Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

rrsr , .11/7. I Kl 1991. .JANUAR 24., CSÜTÖRTÖK Önkormányzatok fóruma HOZZÁK LÉTRE A PARLAMENT MÁSODIK KAMARÁJÁT T elepülések á llá slo g la lá sterrezete Pénteken tartotta a Telepü­lési Önkormányzatok Országos Szövetsége tisztújító közgyűlé­sét, ame|y másfél éves fennál­lásuk óta negyedik, az önkor­mányzati választások óta első közgyűlésük. A tisztújítás so­rán az elnökség és a felügyelő­bizottság tagjait választották meg. Elnökük Ott József, Kis­telek város polgármestere lett, a két elbök pedig Szirtes La­jos, Zalakaros nagyközség és Molnár Árpád, Siófok város polgármesterei. Főtitkári posztra nem írtak ki új pályá­zatot, hiszen ez a megbízás 5 éves időtartamra szól, ám a főtitkár.1 Köllner Ferenc kéré­sére bizalmi szavazással to­vábbra is megerősítette a tag­ság tisztségében. Az elnökség tagjai sorában Bagyin József, aszódi polgármestert üdvözöl­hetjük ismerősként, mint Pest megyei önkormányzati vezetőt. A közgyűlésre a szervezők 1100 meghívót küldtek szét. Egyébirányú elfoglaltságaik miatt igen sokan maradtak távol, ám a szövetségben va.ó részvételi szándékukat a távol levők nagy többsége is — köz­tük a főváros — jelezte a köz­gyűlésnek. A pénteki eseményen meg­jelent mintegy 360 önkor­mányzat küldötte megegyezett abban, hogy amikor a lakosság a választások során emléke­zetesen nagy számban szava­zott független jelöltekre, azt nyilvánította ki, hogy nem en­gedi lokális érdekeit a cent­rumból irányítani, vagy a pártérdekeknek alárendelni. Veszélyes az önkormányzatok­kal játékot űzni, hiszen a konfliktusok során nem a pol­gármesterek, hanem az egész önkormányzatiság, az egész demokrácia gondolata bukhat meg. Ennek kinyilvánítását a résztvevők szerint különösen időszerűvé teszik az utóbbi hetek újraközpontosító kísérle-MÁR BEJEGYEZTÉK Ez alapítók listája Amint január 10-i számunk­ban hírt adtunk róla, megala­kult a Szupermaraton Atléti­kai Alapítvány, amelynek ku­ratóriuma a múlt csütörtökön ülésezett Budapesten, Steindl Imre utcai székházában. Ba­logh László elnök bejelentette, hogy az alapítvány bejegyez­tetése a Cégbíróságnál megtör­tént. A megalakulást folyamat azonban még tart, az alapítók listáját ! csak február 15-én zárják le, tehát mindazok, akik edziig a napig eljuttatják hozzájárulásukat, alapító tag­gá vállfák. Akik később csat­lakoznak, azok a támogatók listájára kerülnek. Az ülésen a kuratórium tag­jai és a Pest Megyei önkor­mányzati Hivatal munkatársai vettek fészt. Dr. Nagy Sándor hivatásos katona, a Bécs—Bu­dapest szupermaratoni verse­nyek szervezőbizottságának elnöke, Vass Márta tanár, az őszi verseny női egyéni győz­tese, a Minnesota állambeli Duluthban rendezett maraton 3. helyezettje, Kovács Gábor ügyvezető igazgató, a Gvőr- Sopron Megyei Atlétikai Szö­vetség 'képviselője. Fehérvári Tibor Vállalkozó, a NIKE cég és Denicoop Kft. képviselője, Honvéd Tibor vállalkozó, a Perimex Kft. munkatársa, a SAAB magyarországi képvise­lője, Taksz Károly, a Pénzügy­minisztérium főosztályvezető­­helyettese, Udvardi Mária, a Kereskedelmi Bank osztályve­zetője. Rácz Miklós, a Rank Xerox magyarországi képvise­letének vezetője, Szemes Ár­pád. a Pest Megyei Önkor­mányzati Hivatal sportszerve­ző irodájának vezetője és dr. Erdélyi László. Pest megye megbízott jegyzője. — Az alapító okirat szerint a tisztségviselők közül a titkár nem tagja a kuratóriumnak, erre a posztra Molnár Sán­dort, az Atlétikai Szövetség főtitkárát kérték fel. Pénzügyi vezető Beniczky Ferenc nyug­díjas. Elnök — amint már em­lítettük — Balogh László. A tisztségviselők megválasz­tása után az egybegyűltek az alapítvány gazdálkodásáról az idei verseny meghirdetésének várható időpontjáról, a verse­nyekkel való kapcsolatukról, a költségvetés megszervezésé­ről' tárgyaltak. valamint fel­vetették a működési szabály­zat megalkotásának szüksé­gességét, szó esett annak leg­lényegesebb pontjairól is. JOGA VÁM DÖNTENI Szigorú ellen A Pest Megyei önkormány­zati Hivatal Kereskedelmi és Piacfelügyelősége széles körű ellenőrzést végez január és február hónapban, amely első­sorban az élelmiszert árusító üzletekre terjed ki. Az árak feltüntetését, a minőségmeg­őrzési jdőt és az élelmiszerek fogyaszthatósági határidej ének betartását vizsgálják. Mint a tv-ből, rádióból és a sajtóból ismeretes, igen sok termék ára változott vagy vál­tozik január és február hónap­ban. Az árak változása üzleten­ként is eltérő lehet, mivel a termékek a szabad árformába Az oldalt irta: Szegő Krisztina tartoznak. Amennyiben eze­ket nem tüntetik fel — holott erre kötelező előírás van — a vásárlóktól még azt a lehetősé, get is elveszik, hogy kevés pénzüket ott költsék el, ahol számukra az a legkedvezőbb. Sokszor már csak fizetéskor veszik észre, becsapták őket, másik üzletben ugyanis ol­csóbban megkapták volna ugyanazt a terméket. Az árak feltüntetésének kö­telezettségén túl a vevők kor­rekt tájékoztatása is megkí­vánja, hogy mindenki eldönt­hesse, mit és mennyiért vásá­rol. Nem fenyegetés a kereske­delmi felügyelőség részéről, de szigorúan eljár azokkal szemben, akik nem tesznek eleget árfeltüntetési kötelezett­ségüknek. tei, és a dekoncentrált szervek létrehozását célzó tárcatörek­vések. A Települési önkormányza­tok Országos Szövetsége, amely ma a legtöbb tagot számláló önkormányzati tömö­rülés. pénteki közgyűlésén egyben az önkormányzatok helyzetéről és szövetségük céljairól szóló állásfoglalás­tervezetet fogalmazott meg. Ebben kimondják, hogy a kép­viselő-testületeknek a lakosság szolgálatában kell működniük, hogy a helyi adók nem helyet­tesíthetik az önkormányzati tulajdont, hogy olyan új alkot­mány kidolgozására kell töre­kedni, amely a helyi önkor mányzatok hatalmi szerepét a Parlament második kamara,já nak létrehozásával is kifejezi, valamint, hogy mielőbb tisz­tázni kell az önkormányzatok működésének vagyoni és gaz­dasági alapjait. A közgyűlést megelőző ta­nácskozások tanúsága szerint ez az állásfoglalás hatással le­het a kormányzat és a telepei lések viszonyára, amelynek normalizálása nélkül az or szagnak nem lehet esélye ar ra, hogy' napjaink mély társa dalmi és gazdasági válságából kilábaljon. Hogy e viszony normalizálására való törekvé­sek mind ez ideig nem jártak sikerrel, annak nem utolsó­sorban az is oka lehetett, hogy a magyarországi települések­nek. a századforduló óta sem miféle érdekképviseleti szö'-ef­­sóge nem volt. Először 1939 februárjában, negvven tanács­elnök összefogásával kezdő­dött mes az akkor még a T nácsi önkormánvzatok Orszá­gos ^zöy'etcéze megszeruezéc*' amelv nevét ’<190 szeptem'"'”1-rében korrigálta a ielenleg is használt elnevezésre. Holnap megyegyűlés Holnap, azaz január 23-én tartja Pest megyei önkormány­zati testületé soron következő küldöttgyűlését, amelynek fő napirendi pontjai között szere­pelnek Pe^t megye főjegyzőjé­nek megválasztása, a szervezeti és működési szabályzat előké­szítése, a megye címerének és zászlajának, a megye névhasz­nálatának. a Bécs—Budapest Szupermaratoni Alapítványhoz való csatlakozásnak, és a bu­dapesti megyeszékhely épülete értékmegőrző hasznosításának kérdései. A közgyűlés nyilvános, a szervezők várják a küldötteket, és minden érdeklődőt, aki a felsorolt témákról többet sze­retne hallani-MOST SIKERÉLMÉNYE LEHET Ihm lebecsül Ev végén a napilapokat szin­te elárasztották a jegyzőket kereső pályázati hirdetések. Januárra azonban ezeket az állásokat betöltötték, ám továb­bi pályázatok kiírásával most is lehet találkozni. Vajon mi az oka, hogy még mindig, még ilyen sok helyen keresik e fontos tisztség betöltésére a megfelelő embert? Kérdésünk­re dr. Skultéty Sándor köztár­sasági megbízott elmondta, hogy Pest megyében 182 ön­­kormányzat alakult. Igaz ugyan, hogy jegyzőre ennél va­lamivel kevesebbre van szük­ség. hiszen 11 helyen körjegy­zőség működik — azaz két, há­rom település feladatait egy közös jegyző látja el —, még­is a megyében még mindig több mint 50 jegyzői állás be­töltetlen. Ennek többféle magyarázata lehet. Egyrészt, a képviséló­­testületek idegenkednek az egykori vb-titkároktól, már­pedig a pályázók többsége kö­zülük kerül ki. Másrészt a jo­gi végzettségű szakemberek­nek'— különösen, ha jelenleg is jogi pályán dolgoznak —. nem hízeleg a közigazgatási munka. Igaz. hogy magas jö­vedelmeket itt nem remélhet­nek. ugyanakkor, aki most jegyzőséget vállal, szép fel­adatot vállal, hiszen részesévé válhat az új közigazgatás ki­alakításának. Ehhez persze jó pár évre lesz szükségünk, ám ha a köz­igazgatásban dolgozóknak ed­dig kevés számú sikerélmé­nyük volt. most lehet mind­azoknak. akik részt vesznek benne, igazi alkotómunka vár rájuk a következő eszten­dőkben. AHOGY A „SZENTENDRE ÉS VIDÉKE" LÁTJA P ornográfia vagy dem okrácia? Ezekben a napokban mindenki arról beszél, hogy a főváros fő­polgármestere, Demszky Gábor újabb takarítási akcióba kezdett. A tilosban várakozó autók után most a hírlapüzletek kirakatai­ban virító pornográfiától tisztogatja meg Budapest utcáit. Az eset nem egyedülálló, mert hasonló akciók megyénk na­gyobb városaiban is megkezdődtek, a legnagyobb port például a szentendrei eset kavarta. A dolog ott úgy kezdődött, hogy a vá­roska egyházainak és gyülekezeteinek vezetői tiltakozó levelet juttattak el Szentendre képviselő-testületének. „Városunkban — kihasznál­va a hatalomváltással járó gaz­dátlanságot és bizonytáianáá—l got — gomba módra szaporod­nak a szexualitást árúvá zül­­lesztő és abból anyagi előnyö­ket húzó intézmények, amelyek révén városunk felháborító módon máris kiérdemelte azt a megítélést, hogy „Szentendre a főváros kihelyezett bordélyhá­za!” Az aláírók a továbbiakban „több ezres hívősereg nevében” követelik, hogv a testület tűz­ze napirendiére ezen intéz­mények kérdését, azaz vonja meg működési engedélyüket, és zárassa be őket. A testület — új seprő jól se­per — azonnal össze is ült e lényegbevágó kérdés ’• ■ megvi ta­tására, és rendeletet alkotott, amelv megtiltja azon gazdasági tevékenységek gyakorlását, amelyek a közerkölcsöt, a köz­szemérmet és a közízlést sértik. Hogy a testület szerint melyek ezek a tevékenységek, azt kü­lön mellékletben részletezik, úgvis mint masszázsszalon, amely szexuális szolgáltatást is biztosít, erotikus szolgálta­tás. peep show, szexuális se­gédeszközök árusítása, pernó­­kíadvánvok közszemlére tétele, és fentiek mindenfajta reklá­mozása vagy hirdetése. AMERIKAI TÍPUSÚ SZABADIDŐKÖZPONT M illiárdos vá lla lko zá s B adakalászon A Regio-lnvest Részvénytár­saság — amely a-vidék Ma­gyarországának felemelése cél­jából jött létre — a,MacDo­nald’s étteremhálózat mintá­jára egy szabadidőpark-liáló­­zatot tervez kiépíteni, amely­nek neve Regioland lenne. El­ső egységüket Budakalászon szeretnék létrehozni. E több milliárd forintos be­ruházás egy amerikai típusú, úgynevezett többfokozatú sza­badidőközpont lenne. A vál­lalkozásban részt vesz az Óbu­da Tsz, a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság, a Gyógynövény­ipari Vállalat és Budakalász lakossága is. Az itt élőket ugyanis rész­vényesekké teszik, akik pén­zükért egyszerre többféle ha­szonból részesülhetnek. Leg­lényegesebb, hogy a vállalko­zás feltételeként, megoldják a falu legkényesebb és legré­gebben húzódó problémáját, a csatornázást, a szennyvízel­vezetést. Ezen