Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
Litván népszavazás A litván függetlenségről tartott népszavazáson, amelyet a vilniusi kormány az alkotmányos vita kiéleződésének elkerülése végett „közvélemény-kutatásként” írt ki, a szavazásra jogosult 2,75 millió litvániai lakos 84 százaléka voksolt. A köztársasági választási bizottság elnökének, Vaclav Litvinasnak nem hivatalos, előzetes adatai szerint a szavazati jogukkal élő állampolgárok 90,5 százaléka igennel szavazott erre a kérdésre: „Akarja-e Ön, hogy Litvánia független demokratikus köztársaság legyen?” Gorbacsov lesz a szovjet Teng Hsziao-ping? „A peresztrojka törést szenvedett, Gorbacsov elnök legjobb úton van ahhoz, hogy szovjet Teng Hsziao-ping váljék belőle. Nem zárható ki, hogy a Szovjetunióban átmeneti jelleggel kínai típusú fordulat következik be” — jelentette ki a Berliner Morgenpostnak adott nyilatkozatában egy elismert szovjet szakértő. Vjacseszlav Dasicsev, aki január óta vendég- professzorként oktat a berlini egyetemen, szemére vetette Mihail Gorbacsovnak, hogy adós maradt a peKCülföldi események egy mondatbanA Szovjetunió megtiltotta, hogy szovjet gépeken fegyvereket szállítsanak az öbölháború térségével határos vidékre — közölte Vasárnap a német védelmi minisztérium szóvivője, s hozzáfűzte: a minisztérium megszakította a szovjet gépek bérléséről folyó tárgyalásokat. A A lengyel nemzetvédelmi minisztérium érvénytelenítette azt a novemberben Tadeusz Mazowiecki akkori miniszterelnök személyes javaslatára született döntést, hogy az egyedüli családfenntartókat felmentik a katonai szolgálat alól. A Todor Zsivkovot nem palotaforradalom fosztotta meg hatalmától, hanem a 80. életéve felé közeledő politikus maga kérte felmentését a BKP-KB Politikai Bizottságának 1989. november 9-én tartott ülésén — állítja az akkori PB-ülés gyorsírója. A A jelek szerint helyi klubok formájában működik tovább a Charta ’77 nevű csehszlovák polgárjogi mozgalom, amelynek több mint ezer aláírója szombaton tanácskozott Prágában a? új feltételek közötti „túlélés” lehetőségeiről. A A japán miniszterelnöknek és feleségének mintegy 500 millió forint értékű vagyona van; egy vidéki házzal, kerttel és egy tokiói irodával rendelkezik a kormányfő — derült ki abból a vagyonnyilatkozatból, amelyet mér évek óta ' kötelezőén és rendszeresen tesznek a japán kormány tagjai. A A Tomen japán olajtársaság megállapodást kötött a Szojuznyeftexport nevű szovjet olajkereskedelmi vállalattal arról, hogy az idén a japán cég kétszer annyi kőolajat és feldolgozott olajterméket vásárol — közölték a japán vállalat illetékesei. A Szemtanúk beszámolói szerint több halálos áldozata és számos sebesültje van annak a tegnapi összecsapásnak, amely az albániai Dürres kikötővárosban rendőrök és emigrálni vágyók között zajlott le. Ez_volt a legjelentősebb zavargás Albániában, amióta az ország tavaly decemberben a demokratizálódás útjára lépett. Fegyverrel a koalíció ellen Dzsihad a háztetőkről Az Izrael által megszállt területeken működő titkos iszlám fundamentalista mozgalom vasárnap felszólította a PFSZ-t, hogy érvénytelenítse a független palesztin állam (több mint két évvel ezelőtti) kikiáltását, és hirdessen dzsihadot, azaz szent háborút Izrael ellen. A Hamasz (iszlám ellenállás mozgalma) vasárnapra virradó éjjel megjelent közleményében egyben arra buzdította a megszállt területek lakosait, hogy a kijárási tilalom ellenére — amelyet néhány napja kezdtek el részlegesen feloldani — valahányszor iraki rakétatámadás éri Tel- Avivot, menjenek a háztetőkre, és örömüket „Allah akbar!” (Isten a legnagyobb !) kiáltásokkal fejezzék ki. A fundamentalista szervezet az öbölháborút Amerika által Irak ellen indított hadviselésnek tekinti, amelynek szerinte Izrael („a cionista képződmény”) provokációja a kiváltó oka. A Hamasz minden arabot és muzulmánt Irak támogatására szólított fel, s úgy látja, hogy az Irak-ellenes koalíció arab tagországainak katonái akaratuk ellenére vannak jelen a szövetséges csapatokban. Őket arra biztatja, hogy fordítsák fegyverüket a koalíció ellen. 