Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

2 1991. JANUÁR 25., PÉNTEK Észt parlament Landsbergis távirata Gorbacsovnak Újahb gépeket vesztettek az irakiak Éjszaka páncélosok cirkálnak Ä tiszta égbak akció Fegyveres őröket rendelt ki csütörtökön Olev Laanjärv észt belügyminiszter a köz­­társasági parlament védelmé­re. Azzal Indokolta ezt, hogy a héten két pokolgépes me­rénylet volt Tallinnban, és számos beváltatlan merénylet­fenyegetés érkezett az észt parlament címére, csupán szerdán tizenhárom. Arra nem tért ki az indok­lásában, hogy milyen erők fenyegetik a helyi törvényho­zókat. Kelet-EUrópa új demokrá­ciái óvatosan közelítik meg a balti kérdést: a Nyugattal összhangban elítélik a történ­teket, de óvakodnak minden lépéstől, amely tovább terhel­né amúgy is szétfoszló kap­csolataikat Moszkvával — írta csütörtökön a The New York Times. A magyar, a csehszlovák és a lengyel^ külügyminiszter bu­dapesti tanácskozásán úgy határoztak, hogy nem szorgal­mazzák a VSZ gyorsított fel­oszlatását, amint a csehszlo­vákok a litvániai szovjet be­avatkozás után javasolták, sőt: a miniszterek ügyeltek arra, hogy elválasszák a balti szovjet lépésék elítélését fel­hívásuktól a VSZ utolsó csúcstalálkozójának összehí­vására — írta a lap. A New York Times buda­pesti tudósítója emlékeztetett rá, hogy nyár lesz, mielőtt az utolsó szovjet katonák elhagy­ják Magyarországot és Cseh­szlovákiát. Az elmúlt másfél év óriási változásai tükrében kevesen tudják elképzelni, hogy Moszkva még egyszer erőszakkal próbálná érvénye­síteni akaratát a térségben, de vannak, akik 1956 és i960 tapasztalatai alapján szkepti­kusak. „Az oroszóknál sosem lehet tudni, hányadán állunk velük, tapasztalataink nagyon rosszak” — idézte a lap Vá­sárhelyi Miklóst, az Ország­­gyűlés külügyi bizottságának tagját, az 56-os forradalom veteránját, beszámolva a bi­zottság határozatáról, hogy felveszi a kapcsolatot a há­rom balti ország parlament­jével. — Jóllehet, ez nem jelent teljes, hivatalos elismerést, a döntést Budapesten úgy ér-Magyarország szívesen látna osztrák ajánlatokat is a nagy­marosi vízerőmű abbahagyott építési munkái okozta Duna­­parti környezeti károk helyre­­állítására. Egyebek között ezt tartalmazza Sámsondi-Kiss Györgynek, á beruházás kor­mánybiztosának az APA oszt­rák hírügynökség számára adott és csütörtökön közzétett nyilatkozata. A kormánybiztos rámutatott, hogy az osztrák cégek Nagy­marosnál végzett munkájának kifizetéséről támadt vita nem­rég már rendeződött, nem terv Vytautas- Landsbergis, a litván parlament elnöke csü­törtökön táviratban szólította fel Mihail Gorbacsovot: gon­doskodjék róla, hogy a szovjet fegyveres erők alakulatai visszaadják az általuk elfog­lalt vilniusi épületeket a köz­­társasági intézményeknek. Kérte a szovjet elnököt: te­remtsen összhangot szavai és tékelik, mint az első lépést afelé, hogy elismerjék a balti országok jövendő független­ségét — tette hozzá a lap. A lengyel—balti kapcsola­tok mély történelmi gyökerei ellenére a varsói kormány sokkal óvatosabb. „Mélyen ro­konszenvezünk a baltiakkal, de ezen a területen nehéz elő­re látni, és veszélyes is lehet, ha elhamarkodjuk” — idézte a The New York Times An­toni Kuklinski külügyminisz­ter-helyettest. Szaddám Husszein válaszolt II. János Pál pápának a ko­rábban hozzá küldött, békét sürgető levélre — közölte csü­törtökön a vatikáni sajtóhiva­tal vezetője. Az iraki elnök válaszában megköszönte az egyházfő ismételt felhívásait a háború elkerülésére, és kö­zölte: „osztja a pápa minden aggodalmát a térséggel kap­csolatban, ahol veszélyben fo­rog az igazságosság és a béke.” Szaddam Husszein válasza szovjet diplomáciai csatornán keresztül jutott el a Vatikán­ba a Szentszék mellé akkre­ditált szovjet nagykövetség út­ján, közölte még Navarro Valis szóvivő. A bagdadi vatikáni nunciussal ugyanis megszakadt minden összeköttetés a hábo­rú kirobbanása óta. A nuncius ezért a szovjet nagykövetség segítségét kérte a válasz eljut­tatásához. II. János Pál január 15-én, közvetlenül a háborús cselek­mények megkezdése előtt in­tézett levelet Bush amerikai és heli a két ország üzleti kap­csolatait. Így nincs akadálya annak, hogy Ausztriából is je­lentkezzenek vállalkozók a tér­ség környezetrehabilitációs munkálataira, amelyek előze­tes számítások szerint 5 mil­liárd forintba kerülnek majd. Mint mondta, vissza fogják ál­lítani e térségben a Duna-me­­der eredeti állapotát, továbbá széles körű infrastruktúra-fej­lesztést is végrehajtanak Nagy­maros területén. E terv meg­valósítására a magyar fél rö­videsen nemzetközi verseny­­pályázatot hirdet — közölte Sámsondi-Kiss György. tettei között. Utalt rá, hogy Gorbacsov kedden elhatárolta magát a szovjet fegyveres erők erőszakos akcióitól, még­sem tett még semmit az elfog­lalt épületek visszaadásáért. Landsbergis a litván parla­ment előtt mondott beszédé­ben arról számolt be, hogy szerdán újabb épületet kerí­tettek hatalmukba a szovjet fegyveres erők Litvániában, nevezetesen egy papír- és nyomdafestékraktárat Vilnius határában. Fegyverrel fenye­getőzve kényszerítették az épület átadására a litván őrö­ket. összecsapás azonban nem volt, mert az épület őrei el­lenállás nélkül megadták ma­gukat. Landsbergis azt is felpa­naszolta parlamenti beszédé­ben, hogy a litván kormányt továbbra sem tájékoztatják a szovjet hadsereg litvániai ala­kulatainak mozgásáról, holott erre ígéretet kapott a napok­ban Moszkvából. Az amerikai AP hírügynök­ség vilniusi tudósítása szerint a csütörtökre virradó éjsza­kán szovjet páncélosok cir­káltak a litván fővárosban. Szaddam Husszein iraki elnök­höz, mindkettőjüket arra sür­getve, hogy keressék a konflik­tus békés 'megoldását. Wa­shingtonból másnap már vá­lasz érkezett a sürgetésre az­zal, hogy az elnök „lényegében egyetért” a pápai felhívással, és szintén békés megoldást szeretne. Szaddám válasza, amely most érkezett, nem tartalmaz egyetlen halvány utalást sem arra, hogy Irak kész eleget tenni az ENSZ-határozatok­­nak és kivonul Kuvaitból, amit a pápa „történelmi gesztus­ként” kért tőle. A szövetséges erők — ki­használva a tiszta égbolt nyúj­totta lehetőségeket — csütörtö­kön fokozták támadásaikat Irak déli területei ellen. A több hullámban végrehajtott támadásokat jelző földmozgá­sokat a szomszédos iráni terü­leteken is észlelték — jelentet­te az írna iráni hírügynökség. A légitámadások fő célpont­jára Kuvaittól 140 kilométer­re levő Bászra kikötőváros Nyugati állítás Moszkvai cáfolat A szovjet védelmi miniszté­rium csütörtöki nyilatkozatá­ban cáfolta azokat a nyugati sajtójelentéseket, amelyek sze­rint továbbra is szovjet kato­nai szakértők tevékenykedné­nek Irakban. \ A közlemény leszögezi: az utolsó szovjet katonai szakér­tők január 9-én, még. a háború kirobbanása előtt elhagyták lrakot. (A szovjet külügymi­nisztérium szóvivője szerdán azt közölte, hogy Irakban — a bagdadi nagykövetségen dol­gozó 41 diplomatán kívül — nem maradtak szovjet szakem­berek.) A szovjet védelmi miniszté­rium hasonlóképpen vissza uta­sította azt a vádat, hogy a Szovjetunió folytatná fegyver­­szállításait Iraknak.- — Az ENSZ határozataival összhang­ban a Szovjetunió 1990 augusz­tusa óta nem szállít Iraknak haditechnikát, fegyvereket, mint ahogy ezekhez való al­katrészeket sem — hangoztat­ja a nyilatkozat. Moszkva har­madik országok számára sem engedélyezte szovjet eredetű fegyverek iraki eladását. Szovjet katonai szállítógé­pek a minisztérium., .közlése szerint tavaly április óta nem repültek Irakba. Egyes nyugati források azt közölték, hogy szovjet katonai szállítógépek bonyolítják le az Irakba irá­nyuló fegyverszállításokat. volt, ahol a szövetségesek becslései szerint több mint fél­millió iraki katona tartózko­dik. A stratégiai fontosságú várost a tenger felől is támad­ták — a szövetséges hadihajók négy rakétát lőttek ki Bászrá­­ra. A kikötővárost harmadik napja érik ismétlődő támadá­sok. Két iraki harci gép támadta a szövetségesek hadihajóit az öbölben — jelentette a nap folyamán a BBC-nek az egyik hadihajón tartózkodó tudósító­ja. A jelentés szerint az iraki gépeket sikerült még azelőtt Az amerikai haderők kétél­tű járműveikkel nagyszabású partraszállási gyakorlatot kezdtek — jelentette be csü­törtöki rijadi sajtótájékozta­tóján a katonai szóvivő. — Mé­reteiben a gyakorlat csak a ko­reai háború legnagyobb part­raszállási hadműveletéhez ha­sonlítható — mondotta, meg­erősítve azokat a feltételezé­seket, hogy az iraki háború­ban nélkülözhetetlenek lesz­nek a szárazföldi hadművele­tek. Erre a következtetésre jutott csütörtöki helyszíni tudósítá­sában a The New York Times is. A lap idézte a szövetséges erők illetékeseinek azt a vé­leményét, hogy a példátlan méretű légitámadások ellené­re az iraki hadsereg és légi­erő lényegében sértetlen ma-Jichak Samir izraeli kor­mányfő csütörtökön újból, immár negyedszer fogadta Lawrence Eagleburger ame­rikai külügyminiszter-helyet­test, aki a hét vége óta tár­gyal az országban. Bár ere­deti programja szerint ko­rábban hazatért volna, az Iz­rael elleni ismételt iraki ra­kétatámadások nyomán meg­hosszabbította látogatását. _ Az amerikai külügyminisz­térium második számú em­bere nagy titoktartástól öve­zett tárgyalásokat bonyolított le vendéglátóival, amelyeken napirenden volt a két ország közötti katonai egyeztetés, Iz­rael igénye újabb amerikai pénztámogatásra, és a hosz­­szú távú politikai — a közel­­keleti viszállyal összefüggő — kérdések megvitatása. Izrael azáltal, hogy fenntartva ugyan magának a válaszcsa­pás jogát, mindeddig tartóz­kodott Irak provokációinak megtorlásától, az Irak-ellenes koalíció arab tagjait féltő Washington elégedettségét váltotta ki. lelőni, hogy kilöhették volna Exocet típusú francia hadiha­jó-romboló rakétáikat. Collin Powell hadseregtá­­bornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságá­nak elnöke csütörtökön kije­lentette: a szövetséges erők lé­gi fölénye lehetetlenné fogja tenni, hogy Bagdad újabb csa­patokat és fegyvereket küldjön Kuvaitba. Amennyiben sikerül elvágni az utánpótlás útját, sor kerülhet a megszállt or­szág visszafoglalására — mu­tatott rá az amerikai katonai vezető. radt. — Semmi jele annak, hogy az irakiak elvesztették volna a lehetőséget vagy el­szántságukat a