Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-09 / 34. szám
jBarlangban a tengerek világa Ahol a kék cápák nem támadnak Budapest Állat- és Nö- vényKertje az elmúlt év decemberévien ritka látványossággá» gyarapodott. A tengerek és óceánok élővilágát évtizedeken át szívós kitartással és szorgalommal kutató Hollósy János helyezette el gyűjteményének legféltettebb darabjait az egykori barlangmozlban. A hetvenéves, ómagát örök optimistának valló, s több mint három évtizeden át az NSZK-ban élt nyugdíjas testnevelő tanár, két éve tért vissza szülőhazájába, s az Albertirsához közel fekvő Mikebudán telepedett le. Csodabogárnak tartják, pedig csak emberbarát címmel, lapunk múlt év július 16. számában beszámoltunk életútjáról, s anról, hogy hónapokon át tucatnyi kamion hozta Bajorországból Albertirsára, a helyi Szabadság Tsz kiürített egykori gazdasági épületébe, az Európában páratlan értékű magángyűjteményt. Hollósy János, érthető büszkeséggel szólt arról, hogy gyakorta dolgozhatott együtt a híres óceánkutatóval Jacques Cousteau-val. Korát meghazudtoló fiatalos hévvel fogott hozzá az általa vásárolt tanyán, dédelgetett álma megvalósításához, egy minden korosztály számára felüdülést, kikapcsolódást nyújtó szabadidőközpont, valamint geodétákat és biológusokat foglalkoztató tudományos intézmény felépítéséhez. A helybeliek, de a hozzá közel álló ismerősök, barátok is, egy újkori Paganellnek, különcködő csodabogárnak tartották és tartják a mai napig. Az elmúlt év tavaszán eltervezett munkálatokból, mint kiderült, számos eddig még nem valósult meg. Ezek közé sorolta a fürdőmedencét, s a farm közepére tervezett központi épület alapjainak lerakását. Közel egy év alatt több mint 9 millió forintot költött építőanyagokra, szerszámokra, s 140 munkást foglalkoztatott. Tetszetős, jól felszerelt, fűthető faházát, amelyet még Mikebudára költözésekor építtetett, odaadta egy ötgyermekes családnak, aki'k ezért cserébe vállalják a farm felügyeletét, s a ház körüli fizikai munkát. Ébernek és szemfülesnek kell lennie, mert gyakoriak a farm körül a hívatlan vendégek, a tolvajok. Nem véletlenül fogja körbe birtokát 3 és fél kilométernyi drótkerítés. Még most is sokat utazik a németországi Neu Ulm és Mikebuda között. Legutóbb újabb száLAz alga- és növényevő tengeri pók lítmánnyal érkezett. Értékes bútorokat hozott, valamint a mélytengeri gyűjtemény még kintlevő darabjait. Már nagyon várja a tavaszt, hogy ismét lendületet kapjanak a megoldásra váró munkák, s befejeződjön a facsemeték ültetése, amelyeket a birtok köré telepít. Az állatkert már említett egykori barlangmozija az utóbbi években nagy ráfizetéssel működött. Dr. Szijj József, főigazgató elmondta, hogy amikor Hollósy János felkereste és előadta elképzeléseit gyűjteménye egy részének ottani elhelyezésére, munkatársaival együtt igent mondtak és igyekeztek olyan területet biztosítani, ahol a nagyközönség számára valóban életközeibe kerülhetnek a tengerek és óceánok olyan lakói, mint például az ámbrás cetek, a fehér és kék cápák, muré- nák és ráják, vagy éppenséggel a cápák számára végzetes sérüléseket okozó tüskés halak. Az elmúlt év novemberében kezdődtek meg az előkészületek a gyűjtemény fogadására, s három hét alatt sikerült valóban ideális környezetet kialakítani. December 14-től, napjainkig több, mint négyezer felnőtt, s közel háromezer-ötszáz gyermek tekintette meg a kiállítást. A gyűjtemény féltett darabjai közé számítanak a kagylók, csigák és korallok. Akadnak itt gyöngykagylók is, amelyekben a tengerben a gyöngyök képződnek, de most csak utánzatok láthatók bennük. Félelmetes látványt nyújtanak a cápák és cetek álkapcsai, s utóbbiak gerinc- és csigolyarészei. Az itt felügyelő alkalmazottak ugyan szigorúan őrködnek, hogy ne simogassák, tapogassák a látogatók a preparált állatokat, de a kifeszített cápabőrt azért bárki Még preparált állapotban is félelmetes látványt nyújt a kék cápa kúrián Ez a tengeri tüskéshal a legádázabb ellensége a cápának, hiszen amint lenyelik őket, a kistestű halak tüstént kimutatják szúrós fegyvereiket, amelyek végzetesek (Erdős! Agnes felvételei) megérintheti, s