2 A megszállt palesztin területek iszlám fundamentalistáinak szervezete nagyjából a valamivel több, mint három éve zajló inti- fádával (a palesztin lázadással) egyidős. A Gáza- övezetből indult Hamasz kezdettől fogva a PFSZ- szel verseng a befolyásért mind Gázában, mind Cisz- jordániában. Ellentétben a PFSZ-szel, amely 1988 novemberében parlamentje, a palesztin nemzeti tanács révén a két nép — két állam gondolatának jegyében kiáltotta ki — eszmei értelemben — palesztin államot, a Hamasz elutasítja a területi kompromisszumot, és egész Palesztinát a Földközi-tengertől a Jor- dán-folyóig arab államnak akarja. Ham Gyula európai tiszteleti szenátor A belgiumi Antwerpenben az európai tiszteleti szenátus tagjává, szenátorává fogadták szombaton Horn Gyulát, a képviselőház külügyi bizottságának elnökét, a Magyar Szocialista Párt elnökét, volt külügyminisztert. Az Európai Egyesült Államok megteremtéséért küzdő mozgalom 30 éve alapította meg a tiszteleti szenátust, amelybe a békéért, illetve az európai egységért kiemelkedő tevékenységet folytató közéleti személyiségeket, politikusokat, művészeket választották be. resztrojka célkitűzéseinek következetes és céltudatos megvalósításával. Már három évvel ezelőtt kétségei támadtak azzal kapcsolatban, milyen mértékben valósíthatók meg a gorbacso- vi politika céljai a moszkvai központban tapasztalható tétova, határozatlan vonalvezetéssel. Elsősorban a tervgazdálkodásnak a piacgazdaságra való átalakítását kellett volna Dasicsev szerint sokkal gyorsabb ütemben ösztönözni. A professzor úgy véli, hogy a szovjet elnökből hiányzik a politikai akarat a kommunista párt hatalmi monopóliumának megtörésére. Dasicsev szerint a párt uralma és ezzel az, egész szovjet rendszer illegitim. A rendszernek mind ez ideig nem sikerült legitimitásra szert tennie, s ez egyben a peresztrojka alapvető problémája is. E politika következetes végrehajtása a párt hatalmának elvesztését és ezáltal a funkcionáriusok pozícióinak és kiváltságainak felszámolását jelentené. Pontosan ez az, amitől Gorbacsov visz- szaretten. Az államfő főtitkár szövetségre lépett a konzervatív erőkkel — állítja Dasicsev, ide sorolva a hadsereget is. Ezáltal viszont eljátszotta a tömegek bizalmát. „Gorbacsov többet törődik saját személyes hatalmával, mint a peresztrojkával” — tette hozzá a vendégprofesszor. Az ő szemében a reményt egyesegyedül Gorbacsov riválisa, a radikális reformerként ismert Borisz Jelcin testesíti meg. Ö valóban többpártrendszert akar, nem csupán a száját jár- tatja. Egyúttal tényleg híve a piacgazdaságnak, és a magántulajdon mint a szövetkezeti és állami tulajdonnal egyenrangú tulajdonforma elismerésének. Dasicsev szerint a Nyugat leginkább azzal támogathatja a Szovjetunióban megkezdett demokratizálást, ha a segítségét Moszkva helyett a közép- és kelet-európai kis államok felé irányítja és összpontosítja. Ha ezekben az országokban rövid időn belül létrejön a jogállamiság és a piacgazdaság, akkor tartósan a Szovjetunió sem vonhatja ki magát a szomszédos országokban végbemenő fejlődés hatása alól — vélekedett Vjacseszlav Dasicsev a Morgenpostban. Erőszakkal fenyegetőzik a kisgazdaalelnok A Független Kisgazdapárt a kárpótlási és tulajdonrendezési törvény eredményétől teszi függővé jövőbeni parlamenti és kormányzati szerepét, az FKgP csak addig marad tagja a koalíciónak. ameddig elvei maradéktalanul érvényesülhetnek. Mindezt Oláh Sándor, a párt főtitkára jelen- tette_ ki egy politikai nagygyűlésen Vásárosnamény- ban. A pártvezető elmondta: pártja a legmagasabb szinten tart állandó és folyamatos megbeszéléseket a Magyar Demokrata Fórummal. Hangsúlyozta: a Parlament elé terjesztett kárpótlási törvénytervezet egyáltalán nem elégíti ki az FKgP várakozásait, de arra alkalmas lehet, hogy nagyon radikális módosításokkal a kisgazdák törekvései mégis teljesülhessenek. Ennek érdekében a párt országgyűlési képviselői közül többen adtak már be módosító javaslatokat, egy szakértői bizottság pedig 110 szakaszból álló, jelentős változtatásokat tartalmazó tervezetet készített. Az utóbbit a Parlament elnökéhez azonban csak akkor nyújtják be, ha a jövő hét elején a Kisgazdapárt az általa meghatározott, bizonyos feltételekre nem kap pozitív és elfogadható választ a Magyar Demokrata Fórumtól. A vásárosnaményi nagygyűlésen felszólalt Cseh Sándor, a Független Kisgazdapárt alelnöke is, aki kifejezte reményét: pártja elveinek megfelelő döntés születik a Parlamentben. Hangsúlyozta, ha az nem úgy lesz, akkor a kisgazdákat rákényszerítik arra, hogy újra az önkényes föld- foglalások eszközéhez nyúljanak, és erőszakkal visszavegyék jogos földtulajdonaikat. Új képviselők Az MSZP a fegyverügyről Géczi József politológus, jogász, valamint Jánosi György, a párt alelnöke lett az MSZP új parlamenti képviselője a közelmúltban elhunyt Demény Pál. illetve mandátumáról lemonA svéd és a finn nem kell? Felhasználatlan hitelek Lassan kelnek el a magyar vállalatok és magán- személyek rendelkezésére álló külföldi kormányhitelek. A Budapest Banknál elmondták, hogy jelenleg a bank négy ilyen típusú hitellel foglalkozik. Ezek közű] viszonylag aktív érdeklődés mutatkozik a bajor, illetve a baden-württember- gi tartományi 250-250 millió márkás hitelkeret iránt, amelyet a tartományi és magyar vegyes vállalatok vehetnek igénybe. Viszonylag jól megy a 200 milliárd lírás olasz hitel is, mivel ezt a hasonló jellegű hitel- konstrukcióktól eltérően nemcsak gépek és beruházási javak, de tartós fogyasztási eszközök beszerzésére is fel lehet használni. A magyar külkereskedelemben hagyományosan nem túl jelentős szerepet játszó Svédország 150 millió dolláros és Finnország 100 millió dolláros hitelkeretei iránt már nagyságrenddel gyengébb az érdeklődés. A finn hitelkeret esetében annyira, hogy meghirdetése óta mindössze két érdeklődő jelentkezett a banknál, de még az ő igényeik sem konkretizálódtak. A kormányhitelek kihelyezésével megbízott kereskedelmi bankok a devizában igénybe vett és törlesztendő hiteleknél a nemzetközi pénzpiaci kamatlábak függvényében 14 —18 százalékos, a forintban felvett összegek után pedig jelenleg 26 százalékos kamatot számítanak fel. A hitelek futamideje általában 4-5 év, de ez változó lehet a hiteligény sajátosságaitól függően. A Budapest Banknál úgy vélik, ho.gy a hitelkereteket, amelyeket a külföldi kormányok meghatározott időszakra nyújtanak, valószínűleg nem tudják kimeríteni a magyar Vállalatok. Ez szükségessé teheti a fel- használásukra megszabott határidők meghosszabbítását. dott Bossanyi Katalin helyén. Így döntött a párt választmánya, amely tegnapi ülésén nyilatkozatot is elfogadott a kormánynak a fegyvereladási botrányban játszott szerepéről és felelősségéről. Ebben az MSZP követeli, hogy a miniszterelnök pártérdekeket és személyes presztízsszempontokat félretéve, vonja le az ügy politikai tanulságait, valamint személyi konzekvenciáit. A párt javasolja, hogy az Országgyűlés mielőbb nyílt vitában tekintse át hazánk külpolitikájának legfontosabb kérdéseit. Béketanács a háborúfél Ha az öbölháborúban megkezdődnek a szárazföldi hadműveletek, az mindkét oldalon óriási veszteségeket okoz és megsokszorozza a védtelen polgári lakosság szenvedését, állapítja meg az Országos Béketanács állásfoglalása, amit a háború kapcsán tartott tudományos konferencia zárásaként a testület vezetősége fogadott el szombat délután Budapesten. A Béketanács egyetért a harcok mielőbbi befejezését követelő nemzetközi békemozgalmi kezdeményezésekkel, és felhívja az ENSZ figyelmét. hogy fokozza erőfeszítéseit a konfliktus gyors, igazságos rendezése érdekében. FÉLELEMFOGYTA K evés, az indokoltnál sokkal-sokkal kevesebb figyelem jut a társadalom, a társadalmi részcsoportok lélektani állapotára. Ma a magyar társadalomban hatalmas mennyiségű és fajtájú félelem rejlik. Ennek a félelemhalmaznak a rendezése, valamint — csakis rendezés után elképzelhető — csökkentése olyan rendkívüli súlyú nemzeti érdek, amely minden mást megelőz. Ami első olvasásra furcsán hathat. Hiszen nem fontosabbak-e a politikai küzdelmek, a gazdasági teendők, a szociális védőháló megteremtése, a munkanélküliség... Máris azon a forrásvidéken járunk, amelyen a félelmek táplálói fakadnak. Az emberek ugyanis nem általában félnek, és nem ugyanattól. Félelmeik mértéke és kiterjedtsége más és más, ám közös bennük a félelmek kezelésének bizonytalansága, a tétovasá- got ellensúlyozni vélő túlzott magabiztosság, majd annak váltótársa, az indokolatlan és már-már depresszióba hajló pesszimizmus. Szakmám szerencséltet benne, hogy sok-sok emberrel beszélgethetek. S érdekes módon a félelmek fel-felbukkanását nem zárhatom ki, illetve nem köthetem politikai szimpátiákhoz, pártbeli elkötelezettségekhez, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyhez, közéleti tisztséghez: az emberek félelemérzékenysége független ezektől. A helyzet bizonytalansága a lélek elbizonytalanodásában válik érzékletessé az átlagpolgár számára, ám keveset törődik azzal, hogy a lelkek elbizonytalanodása egy olyan kollektív folyamatot hoz létre, amely erőteljesen visszahat a kiinduló helyzetre, tovább bizonytalanít-va azt. Ez a különleges spirál már jelen van a mindennapokban, ideje tehát további kifejlődését és esetleges gyorsuló mozgását megakadályozni. Ami egyszerre egyéni és kollektív teendő. Objektív — mert történelmi tapasztalatokon alapuló — tényként kell elfogadnunk, hogy a félelmekben élő társadalom képtelen a demokrácia működtetésére, akkor is képtelen, ha annak a demokráciának az intézményeit maradéktalanul és formálisan megteremti. Ma ez a veszély reális fenyegetettségként jelenhet meg tudatunkban. A félelem ugyanis végletes reakciók létrehozója, azaz kiszámíthatatlan eleme a jelennek és a holnapnak. A ki tudja, mi történhet érzése ma olyan közös forrása a szorongásnak, a félelemnek, amely béníthat is, mozgósíthat is. T isztelt tanítóim egyikének, Pascalnak a szavai illenek napjainkra, ő ugyanis azt mondta, „a világ legesztelenebb dolgai is roppant ésszerűvé válnak az emberek fejében uralkodó zűrzavar miatt”. Közös szerencsénkre a „legesztelenebb dolgoktól” mentes a hazai valóság, azaz a szélsőségek uralkodóvá válása mint lehetőség miatt nem keletkeznek bennünk félelmek. Ami lélektani alap ahhoz, hogy „az emberek fejében” (fejünkben) uralkodó zűrzavart legyűrhetőnek tarthassuk. A tisztázó, félelmeket oszlató szavaknak (és az azokhoz igazított cselekedeteknek!) elsőként onnét kell szárnyra kelniük, ahol nyomatékük a legnagyobb: a politikai szervezetekben, a hatalom intézményeiben. A félelemfogyta arányában válhat ténylegesen működőképessé a demokrácia, azaz aki félelmet kelt, tart fenn, táplál, az valójában — hirdetett elvei és valószínűsíthető legtisztességesebb szándékai ellenére is — nem kíván demokráciát. S ha nem, akkor ismét út nyílik a tekintély uralomnak ... Mészáros OF'
