Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
1991- JANUÁR 24.. CSÜTÖRTÖK 5 rrsr Mt i. > /■:/ Csak tiszta forrásból Alapítvány vízprogramra fi pervesztés sem számúi Pest megyében harminckilenc településen nitrit- vagy nitrátmérgezett a víz, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Dunavarsányoan is. Tíz esztendeje nincs iható vize a községnek. Két mélyfúrású kút látja el a , lakosságot ivóvízzel. A Köjál által megvizsgált vízben a nitr/íit a tízszeresét is meghaladja a megengedettnek. Mérgezési foka miatt még főzésre, mosdásra sem alkalmas, fertőzést, börgyulladást okoz. Még 1982-ben határozták el, összefognak, hogy belátható időn belül a település legnagyobb gondját megoldjak. A község vezetőinek kezdeményezésére az ivóvíz-ellátásra és a szennyvíz elvezetésére komplett tervet készítettek. A vízprogram elkészültével az is kiderült, hogy a helyi tanács saját költségvetésből ekkora összeget nem tud előteremteni: A Pest Me„Valamely farsangon Csík-' szentmihályon megbicskázták az ördögöt: meghalt azonmódúiag, s angyal lett belőle. így aztán egész Csík ördög nélkül 'maradt, ami mégis suta állapot egy ilyen híres országban.” Nem tréfa, ami ide vagyon írva. Egy nagyon is szellemes meghívó egy darabja, mely az Érd és Vidéke Kulturális Védegylet rendezvényére invitál. S nein is. akárriiiíyen rendezvényre, mégpedig január 27-én, vasárnap délután 3 órától Érd-Ófaluba. a Termál Szálló nagytermébe. Ugyanis gyei Tanácstól akkor 39 millió, forint támogatásra kaptak ígéretet, de már a tavalyi költségvetésből is kimaradt ez az összeg. Megoldásra a közeli jövőben alig van remény. A falu vezetőségének kezdeményezésére alapítványt hoztak létre, melynek célja, hogy a befolyt összegből a település ivóvíz-ellátását és a szennyvíz elvezetését megoldják. Pontosan tudják, az adományból nem fedezhető minden kiadás. Arra viszont elegendő lesz a pénz. hogy a lakossági kötelező hozzájárulást ebből fizessék ki, azok helyett, akik kis nyugdíjuk vagy rossz anyagi helyzetük miatt erre képtelenek. (Az alapítvány számlaszáma: Országos Takarékpénztár dunaharaszti fiókja — Vegyes hitelek, 443 753,4845). nek, az egybeseregletteknek Tompa László Ördögváltozás Csíkban című, Tamási Áron írásaiból összeállított műsorát. Ördögváltozás —- Tamási Áron módra, hát ha valami, akkor ez igazán megmozgathatja az irodalom iránt érdeklődők fantáziáját. Sőt, mi több, arra is ösztönöz, hogy a vasárnapi tévé előtt üldögélétl- feladjuk.'. A -műsor, elé- Medvigy Endre mond bevezetőt. S hogy hogyan jutunk el Ófaluba? Nagyon egyszerűen, hiszen a buszpályaudvarról 14 óra 05-kor, majd 14 óra 35- kor indul járat. Hát ezt a műsort nem szabad kihagyni... Egy öntőmester komolyan vette az évek óta hangoztatott biztatástí vállalkozz, magyar: Vállalkozott. Illetve vállalkozna. Az annyira várt rendszerváltás sz á mára l e 1; űzd he t etI eh - nek látszó akadályt teremtett az önkormányzat és a polgárit ester személyében. Erről szól i Világ című hetilapban a nemrég közölt írás. amely taán a mi olvasóink érdeklődését is felkelti. Grega Péter vás- és fémönlő mester a nyolcvanas évek utóján úgy érezte, kinőtte a budafoki ház mögötti kis öntőműhelyt. A környező helységeket járva, Törökbálinton talált is egy számára megfelelőnek látszó területet. Illendően betért a tanácsra, megéretek-iődni. kié az a bizonyos foldáarab. Megtudta, hogy közterület, s a rajta éktelenkedő alapozás egy soha el nem készülő autószerelő műhely nyoma. A BÉRLŐ LEMONDOTT VOLNA A bérlő lemondott volna