Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

Litván népszavazás Ellenszélben A litván parlament szer­dán jóváhagyta a Litvánia státusáról február 9-én tar­tandó népszavazáson meg­válaszolandó kérdés szö­vegét. A hivatalosan köz­véleménykutatásként meg­hirdetett szavazáson a vá­lasztóknak válaszolniuk kell a kérdésre: „Akarja-e, hagy Litvánia független de­mokratikus állammá vál­jon?”. A népszavazás ellenzői szerdán este a szovjet tele­vízióban a szavazás boj­kottjára szólítottak fel. A TASZSZ ugyanakkor is­mertette 19 különböző szer­vezet, köztük a katolikus egyház felhívását, amely a népszavazáson való részvé­telre buzdított. Külföldi események egy mondatban Észak-Korea azt kérte tegnap Japántól, hogy segít­sen Phenjan és Washington közötti közvetlen tárgya­lások létrejöttében. A A francia kormány megelége­déssel fogadta, hogy a balti köztársaságokból megkez­dődött a külön odavezényelt szovjet alakulatok kivo­nása, közölte Daniel Bernard külügyi szóvivő. A Amennyiben a háború április közepénél tovább húzó­dik, az amerikai gazdasági visszaesés nagymértékű és hosszú lesz — jelentette ki az Amerikai Szövetségi Jegy­bank, a FED elnöke. A George Bush amerikai elnök szer­dán Washingtonban fogadta Antonisz Szamarasz görög külügyminisztert, aki az Egyesült Államoktól támoga­tást kért, ennek jegyében Patriot rakétákat is, a gö­rög védelmi szükségletek kielégítéséhez. A Mihail Gor­bacsov szovjet elnök nem ellenőrzi többé teljes egé­szében a kormányt, s lényegében megosztja a hatal­mat a hadsereggel — állítja magas beosztású szovjet tisztviselőikkel készített interjúk alapján az AP ame­rikai hírügynökség. A Jeszenszky Géza külügyminisz­ter tegnap befejezte háromnapos svédországi látogatá­sát. Ä Kaifu Tosiki miniszterelnök csütörtöki parla* menti beszéde közben három cipő röpült a szónoki emelvény felé — nem a politikusok renitenskedtek. hanem két néző, aki a látogatóknak fenntartott ga­lériáról hajította a miniszterelnök felé sportcipőjét, „ne legyen háború!” kiáltás kíséretében. Az OTB részletes tájékoztatója Mennyi lesz a nyugdíj? Nyugdíjas olvasóink közül többen levélben, telefonon pana­szolták, nem értik igazán a nyugdíjak emeléséiről szóló jog­szabályt, nem tudj ált, mennyivel emelkedik a járandóságuk. Reméljük, a következő tájékoztatóból minden kérdésükre vá­laszt kapnak. Irán csak cáfol Menekülnek vagy támadnak? Az iráni külügyminiszté­rium cáfolta azokat a je­lentéseket, hogy Teherán engedélyezte volna az Iránban leszállt iraki re­pülőgépek felszállását. Egyes értesülések szerint mintegy 200 iraki katonai és polgári repülőgép „me- nekült” Iránba. Bagdad ál­lítólag így akarja épségben megóvni ezeket a gépeket. Teherán már az első iraki gépek érkezésekor bejelen­tette, hogy a háború befe­jezéséig lefoglalja a terü­letén landoló külföldi re­pülőgépeket. Az iráni bejelentés elle­nére tartják magukat azok a hírek, hogy titkos meg­állapodást kötött Teherán és Bagdad. A Londonban megjelenő katonai szaklap, a Jane’s Defence Weekly legutóbbi számában több forrásra is hivatkozva ar­ról irt, hogy a szóban for­gó gépek rendszeresen köz­lekednek a két ország kö­zött. Vissza a palackba a szellemet Ülésezik ez SIKP KB Válságos helyzetben ült össze csütörtökön Moszk­vában a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Köz­ponti Bizottsága. Nem egé­szen egy évvel azután, hogy a szovjet alkotmány­ból törölték a párt minde- nekfelettiségét jelentő cik­kelyt az SZKP szerepéről, a KB-nak egy szétesett, működésképtelen gazdaság talpra állításával és egy sok irányba széthúzó szö­vetségi állam egybetartásá- val összefüggő kérdéseket kell áttekintenie. Az SZKP, amelynek köz­ponti szerveiben, de min­denekelőtt tagszervezetei­ben, a köztársasági pár­tokban a konzervatív erőik túlsúlyba kerülése világos­sá vált, igyekszik minden eszközt megragadni be­folyása megtartására. Akár diktatórikus eszközökkel is szeretné visszagyömöszöl­ni a palackba azt a szelle­met, amelyet a „Minden hatalmat a szovjeteknek!" jelszó újraélesztése szaba­dított ki. Mihail Gorbacsov állam­Szovjetszkaja Rosszíja Konzervatív szocso Szélsőségesen Amerika- ellenes, helyenként anti­szemita felhangoktól sem mentes kommentárban ítélte el csütörtökön a Szovjetszkaja Rosszija cí­mű újság az Irak elleni katonai akciót. A konzer­vatív erők szócsövének számító lap egyúttal nyíl­tan támadta Moszkvának az öbölválságban elfoglalt álláspontját is. tő továbbra is betölti az SZKP főtitkári tisztét is, az utóbbi poszt feladását sürgető követeléseket ha­tározottan visszautasítja. A kiépülő elnöki hatalmi rendszerben mindinkább konzultációs fórummá vál­tozott a központi bizottság, olyan döntések felé tereli a főtitlcár-államfőt, amely ismét háttérbe szorítja a demokráciát, s .nagyobb te­ret ad az egy központból érkező direktíváknak. Magyar résztvevőkkel „Imareggeli" Csütörtökön rendezték meg az amerikai törvény- hozásban a hagyományos „imareggelit”, amely al­kalmat ad kötetlen talál­kozókra a törvényhozás, a kormányzat tagjai és a vi­lág 140 országából érkezett vendégek között. ~ A rendezvény idei meg­hívottjai között volt Göncz Árpád köztársasági elnök, valamint Surján László népjóléti miniszter és Né­meth Miklós országgyűlési képviselő. Örményország Földtörvény A felszámolásra kerülő veszteséges kolhozok és szovhozok földterületeinek magántulajdonba adásáról döntött csütörtökön az ör­mény parlament. A tör­vény értelmében a leendő tulajdonosokat bizonyos határig ingyen juttatják földterülethez, míg a föld egy részét a falujukat ko­rábban elhagyók, illetve a földterülethez közeli gyá­rak munkásai között oszt­ják szét. A nyereséges termelő- szövetkezetekhez nem nyúlnak, de azok számára, akik ki akarnak lépni a közösből, a törvény a be­vitt javak teljes mértékű ellentételezését írja elő. A nyugdíjak emeléséről szóló országgyűlési döntést követően — a döntésnek megfelelő jogi rendezés el­fogadása előtt —, számos újságcikk foglalkozott az emelés kérdésével. Érte­lemszerűen a nyugdíjasok tájékoztatása így nem le­hetett mindenre kiterjedő. Az egységes, mindenre ki­terjedő tájékoztatás érde­kében az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazga­tóság részletesen ismerteti a végrehajtásról szóló kor­mányrendeletben foglalta­kat, ezt megelőzően azon­ban szükségesnek tartja felhívni a figyelmet a kö­vetkezőkre: A jelenlegi emelési rend­szer minőségileg tér el az eddigi hasonló jellegű in­tézkedésektől, mivel a ko­rábbi években döntően a szociális szempontok ér­vényesültek. Szociális szem­pontok a jelenlegi rend­szerben is érvényre jutnak — például meghatározott az emelés legkisebb össze­ge —, emellett azonban ki­emelt jelentőségű a nyug­díjazáskor elismert szolgá­lati idő és megállapítás idő­pontja. E két szempont együttesen határozza meg az emelés összegét. A döntésnek megfelelően nem emelkednek a havi 26 000 forintot elérő nyug­ellátások, függetlenül attól, hogy a megállapítás mikor történt; továbbá az 1990. december 31-ét követő idő­ponttól megállapított (meg­állapításra kerülő) ellátá­sok, és nem emelkedik e kormányrendelet alapján a baleseti járadék sem. 1. A kormányrendelet végrehajtásának első lépé­seként a nyugdíjfolyósító szervek azt határozzák meg, hogy mikortól állapí­tották meg az öregségi, rok­kantsági vagy baleseti rok­kantsági nyugdíjat. A meg­állapítás időpontjától füg­gően — 8 százalékkal emelke­dik az 1986. január 1-je és 1990. december 31-e közöt­ti időponttól megállapított ellátás, — 9 százalékkal emelke­dik az 1976. január 1-je és 1985. december 31-e közötti időponttól megállapított el­látás, és — 11 százalékkal emel­kedik az 1976. január 1-je előtti időponttól megállapí­tott ellátás. Az öregségi nyugdíjat az előbbi mértéken felül nö­velni kel] — 13 százalékkal, ha az elismert szolgálati idő 10- 19 év, — 14 százalékkal, ha az elismert szogálati idő 20- 29 év, — 16 százalékkal, ha az elismert szolgálati idő 30- 39 év, és — 18 százalékkal, ha az elismert szolgálati idő 40 év, vagy ezt meghaladó. A megállapítás időpont­jától és az elismert szolgá­lati időtől függő százalék együttes összegének megfe­lelő összeggel emelkedik az öregségi nyugdíj. 2. A rokkantsági, balese­ti rokkantsági nyugdíj eme­lése annyiban tér el, hogy a megállapítás időpontjától függő százalékos mértékű emelés további — 14 százalékkal emel­kedik, ha az ellátás III. csoportos rokkantságon alapul, és — 18 százalékkal emel­kedik, ha az ellátás I—II. csoportos rokkantságon alapul. Ha a megállapítás idő­pontja és a rokkantsági cso­port szerinti emelés helyett a megállapítás időpontja és a szolgálati időn alapuló emelés kedvezőbb, a rok­kantsági, baleseti rokkant­sági nyugdíjat ennek meg­felelően emelik. Ezt hiva­talból a nyugdíjfolyósító szervek vizsgálják, tehát a nyugdíjasnak nem kell kü­lön kérnie az előnyösebb emelés megállapítását. 3. Az emelés összege nem lehet kevesebb havi 1000 forintnál és nem haladhat­ja meg a havi 3000 forintot. A nyugdíj azonban az eme­léssel együtt sem haladhat­ja meg a havi 26 000 forin«- tot. 4. A hozzátartozói nyugr ellátások (özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj és árvaellá­tás) 1991. január 1-jétól 21 százalékkal, de legalább ha­vi 900 forinttal emelkednek, amennyiben a megállapítás 1991. január 1-jét megelőző időponttól történt. Az együtt folyósított öz­vegyi és saját jogú nyug­díjat 1991-től havi 7610 fo­rintban lehet folyósítani. Az özvegyi és saját jogú egye­sített nyugdíjban részesü­lőnél a folyósító szervek azonban azt is vizsgálják, hogy önmagában az özve­gyi vagy a saját jogú nyug­díj összege nem haladja-e meg a havi 7610 forintot, hogy így kedvezőbb összeg kerüljön folyósításra. NODE, MINISZTER ÚR! Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási mi­niszter tegnap a Magyar Távirati Irodán keresztül közleményt hozott nyilvánosságra. Ha valaki esetleg nem emlékezne, arról a néprajzkutatóból lett államfér­firól van szó, aki szelídsége ellenére is rövid idő alatt két’ államtitkárt fogyasztott el, kishíján kötelezővé tette a hitoktatást, sokak szerint úgy emelte meg az egyetemisták ösztöndíját, hogy az összeg közben csök­kent, olyan kabinetfőnököt választott magánaü, aki­nek mindeddig csak a középiskolán sikerült túljutnia, bár most egyetemi tanárokat irányít. Andrásfalvy miniszter úr azt tette közzé, hogy a kö­zelmúltban ugyan beszélgetett az MTI munkatársával, kétségtelenül el is árult nefci ezt meg azt, de nem nyilatkozott. Azaz, nem gondolta, hogy amit mond, azt a hírlapíró megírja. Node, miniszter úr! Mi, egyszerű mezei újságírók, azt hittük, hogy egy kormánytag ideje drága, nincs ideje csak úgy, össze-vissza velünk fecserészmi. S mert mi is dolgozunk, mi is valahogy így vagyunk. Ügy hogy más­kor ne is tessék velünk munkaidőben csak úgy Tart pour Part csevegni, — csulák — A hazai tőzsdei élet ta­valyi indulásával párhuza­mosan a magánszemélyek és közületek részvény- jegyzése és az értékpapírok forgalmazása is megkezdő­dött. Még kialakulatlan a magyar tőzsdeélet, de talán éppen emiatt máris számos veszély leselkedik a részvé­nyesekre. Ennek elkerülé­sére döntött úgy néhány külföldi tapasztalatokkal is rendelkező hazai tőzsdei szakember a Közgazdasági Egyetemen, hogy idén ja­nuárban megalakítják a Részvényesek Érdekvédel­mi Szövetségét. A terv ed­dig még nem valósult meg, de az egyik fő szervező, dr. Tatár Tamás közgazdász szerint a védszövetséget márciusban létrehozzák. A halasztás oka, mint mon­dotta, várakozásukkal el­lentétben eddig túl kevés részvényes jelezte