kívül részvé­nyeik után később osztalékot kapnak, illetve ha eladják, árfolyamnyereséghez jutnak a község lakói. Mindezeken kívül megoldód­nak a falu lakóinak elhelyez­kedési gondjai, és helyben szó­rakozási lehetőséghez jutnak. A közbiztonság is javul majd, hiszen a beruházók létesít­ményi rendőrséget hoznak lét­re a területen. Az Omszki tó — persze más néven — a vízi turizmus köz­pontja lehet, itt vízi színpad, szörf és strandterület épül­ne. A Nagykevély alatti te­rület az erdei turizmus terü­lete lesz, exkluzív szanatóriu­mokkal, üdülőkkel, míg a Szentendrei út két oldalán a legkülönbözőbb létesítménvek, büféhálózat, magánrepülőtér és jachtkikötő épülhetne. A szervezők tárgyaltak már Budakalász polgármesterével, dr. Vámos Miklóssal, aki ígé­retet tett, megvizsgálja a projectet, és választ ad, enge­délyezik-e a terveket. — Nem félnek, hogy az ön­­kormányzat él majd vétójogá­val, és elutasítja önöket? Hi­szen hasonló esetek történ­tek mostanában nem is olyan messze ettől a területtől — kérdeztem dr. Wirth Gyulát, a részvénytársaság vezérigazga­tó-helyettesét. — Természetesen az önkor­mányzatoknak joguk van min­den tervet elutasítani. Ez ál­talában olyankor történik, ha az illető önkormányzat maga is vállalkozni akar, és a kon­kurencia elutasításával köny­­nyen meg is nyeri a versenyt. Többek között ezért ellenzik egyes nyugati önkormányzati szervezetek, hogy az önkor­mányzatok vállalkozásokba kezdjenek, hiszen így könnyen etikátlan helyzetbe kerülhet­nek. — Amennyiben Budakalászon — amit azonban eddig5 tár­gyalásaink tapasztalatait érté­kelve nem feltételezünk — visszalépne, terveinket más­hol valósítanánk meg. Olyan helyen, ahol tárt karokkal vár­ják az ilyen lehetőségeket, ilyen beruházást hozó vállal­kozókat. Hogy a testület első rendele­té mekkora vihart kavart a kisvárosban? Egyes, magukat megnevezni nem kívánó, költői vénával rendelkező helyi poli­tikusokat az eset versírásra késztetett. Példaként egy ilyen költeményt idézünk a helyi saj­tóból: „Enni vagy nem enni, már ez itt a kérdés. de a szenátusban ez a kérdés sértés. Fontos vita jegyzőn, bizottságon folyik, Aranytojást nekünk, vajon melyik tojik? Kérlek, nézzetek néha tükörbe, Mert aranytojás nem lesz, csak görbe! Mások az egyházi vezetőket támadják írásaikban tájéko­zatlanságuk miatt; illetve ha tájékozottak e kérdésben, ak­kor meg amiatt. Nyugati nagy­városokat emlegetnek, példá­nak többek közt Zürichet, ahol az óváros szórakoztató negye­dében található „Keleti Sza­lon” adóiából finanszírozza a város a közeli gótikus Mária­­templom és reneszánsz palota restaurálását, illetve a város kulturális értékeit ismertető folyóiratok kiadását. Megint mások tartanak tőle, hogy — mivel amit tiltanak, az méginkább terjed —, ezek az intézmények majd diszkréteb­ben. óm ellenőrizetlenül és ellenőrizhetetlenül működnek majd tovább. Ismét mások to­vábbi jó munkát kívánva üze­nik a testületnek: „Sikerült a város legégetőbb és legfonto­sabb problémáját megoldani. A többi ezután már gyerekjá­ték lesz!” Nehéz egy ilyen vitában bár­melyik oldalra állni, hiszen tudjuk, mindkét felet a jóaka­rat vezérli. Ugyanakkor nem irigylésre méltó az önkormány­zati testület helyzete sem. Eb­ben a kérdésben igen sok dip­lomáciára és tapintatra lesz szükség a salamoni döntés meghozataláig, hiszen nehéz úgy rendeletet alkotni, hogy azzal mindenki elégedett le­gyen, és ugyanakkor a döntés­hozók se váljanak nevetség tárgyává. A Budapest vonzáskörzetében levő Sóskút és Pusztazámor község képviselő-testülete pályázatot hirdet h öí’/Vf/ ysó i munkakör betöltésére. A pályázatok beérkezésének határideje: február IS-' Cím: Kummer János polgármester, Sóskút, Szabadság tér 1. 2038. Telefon: (26)-48-062.

Next

/
Oldalképek
Tartalom