jogairól háromszázezer formt ellenében. Az igazságügyi szakértő alig felére értékelte az építményt. Kötöttek is egy megállapodást Grega és a vbtitkár — 1989. augusztus 10-én —. melyben az öntőmester vállalta, hogy kifizet 148 ezer forintot kártalanításra, és a szükséges engedélyek beszerzését követően 1990. szeptember 30- ig felépíti műhelyét. A tűzoltóság és a Köjál még 1989 végén meg is adta hozzájárulását a tervezett öatőműhelyhez. Némi bonyodalmat csupán : okozott, hogy egy helyrajzi számon két területet tartottak nyilván, de Grega költségén a területmegosztást is elvégezték. A vállalkozó megbízta Létai Andrást, tervezze meg a műhelyt. Mikor ezzel is megvolt, a hatósági szakvéleményekkel együtt beadta a tanácshoz a tervdokumentációt, technológiai leírást, és kérte, .járuljanak hozzá az építkezéshez......... „Szóltak, hogy mielőbb beszéljek a leendő műhely közelében lakó családokkal, nem kifogásolják-e az építkezést — emlékezik Grega Péter. — ürültek, hogy eltűnik a szemét a közelükből, s aláírták, hogy nem ellenzik.” A tanács műszaki csoportvezetője ezzel sem elégedett meg, s több helyre elküldte a nyilatkozatot. A 15 napos fellebbezési határidő alatt sehonnan nem érkezett tiltakozás. Grega 1990. január 5-1 hatálylval megkapta a 3056-2 1989. számú építési engedélyt. Most már „csak” a pénz hiányzott. Grega szinte minden létező pénzintézetet felkeresett, de egy kisvállalkozás sehol nem keltett különösebb érdeklődést. Végül az OTP budaörsi fiókjában szerencsével járt. „Ötmilliót kértem. Felértékelték a házam, de a kölcsön másfélszeresére lett volna szükség, s ehhez hiányzott százezer forint. így édesanyám házát is felértékeltettem. Ezután készítettek költségvetést, gazdaságossági számítást. Mindent megcsináltam, s júliusban ki is utalták a kért összeget” — mondja Grega Péter. Egy hét alatt 2,5—3 millió forint értékű építési anyagot szállított a helyszínre, s nekiálltak az alapok kiásásának. „Akkor, augusztusban, egyik nap, odajött egy férfi, és a bemutatkozás formaságait mellőzve közölte velem, hogy itt nem lesz semmi. Később kiderült, ö dr. Elek Sándor körzeti állatorvos.' A jelenlegi polgármester.” TILTAKOZÓ ALÁÍRÁSOK Elek doktor megerősíti, hogy valóban figyelmeztette Gregát. „Közöltem Grega úrral, ekkora gyár építéséhez a leendő önkormányzat nem járul majd hozzá. A község nem óhajtja, hogy Törökbálint belterületén vasöntöde legyen. Az állampolgárok tiltakozó aláírásokat is gyűjtöttek.” Grega szeptember elsején meg is kapta az építkezést azonnali hatállyal megtiltó végzést. a lakossági tiltakozásra hivatkozva. Itt még ez az indok szerepel. Később azonban az állampolgárok eltűnnek a hivatalos érvelésből. Gregát kötelezték, hogy a környezetvédelmi hatóságoktól is szerezzen be szakvéleményt. Megszerezte. Szeptember 15-én az építkezést ismét engedélyezték.. Az öntőmester még azt is felajánlotta, hogy az üzem működését folyamatosan ellenőrizzék. MEGVOLT AZ ENGEDÉLY Az engedély tehát megvolt, pediö Mikos Barnabás okleveles gépészmérnök pornókba szedett indokai alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz fordult, az építkezés leállítása érdekében. Igaz, ebben az iratban már nem esik szó a tiltakozó lakosságról. Mi kos úr mellesleg a négy polgármesterjelölt egyike volt. „Az ónkormányzati választások előtt falugyűlést is tartottunk — említi dr. Elek. — Az előre megírt kérdésekben, a választók érdeklődtek a polgármesterjelöltektől, mi a véleményük az öntödéről. Közöltük, mi nem óhajtjuk, hogy a községben