megszállt Ku­­vait és országuk megvédésére. Ennek tükrében általános a várakozás, hogy a háború jóval tovább fog tartani, mint aho­gyan sokan várták: 3 hónapig vagy annál is tovább. A tisz­tek nagy többségének vélemé­nye az, hogy még legalább két­heti bombázás következik a szárazföldi támadás előtt — írta a lap. A katonai szóvivő közölte, hogy az éjjel Szaúd-Arábiára kilőtt, illetve Izrael ellen indí­tott egy iraki rakétát a védel­mi rendszerek sikerrel elhá­rítottak. A térségben jelenleg 475 000 fő az amerikai és 200 000 a többi szövetséges haderő létszáma. Csütörtökön az előző este Haifa ellen megkísérelt táma­dás nyomait takarították el Izrael északi körzetében. A németek szolidaritásának tol­mácsolására a nap folyamán bonni küldöttség érkezett Iz­raelbe Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter vezetésével. Külön delegációt menesztett az Izraeli Munkapárt meg­hívására az SPD is Hans- Jochen Vogel vezetésével. Izraelben kemény bírála­tok érték még az elmúlt na­pokban is Németországot olyan szállítások miatt, ame­lyek lrakot segítették — egyes esetekben már az ország el­len kimondott nemzetközi embargó után is — vegyi fegyvereinek előállításában. Az országban gyengének ta­lálják továbbá Bonn részvé­telét az Irak-ellenes koalíció erőfeszítéseiben. Helmut Kohl kancellár szerdán jelentette be, hogy hazája 166 millió dolláros támogatásban része­síti a támadásoknak kitett Izraelt. [ küSIöldi események -| egy mendtatban ■ ■ ■ . ■ .........................................................­Az Európai Parlament csütörtökön határozatban követelte a szovjet beavatkozás azonnali megszüntetését a balti államok­ban, ugyana : :or az európai képviselők zöld utat adtak a Szovjetuniónak szóló élelmiszer- és orvosi gyorssegélynek. A A NATO főtitkára szerint az Észak-atlanti Szövetségnek nem szabad kétséget hagynia afelől, hogy a tagjai közé tar­tozó Törökország védelmére kel, ha Irak megtámadja. A. Két­napos látogatásra csütörtökön Damaszkuszba érkezett Navaz Sárii pakisztáni kormányfő. A Albániában műemléknek nyilvánítottak valamennyi Enver Hodzsa-szobrot. A Cseh­szlovákia fokozatosan erősíti a Szovjetunióval való közös határának védelmét, mert a szovjet belső helyzet állandó romlása miatt igen jelentős menekültáradatra számít. A A jugoszláviai Horvátországban teljes harci készültségbe he­lyezték tegnap mind a szövetségi hadsereget, mind a helyi karhatalmi erőket, s fennáll a veszélye a két fegyveres testü­let közötti nyílt összecsapásnak — jelentették a jugoszláv hírközlő szervek. ÍCY LÁTJA A SZAKÉRTŐ Merre tart a háború? Az öbölháború, amit kevesen akartak, már egy hete tart. A „Sivatagi Vihar” eredetileg azzal az elgondolással indult, hogy sorozatos csapásokkal nagy veszteséget okozva az irakiaknak, rövid idő alatt, a lehető legkisebb veszteséggel, gyorsan befeje­zi Kuvait felszabadítását. A hadműveletek, harci cselekmények kezdetben ennek meg­felelően indultak. A harcok első napjainak biztató sikerei el­lenére ezek az „illúziók” mára már elszálltak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a háború — a kezdeti várakozástól eltérően — „másképpen” alakul. A koalíciós csapatok haditechnikai fölénye tény. Ennek elle­nére a szövetségesek lendületét valamelyest* visszavetette az, hogy az iraki erőket és a stratégiai létesítményeket romboló, va­lamint az iraki légierővel és Scud rakétákkal szembeni eddigi repülqbevetések maradéktalanul nem érték el céljukat. A leve­gőből eddig nem tudtak döntő megsemmisítést mérni az ellen­séges erőkre, továbbá nem tudták meggátolni az iraki csapa­tok szervezését, irányítását végző vezérkar működését. Ennek egyik döntő oka feltehetően az, hogy az irakiak kétségkívül jól alkalmazzák a „megtévesztés” művészetét, az álcázás techni­káját. A Pentagon értékelte az eddigi hadműveletek, az először be­vetett fegyverek eredményességét, a rakétaelhárító rakétákkal elért sikereket stb. Az értékelő elemzés alapján be kellett látni, hogy a szövetséges erőknek — az első napi háborús tevékeny­ségük tapasztalataira alapozva — „célmódosítást” szükséges végrehajtani azért, hogy csökkentsék egy időben elhúzódó há­ború létrejöttének lehetőségét. A most folyó események azt igazolják, hogy ez megtörtént. A szövetséges haderők folyamatos légi fölénye, a szakadatlanul folyó légitámadások, a Kuvait területén lévő iraki csapatok — beásott alakulatainak — „huszonnégy órás” bombázása, a ku­vait—szaúd-arábiai határon zajló közvetlen tüzérségi csatáro­zások, a szárazföldi csapatok — köztük az amerikai elitegység, a 82. légideszant hadosztály — előrevonása és átcsoportosítása nemcsak a szövetségesek szárazföldi offenzívájának előkészíté­sét, hanem a közelgő kuvaiti támadás rövid időn belüli realizá­lását jelenti. Látni kell azonban, hogy a szövetséges erők „előkészítő” te­vékenységein túl, az iraki fél is megtesz mindent azért, hogy a háború szárazföldi „vonalra” terelődjön. Az égő olajkutak ré­szükről is már a szárazföldi küzdelemre való felkészülés, a koalíciós csapatok részéről várható kuvaiti partraszállás meg­hiúsítását és az ott lévő hadosztályaik bekerítésének megakadá­lyozását szolgálhatja. A szárazföldi harcok közeledtére utal a szövetséges csapatok parancsnokságának — korábban is elhangzott — azon kijelenté­se, miszerint Kuvait felszabadításához párhuzamosan légi, földi és tengeri hadműveletek szükségesek. A szárazföldi csapatok támadása — harctéri tapasztalatok alapján — rendszerint a következő sorrendben kerül végrehaj­tásra. A csapatok bombázása; nagy erejű tüzérségi előkészíiés; harci helikopterek, csapatrepülők csapásai; harckocsik, páncélo­zott szállító harcjárművek bevetése; a gyalogság rohama. A szá­razföldi támadás előkészítése fokozódott. A szaúd-arábiai—ku­vaiti határ mentén az elmúlt napokban felgyorsult katonai ak­ciók, események, csapatmozgások egyértelműen erre utalnak. Mire lehet ebből következtetni? A szembenálló felek szárazföldi haderőinek erejét figyelembe véve mindenképpen egy nagysza­bású ütközetre. Az öbölháború egyelőre még szárazföldi hadműveletek nélkül zajlik. A szárazföldi offenzíva jelentős veszteséggel járhat, és nagy áldozatokat követelhet mindkét fél részéröl. A háború egy újabb, az eddiginél véresebb szakaszába léphet. Kovács Géza mk. alezredes Bérbe adjuk a Dabas III., Biksza Miklós út 517. sz. alatt levő, felszerelt asztalos­üzemünket (nlapterülete 380 m3). Érdeklődni lehet Nagyszegi Sándor ÉKü-igazgatónál, cím: Dobos III., Biksza Miklós út 473/A. Telefon: Dobos 137 vagy 201. Nem szorgalmazzák a feloszlatást Óvatos lépések és a Baltikum Osztrák cégeket várnak Nagymarosi helyreállítás Szaddam válasza a pápának Megosztott aggodalommal Nagyszabású partraszállási gyakorlat Hatszázezernél több katona a térségben Milliókban kifejezett támogatás Bonni Can

Next

/
Oldalképek
Tartalom