Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

ÉLET, ERŐ, SZEGÉNYSÉG • MARHÁK ÉS GAZDÁK A PARLAMENT ELŐTT • A Ml MUNKÁNK TÚRÓ 1991. FEBRUAR 1., PÉNTEK - XXXV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ezrek vettek részt teg­nap a tejtermelők Parla­ment előtti demonstráció­ján. A mezőgazdasági nagy­üzemek és az állami gaz­daságok képviselői mel­lett szépszámú kistermelő Ls a fővárosba érkezett. A tegnapi demonstráció­ra, amely bővelkedett lát­ványos jelenetekben is. Egykori tehénpásztor kor­hű ruházatában, nyakában az elemózsiástarisznyával és a nála lévő tehén szarvá­ból kiképzett tülökkel jár­ta a sokadalmat és fújta rendületlenül a szaruszer­számot. Voltak szép szám­mal olyan hangadók is, akik istenigazából feltan­kolva a saját termésű bor­ból, vagy az útközben el­fogyasztott itókáktól kíván­ták önmaguknak és a kü- réjiik verbuválódóknak jó hangulatot teremteni. Ahogy közeledett a de­monstráció hivatalos meg­kezdésének az ideje, egyre sokasodtak a különböző fel- irajú transzparensek is. Egyiken míves betűkkel az állt, hogy: Vágóhídra sem kellünk. Egy fázósan to- por.gó asszony „A mi mun­kánk túró!” feliratú táb­lát forgatta. Akadtak olyan csoportok, akik egymás hangját túlszárnyalva kia­bálták, hogy: Le a kor­mánnyal, ez a kabinet so­hasem volt parasztpárti! Még meg sem kezdődött a hivatalos tüntetés, amikor a bevásárlószatyrokkal és kosarakkal érkezők, zö­mükben kispénzű nyugdí­jasok, elkeseredve- kérdez­gették egymástól: Hát lesz itt egyáltalán tejosztás? Itt csak ordítoznak, velünk senki sem törődik!? Aztán kisvártatva fel­tűnt az első, élő állatokkal megrakott jármű, amely az érdi Benta Völgye Tsí­ből érkezett. Németh Ist­ván főágazatvezető elmond­ta, hogy a közel 500 dara­bot kitevő tehenészetükben elkerülhetetlennek látszik 160 szarvasmarha kivágá­sa. De vágóhídra se tudják küldeni az állatokat, mert nem veszi át tőlük a hús­ipar. Pest megyéből 35 mező- gazdasági nagyüzem és húsz kistermelő vett részt a de monstr.áción. Az érdiek városukban a Calvin téren, valamint Százhalombattán, az ABC előtt osztották a zacskós tejet, amit egyéb­ként a tejipartól vettek meg erre az alkalomra! Csak ez a tsz áldozott leg­alább 20 ezer forintot erre (Folytatás a 3. oldalon.) Jtrm SZÉP DOLOG, Mit hoz nekünk az öbölháború? Bár a világ békeszerető emberei azt szeretnék, az öldöklésnek minél előbb végeszakadjon, képmutalás lenne, ha nem beszélnénk arról, hogy a háború a ha­diiparhoz kapcsolódó ága­zatokban rövidebb vagy hosszabb ideig tartó gazda­sági fellendülést hoz. Mivel Magyarország is elkötelezte magát a szövetségesek ol­dalán, jogos a kérdés, mi mennyire tudjuk kivenni részünket a ha­diüzletből? Ma már az sem titok, hogy Pest megyében is mű­ködnek olyan cégek, ame­lyek tevékenységükkel va­lamilyen módon a hadiipar­hoz is kapcsolódnak. A Gödöllői Gépgyár igaz­gatója, Adorján Árpád ez­redes elmondta, már a há­ború kitörésekor látható volt, az öböl melletti harcok nemcsak Amerikában okoznak majd hadiipari konjunktúrát. Azonban fé­lő. hogy mi magyarok a nagy üzletből csak kismértékben része­sedhetünk. Hazánkban ugyanis a ha­di ipari cégek két évvel ez­előtt válságba kerültek, s azóta közülük nem egyet már felszámoltak vagy sza­náltak. Az azonban már biztosra vehető, hogy a Gö­döllői Gépgyárnak is kínál üzleti lehetőséget — ha közvetve is — az öbölhábo­rú. Gödöllőn is készítenek ugyanis a csehszlovák ZTS hadiipari tröszt T—72-es harckocsijaihoz néhány részegységet. Amióta biz­tossá vált, hogy északi szomszédaink ' amerikai közvetítéssel Szaúd-Ará- biába szállítanak harcko­csikat, a csehek már jelent­keztek a gépgyárban, hogy a rendelésüket 2-3-szorosá- ra emelnék. Az ezredes el­mondta, hogy a ZTS kép­viselőivel február 4-én ül­nek tárgyalóasztal mellé, hogy a részleteket megbe­széljék. Az ezredes úgy fo­galmazott, nem szép dolog, hogy a háborúból hasznot le­het húzni, de a jó üzle­ti lehetőségeket nem szabad elszalasztani. A konjunktúrát még nem érzik Dunakeszin, ahol a Mechanikai Laboratórium­ban felderítőberendezése­ket gyártanak. Ligetvári Tibor igazgató elmondta, hogy a hadiipari megrende­léseik száma csökkenőben van, s ezen egyelőre nem változtatott az öbölháború sem. Olyan nagy a pangás, hogy inkább azon gondol­koznak, a jobb megélheté­sük érdekében a polgári profiljukat kellene erősí­teni. A törökbálinti Mechani­kai Művek — ahol lőszert gyártanak — vezetőivel ugyan nem sikerült beszél­nünk, de egyes katonai szakértők véleménye sze­rint, manapság Pest megye fölött repül a pápa Hívők tízezrei várják a Szentatyát Hazánk nemzetközi sú­lyának növekedését, szere­pének átértékelését jelzi, hogy augusztus 16-a és 20-a között Magyarországra lá­togat II. János Pál pápa. ötnapos vendégeskedésé­nek célja, hogy a keresz­tény egyház híveinek szá­mát tovább gyarapítsa, a hívőket hitükben erő­sítse, megbékélést hir­dessen más egyházak­kal. Pest megyében sehol nem lesz a pápa tiszteletére rendezvény, de az egyik eseményről a másikra utaz­va magyar helikopterrel többször átrepül megyénk fölött. II. János Pál prog­ramja várhatóan a követ­kezőképpen alakul. A látogatás első napján, augusztus 16-án 11 órakor II. János Pál pápa Krakkó­ból a Ferihegyi repülőtér­re érkezik, innen heiikop- terrei 15 órára Esztergom­ba repül, ahol megláto­gatja Mindszenty bíboros sírját. Fél négykor szent­misét celebrál az esztergo­mi bazilika előtti téren, ahol papokkal és szerzete­sekkel találkozik. A terve­zett lassú hajó helyett gyors helikopterrel este 20 órára visszaérkezik a fővárosba, ahol meglátogatja a köztár­sasági elnököt, a kor- ■ mány tagjaival találko­zik és a Parlament er­kélyéről az összegyűl­töket köszönti. A második napon, 17-én, szombaton fél tízre a pécs- pogányi repülőtérre érke­zik, szintén helikopterrel. Tíz órakor ugyanott szent­misét tart, majd délután 15 óra 15 perckor a pécsi szé­kesegyházba látogat, de háromnegyed hatkor már indul is vissza a fővárosba, ott az Akadémia Űri utcai dísztermében a magyar tu­dományos és művészeti élet legjelentősebb képvi­selőivel találkozik. A harmadik napon, 18-án, vasárnap fél tízkor Mária- pócsra látogat, ott tízkor misét tart, még aznap dél­után a nyíregyházi sta­dionba és a püspökségre megy. Őszentsége délután a debreceni református nagy­templomban tart ökumeni­kus istentiszteletet. Este fél kilenckor ismét Budapes­ten találjuk, ahol az izrae­lita egyház képviselőivel találkozik. Augusztus 19-én, hétfőn reggel tízkor a szombat- helyi repülőtéren lesz mise, este hatkor Budapesten a Mátyás-templomban kis- papokkal és szerzetesnö­vendékekkel, este a Nép­stadionban pedig fiatalok­kal találkozik. Az utolsó napon, augusz­tus 20-án az ünnepségek csúcs­a lőszer olyan kelen­dő, mint a cukor. Bár nálunk szovjet licenc alapján készült lőszert gyártanak, úgy vélik, szin­te nincs az a mennyiség, amennyit ne lehetne elad­ni belőle. H. É. „A kormány korábbi döntése alapján 1991. feb­ruár 1-jétől megváltozik a villamos energia és a pro­pán-bután gáz ára. Az ár­változások mértéke a kö­vetkező: a lakosság részére szolgáltatott villamos ener­gia fogyasztói ára átlago­san 50 százalékkal emelke­dik. A háztartási célra fel­használt nappali villamos energia ára kilowattórán­ként 3,70 forintra, az éjsza­kai villamos energia ára kilowattóránként 1,90 fo­rintra növekszik. Az új villamosenergia­árak 1991. február 1-jétől érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a lakosság első ízben az április 1. után leolvasott fogyasztásért — az 1991. június 1-jét követően kéz­hez kapott számla kiegyen­lítésekor fizet. Az 5 kilogrammnál na­gyobb kiszerelésű propán­butángáz-keverék ára átla­gosan 80 százalékkal nö­vekszik. Ennek megfelelően a 11,5 kiló töltési súlyú palacké télen 247,30 forint­ra, nyáron 182,90 forintra emelkedik. pontján, Szent István napján reggel