Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

PEST .Wfí, >£ 1991. JANUÁR 11., PÉNTEK Teheráni álláspont Csapatkivonást Az iráni államfő szerint Iraknak ki kellene vonnia csa­patait Kuvaitbál. Ali Átobar Rafszandzisani ezt az iraki ve­zetés második legmagasabb rangú vezetőjével, Izzat Ib­rahimmal, a kormányzó forra­dalmi parancsnokság tanácsá­nak alelnökével folytatott meg­beszélésen közölte csütörtökön Teheránban. — Veszélyes és aggodalomra ad okot az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő je­lenléte az öbölben — véleke­dett Rafszandzsani. A mostani helyzeten akkor lehet változ­tatni, ha megfosztják az ame­rikai vezetést a csapatok jelen­létére felhozott ürügytől, mondta az iráni államfő, aki szerint terjeszkedő céljai van­nak a térségbe átdobott kato­nai erőknek. Az iraki politikus személyé­ben a legmagasabb beosztású iraki vezető járt Iránban az 1979-es iráni forradalom óta. James Baker Siaúd-Arábiában Törökországba menekülnek iraki állampolgárok Csekk - csiki-csnki Semleges ENSZ-békefenn­­tartó erők Kuvaitba küldését fogja javasolni Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár, amennyiben Irak kivonja csa­patait a sivatagi emírségből, s egyben kész biztosítékot adni arra vonatkozóan, hogy az ENSZ-csapatokban nem lesz­nek amerikai katonák. Az ENSZ-főtitkár javaslatát Gian­ni de Michelis olasz külügy­miniszter ismertette csütörtö­kön Rómában. Közben csütörtök este Szaúd- Arábiába érkezett az ameri­kai külügyminiszter. James Baker az Irakkal szemben ál­ló többi környékbeli frontál­lamot is felkeresi. Genfi in­dulása előtt a politikus kije­lentette: úgy véli, hogy iraki kollégájával, Tárik Azizzal Genf Közel-Keletről nézvést A labda a bagdadi térfélen A genfi kudarcot a közelről érintett Izrael katonai vezeté­se úgy értékelte, hogy a hábo­rú esélyei minden korábbinál nagyobbra növekedtek, s en­nek megfelelően tovább fokoz­ták a hadsereg — elsősorban a légierő, a légvédelem, a kato­nai hírszerzés és a hátország védelmére szolgáló erők — harci készültségét. Bár az or­szágban a háborús készülődés folyamatos, David Levi kül­ügyminiszter —, aki elégedet­ten vette, hogy Amerika Géni­ben is elutasította az öböl és a palesztin ügy összekötését — úgy vélte, hogy Baker és Aziz tárgyalásának kudarca „nem jelentett ajtóbecsapást. Nem vagyunk sem közelebb, sem távolabb a katonai megoldás­tól’’. Az Irakkal szembeszegült arab országok élén álló Egyip­tom — amelynek mintegy 35 ezer katonáját vezényelték az öböl térségébe — ButrosZ Gáli külügyi államminiszter útján reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések bé­kés megoldáshoz vezetnek. Kairó üdvözölte az ENSZ-fő­­tikár közvetítési szándékát. Az Irak ellen szintén csapatokat Szaúd-Arábiába küldő Szíria kormányának lapja, a Tisrin Bagdadnak tulajdonítja a gen­fi kudarc miatti felelősséget, de úgy látja, hogy „a labda öt napig még az iraki térfélen van... Ha Irak ezt a lehető­séget is elszalasztja, a világ türelme véget ér”. Az öböl menti monarchiák sajtója — természetesen szintén Irak fe­lelősségét hangsúlyozva — többnyire borúsabban ítéli meg a békés végkifejlet meg­maradt esélyeit. Jellemző az egyesült arab emírségekben Al-Vahda megállapítása, mi­szerint „Irak saját elpusztítá­sát választotta”. Jordánia a még nyitva álló kiskapuban — az ENSZ-főtitkár bejelentett utazásában, a francia és nyu­gat-európai erőfeszítésekben bízik. Az iráni kormánysajtó sem Wi8ii*i«....................... «I..—i. ~ gondolja, hogy immár szük­ségszerűen háborúnak kell kö­vetkeznie, bár a kudarcot a teheráni hírközlő szervek vi­lágosan rögzítették. A kor­mányhoz közel álló Abrar cí­mű újság a genfi tárgyaláso­kat amerikai részről olyan kí­sérletnek minősítik, amelynek célja „igazolni az amerikai je­lenlétet a térségben”. Maga Irak sajtója útján azt tudat­ta a genfi megbeszélések más­napján, hogy készen áll „a történelmi összecsapásra”, amely a kormányzó párt lapja szerint a „gonosz Amerika mellé csatlakozott erői és az arab, muzulmán nemzet el­nyomottal” között fog végbe­menni. Az újság természete­sen „a hívők Irak vezette koalíciójának” jósolja a győ­zelmet, amit azzal is alátá­maszt, hogy „az arab nemzet harcosainak milliói égnek a vágytól, hogy véghez vigyék a csatát”. folytatott szerdai tárgyalásai­nak kudarca ellenére még mindig el lehet kerülni a há­borút az öbölben. Izrael szemmel tartja a szom­szédos jordániai csapatmoz­gásokat. Ezt az izraeli hadse­reg egyik magas rangú tisztje közölte csütörtökön, s egyben figyelmeztette Ammant, hogy ne engedje területére az iraki csapatokat, ha kitörne a há­ború. Az izraeli illetékes el­mondta, hogy az elmúlt héten jelentősen megváltozott o jor­dániai csapatok felállása, mi­után nagyszabású csapatmoz­gások voltak. Nyolc partra szálló hajó ér­kezett az öböl térségébe csü­törtökön, fedélzetén mintegy 10 ezer tengerészgyalogossal. A közeljövőben újabb 18 ame­rikai partra szálló hajó érke­zik a térségbe, hogy csatla­kozzék az Irak elleni „Sivata­gi Pajzs” hadművelethez. Az elmúlt napokban mint­egy 300 iraki, köztük 220 ka­tona menekült át Törökor­szágba. A katonák fegyvereik nélkül érkeztek. A török kül­ügyminisztérium szóvivője kö­zölte, hogy Ankara minden szükséges intézkedést megtesz a lehetséges iraki menekült­­hullám fogadósára. Visszafordított katona vonat A lengyel hatóságok csü­törtökön a határról vissza­fordítottak egy szovjet katonai szerelvényt, amely Németor­szág területéről kivont alaku­latokat szállított volna visz­­sza hazájukba. A lengyel fél azért tagadta meg az áthala­dási engedélyt, mert arról semmiféle előzetes megállapo­dás nem született. Ügyes játék ez az OTP-s csekk-küldözősdi. Megkapja a gyanútlan ma­gyar állampolgár az elegáns, keskeny, fehér, átlátszó abla­kos borítékot, a két csekkét az 1500 forintról, és ebben a pil­lanatban beindul a játék. Mi­vel a csekkekhez nem mellé­keltek semmiféle magyarázó szöveget, lehet találgatni, mit kezdjünk velük. Már ez a ta­­lálgatósdi is jó játék. Hát még milyen jó játék, amikor vala­ki gyorsan befizeti a pénze­ket a csekkekre, aztán kiderül, hogy nem is kellett volna. Vagy: nem úgy kellett volna. Vagy: ha nem fizet, töb­bel köti be. Vagy — és itt tetszés szerinti variá­ciót lehet megjátszani. No de sebaj. Majd jön valamikor a magyarázó szöveg is, hasonló elegáns borítékban, újabb pos­tadíjakért. Sőt, mint azt szer­dán este a tévéhíradóban és a TV 2 Napzárta beszélgetés­műsorában is hallhattuk, jön még egy papír külön is arról, milyen az év végi adósság­­helyzetünk az OTP-nél. Ez há­rom postaköltség. Amelyet — végső soron és bizonyosan — szintén mi, adósok, állampol­gárok fizetünk, mert hogy az OTP pénze is a mi pénzünk, írem az albánoké vagy az esz­kimóké. Tehát magunknak küldünk egy helyett három le­velet, a mi pénzünkön. Így mulat egy magyar adós ... Már amennyire persze ez az egész csekk — csiki-csuki mu­latságos. Abból, ami a Napzár­tában beszélgető négy személy szavaiból kiderül, inkább tra­gikomikus kép bontakozott ki. Mert mi más, mint tragikomi­kus egy olyan parlamenti dön­tés, mely december 30-án ha­tároz sok száz ezer embert na­gyon keményen érintő anyagi ügyekről (kamatadó), úgy, hogy az elméletileg már január 1- jén érvénybe lép, kötelezö'erő­vel ? Hogy ez abszurdum, azt Egy esetleges háború következményei Fék a nemzetgazdaságoknak Az öbölháború kitörése sú­lyos csapást mérne a világgaz­daságra, amely amúgy is a lassulás aggasztó jeleit mutat­ja a nyolcévi töretlen fellen­dülés után — összegzi szakér­tők véleményét a Reuter brit hírügynökség. Bármiféle harci cselekmény fellángolása olyan mélyen be­folyásolná a fogyasztói maga­tartást és az üzleti élet biza­kodását, hogy egyes államok recesszióba süllyednének, még akkor is, ha a Nyugat számára létfontosságú szaúdi olajter­melés nem szakadna meg — mondják közgazdászok. Az üzleti bizalom már most is hanyatlóban van, s 1991 gazdasági növekedése végső soron lényegesen kisebb lesz az előrejelzések többsége által jövendöltnél — véli a londo­ni Nomura kutatóintézet. í Külföldi eseményeit j egy mondatban Az Egyesült Államok csütörtökön biztosította NATO-szövetsé­­geseit, hogy az iraki fenyegetés megszűnte után nem fog na­gyobb létszámú katonai erőt állomásoztatni az öböl térségében. A A január 15-i határidő közeledtével egyre több állam eva­kuálja diplomatáit és állampolgárait a Perzsa-öböl térségéből. A A szovjet, parlament csütörtökön első olvasásban elfogadta az ország idei költségvetését, mely körülbelül 26 milliárd ru­bel deficittel számol. A Izrael növekvő kereskedelmi hiánya és a bevándorló szovjet zsidók letelepítésével járó többletki­adásai miatt a hetvenes évek óta először puhatolózni kezdett a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF), hogy hitelt vegyen fel. A A szlovén kormány azzal vádolta meg Szerbiát, hogy szét­tördeli a jugoszláv gazdasági rendszert, s lop a szövetségi kincstárból. A „A Szentszék riadtan, de nem remény nélkül figyeli az öbölválság alakulását” — jelentette ki tegnap a vati­káni szóvivő, értékelve az előző napi genfi találkozót. A Ja­nuár 2-a óta érvényben van Franciaországban a „kalózéber­ség” (Vigilance Pirate) elnevezésű biztonsági program, mert a kormányzat terrorista támadásoktól tart, ha Párizs bekap­csolódik az Irak elleni esetleges katonai akcióba. A A lett ve­zetés az észthez hasonlóan külön tárgyalásokat folytat Moszk­vával a baltikumi feszültség, s mindenekelőtt az ejtőernyős­csapatok átdobása ügyében. Az üzleti élet zsugorodó bi­zalmának hanyatlása legszem­beötlőbb az Egyesült Államok­ban, ahol az öbölválság egyetlen lövés eldördülése nélkül recesszióba taszította a gazdaságot. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy hóna­pon belül hátraarcot kénysze­rült végrehajtani az amerikai gazdasági konjunktúrára vo­natkozó előrejelzésében, oly mértékben megváltozott egyik napról a másikra a fogyasztók és a vállalatok magatartása az Egyesült Államokban. Ha az emberek bizonytalan­nak érzik a jövőt, kevesebbet költenek, ami az eladások, a beruházások csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonja maga után. A kontinen­tális Európát és Japánt ez az ördögi kör még nem ragadta magával, ám ezek is egyre se­bezhetőbbek. A már idézett Nomura szakértői szerint nem lenne meglepő, ha például Olaszország és Spanyolország recesszióba süllyedne 1991- ben. A francia gazdaság növeke­dése jelentősen lelassult az öbölválság kitörése óta, s a legfrissebb statisztikai adatok még az NSZK-ban is a kon­junktúra lendületvesztéséről tanúskodnak. Az olajárak esetleges magasba szökése csökkentené a növekedést Nyugat-Németországban, és lassítaná a talpraállást. a volt NDK területén — véli a DIW berlini