bizony érdes lesz tőle a tenyere. Hollósy úr teirvei között szerepel a gyűjtemény Al- bertirsán levő darabjainak a budai Várban, Becsben, vagy a Nemzeti Múzeumban való bemutatása. Elhatározta, hogy a tulajdonában levő 42 órányi filmet, amelyet egyebek között Grönlandon, Izlandon, meg a Zöld-foki-szigeteken készített, vetítésre felajánlja a televíziónak. És ha ideje engedi, még az idén ismét hajóra száll, s portugál barátainak társaságában, valószínűleg részt vesz egy újabb óceánjáráson. Eddig 94 expedíciót tud maga mögött, s említette, hogy szeretné, ha százat jegyezne majd fel róla a fáma. Megteheti, hiszen még csak hetvenéves. Győcsi László Közös hétvége Gyertek játszani! A Drámapedagóigusok Pest Megyei Szövetsége és a Pest Megyei Művelődési Központ közös hétvégi játékokra hív minden olyan gyermekközösséget, amely tanórán, szakkörben vagy az iskolában bármilyen dramatikai eszköz felhasználásával tanul, játszik vagy produkciót hoz Létre. Április közepétől négy hétvégére Pest megye» különösen szép helyeire — a tervek szerint Szentendrére, Veresegyházra, Zsám- békra és Dömsödre — hívnak alkalmanként 6-7 csoportot, amelyek bemutathatják egymásnak és az érdeklődőknek produkciójukat. Bármilyen műfajban — színjáték, báb, hagyományőrzés, drámajáték — várják a jelentkezőket. A gyerekeknek játék-, sport- és szórakoztató programokat szerveznek, a felnőtteknek pedig szakembeEm lékka ng i ’ersetiy Mozart-év A szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanárai Mozart tiszteletére emlékhangversenyt rendeznek február 10-én, vasárnap este öt órai kezdettel. A műsoron szerepel többek között: Haydn, Bach, Debussy, Salavarde és természetesen Mozart néhány műve. A koncert — melyet az iskola hangversenytermében tartanak — diákoknak bérlettel látogatható, felnőttek be lépő j egyet a helyszínen vásárolhatnak ötven forintos áron. A zeneiskola pedagógusai minden érdeklődőt várnak. rek bevonásával szakmai tapasztalatcseréié, egymás munkájának értékelésére biztosítanak lehetőséget. A jelentkezőktől körülbelül egyoldalas pályázati anyagot várnak, amely tartalmazza a produkció leírását, s jelzi a csoport létszámát és a szerepléshez szükséges technikai feltételeket. A Drámapedagógusok Pest Megyei Szövetsége — anyagi lehetőségei szerint — támogatja a csoportok utazását, vagy szál-» lásköltségeit átvállalja. A legérdekesebb bemutatót tartó csoportokat június elején Fótra hívják, ahová más megyéből, esetleg a határon túlról is várnak csoportokat. Jelentkezni lehet március 10—i:g az alábbi címen: Pest Megyei Művelődési Központ, 2000 Szentendre. Engels u. 7. Na<gy András Lászlónál. Padlóra kerül a konkurencia? Műsormizéria Régi szokás, hogy a napi- és hetilapok közük a rádió- és tévéműsort. Nem olyan terjedelemben és részletességgel, mint a hivatásos műsorújságok, de ahhoz elegendően, hogy az olvasók -tájékozódjanak a napi műsorokról. Most az a hír kapott lábra, hogy a jövőben ez a lehetőség megszűnik, mert a műsorközlés monopóliummá válik, és csak egyetlen országos napilapban jelenhetnek meg a műsortájákozta- tók. Kicsit utánaérdeklődtünk, mi igaz ebből a csúnyán diszkriminatív tervből, mely ha megvalósul, súlyosan hátrányos helyzetbe hozna minden magyar lapot, kivéve azt az egyet. Ahogy a jereváni rádióról szóló viccekben szokták mondani: a hír igaz, de... Igaz, hogy a műsorközléseket ezek után majd meg kell vásárolniuk a lapoknak, különböző áron, a közlés mélységétől, terjedelmétől függően. Igaz, hogy ezt a vásárlást a Magyar Nemzet R't.-nél kell eszközölni. De a lehetőség valamennyi lap számára fennáll. Igaz, hogy az rt. és a rádió meg a televízió köt majd erről szerződést. De ez a szerződés még nincsen készen. És hogy pontosan mit fog tartalmazni, azt egyelőre nem lehet tudni. Igaz, hogy ez a szisztéma anyagi gon dóikat okozhat a napi- és hetilapoknál, de a leginkább érintettek a Rádió- és Televízió Űjság konkurens lapjai, például a TVR Hét vagy a Tele- hold lesznek. Hát egyelőre ennyi, (—cs) C ARMISTER Volt egy dobásod A hölgy már két órája szemmel tartotta a férfit. Szerinte legalább százezer márkát markolt fel a ruletten. Megfigyelte, hogy olykor a bárhoz ment, mintha inna valamit, de talán, hogy el ne foglalják a helyét, vissza is ment, mielőtt kiszolgálták volna. Mindig ugyanott lépett a pulthoz, és Irene erre alapozta a tervét. A bárpulthoz telepedett, arra a bizonyos pontra, és vörös Martinit rendelt. Amikor a játékos megjelent, poharát óvatosan a közelébe tolta. Ez a férfi első kézmozdulatától azonnal felborult. — Bocsánat! Nagy bajt okoztam? — fordult hozzá ijedten a férfi. — Öh, szóra sem érdemes. — A ruhája is kapott? — Néhány cseppet. — Nagyon sajnálom. Ha esetleg meleg vízzel. .. — Ugyan. A blúz szerencsére a Martini színére emlékeztet — Irene nevetett, és a férfi is jókedvre derült. Közben végigmérte, és úgy tartotta, hogy szemrevaló, és jó ízléssel öltözik. — Meghívhatom valamire a Martini helyett? — Semmiség, mister .. . — Öh, ezer bocsánat, még be sem mutatkoztam. Becker a nevem. — Én Irene Koch vagyok. — Milyen szép név! Áz én keresztnevem borzalmas: Gustav. Haragszom is a szüléimre. A barátaim ennélfogva Robertnek hívnak. Végül is mit inna, Koch asz- szony? Remélem, egyedül van. — Magányosan, mint az esti szél. — Milyen költői hasonlat. Nos, mit iszik? — Egy Bitter Lemont vodkával. — Két Bitteirt. Nekem sok, a hölgynek kevés vodkával, — Egészségünkre, Irene. Ugye szólíthatom a keresztnevén. Nem húzza az időt, gondolta a nő elégedetten. — Hót ha így jobban tetszik... Szerencséje volt ma este, Robert? A férfi elégedetten bólintott. — Jött valami a házhoz. Százezer neki csak „valami”! Ügy látszik, gazdagabb, mint gondolni lehetne a külsejéből: jó ötvenes, aki fakereskedő és posztóügynök egyaránt lehet. Becker vacsorázni hívta. Közben kiderült, hogy divatárugyára és saját butiklánca van. — Nézze — mondta a férfi a fehér asztalnál —, tudok uralkodni magamon, ha a kaszinóba megyek. — Itt azonban nem tudsz — gondolta a nő, amikor simogatni kezdte a kezét. — Irene, értse meg, én nem csak a kisujját akarom. Baj, hogy ilyen őszintén a lényegire térek? — Szóval, hogy is mondjam... — Semmi szóval. Itt-és most! — Túl gyors ez a tempó nekem, Robert. — Mi az, hogy gyors? Az élet gyors. Ismerek egy helyet itt a közelben, ott iszunk még egyet... A szálloda- portás se lát, se hall, ha kap egy százast. A hölgy még egy kicsit kérette magát. De aztán kétségtelen, hogy Irene is próbára tette a lovagot. Aki, mielőtt kifáradva elaludt volna, anyukámnak szólította. Irene számára azonban a feladat ekkor következett: mindenképpen ébren kellett maradnia. Ügy tett, mintha aludna, aztán, talán egy negyed óra múlva úgy vélte, felkelhet. A zakó, belső szebőben a százezerrel, a szék karfáján volt, este ő is ide tette a ruháját. Így tehát csupán két mozdulat kellett: az egyik a belső zsebhez, a másik a saját ruhájához. Aztán kiosont a szobából és kilépett a folyosóra. Ismerte ezt a szállodát is, tudta, hol a hátsó kijárat. Ez volt az ötödik dobása. Néhány hét alatt öt magányos urat kopasztott meg. Nem rossz, dicsérte meg magát. A hatodikhoz azonban új ruha kell. Betért tehát a leggazdagabbnak tűnő butikba, és a selyemblúzok közt turkált. Meg is találta, amit keresett. Az egyik címkéjén ez állt: BERO. Vagyis Becker Robert. — Ezt kérem — mondta az eladónak. Az rápillantott a címkére, majd a vendégre nézett, de Irene mindebből semmit sem látott. — Egy pillanat, csak leveszem az árcédulát — mondta, és egy fülkére mutatott. — Bent van az olló. Amint visszajött, kedvesen diskurálni kezdett a vevővel. Aztán egy szürke ruhás úr lépett az üzletbe. — Koch asszony? — Nem is várt a válaszra, hanem felmutatta az igazolványát és így szólt: — Kérem, jöjjön velem! — Mit képzel?! — Csak semmi feltűnés, hölgyem. Néhány óra múlva megjelent Becker. — Irene! Mennyire örülök, hogy megint látlak. A hölgy szóra sem méltatta. — Csak hogy tudd, ez is egy szerencsejáték volt, és nyertem. A női hiúságodra tettem, és bejött. Tudtam, hogy érdekelni fog a kollekcióm, csak abban nem voltam biztos, hogy melyik butikomat választod. így aztán valamennyit értesítettem. — Valamennyit? — szólt a hölgy elképedve. — Minden butikot? — Nem — mosolygott cinikusan Becker. — Csak azokat, ahol játékkaszinó is van ...