negyed kilenckor a Szent Ist­ván-bazilikában II. Já­nos Pál öregeket és be­tegeket áld meg, negyed tízkor a szent job­bal a Hősök terére indul. Ez a vonulás nem körme­net lesz, csupán a pápa és kísérete halad végig az útvonalon. Tíz órakor a Hősök terén szentmisét tart, ahol az előzetes ter­vek szerint budapesti egy­házközösségekből toborzott legalább ezer egyházi hí­vő lesz jelen. K. K. m leap a Hírlap A kérdés tulajdonképpen az, hogy lehet-e új életet kezdeni? Megpróbálni mindenképpen érde­mes, de az óhajtott célt aligha lehet másképpen el­érni, csak úgy, ha az ember azért megtartja a ré­git is. Ma először formáját, küllemét, terjedelmét, s re­méljük, hogy tartalmát tekintve is új, más újságot tart kezében a Pest Megyei Hírlap olvasója. Talán kissé furcsállva, idegenkedve forgatja kezében sok­sok éve megszokott, talán meg is kedvelt napi ol­vasmányát. Észreveszi, hogy az eddigi nyolc helyett 12 oldalas lett az újság, felfedez néhány, az olva­sást, az eligazodást segítő tipográfiai újítást, pél­dául a keskenyebb hasábokat, az újfajta oldalszá­mozást. Aztán ha beljebb lapoz, ennél fontosabb újításokra is figyelmes lesz. Arra, hogy a Pest Me­gyei Hírlap mától kezdve a helyi, városi, kisebb régiók helyi orgánumainak, napi oldalainak szö­vetsége. Eddig Cegléden, Gödöllőn, Monoron, Nagy­körösön és Vácott volt helyi szerkesztőségünk, me­lyek a városról és környékéről naponta önálló ol­dalon közöltek riportokat és híradásokat. Most nem kevés költséggel cs energiával a többi Duna menti település, a budai agglomeráció városai és közsé­gei, Dabas és Nagykáta környéke is kapott önálló oldalt. Újítás az is, hogy a Pest Megyei Hírlap ezután naponta két kiadásban Iát napvilágot. Az egyik a megye alföldi, keleti területeit foglalja magába, le­hetőséget teremtve arra. hogy a bővebb helyi tájé­koztatás mellett az olvasó megismerhesse a szom­szédos városok és falvak történéseit. Űj különkiadásaink közül a Dabasi Hírlapot hét­főn, szerdán, pénteken és szombaton, a Tápiómenti Hírlapot kedden, csütörtökön és szombaton vá­sárolhatja meg az olvasó. Budapest környéki kiadásunk a megye északi és nyugati területeit foglalja magába. Vác és Gödöllő mellett olyan számottevő, gyorsan fejlődő városo­kat és körzeteket, mint Szentendre, Budaörs, Duna­keszi, Főt, Érd, Százhalombatta, Ráckeve vagy Szi- getszentmiklós. Űj helyi lapjainkat ezentúl Duna- táj Hírlap és Buda Vidéki Hírlap címen találja meg az érdeklődő a Pest Megyei Hírlapban. Egy hírlap, tíz újság címen hirdettük a február elsejétől megjelenő Pest Megyei Hírlapot, mert ar­ra gondoltunk, ha bővebb terjedelemben, nagyobb oldalszámban, 9 különkiadásban, több helyi hírrel is jelenünk meg, a takarékosságra kényszerülő olva­sónak továbbra is szüksége van az ország és a vi­lág eseményeiről beszámoló, azokat értékelő napi­lapra. Természetesen e tekintetben a Pest Megyei Hírlap nem változik. Továbbra is beszámolunk a kiil- és belpolitika, a közélet és a sport világának minden fontos eseményéről. A régiek mellett friss szolgáltatásokkal is szeretnénk előrukkolni. Példa­ként közülük csak egyet: rendszeresen beszámolunk róla. hol van árengedményes vásár, akció, bő ter­jedelemben adunk hírt a Pest megyei és fővárosi munkaalkalmakról. Üröm az örömben, hogy a Pest Megyei Hírlap is árat kényszerül emelni. Nem mentség, csupán ma­gyarázat, hogy a postai szállítási díjak, a papír és nyomdaköltségek miatt mindenképpen rákény­szerültünk volna, akkor is, ha nem változtatunk semmit. A több oldallal, bővebb terjedelemmel csupán azt próbáljuk meg, hogy érezze az olva­só: jól jár, ha a mi lapunkat vásárolja. Ajánljuk figyelmükbe tehát, rendeljék meg, ke­ressék az újságárusoknál a Buda Vidéki, a Ceglédi, a Dabasi, a Dunatáj, a Gödöllői, a Monori, a Nagy­kőrösi, a Tápiómenti és a Váci, azaz: a Pest Me­gyei Hírlapot. Ára: 0.6© forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom