Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

1931. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ XXXV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM

Véletlen számok?

Kártérítési. Kárpótlás. Reprivatizáció. Csak úgy rögködnek a fogalmak. A rendszerváltás kezdete óta ezektől hangos az ország, s legújabban szabadon választott Parlamentünk acsarkodik fölötte. A vita leginkább süketek párbeszédére emlékeztet.

Legalábbis az én korosztályom szerint. Azokra gondolok, akiktől a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer már semmit sem tudott elvenni, ezért hát oda sem adott (nekik sem) értékeket. A mai Magyarország munkaképes korú lakosságának többségéről van szó! Akik soha nem kapták meg munkájuk ellenértékét, akiket mindig csak fizetgettek, de fizetést még soha nem vihettek haza! Mennyi járna? A nemzetközileg elfogadott számítások szerint ma Magyarországon a termelékenység harmada a% ausztriainak. Ez — azonnal elvégezve az átszámítást — havi 40 ezer forintos nettó magyar fizetést indokolna. Tessék hasonlítgatni!

S hogy miként jön ez ide? Nagyon egyszerű a magyarázat. Nem lehet nem párhuzamot vonni a „részleges kárpótlás” emlegetett 70-80 milliárd forintja és a lakáshitelkamatok ..támogatásának” ugyanekkora nagyságrendű forintjai között.

És ifi jön az, amit korosztályom — minden bizonnyal bejáródott bolsevista, kádárista, kommunista ösztönei alapján (de e jelzőket hitelesebben sorolják Csűr- ka és Torgyán urak) — korszakos igazságtalanságnak nevez. Ugyanis ebben az elmúlt 40 vagy 41 vagy 42 vagy 43 évben mindenki itt élt, s most mégis csak egyetlen réteget, egy jól megkülönboztethetőt óhajtanak „részleges kárpótlásban” részesíteni, ráadásul, érzéseink szerint, egy másik réteg pénzéből.

Csak hát, ha egyetlen réteget is — vagyonost, kevésbé vagyonost, földdel rendelkezőt vagy szatócsot — kiemelnek, altkor nincs, mert nem is lehetséges a megállás. Bár mindenképpen feltűnő az is, hogy az 1930-as esztendőkre oly nagy nosztalgiával emlékező, tekintélyelvű miniszter urak mennyire kerülik az állásfoglalást az „önkényes földfoglalásokkal” kapcsolatban, s — jó ügyvéd módjára — minden lehetőségnek adnak esélyt.

Ugyanakkor nem másra, mint puszta tényre mégis gondolni kell. Nevezetesen arra. hogy a reprivatizációs elveket valló FKgP-re nem a választók többsége szavazott.

Másképpen szólva: az FKgP véleménye fontos. De az ország — o többség — véleménye fontosabb.

Lenne.

Ballal Olló

VACsYOÜELOSZTÁS AZ iSG-ÜÍL

Válásban jövő

Mióta az Ipari Szerelvény és Gépgyár vállalati tanácsa lágy döntött, gyáraik külön-külön keresik boldogulásukat, az. együttdolgozás már csak kényszerű együttlétnek tűnik. Hogy a válás kimondása már ősz óta húzódik, az annak is köszönhető, hogy a vagyom- elosztásról szóló első verziót az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékesei nem fogadták el.

A vállalati tanács múlt hét végi ülésén az ügy — úgy tűnik — elmozdult a holtpontról. Konrád Anselm vezérigazgató elmondta, hogy hosszas huzavona után a vagyon és hiteltartozás megosztásáról sikerült megegyezniük. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a számításokat erről egy független szervezet, az Ipargazdasági Intézet készítette el. Igaz, hogy ez fél millió forintjába került az ISG-nek, de a vezérigazgató úgy véli, ha nem egy kívülálló készítette elszámolási terv került volna a testület elé, nem sikerült volna a kompromisszumos megegyezés. Ennek értelmében a Fest megyei gyárak közül a mag'iódiaknak 11 milliót, míg a törzsgyárnak 89 milliót kell átvállalniuk a felvett hitelekből.

A vezérigazgatótól megtudtuk, hogy az elkészült anyagot továbbítják az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba, de az elbírálás hat hetet is igénybe vehet.

Konrád Anselm azt is elmondta, hogy a jövőben is az ISG-nél kíván dolgozni, s megpályázza a törzsgyár igazgatói székét.

H. É.

A demonstrációt követően a szervezők a Tölgyfa Galériában sajtótájékoztatót tartottak. Itt Vargha János egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy azért nem vállalta a számára felajánlott környezetvédelmi miniszteri tárcát, mivel úgy ítéli meg, hogy jelenleg hazánkban „sok a politika”, ám kevés a civil kurázsi és az autonóm szerveződés, s ő ez utóbbi területen kíván tevékenykedni.

Antall József interjúja

Ellátási hiba volt, de politikai

Antall József miniszterelnök tegnap lapzártakor interjút adott a Magyar Televíziónak. Ebben Feledy Péter riporter egyebek között a jugoszláviai fegyvereladási ügyről kérdezte. A kormányfő válaszában elismerte, hogy eljárási hiba történt, mivel a géppisztolyok exportálásához szükséges engedélyre csak a nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma politikai államtitkárának egyetértő aláírása került rá, a külügyi államtitkár külföldi tartózkodása, a belügyi saját ilietéktelenségé- nek kinyilvánítása miatt távol maradt a döntéstől.

Antall József ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az államtitkári testület többsége így is megvolt, sőt, utólag kiderült, hogy a két hiányzó tisztviselő szintén egyetértett volna.

A miniszterelnök ugyanakkor utalt arra, hogy a döntéshozatalban résztvevők politikai hibát nem követtek el, mivel Jugoszlávia nem tekinthető válságövezetnek. Ezt Antall József szerint az is bizonyítja, hogy a fegyvereladás óta eltelt öt hónap, és még mindig nincs fegyveres konfliktus. Ennek ellenére sajnálatát fejezte ki a jugoszláv kormányfőnek telefonon keresztül és Katona Tamás külügyi államtitkár közvetítésével is.

A személyi konzekvenciák levonását firtató riporteri kérdésre a miniszterelnök egy hasonlattal válaszolt: nem az alvilágban tanult politizálni, így felfogásától idegen, hogy egy- egy ember vigye el a balhét. Eszerint Antall József feltehetően nem meneszti most érintett munkatársait.

Az interjú egy másik részében Antall József a kárpótlási törvényjavaslattal kapcsolatos vitákról fejtette ki véleményét. Elmondta, hogy a kormány előterjesztésénél jobb javaslattal szerinte senki sem állt elő, és különösen bírálta az SZDSZ képviselői által a Parlamentben kifejtett álláspontot. Ami a kormánypártok közötti konfliktust illeti, Antall József azt a reményét fejezte ki, hogy a Kisgazda- párt józan lesz és megérti, hogy meghirdetett programja lényegét csak a kárpótlási törvény keretei között tudja megvalósítani.

(bpa)

Együttműködés a Weecuval

A vidék bankja a takarék

Az. elmúlt év áprilisában alakult meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség azzal a céllal, hogy a kétmillió tagot számláló takarékszövetkezeti mozgalom minél eredményesebben szolgálja a lakosság érdekeit. A mozgalom az utóbbi tíz évben mennyiségi és minőségi szinten rendkívül sokat fejlődött. Amíg 1980- ban az ország lakosságának betétállományából mindössze 12,8 százalékkal részesedtek. addig napjainkban már több mint 17 százalékkal.

A magyar szövetkezeti mozgalom az 1980-as évek második felében került kapcsolatba a Hitelszövetkezetek Világtanácsa, a Woccu európai irodájával. Az együttműködés kiszélesítésére tett erőfeszítéseknek köszönhető, hogy most a Woccu 11 tagú küldöttsége több mint két hétig tartózkodott Magyarországon.

Három maszek a DunamoatnéI

Próbaüzem zimankóban

Jól haladnak a munkálatok Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat területén lévő Dunamont olasz—magyar vegyes vállalatnál. Mint ismeretes, alig több. mint két év alatt kell befejezni a magyar szemmel nagy értékű, négymil- lfárd dolláros beruházást.

Marsai Károly műszaki igazgató elmondta, hogy a gépészeti szereléseket elvégezték, s már csak az esetlegesen előforduló hibákat kell korrigálniuk. Közben az ütésálló polisztirolt

Sok a politika, kevés a civil kurázsi

Dunapárfi séta

gyártó üzemcsarnokban már megkezdték a komplex hideg- és melegüzemű próbákat. így 2-3 hét alatt az egész rendszert átvizsgálhatják.

A rendkívüli hidegnek egy cseppet sem örülnek az ott dolgozók, hiszen a mínusz 15—20 fokban nagyon kell vigyázni, hogy a vízzel teli csövek nehogy elfagy- janak. Hideg ide vagy oda, a munkások már a próbaüzem ideje alatt is három műszakban dolgoznak. A betanításuk megtörtént, s mint megtudtuk, a dolgozók nyolcvan százalékát a DKV-tól vették át.

A műszaki igazeató elmondta, az ütésálló polisztirolt gyártó üzemben február 11-én lesz a hatósági szemle, s a tervek szerint március első napjaiban már a polisztirolgyártás fs megkezdődik. Az ütemtervnek megfelelően a habosított polisztirolt — mely jó hőszigetelő — készítő üzemcsarnokban pedig egy hónap múlva indul a próbaüzem.

II. É.

Vargha János, a Duna Kör vezető aktivistája és Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár-helyettes szólt. Mindkét szónok a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta, s rámutatott, hogy környezetünk jelenlegi állapota sok kívánnivalót hagy maga után. Az utóbbi időszakban az ígéretek ellenére sem tettek semmiféle konkrét intézkedést a bős—nagymarosi erőmű építésének leállítása érdekében.

Dean Mahon, a Woccu európai irodájának igazgatója egyebek között elmondta, hogy a takarék- szövetkezetek által hitelbe adott pénzből gazdasági, vállalkozási előnyt élveznek az adott terület iparosai, kereskedői éppúgy, mint a lakosság legszélesebb rétegei, köztük a kispénzűéit, a nyugdíjasok, vagy éppenséggel a diákok. Pest megyében tizenhét, takarékszövetkezet működik, köztük olyan ismertek és sikeresek, mint például az alsónémedi, a tápió- szentmártoni, a biatorbá- gyi, a nagykátai. az érdi, a Nagymaros Vidéke vagy az Örkényi és'a túrái.

(gyécsi)

II. Erzsébet királynő és családja vasárnap a Buckingham palota sajtószolgálata útján mérges közleményben utasította vissza a The Sunday Times című lap példátlan támadását.

Az újság vezércikkben állította, hogy az uralkodócsalád egyes tagjai a felső osztályokra jellemző dekadens stílusban golfoznak, mulatnak, délszaki üdülőhelyeken pihengetnek, házasságot törnek és vadásznak, miközben a brit katonák odalenn, Szaúd-Arábiá- ban vásárra viszik a bőrüket a korona becsületéért. A vezércikk csak a királynő bizonyítványát találta jelesnek, és ajánlotta, hogy II. Erzsébet szóljon rá rokonaira.

Az uralkodócsaládnak nem szokása sajtóvéleményekre reagálni, háborús magaviseletének kényes témájában azonban nem hagyhatta válasz nélkül a támadást. A vasárnapi sajtóközlemény természetesen nem alacsonyodik odáig, hogy cáfolja a vádakat, csupán felsorolja, hogy a királyi családtagok — köztük a megvádoltak is — hány katonai egységet látogattak meg, milyen gyűjtőakciókat támogattak a katonák családtagjainak megsegítésére, és milyen szolidaritást tanúsítottak a harcoló csapatokkal.

A Duna élővilágának védelme és a bősi erőmű megépítése, valamint az atomenergia energetikai célú felhasználása, valamint az eddigi környezetvédelmi politika ellen szervezett tiltakozó demonstrációt szombaton a Duna Kör.

A délelőtt 10 órakor kezdődött megmozduláson mintegy 250 ember jelent meg a Batthyány téren, ahol az egybegyűltekhez

Ára: 8,6© ísrsná