ipari létesítmény legyen.” Deák József lakik a legközelebb a leendőt?) üzemhez. „Engem ugyan nem zavar. Aláírtam, hogy hozzájárulok az építkezéshez. Én őrzöm a Grega úrnak az épületét meg az anyagokat. A falugyűlésről nem hallottam, értesítést nem kaptam.” Horváth István is hozzájárult ehhez, de később a tiltakozó ívet is ellátta kézjegyével. A falugyűlésről ő sérti hallott. véleménye azonban van. „Egy kts öníödérót vott~szór Azután plakátokon három műszakos öntödébe keresett munkásokat. Aztán majd itt ki kell cserélni a földet, mert megmérgezi az öntöde.” Grega ilyen szövegű plakátról nem tud, a keletkező hulladék elhelyezését betontarolóban és zárt konténerben az illetékes hatóság megfelelőnek ítélte. Fehér Krisztina emlékszik egy falugyűlésre, de ott szerinte az MO-s körgyűrűről szólt vita. „Minket, fiatalokat is foglalkoztat az öntöde. Kérdeztem is a polgármestert, mi lesz. Azt válaszolta, lelakatoltatja az épület ajtaját, és egy táblát rak ki, azzal a szöveggel, hogy ez a múlt rendszer emléke. Szerintem le kellene állítani az építkezést, és kártérítést fizetni Grega úrnak.” „FIZESSEN KÁRTÉRÍTÉST!" „Fizessen kártérítést, aki engedélyezte! — javasolja indulatosan Kerekes Andrásné. — A saját olajkályhánk füstjét is alig bírjuk, hát még egy öntödéét.” Űjabb érvet is találtak az ellenzők. A tervező jogosultságát vonták kétségbe. Létai András elismeri, csak kisipari műhelyeket tervezhet. Ipari létesítményt nem. Az erre vonatkozó jogszabályok azonban sokféleképpen értelmezhetők. Egy 320 négyzetméteres műhelyt lehet ennek is, annak is minősíteni. Létai szakmai kifogásról nem tud. Grega mindenesetre a műszaki vezetéssel megbízta dr. Pados Antalt, az Ybl Miklós Építőipari Technikum nyugalmazott tanárát, a Budapesti Műszaki Egyetem egykori óraadóját. „Kevés olyan lelkiismeretes emberrel találkoztam, mint Grega Péter. Minden újabb és újabb engedélyt beszerzett. A terv szakmailag jó, függetlenül attól, hogy Létai jogosult volt vagy sem az elkészítésére.” Pados Antal figyelmeztette az önkormányzat vezetőjét, hogy az építkezés leállítása a szerkezet, pillanatnyi állapotában életveszélyes. A falak állnak, de hiányzik a födémről a itt mutatják be az érdeklődők-DRÁMAI NAPOK A HÁZGYÁRBAN Utolsó kísérlet — Ha egy vállalatot felszámolnak, akkor miért van meg mindig vezérigazgatója? A meghökkentő kérdést Andorba Tibor éjjeliőr teszi lel a Dunakeszi Házgyárban, azaz tavaly június óta a Duna- Makett Kft. üzemében. — Jegyezze nyugodtan — egyezik bele —, nekem már úgy sincs vesztenivalóm. Mondanak itt most cifrábbakat is, mert így diktálják az indulatok, pattanásig feszült a hangulat. Az emberek hatvan százaléka már hosszabb ideje fagyszabadságon van, mert nem tudnak nekik munkát napi. Erre az időre még a jó fizetésű szakmunkások is csak havi 4-5 ezer forintos jövedelemhez jutnak, ahogy a fizikai munkások országos besorolási táblázata ezt előírja. Nincs munkájuk Farkas György, az alapító 43-as Számú Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára így jellemzi a helyzetet: az évi ötezer lakás építésére képes cég tavaly csak 3 ezer 200-at adhatott át. Az idei.rendelés eddig 18 millió forint, ami épphogy a dolgozók egyhavi bérének a kifizetésére elegendő. Az egykor nagy gazdasági szervezet tizennégy egységre tagolódott. Dunakeszin 8-9 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. A munkanélküliség veszélye most leginkább a szakképzetlen, betanított és segédmunkás szaktársakra vár. Közel nyolcvan szakembert esetleg átvesz a központ. Hogy is juthattak idáig? A dunakesziek szakszervezeti bizottságának Milus Imre rendészeti vezető a titkára. Belágyi László, az energetikai üzem, más szóval a tmk vezetője a munkástanács elnöke. Sakk-matt helyzetben érzik magukat annak tudatában, hogy az emberek ilyenkor segítséget várnak az érdekvédelemtől. Azon viszont ők sem tudnak, változtatni, hogy gyakorlatilag megszűnt a lakásépítés, a házak tatarozása, karbantartása, nincsenek komoly beruházások az országban. A konkrét helyzeten ma már nehéz változtatni, de azért Belügyi László elég részletesen taglalja a kialakulását, Szerinte évekkel korábban fel kellett volna készülni az előre látható gondokra. Ezzel szemben nem történt szerkezeti váltás. Gyakorlatilag a gyárai eladásából ‘ mentegette magát évek óta a vállalat. Tavaly júniusban egyszemélyes kft.-k jöttek létre, a holding szerepét betöltő központtal. Ez a diktátum számukra úgy hatott, mint Magyarországnak a trianoni békeszerződés. Látható volt. hogy 20 százaléknál magasabb lesz a veszteség. A vállalati tanács döntéseibe a kft. nem tudott beleszólni. A holding fenntartotta magának a vállalkozási jogot. Versenytárgyalást így nem lehetett nyerni, mert Pesten nehézkes az ügyintézés. A kft.-vé alakulás másnapján viszont kiderült. hoev osztozni kell a cég 4-500 milliós veszteségén, amiből Dunakeszire 279 millió jutott. Volt, aki sírva ment — Képzeljen el egy húsztagú holdingot, amelyből tizenhét-tizennyolc szál madzag lóg ki. Számukra az a kérdés, hogy lehet ezek végéről a többieket felfalni. Feltehető, hogy a felszólítást és állítást is az indulat mo-I tiválja odakint, a gyár udvarán beszélgetők között. Ámbár ismét Milus Imréhez és Belágyi Lászlóhoz fordulva megsejthetem, hogy nem nagyon tér el a véleményük. Arra büszkék, hogy a fájó örökségként rájuk testált adósságteherből 73 milliót ledolgozott tavaly ez a nagyon szorgalmas kollektíva. Aziránt viszont szkeptikusak, hogy az egykori 3. sz. gyáregység egyáltalán a mai nevén szerepel-e a cégbíróságon. Ha pedig a régin, akkor jogutód nélkül kell felszámolni azt, ami nem létezik. Általános a tájékozatlanság, mert a termelőszervezeteknek a vállalati tanácsban nincs képviseletük. — Hallássérült emberek. Tele vagyunk vibrációs ártalmakkal. Itt a negyvenöt éves munkanélküli esélye már nulla. A munkásszállót megszüntették. Nógrádból busszal hozzuk az embereket, dé drágul a benzin. Ha nem megyünk értük, nem tudnak beutazni — sorolja Milus Imre, amire Belágyi László úgy tesz pontot, hogy kijelenti: — Erre az iparágra rászakadtak a sötét fellegek. Volt, aki sírva ment el a munkakönyvével az első hullám idején. Hisz itt élte le élete nagyobb részét. De hogy köszön el a távozó többségtől az a száz, aki mostantól maradhat. Január 22-én délelőtt tíz órakor az szb-titkár és a munkástanács elnöke is velem együtt tudja meg, mi várható a drámai pillanattól kezdve. Szilvási András, a három hónapja kinevezett kft.-igazgató zaklatottan közli velünk, hogy tizenegykor vezetői értekezletet tart. — Akit maga itt lát — jejelenti ki —, mind melosként kezdte. A társainkkal érzünk, és nagyon nehezen fogunk dönteni. De szakszervezetezhet ő itt, ahogy akar — vet egy pillantást a titkár felé —, amíg a mostani főállásban van, harminc embert neki is el kell küldenie. Végigjártuk a környéket. Helyet kerestünk az embereknek. Szobtól idáig sehol sincs munka. Van egy programunk a túlélésre. Ha azt végrehajtjuk, akkor száz embernek lesz munkája. Ki fogunk találni valamit, amit megvesznek, vagy hazamegyünk. Egyelőre nem fizetünk áfát, nem fizetünk társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezt a végén majd rendezni kell, de addig az érte járó büntetés kockázata is a mienk lesz. Csak a napi likviditást nem hanyagolhatjuk. Mi lesz velük ? Aki megy, azt a munkában eltöltött ideje, vállalati munkaviszonyának kezdete szerint elégítik ki. A legtöbb négyhavi munkabér lehet. Az igazgató szerint közel tizenötmillió forint kell a végső búcsúhoz abból, ami egyelőre nem létezik. — Újságíró? Elterjedt a híre, hogy itt van — fognak közre odakint. Csendes szavakkal köszönök el a magyar családok otthonteremtőitől. Legalább még ma ne tudják, mi vár rájuk. Kétszázharminc ember veheti a kalapját. Kovács T. István S. I. Január 27-én, vasárnap Ördögváifozás Csíkban coronat betonkoszorú. Emiatt az épület labilis, csak a zárófödémmel lesz statikailag megfelelő. ígéretet kapott, hogy ezt figyelembe véve hoznak határozatot. Ehelyett Grega Péter kapott egy újabb t\ltó határozatot, melyben javasolták neki, hogy tegyen a tetőszerkezetre ponyvát vagy nejlont a téli időszakra. Az október elején megalakult önkormányzat már első ülésén foglalkozott az öntödével. Előzőleg még a tanács nevében küldtek egy ki tudja hányadik tiltó határozatot, melyben a műhely fölötti út rézsűjének megbontását hozták fel érvként, s azt, hogy Grega nem épített támfalat. Az út széli szaiagkorlát hiányát is rajta kérték számon. Alakuló ülésükön pedig az építési jogosultságot igazoló okirat pótlására és a helyszínrajz benyújtására szólították fel. Dr. Pados véleménye, hogy az épület mellett van támfal, és a rézsű állékonysága is megfelelő. A szalagkorlát elhelyezése nem Grega feladata. A POLGÁRMESTER HAJTHATATLAN A hiányzó dokumentumok részletezésével az önkormányzat adós maradt, így nehéz eldönteni. mire gondolhattak. Grega minden lehetséges engedélyt beszerzett már, az OTP nem is adott, volna ötmillió forintot érvényes építési engedély nélkül. Gregának nem maradt más választása, ügyvédhez fordult. „Bárhogy alakuljon az esetleges per végeredménye, én már csak veszíthetek. Az OTP- töl megkaptam a papírt, melyben _ értesítenek, jelzáloggal " teffiéltelí még az én és az édesanyám házát. Mozgó kamatra kaptam a kölcsönt, ez jelenleg 28.1 százalék, öt év alatt számításaim szerint a törzstőkével együtt 12 millió forintot kell visszafizetnem.” Ha lesz miből. Eddig három hónap termelési érték veszett el. A megkötött szerződések után kötbér terheli. Máris több milliós veszteséget könyvelhet er A polgármester hajthatatlan. A/, engedélyt egykor kiadók közül már senki sincs hivatalban. „Mi törvénysértő határozattal kezdtük működésünket. Visszavontuk egy masszázsszalon engedélyét, bár erre nem lett volna jogunk. Törökbálinton nem lesz pornográfia, és ipar sem. Nem járulunk hozzá semmiféle ipartelepítéshez. A lakosságnak nem lesz más a véleménye. A község völgyben fekszik, nincs szellőzése. Ezt áz emberek is tudják. Az önkormányzat a tanács jogfolytonos intézménye, de mi elhatároljuk magunkat döntésüktől. Ha akarnánk, sem tudnánk kártérítést fizetni. Ha per lesz, mi a jogellenesen intézkedő egykori tanácsi hivatalnokokat pereljük be. Grega úrnak azt tudom javasolni, adjon fel hirdetést, hátha valaki megveszi tőle az épületet. Megmondtam, itt nem lesz ipar.” A polgármester nem tart az esetleges pervesztéstől sem. Sőt, állítása szerint akár a Legfelsőbb Bíróság ítéletét is figyelmen kívül hagyják, ha az nem az ő álláspontjukat képviseli. B. T. Februártól:
