Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-25 / 21. szám
MST .»/ft» 1991. JANUÁR 25., PÉNTEK SZAJTATVA Állatorvosi ló Amint eb a csontot, úgy rágjuk évek óta azt, aminek természetesnek kellene lennie, a szabad orvosválasztást. Ki-ki bizalma, vonzalma, hallomásai stb. szerint dönthessen. Mivel azonban a költségek javát az állam állja, így jogának véli/ vélte megszabni, mi legyen a regula .. . Rámondom: rendben. Csakhogy! ott, ahol nem fizet az állam, ahol az állja a teljes költséget, aki a doktort hívta, milyen alapon szól bele a dolgokba a hivatalosság?! S ha már eddig belekotnyeleskedett. most már miért nem látja be, másként is lehet?! Töhb helyen is észlelhettem, viharok dúlnak — már csak így nevezi őket a köznyelv — a lódoktorok, azaz az állatorvosok szabad választása körül. Amit eddig nem lehetett, most egyre több állattartó úgy érzi. lehetséges... ö szeretné eldönteni, melyik doktort liívja a jószághoz, legyen az baromfi. sertés, szarvasmarha, vagy éppen — nagy ritkaság ma már a megyében — ló. Az ügyből azonban szinte abban a pillanatban, hogy az állattartók megfogalmazzák jogos igényüket, állatorvosi ló lesz, azaz mint azon minden betegség, ezen is bemutatható a bürokratikus nehézkesség, a megszokás, az élet túlhaladta jogszabályok merev értelmezésének valamennyi nyavalyája. Huzakodik a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal szakelőadója meg a gazdák képviselője, s kínosan feszengenék a doktorok, mert hiszen . .. Mart hiszen miért ne lehetne joga szabadon választani az állattartónak, amikor ő fizet, amikor az állatorvos abban az adott esetben az illetőnek az „alkalmazottja”? Szájtátva hallom a sokféle indokot a miért nera-re, s azt is, valójában senki sem tud mutatni olyan jogszabályt, amely kategorikusan megtiltaná az ésszerű lépést, mert annak bármilyen veszélyessége mutatkozna. Akkor tehát miért nem? Csak? Csak. Tagadhatatlan, vannak fontosabb dolgok is ... Csakhogy az amúgy sem nagy állattartási kedv az ilyen semmi ügyekkel tovább zsugorítható, s akkor majd állatorvosi lovakat mérnek ki az üzletekben?! MOTTO Az iker olcsóbb A Magyar Távközlési Vállalat tájékoztatja az előfizetőket, hogy az előfizetési díjak összegét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium február elsejétől a következők szerint változtatja meg: Ha a távbeszélő készüléket a szolgáltató adja, főállomás esetében az előfizetési díj 120 forintról 210 forintra, ikerállomás esetében pedig 100 forintról 240. forintra emelkedik. Ha a távbeszélő készülék az előfizető tulajdona, főállomásnál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásnál 80 forintról 220 forintra emelkedik az előfizetési díj. Mttgycr reformátusok világtalálkozója Sokoldalú érdekegyeztetést Bizonytalan beruházások rivaldafényben Zűrzavarból menekül a töke A KERESZTÉNYDEMOKRATA SZAKÉRTŐ KITART A mezőgazdaság sínyli meg A BÖLCSŐDE MEGSZŰNHET - A FELADAT MARAD Önkormányzat kapta... A kormány örömmel veszi tudomásul és támogatja, hogy a magyarországi református egyház és a Magyar Református Lelkészt Egyesület junius 21—30. között megrendezi o magyar reformátusok 11. világtalálkozóját. A kormány ennek megfelelően megbízta a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkárát, Lukács Miklóst, hogy az érintett minisztériumok és' főhatóságok tevékenységének koordinálásával segítse elő a református világtalálkozó előkészítését. A református egyház életének kiemelkedő eseményéről és az ezzel kapcsolatos kormányzati állásfoglalásról László Balázs szóvivő adott tájékoztatást csütörtök este a kormányülés szünetében. A kormány anyagilag is támogatja a református világtalálkozó megrendezését, s annak ugyanolyan jelentőséget tulajdonít, mint amilyet a katolikus egyház életében 11. János Pál pápa idén augusztusra tervezett magyarországi látogatása tölt be. A világtalálkozó egyben a magyar kisebbségek, illetve a szórványmagyarság rangos nemzetközi eseménye is lesz, ezért az előkészítésbe bekapcsolódik a Magyarok Világszövetsége, a ti at ár okon Túli Magyarok Titkársága és a művelődési tárca is. A kormány elfogadta a közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezetet, az Országgyűlés házbizottságának kérésére összeállította javaslatát a Parlament első félévi törvényalkotási programjára. Napirenden szerepelt még a gépkocsi-behozatal vámtarifáinak ügye, ám erről a kérdésről várhatóan csak a pénteki, szokásos kormányszóvivői tájékoztatón tud részletekkel szolgálni László Balázs. A másik közérdeklődésre számot tartó kérdés a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása. Ez ügyben a kormány úgy határozott, hogy április 1-jéig dolgozza ki az új rendszerű biztosítási tervezetet. Elképzeléseit pedig az érintett érdekképviseleti szervek rendelkezésére bocsátja, hogy sokoldalú társadalmi érdekegyeztetés során konszenzus alakuljon ki a kötelező gépjármű-biztosítás rendszere ügyében. Bevásárló- és pénzügyi vállalkozási központ létesítését tervezi a 'budaörsi Sasad Termelőszövetkezet nyugati, tőkeerős cégek bevonásával. Osztrák és japán pénzintézetekkel már olyannyira előrehaladott tárgyalásokat folytattak, hogy a beruházások megkezdését ez év áprilisára időzítették. A kereskedelmi bevásárló létesítményt Törökbálintra, míg a pénzügyi intézményt Budaörsre álmodták meg. Az álom és a valóság azonban élesen különböznek egymástól. Miként arról a közelmúltban lapunk hasábjain is hírt adtunk, az említett beruházások körül éles viták, érdekellentétek alakultak ki a Sasad és a budaörsi városháza között. Ugyanis utóbbiak is szeretnének résztvenni egy bevásárlóközpont építésében,' s ők is Budaörsön. A városházán úgy vélik, hogy két évvel ezelőtt a Sasad értékes földeket vitt bele úgymond apportként a vállalkozásba, holott az nem is a tsz, hanem a tagok tulajdona. Elhangzottak olyan megállapítások is. hogy amit a tsz művelt, az jószerivel telekspekuláció. A szövetkezetnél ez ellen élesen tiltakoznak. mondván, hogy a tsz tagsága annak idején közgyűlésen hagyta jóvá a beruházásokban való Sasad-részvételt. Megbízható forrásból származó információk szerint itt valójában l.S milliárd schillinges tőkebefektetésről van szó, amely megközelíti a 10 milliárd forintot. Ha megvalósulna a két létesítmény, akkor annak számos előnyét élvezhetné a környék lakossága. Egyebek között néhány éven belül 10 ezer lakásba tudnák bekötni a gázt, s ehhez megépülhetne a hőn áhított fővezeték. Budaörs hozzájutna egy modern szakorvosi rendelőintézethez is. Bővülne az infrastruktúra. Lehetőség nyílna több ezer munkahely teremtésére, s számos egyéb előny is származna ebből a vállalkozásból. A tervezett beruházás jelenleg a kivitelezési tervszinlen áll. A városháza számára szűkös az a terület, ahol az általuk elképzelt kereskedelmi létesítményt, tőkés partnerekkel felépítenék. Az önkormányzatnak ráadásul üres a zsebe is, s így érthetően szeretnék, ha már rendelkezésre állna az új föld-, illetve szövetkezeti törvény, mert így szerintük máris másként festene a Sasad által a vállalkozásba vitt földek jogi minősítése. A tsz a kereskedelmi létesítményre 52, míg a pénzügyi központra több mint százhektárnyi területet értékesített, bízva a már említettek hasznán túl abban, hogy a. helyi önkormányzat is jól jár, hiszen évente juthatna a legkülönbözőbb pénzügyi bevételekhez. A jelenlegi hercehurcát érthetően a tőkés partnerek nem jószemmel nézik, hiszen a magyar fél bizonytalansága maholnap majd azt eredményezheti, hogy felrúgnak mindenfajta szerződést, és megállapodást. Tisztában vannak ennek a helyzetnek a következményeivel a tsz-nél és a városházán is. Az önkormányzat nemrég elkészített egy úgynevezett csomagtervet, am-elylyel talán áthidalhatók lennének az eddigi érdekellentétek. Ennek tartalma részleteiben pillanatnyilag ismeretlen, de központi gondolata az, Hogy a? egész város érdekeit szem előtt tartva kell a beruházásokat megkezdeni. Lényegében ez hangzott el legutóbb a koordinációs bizottság ülésén. Sokak véleménye szerint érdemes lenne az önkormányzat területén népszavazást tartani a vitatott témákban. A Sasad által tervezett beruházást ellenzők úgy vélik, hogy valakik a háttérből irányítják ezt a kontrapartit, s ennek egyedüli vesztese csak a város lehet. Annyi kétségtelen, hogy az újonnan alakult önkormányzatok anyagi-gazdasági kényszerben vannak. Még mindig nincs a birtokukban a működésükhöz szükséges pénz. (gyócsi) gén 78 bölcsőde volt 3 ezer 60S hellyel, s tavaly átlagosan 95,9 százalékos kihasználtsággal. De ide kívánkozik: az esztendő végén 402-en álltak még sorba, hogy csemetéjük bölcsődébe kerülhessen. — Tud róla, hogy megszűnnek a megyében bölcsődék? — Igen... Tavaly például Bugyin egy 20 személyes, Visegrádon, Gödöllőn nagyobb bölcsődéket zártak be. Cegléden hármat is, több mint száz ' gyermekét. Ügy tudom, most Szigetújfalun kívánnak megszüntetni egy • 20 helyes felépülési bölcsődét. — És mi lett a gyerekekkel? — Átkerültek más bölcsődékbe, vagy a családban maradtak — mint Bugyin. De szerencsére van, ahol másképp gondolják. Épp most ül nálam Halásztelek polgármestere, Stoffán Antal, aki azzal keresett: szeretnék fenntartani továbbra is a bölcsődét, csak az a gond, miből... V. G. P. Tegnap a Népjóléti Minisztériumban sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal az Országos Gyermekvédő Liga nyílt levelét az önkormányzatokhoz — bölcsődeügyben. Íme: „Az Országgyűlés az önkormányzatok hatáskörébe utalta a bölcsődék fenntartásának vagy megszüntetésének ügyét, A döntés — bár gazdasági racionalitása nem vitatható — számos, feszültséggel fenyegető intézkedéshez vezethet. Nevezetesen, az önkormányzatok 'rákényszerülhetnek arra, hogy a bölcsődék egy részét megszüntessék. Az Országos Gyermekvédő Liga kéri az önkormányzatokat: fontolják meg ilyen irányi! esetleges lépéseiket. Tudjuk, a bölcsődei ellátás drágább az óvodainál. És a magyar népesség, a születések számának drámai csökkenése miatt napjainkban a bölcsődét kevesebb gyermek veszi igénybe. Természetesen egyetértünk azzal, hogy a kisgyermekek hároméves korukig az édesanyjuk mellett fejlődnek a legkiegyensúlyozottabban. A családok nagy részében azonban hiányoznak ehhez az ■anyagi feltételek a két keresetre épülő családi egzisztencia miatt. A családok többségének szüksége van arra, hogy bölcsődében helyezhesse el gyermekét. Helytelenítenénk, ha a bölcsődék megszüntetése lenne a női munkanélküliség levezetésének egyik módja. A bölcsődei gondozás-nevelés tartalma, módszere sokat fejlődött a.z utóbbi évtizedben. A bölcsőde túllépett a gyermekmegőrző szerepkörön, nyitottá vált, hasznos gondozási, nevelési elveket és módszereiét ad a szülőknek. Velük együttműködve segíti aló a legkisebbek testi és lelki fejlődését, gyarapodását. Tudnunk kell azt is: a kisgyermekes családok jelentős hányada valamilyen okból támogatásra, védelemre szorul. A bölcsődei ellátás ebből a szempontból a veszélyeztetettség megelőzését is szolgálja. A 0—3 éves korosztály biológiailag, pszichológiailag lényegesen •különbözik a 3—6 év közöttiektől. Ezért, ha költségesebb is a bölcsődei ellátás, mégis szükséges, és emberi szempontból, de gazdasáailag is megtérülő befektetésnek kell tekinteni. Hiszen a kisgyermekkori fejlődés alapvető feltételeit biztosítja. A kicsinyeknek elemi szükségletük a gondozónőhöz való érzelmi kötődés, a fejlettségükhöz igazodó egyéni bánásmód. Ez nem oldható meg a 20-30 fős óvodai csoportokban. E vázlatosan felsorolt indokok alapján is változatlanul szükségesnek tartjuk — természetesen — megfelelő számú bölcsőde további fenntartását. Kérjük az önkormányzatokat, gondolják át felelősségüket. A kényszerhelyzet szülte, esetleges megfontolatlan döntéssel nehogy később nehezen korrigálható helyzetet alakítsanak ki.” ★ A tájékoztatón az illetékesek — dr. Bene Béla minisztériumi főosztályvezető és Koncz József, a Bölcsődei Szakmai Kollégium vezetője — még elmondták: az egészségügy második legnagyobb intézményi hálózata a bölcsődei, mind a helyek számát, mind, a foglalkoztatottak számát tekintve. Most rendre érkeznek a jelzések arról, hogy bölcsődék szűnnek meg, vagy összevonják azokat az olcsóbb (fele költségvetésű) óvodákkal. Egyetlen bölcsődei hely. működtetése manapság 60-70 ezer forintba kerül, ugyanakkor kétségtelen, hogy az önkormányzatok a normatív támogatásból legfeljebb évi 23-25 ezer forintot fordíthatnak e célra, így bizonyosan szükség lesz belső támogatás-átcsoportosításra, s a saját források bevonására is. Mert, bár a bölcsődéket meg lehet szüntetni, a feladat a jogszabályok szerint továbbra is az önkormányzatoké marad. Az illetékesek egybehangzó véleménye, hogy hiba összevonni a bölcsödét az óvodával. Lehetnek ugyan egy épületben, de más feltételeket kívánnak. A bölcsődei csoport 10-12 tagú, két gondozónővel, míg az óvodai ugyancsak két gondozónővel 20-22 tagú, s ezt a gyermekek életkori sajátossága kívánja meg. Mások a bölcsőde építészeti, dolgozói szakképesítési igényei is. ★ — Vajon mi a helyzet Pest megyében? — erről érdeklődtünk Markóczy Sándorné megyei védőnőtől. — A mi portánkon az év vé-A közeljövőben a Parlament elé kerülő' kárpótlási törvénytervezet több pontjainak megvitatására ült össspe a Kereszténydemokrata Néppárt és a Szabad Demokraták Szövetsége több vezetője. Egyetértettek abban, bogy elsődleges eél a szilárd, megkérdőjelezhetetlen tulajdonviszonyok megteremtése. A kárpótlásnak lényegében nem- az eredeti vagyontárgyat kell visszaszolgáltatnia, hanem annak elmaradását jóvátenni. Tanácskoztak az állam és egyházak viszonyának kérdéséről, különös tekintettel az egyházi vagybn rendezésére. Egyetértettek abban, hogy az egyházak szakrális, oktatási, szociális és kulturális fettételeit biztosítani kell. Megbeszéléseiket, ezentúl rendszeressé teszik. 0 összhangban van ez az Alkotmánybíróság határozatával? — A határozat csak azt mondja ki, hogy „ ... a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdona ... alkotmányos védelem alatt áll”. Azt azonban sehol. nem állítja, hogy ez a tulajdon teljes mértékben tiszta vagyont jelent, vagyis olyat, amelyet nem terhel például adósság. Javaslatunk értelmében a szövetkezetek az átalakulás folyamatában elismerik, hogy a volt tulajdonosokkal vagy örököseikkel szemben bizonyos, még nem rendezett tartozásaik vannak és erről megfelelő értékű, részjegyet állítanak ki. Megjegyzendő, hogy ezt a jelenlegi törvényi keretek között is önként, bármikor megtehetnék, így megszűnne minden bizonytalanság, és végre — ami a lényeg! — a valódi problémákkal lehetne foglalkozni. Szerintem hosszabb távon a tszek vezetőinek is jobban megfelelne ez a megoldás. 0 Nincs ellentétben ez a javaslat azzal, hogy a kárpótlásban egységes elveket kell alkalmazni, és nem lehet megkülönböztetéseket tenni , az állampolgárok között? — Nincs, mert a javaslatunk szerinti megoldásban nem kárpótlásról van szó, hanem vagyonrendezésről, illetve: a tartozások elismeréséről. Ezt a megoldást nemcsak mezőgazdasági szövetkezetek, hanem például egy fodrászszövetkezet *is alkalmazhatná. Még egyszer hangsúlyozom, hogy így a kárpótlási problémák is leegyszerűsödnének és igazságosabban megoldhatók lennének. Fontos pz is, hogy így a probléma egyszeri intézkedéssel lezárható és nem húzódik el évekre. 0 Személy szerint ön miért viseli ennyire szivén ezt az ügyet? — Sokszor érvelek, hogy végre meg kellene mozdulni a több tízezer agrár szakembernek, és a szakmai szempontok alapján, de korrekt és becsületes megoldást kellene keresni. Főleg az egyetemi oktatók vagy kutatók nem szemlélhetik tétlenül, hogy ebben a huzakodásban tönkremegy a mezőgazdaság. Tennünk kell akkor is, ha senki sem kér fel a cselekvésre, vagy ha nincs is közvetlen hasznunk belőle. Én egy hétgyermekes parasztcsaládból származom. Szüleim és sok rokonom most is falun, a mezőgazdaságból él. Gosidjaikat most is magaménak érzem és féltem a jövőjüket. Venues Aranka Üjabb halasztást szenvedett a kárpótlási törvénytervezet. Vajon miként hat ez a Kereszténydemokrata Néppárt mezőgazdasági programjára, módosítják-e korábbi elképzeléseiket, történt-e változás az elmúlt hetekben e téren? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg a párt egyik agrár szakértőjét, a program egyik megalkotóját: dr. Szakái Ferencet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárát. — Igen sok erőfeszítést tettünk programunk megismertetésére — kezdte dr. Szakái Ferenc. — Ugyanilyen energiával törekedtünk arra, hogy a koalíciós pártok között megegyezés jöjjön létre. Több tárgyalást folytattunk, megállapodások is születtek, de ezeket a partnerek nem tartották be. Az MDF teljes irányváltoztatást hajtott végre, aminek legfőbb megnyilvánulása az volt, amikor az Alkotmánybíróság elé került a földtörvénytervezet. A Kisgazdapárt pedig egyoldalúan csak az 1947-es földtulajdon visszaadására koncentrált. Mi továbbra is igyekszünk képviselni álláspontunkat. Tervezetünk, különböző változatait, a tárgyalások dokumentumait és más kiegészítő anyagokat a gazdasági bizottság tagjainak, országgyűlési képviselőinknek és pártunk minden vezetőjének kötetbe gyűjtve átadtuk. @ A KDNP a valódi földpiac és reális földárak kialakulásáig a termőföldeket, erdőket és a vadászati jogot a helyi önkormányzatok tulajdonába adná. Megváltoztatták ezt az elképzelésüket az Alkotmánybíróság döntése után? — A döntés valóban akadályt jelent, reméljük, csak ideiglenesen. Sajnos ez a törekvésünk ellentétben van a kormány nyilvánvaló centralizációs törekvéseivel és egyes csoportoknak az erdőkhöz és a vadászati joghoz fűződő érdekeivel. Bár továbbra is küzdünk elképzeléseinkért, megvalósítására kevés esélyt, látok, mert sok érdeket sért és pártunk vezetőire is nagy nyomás nehezedik programunk feladására késztetve őket Pedig mi a földtulajdon rendezését a kárpótlástól teljesen külön kezeltük, és a mezőgazdaság célszerű átalakítására és a vidéki lakosság érdekeire helyeztük a hangsúlyt. O Hogyan képzelik el az érdekérvényesítést? — A szakmai szempontok előtérbe helyezésével. Olyan működési feltételek kialakításával, amelyek megteremtik a különböző vállalkozási formák kibontakozásáinák azonos esélyét. Ehhez alapvető feltétel, hogy minden vállalkozó földhasználathoz jusson. Az új mezőgazdasági struktúrában helye van a különböző, de valódi tulajdonosok önkéntes .társulásra épülő szövetkezeteknek is. Ehhez azonban a szövetkezeteknek át kellene alakulniuk, , mivel jelenlegi formájukban akadályozzák az egyéni vállalkozások és a rugalmasabb szervezeti formák létrejöttét. Sürgős lenne új szövetkezeti törvény és a jelenlegi termelőszövetkezetek átalakulását szabályozó törvény megalkotása. Ebbén az átalakulási folyamatban lehetőség nyílna a kárpótlási problémák egyszerű — és az Alkotmánybíróság határozatával, összhangban álló — rendezésére is. 0 Ehhez azonban előbb tisztázni kell. hogy kik és milyen mértékben tulajdonosok a szövetkezetekben?! — Az átalakulást meg kell előznie a vagyon magánszemélyekre történő felosztásának — a nevesítésnek. A szövetkezetek Vagyona viszont mindig két részből áll: a bevitt, részjegy típusú vagyonból és a később felhalmozott, üzletrész típusú vagyonból. Meg kell tehát határozni a tsz-ek részjegy típusú és üzletrész típusú vagyonrészét. A részjegy típusú. vagyonrész nyilvánvalóan csak azokat a tagokat és volt tagokat — vagy örököseiket — illeti meg. akik azt a tsz alapításakor bevitték. Az üzletrész típusú vagyont pedig a közös munkában részt vett tagok között kell felosztani a ledolgozott . idő arányában. Véleményem szerint ez az egyszerű megoldás nagyobb közmegelégedésre számíthatna, mint a kárpótlási törvénytervezetben javasolt megoldások.
