Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
4 1991. JANUÄR 23., SZERDA Párbeszéd a kárpótlási törvénytervezetről (II) Nem kérnek többet, Postabontás VÁRJUK LEVELE I K ET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 de kevesebbet sem December eleje óla folyik a párbeszéd — a sajtón keresztül — a Magyarországi Németek Szövetsége és űr. Balsai István igazságügy-miniszter között. Ennek témája a decemberben beterjesztett, illetve az új kárpótlási törvénytervezet. A szövetség 1991. január 11-én kelt levelére interjúban kértünk választ a minisztertől, amely tegnapi számunkban jelent meg. Az igazságügy-miniszter gondolatait — a teljesség kedvéért — továbbítottuk a Magyarországi Németek Szövetsége ügyvezető elnökéhez, Hambuch Gézához. ■ Milyen kérdések merüllek fel önben, miután megismerte a miniszter úr nyilatkozatát? — Nem indokolta a miniszter úr, hogy az 1949. június 8-a utáni sérelmek orvoslása miért sürgősebb a korábbiaknál. Sajnos azt sem mondotta el: a másik, ránk is vonatkozó külön törvénytervezetet mikor óhajtják előkészíteni és a Parlament elé terjeszteni; s hogy szerinte a magyarországi németek sérelmeinek orvoslását az ország gazdasági helyzete mikor teszi lehetővé. A magyarországi németek 1990. december 16-án megtartott kongresszusára hivatkozom, és ismételten azt mondom: a mi sérelmeinket és jogos követeléseinket ne kezeljék' külön, hiszen az érintettek ezt újbóli diszkriminálásnak tekintik. Álláspontunk szerint a sérelmeket egy törvényben, azonos elbírálás alapján, azonos időben, azonos mértékben kell orvosolni. Másképp fogalmazva: nem kérünk többet, de kevesebbel sem elégszünk meg. A törvénytervezetben szereplő dátum politikai. ideológiai megfontolásokra enged következtetni. Nem vagyok jogi szakember. de úgy vélem, ez kollektív és egyéni sérelmek orvoslásánál nem célravezető. Minden demokratikus berendezkedésű országban, jogállamban az alapvető emberi jog, az igazságosság, a demokratikusan megszavazott alkotmány a kiindulópont ■ A kifele pit ettekre is gondoltak levelükben? — Szövetségünk a Magyarországon élő németek érdekképviseleti szerve. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kitelepített németek ügyével nem törődünk. Hiszen egy erőszakkal szétszakított népcsoportról van szó. Az elhurcolás, A Vöröskereszt rajzpályázata Ahogy a gyerekek látják A nemzetiközi vöröskeresztes mozgalom az idén Gyújts fényt a sötétségben! jelmondattal a közvélemény és a felelős politikusok figyelmét kívánja felhívni a háborúk és zavargások sújtotta területek lakosságának helyzetére. Sebesültek, rokkantak, otthonukat elvesztő tömeg tragikussá váló állapota egyre inkább igényli a világ segítőkészségét. A II. világháború befejezése óta húszmiilióan haltak meg a helyi zavargások következtében, kilencven százalékuk a civil lakosság köréből került ki. Sok a gyermekhalál, ét sok gyermek maradt árván. A segítőkészség felkeltésére Gyermekek a háborúban címmel *a Magyar Vöröskereszt rajzpályázatot hirdet magyar iskolásoknak. Pályázhatnak általános és középiskolások, szakmunkástanulók. A rajzok fejezzék ki a konfliktusokkal terhelt országokban élők sorsát és azt, hogy milyen segítséget vihet a szenvedők számára a Vöröskereszt. A legjobb tíz rajz Genfben, a nemzetközi zsűri előtt vizsgázik. Eredményhirdetés ez év márciusában Genfben. A pályázatokat február 15-ig kell beküldeni a Magyar Vöröskereszt (Budapest V., Arany J. u. 31. — 1051) címére, Gyermekek a háborúban megjelöléssel. az elűzés, a vagyonelkobzás, a jogfosztás egyaránt az elfő gadhatatlan kollektív büntetés szellemében történt. A kitelepitetteket magyar állampolgá rokként űzték el. Véleményem szerint ügyünk rendezésébe be kell vonni saját szervezetüket, valamint a magyar és a német kormányt is. Hiszen ennek a kérdésnek államközi vonatkozásai is vannak. E' helyen hadd hivatkozzam az Országgyűlés 3511990. (Ili 28.) OGY, a magyarországi német kisebbség kollektív sereimének orvoslásáról szóló határozatára. Ez többek között kimondja : ......a magyarországi németek 1944-től kezdődő elhurcolása. majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eijárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyaror szági németek kollektív fele lösségre vonásának megnyil vánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak és együttérzését a szenvedés túlélőinek. Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot: a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy'a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a nem német nemzetiségű magyar állampolgárok, akik hasonló sérelmeket szenvedtek.” ■ Ismeri ön az új kárpótlási törvénytervezetei? — Sajnos nem. Arra kell hagyatkoznom, amit az újságokban olvastam. Így azt sem tudhatom, hogy a jogszabálytervezet pontosan milyen jogtalanságokra, sérelmekre és -személyekre vonatkozik. Remélem, nem tartja tapintatlanságnak, ha ezt mondom: az ő helyében már rég megküldtem volna a törvénytervezetet a Magyarországi Németek Szövetségének, az érintettek érdekvédelmi szervezetének, sőt megbeszélésre meghívtam volna az érintettek képviselőit Nagyon várom a miniszter úr kilátásba helyezett, alapos válaszát. Vennes Aranka (Vége) Vefiüitk élő történelem Budakeszin néhány utcanevet megváltoztattak, kicserélték a névtáblákat is. A falu parányi főterén álló emlékművet is lebontották. Az Interna, cionalisták Múzeumába érdeklődő alig tévedt be, ezért bezárták. Az emléktábla is lekerült a ház faláról, helyét cementhabarccsal fedték le. Sen. ki sem csodálkozik ezeken a változásokon. Sőt, ellenkezőleg, ami korábbán kellemetlenséget, vitát, rendőrségi zaklatást okozott, az megszűnt. A pártállam szigora, négy évtized hallgatása oldódott, bár a félelem és a bizalmatlanság megmaradt. Az elmúlt néhány évtized történéseit eltüntetni nem lehet, tovább él emlékezetünkben. Padányi Lajos Budakeszi ★ A rendszerváltás ezekben az apró külsőségiekben a legnyomonkövethetöbb. Ahhoz azonban hosszabb időnek kell eltelnie, hogy az emberek gondolkodása és viselkedése is megváltozzon. Reméljük, hogy hamarosan lesznek észrevehető jelek. Gyógyfürdőt Kíváncsian várjuk az önkormányzat következő ülését és állásfoglalását a gyógytermálfürdőről. Cegléd polgárainak nincs gyógyvizű strandja. Legtöbben Szolnokra. Tíszakécskére és Kecskemétre járnak fürdeni, pihenni, de ilyen benzinarak mellett? A város strandját többnyire diákok veszik igénybe, őket. még nem zavarja,- ha a sportolók az egyetlen medence sarkába szorítják a felüdülni vágyókat. Nem tudom, az önkormányzat tagjai hol pihenik ki magukat, hol üdülnek. Az arabok nem estek kétségbe, ha országaikban olajat találtak, hanem értékesítették. Mi megijedünk, hogy városunkban kitűnő minőségű termálgyógyvizünk van, a Ferihegy II-töl Kell-e a reklámtörvény ? Csend van a plakátháborúban .Merem állítani, hogy nincs még egy olyan szakma, amely annyira felkeltette volna az emberek érdeklődését, mint a reklám. Gondoljanak csak az* * * országgyűlési, majd az önkormányzati képviselők s polgármesterek választását megelőző kampányhadjáratokra, amikor valóságos utcai plakátháborúk dúltak. Annak idején nem véletfjnül akadtak szószólói a hiányzó reklámtörvény mielőbbi megalkotásának. Azonban a tömegméretű politikai reklám gyakorlatilag megszűnt, helyét átvette a kereskedelmi, de eredendően más céllal, amit mutat az is, hogy tavaly 12 ezer új kisvállalkozás alakult, s valamennyi keresi a helyét a mind szabadabb piacon. E változás ugyanakkor versenyhelyzetet teremtett a reklámszakmán belül is, ami viszont soha nem látott mértékben előtérbe helyezte a reklám etikai és jogi szabályozásával kapcsolatos kérdések mielőbbi megoldásának szükségességét. Hogy miként látja egy szakember a hazai reklám fejlődésének lehetőségeit és akadályait, arról Nagy Pétert, a Magyar Reklámszövetség főtitkárát kérdeztük. — Itthon is és a nyugati országokban is kétféle módon szabályozzák a reklámtevékenységet. Az egyik a jogi, a másik pedig az önszabályozás — utóbbi inkább etikai-szakmai jellegű. A jogi szabályozás gyakorlatúiig a kereskedelmi töwénv néhány paragrafusából. illetve eey-egy kereskedelmi miniszteri utasításból áll. A kereskedelmi törvény elsősorban tilalmakat mond ki. Így például a tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalmába sorolja azt, amikor egy cég kellő mennyiségben rendelkezésre nem álló árut hirdet. Ilyesmi ma ritkán fordul elő, már csak azért is. mert a vásárlóerő csökkenésével arányban növekszik a túlkínálat. Alkoholt és dohányt csak az árusítás helyén szabad hirdetni. gyógyszert pedig csakis a szaklapokban. Ezeknek a korlátozásoknak mindig is komoly anyagi kihatásai voltak. Másik példaként említhetem az évtized eleji magyar—spanyol futballmeccset, amikor a Magyar Televízió 50 ezer dollárt veszített, mert nem engedélyezték az alkohol- és dohánytermékek reklámozását. Ehhez hasonló eset számtalan volt az elmúlt évtizedekben. Végül is, mintegy két és fél évvel ezelőtt — Marjai József miniszterelnök-helyettessége idején — lazítottak ,a tilalmak szigorán. Azóta lehet az Eurovízió televíziós közvetítései alkalmával reklámozni e kétféle termékcsaládot is. — Szavaiból az tűnik ki, hogy néhány cikk hirdetési tilalmát nehezményezi. .. — Nemcsak a magam, hanem a szövetség egyöntetű véleménye szerint szükség lenne a jogszabály megváltoztatására. Gondolok itt például arra, hogy a kulturált italfogyasztási szokások kialakítása érdekében reklámozni lehessen a borokat, söröket, vermutokat, szemben a tömény italok hirdetési tilalmának további fenntartásával. A vény nélkül vásárolható gyógyszerek reklámozhatóságát is szeretnénk elérni. A cigarettát azért nem sorolom ide, mert tudom, hogy világszerte visszaszorítják fogyasztását. — Más országokban is erősek a tilalmak? — Hogyne! Létezik a Nemzetközi Reklámszövetségnek egy kiadványa Reklámtilalmak Európa 16 országában címmel, amely médiák és cikkek szerinti felbontásban ismerteti a szakemberekkel a korlátozásokat. Az egyik legerőteljesebb visszafogó erő a magas díjtétel és az adó. Például Görögországban 46 százalékos a tévéreklám forgalmi adója! A Magyar Televízió az idén januártól több mint 100 százalékkal emelte a tarifát. Egypercnyi hirdetéssugárzás akár 250-300 ezer^ forintba is kerülhet. Az pedig egy külön kérdés, hogy milyen szigorúan védik a műsoraikat a reklámokkal szemben az állami televíziók és rádióadók. Itthon sem véletlenül indítottak el önálló reklámokat a rádiónál. A további fejlődésnek azonban még gátja, hogy létezik a frekvenciamoratórium. — Ön szerint mennyire etikus a magyar reklám? — Az országgyűlési képviselő-választás idején magam is sokszor találkoztam etikátlansággal, plakátok felülragasztásával, lelépkedésével, összefirkálásával. Nem tartottam meglepőnek a • dolgot, mert ha egyszer politikai kultúránk sem létezett, miért' éppen a politikai reklám lett volna kulturált? Már annak is örülhettünk mi, szakmabeliek, hogy a szeptemberi önkormányzati választásokat megelőzően sokkal kevesebb etíkátlanság volt tapasztalható a reklámhadjárat alatt. Az pedig a Szövetség sikere, hogy az etikai kódexünket nagy elismerés kíséri nemzetközi szakmai körökben, amióta lefordítottuk angol, német, francia és orosz nyelvre. Évente fél-, egytucatnyi ügyet tárgyal a szövetség etikai bizottsága. Az elmúlt évtized alatt mintegy 200 ilyen esettel foglalkozott ez a bizottságunk, de az érintettek döntő többsége elfogadta szabályainkat, s -egy-egy kérdésben az állásfoglalásunkat. — Ezek után kell-e a reklámtörvény vagy sem? — A televízióra és a rádióra vonatkozóan biztos, hogy lesz. A szövetség azonban nem kér a direkt reklámtörvényből Ugyanis ha a régi rendeieteket deregulalnák, abban a pillanatban az etikai kérdések megoldása társadalmi feladattá válna. Vagyis életbe lépne az önszabályozás. Az inkorrekten dolgozó reklámcégek pedig meghalnának a szabadpiaci versenyben — mondta befejezésül Nagy Péter, a Magyar Reklámszövetség főtitkára. Aszódi László Antal ötven1 kilométerre, holott Nyugat-Európában nincsenek ilyenek. Ceglédnek ez nagy lehetőséget kínál. A türdő «ok embernek adna munkát és valószínűleg a fél város a turizmusból élne meg. Csak azért keresztülhúzni a termálgyógyvízprogramot, mert azt Sós János, a volt tanácselnök indította el. a város ell.eni bűn lenne. Remélem, akik e kérdésben döntenek, kellő hozzáértéssel teszik. Ha valaki azt mondja, hogy a termálprogram nem jó, annak legyen a tarsolyában ennél jobb terv, ami több pénzt hoz városunknak. Csak rátermett ügyintézők kellenek, akik vonzzák a nyugati tőkét és nem hagyják elveszni ezt a száznegyven milliós beruházást. Nagy luxus lenne, amikor Cegléd utcáinak és járdáinak nagyobb. része sáros, időnként járhatatlan. Csala Csaba * Cegléd A tavalyit aiénbfták fel A Pest Megyei Hírlap január 10-i számában olvastam a Nyolcosztályos gimnázium Budakeszin című írást. Arról tájékoztat, hogy egy alapítvány létesült, melyhez elsők között Budakeszi polgármestere ajánlotta föl a tizenharmadik havi fizetését. Honnan tudhatja a polgármester úr már január elején, hogy majd olyan jól fog dolgozni az év folyamán, amelyért őt a képviselő-testület tizenharmadik havi illetményben részesíti ju-' talmul? Talán naptárreform készül s . ebben az évben tizenhárom hónap lesz mát'? Vagy ez eleve presszió? Egyébként ennek hatására magam is fontolgatom, hogy f el a j án 1 a n ám bék e kölcsön -jegyzés helyett a Gsengey névvel fémjelzett nemzet! alapítvány céljaira idei tizenharmadik havi nyugdíjamat, ha abban részesít év végén a Parlament. (De az előző év tapasztalata alapján erre nem sok reményem van.) Sőt továbbmegyek: lehet, hogy ugyanilyen lépésre sarkallom nyugdíjas társaimat is. Végül is: ha lúd, legyen kövér! Dr. Bíró Gábor nyugdíjas Dömsöd ★ Tisztelt olvasónk téved, de esak abban, hogy az októberben megválasztott polgármestereknek nemcsak az idén adható tizenharmadik havi illetmény, hanem az elmúlt esztendőre is. Néhányan közülük önnel értettek, egyet, s úgy gondolták, hogy két hónap alatt nem szolgálták meg a tizenharmadik havi fizetést. Ezért ezt a pénzt valamilyen közösségi célra ajánlották fel, alapítványra fizették be. így járt el Budakeszi polgármestere is. A kritika az ö esetében tehát nem jogos. Nemesebben — a jó célért A Pest Megyei Hírlap december 30-i számában Mészáros Ottó Függőón című írása arról elmélkedik, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikor minden romlani látszik, döntenünk kell arról, mi legyen a mérce? Erre volna néhány észrevételem. nem lennének ilyen vallási gátlások, tanítások, előírások, ki kellene találni azokat, melyek az emberi együttélés legtökéletesebb szabályozói. Az erkölcsi oldalon túl gazdasági része is van az. országépítésnek. de a kettő szorosan összefügg. Hiába akarok keresztényi szeretettel segíteni embertársaimon, ha nincs miből, ha az infláció mindent tönkretesz. Nem vagyok gazdasági, sem pénzügyi szakember, de véleményem szerint az örökös áremelések csak az inflációt növelik. Tönkreteszik a kisemberek életét. Hiába tették félre öreg napjaikra nehéz munkával megszerzett forintjaikat,' azok már semmit sem érnek. Az járt jól, aki máról holnapra élt. Nemcsak a polgároknak kellene takarékoskodniuk, hanem az államháztartásban is. Az adóztatás is legyen igazságosabb! Érintse a láthatatlan .jövedelmeket, és a jogtalanul meggazdagodott ügyeskedőket is. Ezek az észrevételeim arról, hogy milyen függőón mellett építsük országunkat, hogy kikerüljünk a kátyúból és hogy a nemzet kiegyenesedjen. D. Köles Mihály nyugdíjas Gödöllő Még így sem hefverckedhetnelc Nem kértem ki a hetven éven fplüliek véleményét, de azt hiszem, nemcsak a magam nevében beszélek. Küszöbön áll a közlekedési költségek drasztikus .emelése. Bennünket már nem érint. Belföldön ingyen utazhatunk. De van közöttük olyan hetvenes is, aki még külföldié szeretne utazni. Márpedig a nemzetközi vonatok belföldi szakaszán a díjmentességük érvénytelen, egy vasúti vagy buszjegy Pozsonyíg nekünk eddig is elérhetetlen volt, ezután még inkább az lesz. A közlekedési tárca, költségvetésében nagy tehertételt jelentene-e, ha a határig díjmentesen utazhatnánk, és csak a határtól kellene jegyet váltanunk? Gondolok például a kassai gyorsvonatra vagy a pozsonyi buszra . .. Elférnénk. A vasúti díjmentes utazás csak II. osztályra érvényes. Tapasztalatom szerint az I. osztályon nem tolonganak, és egyre kevésbé fognak. Nem lehelne a díjmentes utazás figyelembevételével egy különbözeti jegyet bevezetni? Fazekas Mátyás Veresegyház ★ A MÁV Budapesti Igazgató sága kereskedelmi osztályvezetőjétől. Kiss Gyulától, olvasónk kérdésére a következő választ kaptuk: Február l-iétöl jelentősen drágul a vasúti jegyek ára. A hetven éven felüli nyugdíjasok továbbra is ingven utazhatnak A nemzetközi utazásra valóban nem kapnak kedvezményt, mert az esak a belföldi szerelvényekre érvényes. A belföldi I. osztályú vonaton különbözeti jeggyel utazhatnak. Az idős embereknek látó utazóul kedvezmény szociálpolitikai kedvezmény, melyet kormányhatározat szabályoz. A MÁV-nak nincs lehetősége ezen változtatni. rrm Egy erkölcsrendszer nem is álom és nem is kell megteremteni, mert igenis létezett már az ország történetében. Például Szent István király országszépítő eszméi, melyek az általános emberi értékeket is magukban foglalják. Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs... — mondja Berzsenyi. Az istenhittel egészíteném ki ezt. Aki hívő, gátlásai vannak, ha rosszat tesz. Szereti embertársait, segíti azokat, becsületesen dolgozik, békére törekszik, mind a családjában, mind a munkahelyén és másutt. Ha Szerkesztői üzenetek B. i.. Nagykörös. Fia sorkatonai szolgálati ideje nem számú bele a tanulmányi szerződésbe. Ezért a fennmaradó időre járó bért ki kell fizetnie, vagy le kell dolgoznia. B. S.. Farmos. Sajnos az ön leveléből nem derül ki pontosan. hosry mennyi ideig tart nyitva a kocsma van-e kijelölt .parkolóhelye az autóknak Azt javasoljuk, ha a nyitva tartási időt túHénik a kellemetlenkedő borkimérők, keressék fel a polgármesteri hivatalt. tegyenek panaszt ellenük.
