos jelentése. Szabad György azt is bejelentette a tegnapi ülés kezdetén: Antall Jó­zsef miniszterelnök levélben kérte, hogy a honvédelmi és a külügyi bizottság tárgyalja meg az Országgyűlés de­cember 18-i zárt ülésén született határozatok nyilvános­ságra hozatalának kérdését. Az Országgyűlés mostani tekintetben a kormány napirendjén a részleges koncepcióját egyfajta „lo- kárpótlási törvény vitáján pakodó” privatizálásnak kívül egy, a foglalkoztatás minősítette. A privatizáció­Ä látszat volt otromba ELNÖK ft, MEGKÖVETEM Eörsi Mátyás (SZDSZ) levélben követte meg az Or­szággyűlés elnökét a február 5-én reggel elhangzot­takért. „A február 5-én reggel Csurka István (MDF) napirend előtti felszólalását követően magam is szót kértem. El­nök úr, mielőtt a szót megadta volna, megkérdezte, hogy személyes megtámadtatás miatt kérek-e szót. A kormánykoalíció padsoraiban kitört harsány nevetés el- csitulását követően Elnök úr megnyilatkozását otromba viccnek minősítettem. Az esetet követően különböző pártokhoz tartozó kép­viselők felhívták a figyelmem arra, hogy bár Elnök úr az esetet követben sem Kónya Imréhez, sem Pozisgay Im­réhez hasonló kérdést nem intézett, mégsem volt talán indokolt Elnök úr kérdését inszinuáló kérdésként fel­fognom, még akkor sem, ha Elnök úr kérdése kétségkí­vül olyan látszatot eredményezett, mintha Elnök úr az iránt érdeklődött volna, hogy Csurka István anti- kommunista szónoklatát magamra vettem-e. E feltételezések megalapozottságában bízva engedje meg Elnök úr, hogy az »otromba vicc« kifejezés hasz­nálatáért mind önt, mind az Országgyűlést a jelen nyílt leveleiömel megkövessem.*» A Központi Statisztikai Hivatal megvizsgálta az ál­lami költségvetés szociális szerepvállalásának hatását a különböző jövedelmű ré­tegek életszínvonalára. Az oktatási, egészségügyi és más ingyenes vagy ked­vezményes szolgáltatásokat jelentő természetbeni tár­sadalmi jövedelmek, vala­mint a fogyasztói dotációk összege 1989-ben együtte­sen 310 milliárd forintot tett ki. Az egészségügyi, oktatási és egyéb természetbeni tár­sadalmi jövedelmek, jutta­tások szociálisan viszonylag hatékonynak bizonyultak: amíg egy háztartásra jutó A MÁV, valamint néhány közúti fuvarozó és megbí­zóik, már régóta fontolgat­ják, hogyan lehetne közös vállalkozásba fogni. Elha­tározták, hogy egy olyan társaságot keltenek életre, amely a kombinált, vagyis vasúti-közúti áruszállítás feltételeinek megteremté­sével és a fuvarozás meg­szervezésével foglalkozik. Az ötletet tett követte, s aláírták a Hungarocombi alapító okiratát. Az ötletet megvalósító partnerek: a MÁV, a Győr-Sopron— Ebenfurti Vasúti Igazga­tóság, a Magyar Közúti Fu­varozók Egyesülete és a Magyar Szállítmányozók Egyesülete.. Az úgynevezett kombi­nált fuvarozás legfontosabb fajtája a huckepack (háton hordott teher) rendszer, melyben a vasút szállítja a közúti járműveket, illetve azok egy részét. A szak­emberek szerint ez a rend­szer — amellett, hogy kí­méli a környezetet, nem szennyezi a levegőt — nagyban hozzásegít ahhoz, Megérkezett a fiú, a férj, a házigazda. Nem tud az ud­varra beállni. Hófehér Mitsubishi Galant. Forin­tért kapható. Másfél mil­liótól. Kimegyek, odébb gu­rulok. Bemutatkozunk. Nyílt tekintetű, közvetlen férfi negyven felett. Ne­vet. „Ó, apu szeret az új­ságoknak írni! Nem mu­tatta? Közlik ám a leve­leit! Tavaly belépett három pártba is, de otthagyta mindet. Mutatta a listáját? Most ezzel van elfoglalva. Azt hiszem, álmokat ker­get ...” Paroláznak a pol­gármesterrel, a hitvessel puszit váltanak, a papának vállsimítás jut. Invitál, éhes, együnk együtt vala­mit. Köszönjük. A műhely várja a polgármestert. Ne­kem még messze Pest. In­dulunk. A kocsiban azt kér­di a polgármester, lesz-e a dologból cikk. „Nem értem az öreget”, mondja. Csó­válja a fejét. Kiszáll. Ke­mény a kézfogása. Köszöni a fuvarozást, én a kalauzo­lást. Félig már háttal van, amikor szinte feljajdul, „a mindenségit, de bolond vi­lág ez...!” Mészáros Olló értékük a magas jövedel­műeknél éves szinten 34 ezer forintot tett ki, addig az alacsony jövedelműek­nél egy-egy háztartásra 65 ezer forint jutott. Ezzel szemben a fogyasztói ártá­mogatásokat és a lakással kapcsolatos támogatásokat tartalmazó dotációk általá­ban növelték az abszolút jövedelmi különbségeket, ugyanis a szegény háztar­tásban élők éves jövedel­mét mintegy 34 ezer forint­nyi kiadástól mentesítették, a magas jövedelműekre — magasabb fogyasztási szint­jükkel összefüggésben — ennél mintegy 10-12 ezer forinttal nagyobb támoga­tás jutott. hogy a hazai termékek ide­jében érkezzenek meg ren­deltetési helyükre, például a kereskedőkhöz. Mondják, erre annál is inkább szük­ség van, mert ez a fuva­rozási mód egyesíti a vas­út és a közút előnyeit, nagy mennyiségű árut képes szállítani hosszabb távol­ságra, ugyanakkor haté­konyan biztosítja a rugal­mas háztól házig szállítást. A Hungarocombi meg­alapítását hosszú ideig tar­tó szakmai előkészítés és számos tárgyalássorozat előzte meg. A Volán-vál­lalatok, valamint a Hun- garocamion — saját érde­keiket is szem előtt tartva — vett részt ebben a te­vékenységben. Munkatár­saik szerint mielőbb ki kell alakítani, meg kell te­remteni a kombinált fu­varozás feltételeit hazánk­ban. Erre a jobb együtt­működés érdekében is szükség van. A társaság alapítói úgy vélik, a Hun­garocombi létrehozására — többek között — azért volt szükség, mert az egyes nyugat-európai országok­ban a környezetkímélésre hivatkozva, jelentős korlá­tozásokat vezettek és ve­zetnek be a közúti gépjár­műforgalomban. A Heves megyei Isten­mezeje község határában néhány nap óta önkényesen irtják az erdőt, elsősorban azok, akiknek a helyi, erdő- gazdasággal is foglalkozó tsz megalakulása előtt ott volt erdőrészük. A Béke Tsz, amelynek főágazata az erdészet-faipar, a rend­őrségnél és az erdöfelügye- lőségen eljárást kezdemé­nyezett az önkényes erdő- foglalók ellen, akik meg­támadták, fenyegették a munkájukat legálisan vég­ző favágókat is. Az istenrr.ezejei Béke Tsz 1206 hektár erdőt kezel, el­elősegítését szolgáló javas­lat, a vagyonpolitikai irány­elvek tervezete, a megyei földművelésügyi hivatalok létesítésének tervezete, va­lamint kérdések és inter­pellációk szerepelnek. Napirend előtt több kép­viselő kért szót. Javasolták, hogy a gyámügyi apparátus szétesése előtt mielőbb szervezzék meg az árva­székeket, hogy önálló tör­vényt alkossanak az 1949. előtt az állam által okozott tulajdoni sérelmekről. In­dítvány hangzott el arról is, hogy parlamenti bizottság alakuljon az 1956-oá őszi­téli vérengzések kitervelői- nek és végrehajtóinak fel­derítésére. Elhangzott olyan indítvány is, hogy tekintet­tel az alakuló nyolcosztályos gimnáziumokra, néhány ta­nárképző főiskolai karon is adhassanak egyetemi okle­velet, képezhessenek közép­iskolai tanárokat. A nap fő napirendje a részleges kárpótlási tör­vénytervezet vitája volt. A privatizáció-reprivatizáció kérdéséről, a földtulajdon­ról a vita szerint minden parlamenti pártnak, sőt több esetben az is kiderült, párton belüli csoportnak is eltér a véleménye, s ezek mindeddig nem is közeled­tek egymáshoz. Tölgyessy Péter a szabad- demokraták koncepcióját kifejtve óva intett a nem­zeti vagyon részeként tör­ténő privatizációjától, s e sősorban akácosokat, ame­lyek jelentős része vágás­érett. A mindössze 134 ta­got tömörítő tsz (a tagság több mint a fele nyugdí­jas) a tavalyi esztendőt — főképp a jól működő er­dészeti-faipari ágazat jó­voltából — 2,2 millió fo­rint nyereséggel zárta. Szén, illetve tüzelőhiány nincs a faluban, így az erdőkben okozott károk ezzel sem magyarázhatók. Az eljárás törvénysértő, ezért lopás bűncselekménye miatt indí­tottak eljárást az istenme- zejei erdőfoglalók ellen. nak e módjában ugyanis azt a veszélyt látta, hogy az évekre elhúzódik, s te­ret ad a kofrupciónak. E A legenyhébb kifejezéssel is csak feddőnek nevezhe­tők a szók, melyekkel az SZDSZ fegyverbotrány- ügyben írott levelét illette tévéinterjújában a kor­mányfő, Antall József. & Milyen fogadtatásra talált a miniszterelnöki „letolás” a Szabad Demok­raták Szövetségében? Mi a véleményük? — kérdeztük Kis Jánostól, az SZDSZ el­nökétől. — Ami a kifejezést illeti, hogy ugyanis a miniszter- elnök úr nem az alvilág­ban tanulta a politikát, nos, őszintén bízom benne, hogy ezzel nem azt akarta mon­dani: a legnagyobb de­mokratikus ellenzéki párt vezetői az alvilágban tanul­tak politizálni. Mert, ha erre célzott volna, akkor el kellene tűnődnöm rajta, hogy mégis: hol tanul­ta... @ És ami a tartalmat il­leti, és a levél minősítését? — Megírtuk a levelünk ben is, s most sem mond veszélyeket elkerülendő hangsúlyozta a dolgozói részvényprogram fontossá­gát, hozzátéve, hogy termé­szetszerűen ez sem lehet ki­zárólagos eszköze a priva­tizációnak, Mint mondotta: legalább ilyen súllyal kel­lene számításba venni az állampolgári jogon járó va­gyonjuttatás lehetőségét és módszereit. A vitában felszólalók többsége fenntartással szólt a kárpótlási jegyeikről, az egykor elvett tulajdonért járó értékpapírokról. So­kan az infláció felgyorsu­lásának veszélyét látták a kárpótlás e tervezett for­májában, de a kisgazda- frakció soraiból azt tették szóvá: sérti a társadalmi igazságérzetet, ha az egy­kori tulajdonosok úgymond kegyként kapott jegyekkel vásárolhatják vissza volt tulajdonukat. Kosa Lajos (Fidesz) leszögezte: a vár­ható negatív gazdasági ha­tások miatt elutasítják a kárpótlás bármilyen for­máját. A délutáni szünetet kö­vetően a Ház megkezdte és befejezte a foglalkoztatós elősegítéséről és a munka- nélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat részleges vitáját. A törvénytervezet­ről várhatóan kedden hoz határozatot az Országgyű­lés. hatok mást, hogy a demok­ratikus országokban a ha­sonló botrányokért felelős miniszterek haladéktalanul le szoktak mondani. Az is tökéletesen megszokott és legitim eljárás a liberális demokráciákban, hogy erre az ellenzék hívja fel a mi­niszterelnök figyelmét. © S a hasonló minisz­terelnöki reakció? — Az bizony szokat­lan ... © Mit tesznek ezután? Lenyelik a békát? Megvál­toztatják az álláspontjukat? — Az álláspontunkat nincs okunk megváltoztat­ni, mint ahogy arra sincs okunk, hogy elálljunk az ügy részleteinek tisztázásá­ra alakítandó parlamenti vizsgálóbizottság követe­lésétől. (V. G. P.) Megalakult a Himprocombi Kamiont a vonat M. L Fenyegetett favágók Sstenmezei erdőfcgSalók Nem nyelik le a békát

Next

/
Oldalképek
Tartalom