gazdaságkutató intézet. Az OCED számítása szerint a kőolaj minden 10 dolláros emelkedése 1 százalékpontos csökkenést okozna a fejlett or­szágok gazdasági növekedésé­ben az első évben, ami elegen dő lenne ahhoz, hogy. reeesz­­szióba taszítsa országok sorát, és milliókat fosszon meg mun­kahelyüktől. egy ország tudta azonnal — kivéve a döntést lelkesen meg­szavazó honatyákat. Akik fel­tehetőleg maguk is érintettek, de még azt sem voltak képe­sek átlátni vagy figyelembe venni, hogy a végrehajtáshoz, a zavaros variáció — szisztéma megértéséhez és megértetésé­hez idő kell. Olyan kapkodás, olyan lépéskényszer és döntés­­presszúra volt ez, mint amilyen az elmúlt hónapokban majd’ minden hasonló kormányin­tézkedést kísért. Azt pedig már végképp senki nem vette figyelembe, hogy ezzel a dön­téssel milyen szociális nyomás keletkezik. Ki gondolta végig, mit jelent majd az a lezserül megszavazott adó- (mert adó!) álarcba bújtatott kamatemelés annak a sok száz ezer lakás- és egyéb kölcsönnel rendelkező állampolgárnak, akinek egy­szerre zúdul a nyakába a havi 1500 forint többletfizetés, a ja­nuári és a februári áremelke­dések, a benzinár nagyvonalú „korrigálása”, az ijesztőnek ígérkező helyi adók, az ener­giaárak és a közlekedési díjak emelése, meg a többi direkt és indirekt intézkedés, lépés, mely mind csak arra szolgál, hogy az adófizető polgár zse­bébe nyúljon. Szerda este a költségvetési bizottság képviselő-elnöke, egy magánvállalkozó, az OTP ügy­vezető igazgatója és a Pénz­ügyminisztérium lakáspoliti­kai osztályának vezetője — nem vitatkozott, hanem csak beszélgetett a Napzártában. Vi­ta akkor alakulhatott volna ki, ha a televíziósok legalább egyetlen olyan állampolgárt is odahívnak, akit számokkal bi­zonyíthatóan anyonnyomnak a terhek, és ha ott ült volna va­laki azon honatyák közül is, akik dagadó honfiúi kebellel megszavazták ezt az egész cso­magot. A műsorvezető akkor talán azt is megkérdezte vol­na a minisztérium csavaros fiskális-okoskodású képviselő­jétől (akinek az okfejtéseit még a szakember OTP-igazga­­tó sem tudta követni), hogy neki vajon küldtek-e csekke­ket, és hogy ő mit kezd velük? (takács) Ma még vecsési szántóföld Shopping City A külföldi befektetők több bevásárlóközpontot is szeret­nének építeni Pest megyében, közülük az egyiket Vecsésen, a Steinmetz-szobor melletti szántóföldön. A beruházási tervek szerint itt lesz majd Magyarország legnagyobb szu­permarketje — 9200 négyzet­­méteren —, melyhez még autószalon, benzinkút és ho­tel is társulna. Mint arról lapunkban is be­­szátnoltunk már, a bevásárló- Jcözpont osztrák tőkével épül. a Gunderdorfer cég mintegy 130 millió márkát fektet ebbe a vállalkozásba. Most, hogy minden akadály elhárult, vél­hetően felgyorsulnak az ese­mények. Információink szerint már február elején megkezdik az építkezést, hiszen a tőké­seknek érdekük, hogy minél előbb beépítsék az 56 ezer négyzetméternyi területet. A hírek szerint a magyar Shop­ping City alig másfél év alatt elkészülhet. H. É. Bábolnai naposcsibék, előnevelt j ércék és keltetőtojás 1991-re megrendelhetők Tetra—82-es húshibrid naposcsibe Tetra—SL tojóhibrid naposcsibe Tetra—SL naposkakas Tetra—H szülőpár Tetra—H háztáji hibrid Tetra—H keltetőtojás Tetra—SL előnevelt jérce A naposcsibéket, fajtánként 1000 darabon felüli megrendelés esetén, házhoz szállítjuk. Megrendelési cím: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát baromfiértékesítési iroda, Bábolna, 2943. Telefon: 69-111, 69-333. Telex: 22-6555, 27-211. Telefax: (34)-69-002.

Next

/
Oldalképek
Tartalom