csatlako­zási szándékát. Márciusig főleg új cégek jelentkezé­sére számítanak, termé­szetesen magánszemélye­ket is fölvesznek soraikba. Hogy miktől kell óvni a részvényeseket? Tatár Ta­más szerint a veszélyek egyrészt abból adódnak, az értékpapírokról jelenleg érvényben lévő jogszabá­lyok csak elméletileg nyúj­tanak garanciát arra, hogy a részvényeseket különböző manipulációkkal anyagilag Részvényesek Érdekvédelmi Szövetsége Lépre csalják a dilettáns tőzsdézőket ne károsítsák meg, mivel a belső szabályozók hiányoz­nak. Jócskán akadnak kis­kapuk az értékpapírtörvé­nyen és a jogszabályokon is. Éppen ezért elengedhe­tetlenül szükséges és sür­gős a mostani értékpapír- törvény módosítása. Hiány­zik továbbá az intézményi háttér, amely garantálná a részvényesek védelmét. — Végül is, kik veszé­lyeztetik a részvényesek hasznát? — Az egyik bukási lehe­tőség a brókerekből, a bró­kercégekből adódhat. Pél­dául ha ők mulasztanak, a részvényes eleve veszít. Károsodhatnak a kulturált tőzsdei magatartás hiánya miatt is. Az értékpapírcsere technikai lebonyolítási hi­bái már eddig is több ízben sértették a hazai befektetők érdekeit. A tőzsdetitkárság és az értékpapír-felügyelet gyámolításra kevés. — Ahogy látom, az igazi gond az, hogy a kibocsátási árfolyam nem a valódi ár­viszonyokat tükrözi, leg­többször irreálisan magas, és a bankok összefonódása ezt nemhogy ellensúlyozná, hanem egyenesen pártolja. — ön mondta! Bármilyen furcsa, nem az öbölválság miatt alakult ki ez a hely­zet, sokkal inkább a dilet­táns nyerészkedési vágy miatt. Például az értékpa­pírtörvény szerint a kibo­csátónak előzetes adatokat kellene megjelentetnie. Ezt a követelményt a kibocsá­tók nemegyszer már eddig is durván megsértették, vagyis elmulasztották az előzetes adatközlést, amely alapján a részvényes fele­lősséggel dönthetne. — Ma három jegyzett cég szerepel az értékpapírtőzs­dén, a Konzum, a Sztráda és az IBUSZ. A forgalma­zottak mindössze öten van­nak: a Skála, a Fotex, a Martfűi Sörgyár, a Müszi és a Duna-Holding. Ilyen szűk tőzsdei piac mellett miféle lehetőségei lehetnek náluk kisebb Pest megyei cégeknek és magánszemé­lyeknek? — Azok, akik szeretnének tőzsdézni, részvényeket ad- ni-venni, értékpapírokkal foglalkozni, de nem tudják, ehhez mekkora indulótőké­re van szükségük, infor­mációk híján nyilván bi­zonytalanok, belevágja­nak-e vagy sem. Talán a telefonkereskedelem ígér­kezik járható útnak a Pest megyeiek számára? Majd meglátjuk. Mindenesetre annak, akinek napi megél­hetési gondjai vannak, nyil­ván nem a tőzsde lesz a leg­fontosabb, elvégre az ár­folyamok változását rend­szeresen figyelemmel kel­lene ahhoz kísérni, hogy va­laki nyerjen, és ne veszít­sen. Erre a bérből élők, az idejüket a munkahelyükön töltők aligha képesek. Aki mégis úgy dönt, hogy meg­próbálkozik, az a saját húsz-harminc-negyvenezer forintját kockáztatva, cél­szerű, ha először nem a bró­kercégeknél (közvetítöcé- geknél) jelentkezik, mert ott eddigi tapasztalataink szerint túl kevés gyakorlati felvilágosítást kaptak. Ha az értékpapír-forgalmazási szabályokkal tisztában akarnak lenni, ha el akar­ják kerülni, hogy ne mes­terségesen fölfújt részvé­nyeket vásároljanak, ha nem tudják, mit érdemes a tőzsdén venni, vagy ha az értékpapír-befektetéseknél visszaéléseket tapasztalnak és ezért eljárást akarnak kezdeményezni, akkor jobb, ha az alakuló érdekvédelmi szövetségünk képviselőinél (nálam, dr. Tatár Tamás­nál a 180-7420-as telefon­számon vagy a Közgazdasá­gi Egyetemen dolgozó mun­katársamnál, dr. Vcnczel Sándornál az 155-5587-es számon) jelentkeznek.. Mi a versenysemlegesség és az esélyegyenlőség kialakítá­sán fáradozunk, és nem szándékozunk eltűrni, hogy bárki vagy bármi anyagilag megkárosítsa az amúgy is gyenge lábon álló részvé­nyeseket. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom