Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

rrvr

mu. » Ki

1991. JANUÁR 23., SZERDA

Nagykő vácsiban három perc négy forint

Munkában az első hazai Távközlési Rt.

Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter január 23-án, ma délután öt órakor adja át Nagykovácsiban az első hazai Távközlési Részvénytársaság úgynevezett koncessziós engedélyét. A szolgáltatói tevékenységhez szükséges jogosítványt a községházán ünnepélyes keretek között kapja meg a Telefon Társaság.

A fővárostól alig néhány kilométernyire fekvő településen nem egészen két esztendővel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat: ahhoz, hogy a község távbeszélő-ellátása elfogadható szinvonalú legyen, életre kellene hívni egy részvénytársaságot. Addig ugyanis mindössze harmincnégy készülékkel rendelkeztek a helybéli lakók és közületek, de ebbe a nyilvános telefonok is beleszámíthatok. Az ötlet felvetése után rövid, ideig a kívülállónak úgy tűnt, nem történik semmi. Látszólag teltekmúltak a hetek, hónapok, de közben már folyt a lázas készülődés, tervezés, szervezés. Egy évvel később, tavaly március 28-án, a Magyar Távközlési Vállalat, a budapesti székhelyű MONTAVID Mérnöki Részvénytársaság, az APIPHARMA német cég, valamint a Posta Bank és a volt Nagykovácsi Tanács (immáron polgármesteri hivatal) negyvenmillió forintos alaptőkével megalakították a társaságot. Pár hónappal később, októberben, a cégbíróságon is bejegyezték a nemzetközi vegves vállalatot, amely ettől az időtől kezdve hivatalosan is hozzálátható t a munkához. A szakemberek igyekeztek mielőbb felmérni a lakosság és a közületek igényeit. Időben tájékoztatták őket arról, hogy a költségek — attól függően, hogy azokat ki mikor fizeti be és a falu melv részén lakik — harmincöt és ötvenezer forintot■ tesznek ki. Eddig körülbelül kilencszázan — többségükben egyéni előfizetők — rótták lp a megszabott tarifát.

Mint Arany Zoltántól, a MONTAVID Mérnöki Rt. távközlési főmérnökétől megtudtuk. az új telefonvonalak, valamint a központ kiépítése még a társaság megalakulása előtt

elkezdődött. A hálózat szerelését tavaly nyáron kezdték, s eddig a. föld alatti kábeleket szinte mindenütt lefektették, a telefonközpont is üzemképes. A szükséges dokumentumokat már elküldték az illetékeseknek, s csak a működtetéshez nélkülözhetetlen engedélyekre várnak. A fővárost Nagykovácsival összekötő hálózat szintén elkészült, a föld feletti vezetékek szerelését — az időjárás függvényében — néhány hónapon belül fejezik be. A tervek elkészítését, valamint a kivitelezést a MONTAVID Rt. vállalta, melynek szakemberei jól tudják, hogy mínusz négy fok alatti hőmérsékleten egyelőre nem folytathatják a föld feletti munkát. Az előzetes terveknek megfelelően, február elején közel száz lakásban és közületnél csörrenhet meg a készülék. Az új, ezres konténerállomás felállítása, a vonalak kiépítése mintegy nyolcvanmillió forintjába került a nagykovácsi Telefon Társaságnak.

A távközlési főmérnök még egy jó hírre] szolgált. A településen négy forintba kerül majd a telefonálás, ugyanis a számlálókat leolvasó, , a dijakat beszedő társaság nem követi a Magyar Távközlési Vállalat februári tarifaemelését. Döntésüket azzal Indokolták, hogy a lakosság már így is nagy terheket vállalt.

M. I.

FALUNAK, VÁROSNAK ÉLNIE KELL

Pénzben nem mérhető, alapvető energiaforrás

A kíváncsiság nem hagy nyugodni bennünket. Ám úgy látszik, egyelőre még mindig korán kérdezünk. Azaz közvetítjük a kérdést, mert a lakosságot foglalkoztatja: Vajon a megemelkedett -szolgáltatási dijak, az élelmiszerárak, s minden más tetejébe, milyen adókat \ állapítanak meg a helyi önkormányzatokba választott képviselők?

A legtöbb településen az a válasz, ami a tahitótfalui községházán. A kérdést még nem tűzte napirendre a testület. Nem is tűzhette megfelelő törvehy ismerete nélkül, ami csak a napokban jelent meg. Többletterheket rakni a választók vállára amúgy is kockázatos. Feszültséget vált ki.

*

A falunak, városnak viszont élnie kell. Nyisson ki a bolt, legyen járható az út, világítson este az utcai lámpa, szilárduljon meg a közbiztonság, rendeljen az orvos, fűtött teremben tanítson a tanító. Ez mind pénzbe kerül, de ki fizesse?

Egyik forrása a központi, a normatív támogatás, amely mindig kevesebb, mint amenynyi kellene belőle.

A Szentendrei-sziget csúcsán, Kisorosziban Nemesné dr. Killián Gyöngyi is a megszokott forrásokra gondol legelőször.

Az évi költségvetés fő őszszege 9-10 millió forint körül szokott alakulni, ez várható az idén is. Kérdés persze, hogy mikor lehet biztos fogódzókat szerezni az összeállításához, tárgyalásához. Célszerű minél több vállalkozásba fogni, vizsgálni, hogy érdemes-e. Erről is korai még az új községi vezetésnek beszélnie. Legfeljebb említeni lehet, hogy az idegenforgalom élénkítését szolRugalmasak, mint a műanyag.

Gombokkal kezdték Foton a Műanyagipari Szövetkezetben, majd az üvegszálas mííanyagtechnológia adta lehetőségeket kihasználva fürdőszobai berendezéseket kezdtek gyártani méretre. Az elegáns szaniterárukat nemcsak luxusla kasokba készítik — gondoltak a házgyári kis lakásokban élőkre is. Áruválasztékukban meg található a sarokzuhanyozó, a műmárvány mosdókagyló. amely iilőkáddal együtt elfér a panel fürdőszobában is. Képünkön a formából kiemelt kádakat polírozzák.

(Vimola Károly felvétele)

gálhatja az itt épült golfpálya, de ennek az ügyét is végig kell gondolni. Az idén még ki' lehetne vetni az építményadót, csak az a kérdés, kire. Arra az egyedül élő "nyugdíjas nénire, aki csak akkor tudná befizetni, ha éhen halna? Ez tehát nem megy. Az új rendelet szerint viszont számításba jöhet az iparűzési, az idegenforgalmi adó. Ezek, mint bevételi tényezők segíthetnek valamit. Ugyanúgy fontolgatják ezt itt, mint a sziget déli végén, Szigetmonostoron, de előbb mindenütt gondosan fel akarják mérni a lehetőségeket, a következményeket.

Kisoroszinak van egy pénzben nem mérhető, biztos energiaforrása. Másként fogalmazza ezt a falu jegyzője, de értem szavai lényegét: o képviselő-testület egységes, nincsenek köztük pártharcok. Majdnem úgy fejezi ki magát: hála istennek.

K. T. I.

Mozi

Duuaharaszti, Rákóczi: Jan. 24- én háromnegyed 6 és 8: Ürkalózok (szín. mb. am.—német sci-fi), 25- én háromnegyed ß és 8: Drágán add az életed! (szín. mb. am. akciófilm). 26—27-én háromnegyed fi és 8: Még drágább az életed! (szín. mb; am. akció). 28—29-én háromnegyed 6 é$ 8: Jákob rabbi kalandjai (szín. mb. francia—olasz vígjáték), 30-án háromnegyed fi és 8: Dick -Tracy (szín. ára. gengszterfilm).

Dahas, Kossuth: Jan. 25-én 6: Dick Tracy (szín. mb. am. gengszterfilm). 26-an 6: Szörnyecskék 2. (szín mb. am. horror), 27-én 6:

Magányos erő (színes mb. am. film). 28-án 6: Bagdad Café (szín. NSZK filnj).

Érd. műv. ház: Jan. 24-én fél 6: Előre a múltba (szín. mb am. film), 27?én fél 6: Téstőrbőr'oen (szín. mb. am.). 28-án fél 6: Legjobb dobás (szín. mb. am.). 29-én fél 6: A tél foglyai .(szín. mb. am. krimi).

Gyál, Dózsa: Jan. 25-én fél G: CáDa 2. (szín. am. kata<ízi.róf.afilm), 26—27-én fél 6: A tél foglyai (szín. mb. «am. krimi), 28-án fél 6: Rövidzárlat 2. (szín. mb. am. sci-fi).

Nagy kát a, Rákóczi: Jan. 24— 25-én 6: Balkezes bankrabló (szín. NSZK vígiáték), 2fi—27-én 6 és fi: Lököttek (szín. mb. am. vígjáték), 28-án fi és 8: Jákob rabbi kalandjai (szín. mb. olasz—francia vígjáték).

ócsa, műv. ház: Jan. 25-én. fél 6: Saolini harcművészet (szín. kínai —hongkongi kalandfilm), 26-án fel 6: Bagdadi Café (szín. NSZK film), 28-án fél 6. Dick Tracy (szín. mb. am. gengszterfilm).

Szigetszentmikiós, Kossuth: Jan.

25- én 6 és 8: Vissza a jövőbe 2. (szín. mb. am, sei-íi). 26-án 6: A kis hableány (szín. mb. am. rajzfilm). 26-án 8: 27-én 6: Vad orchideák (szín. mb. am. erotikus film), 28-án' 6 és 8, 29-én 6: Ghost (szín. mb. am), . .

Százhalombatta, műv. kozp.: Jan.

26— 27-én 6! Rövidzárlat 2. (szín.

mb. am. sci-fi komédia). 28-án 6: A tél foglyai (szín. mb. am. krimi). 29-én 6: A legjobb dobás

(szín. mb. am.).

Szentendre, Dunakorzó: Jan: 24—25-én 3 és 7: Cadillac man

(szín. mb. am. vígjáték), 28—27-én 5 és 7* Micsoda nő! (szín. mb. am. vígjáték). 28—29-én 5 és 7: Drágám, a kölykök összementek (szín. mb. sci-fi), 30-án 5: A kis hableány (szín. mb. am. rajzfilm), 30-án 7: Best shot (A legjobb dobás) (szín. mb. am.).

Vecsés, Nemzeti: Jan. 25-én fél 6: Etoile (szín. olasz), 26-án fél 6: Nicsak, lei beszél.. . (szín. mb. am. vígjáték), 27-én fél 6 és fél 8: Ay. eml Hanás (szín. mb. am. scifi), 28-án fél 6 és fél 8: Batman (szín. mb. am. sci-fi), 29-én fél 6: Egyik kopó. másik eb (szín. mb. am. bűnügyi vígjáték).

Az út mentén jéggé dermedt a talajúik, a sekély árkon túl üdén zöldetl a búza. Az ősszel elvetett kenyérnek való hetykén dacol a komisz székel, pedig a hőmérő mínusz öt fokot mutat. — Dacol, amíg dacol, azért elkelne rá egy kis hótakaró — véli kísérőm, Králi Béla, s szemében megvillan a fagytól való féltés, ahogy végigtekint a hatalmas lábián.

Tavaly, ugyanitt, aratás után azt kérdeztem Králi Bélától: jövőre mi lesz majd belevetve? Akkor ekéket vonszoló traktorok után nézett ugyanígy, melyek mögött vastag porfelhő gomolygott. — Lehet azt tudni? — nézett rám vissza, a kérdésben benne érződött a bizonytalanság, melyet a választási hadjárat során szított tsz-ellenes hangulat, s a földvisszaigénylők felerősödött hangja motivált. — Ki tudja, mi minden változik tavaszig, ki fog íti vetni . . .?

Ráckevei kerekasztal

Variációk földügyben (II.)

Krumpach József magángazdálkodó. Ráckeve legnagyobb íóliagazdaságának tulajdonosa. Kétezer négyzetméter területen termel primőr árut; korai retket salátát, paprikát, paradicsomot. Egyenest a munkából futott el a kerekásztalbeszélgetésre, csak egy kabátot kapott magára. Mindazonáltal nem úgy néz ki, mint néhai százholdas nagybácsim, aki csak hétvégén vette a borotvát kézbe, s egyetlen posztóünneplőt hordott esküvőtől a temetéséig.

Másodállásban

Jibás”

— Engem ugyan nem riaszt el a vállalkozásban rejlő veszély. Olyan ez' is, mint az állatvilág szelekciós törvénye: aki bírja, marja. Ha valaki tud többet, szebbet, olcsóbbat termelni, rn .it én hát csinálja. Tudomásul veszem, hogy félre kell álljak, mert nem bírom a versenyt, s ha jobb nincs, szó nélkül elmegyek napszámosnak a konkurenciához. Egyelőre hozzám jönnek mások, mert többet

fizetek, mint az állami gazdaság vagy a tsz.

Mi jó volt abban az országnak, hogy az életképtelen gazdaságokat is fenntartotta a jók kárára? Ideig-óráig bizonyították: lám. nálunk mindenki jól megél a közösben is. Most meg isszuk a levét, azok is, akik akkor is húztak. Különben azzal nem értek egyet, hogy kis területen nem lehet megélni.

Ezen lehetne vitatkozni Krumpach Józseffel, lévén, hogy ő nem a hagyományos mezőgazdaságot űzi. A kertészkedés egy speciális terület, ráadásul egy olyan körzetben él. ahol a fóliázásnak nincs hagyománya, s így számottevő konkurencia sincs.

— Ez nem az én hibám. Én is csak belevágtam annak idején, nem az apámtól tanultam. Volt bennem vállalkozó kedv, nem féltem kockáztatni. A lányom agronómus. mérnök. De nem átaliotta beállni a fólia alá, ő is, a férjé is kertészkednek. Ez a lehetőség másnak is adva van.

— Önnek nincsenek gondjai az értékesítéssel?

— Jelentős gondjaim nincsenek. és ha nem olyan kondíciók közt kellene létezni, mint amilyet a Bosnyák kínál, mások sem sírnának annyit. A zöldség- és gyümölcstermelőknek nincs egy tisztességes európai mértékkel mérhető piaca, ahol nincs gond a parkolással, van hűtő- és tárolólehetőség. sőt — ne adj’ isten — rekesz, láda, zsák, zacskó, egyszóval mindenféle és -fajta göngyölegféle a helybeni csomagoláshoz, ha a vevő így kívánja. Egy ilyen piacra szívesen eljönne a nyugati partner is, és akkor nem volnánk kiszolgáltatva CSAK az itthoni hiénáknak.

Sztanisits Athanász üzemmérnök, az Aranykalász háztáji ágazatának agronómusa. Másödállásban „libás”, és mint ilyen, illetve mint vállalkozó vesz részt a beszélgetésen.

Megért h e tn ék odafent

A föld mindenkit megillet, de csak annyit kell adni, amennyit ő és a családja meg tud művelni. Függetlenül attól, hogy mennyivel léptek be egykor a tsz-be. Ha mindenki mindent visszakap, ha újra divatba jön a föld bérbeadása, ez nem más. mint a hűbéri rendszer restaurálása.

— Te is mással fosztattad a libádat — szól közbe valaki.

— Alkalmi munkában. Én nem azt mondtam, hogy szezonban, betakarítás idején ne fogadj fel néhány embert napszámba, Az elnök 50-100 hektáros farmokról beszélt az előbb. Ekkora gazdaságokban a legjobb gépesítés mellett is szükség van idénymunkásra. Én azok ellen szóltam, akik munka nélkül, csak a bérleti díjból akarnak megélni!

Sztanisits Athanász állattenyésztéssel foglalkozik, de emellett 10 hektár földet is bérel, itt termeli meg a hízásra befogott állatok takarmányát. Tavaly , kétszer ötezer libán (ötezer turnusonként) 750 ezer forintot bukott. Pedig nem volt dögvész. A felvásárló és feldolgozó hálózat impotenciájának issza a levét a szorgalmas Athanász.

— Amikor át kellett vegyék, nem volt hűtés, tárolási kapacitásuk, nyakukon állt több vagon mélyhűtött liba, mert előzőleg nem mérték-fel a piaci igényeket. Nem vették át, viszont a libákat meg kellett fosztani. Fizettem 120 ezret a fosztásért, kaptam 80 ezret a tollért. Fosztás után nem lehet a libát levágni, mert tokos a bőrük. Mire kinőtt az új toll, mire lett kapacitás az átvevőnél, megettek 700 ezer forint értékű tengerit. Én megértem, hogy a magángazdálkodás kockázatokat rejt magá.ban, de az effajta kárt csak a szakszerűtlen piacfelmérés, a rossz piacgazdálkodás idézheti elő — no meg a rossz törvények. A mezőgazdaságot ne a paragrafusok irányítsák, hanem az ésszerűség (a kiviteli vámtörvényekről van szó). És értsék meg azt. is „odafent”, eléggé felnőtt már ahhoz a paraszt, hogy ne mások gondolkodjanak helyette!

Az utolsó mohikán ?

Erdős Bálint egy kihaló ágazat mohikánja ezen a vidéken, Ráckevén és környékén kevesen művelnek szőlőt manapság.

— Pedig valamikor a helyi. lakosság 40 százalékának a borászat adott kenyeret — eleveníti fel a régi idők emlékét

Erdős gazda. — Szép hagyományai vannak ennek az ágazatnak errefelé, máig sem értem, kinek volt útjában, miért irtották ki a szőlőtőkéket. Nekem volt egy fél hektár saját szőlőm, ehhez bérjek még három és felet, amin szőlőt és almát termelek. Van egy kis „elszámolnivalóm” a tsz-szel is, ha megszületik végre a földtörvény, a négy hektárt, amivel apám belépett, visszakövetelem.

— Azon is szőlőt telepit? Nem lesz az sok egy kis családnak?

— Annál is inkább nem, mivel az egyik fiam szakképzett borász. Ezért is vágtunk bele a szőlészetbe. Még akkor is. ha most nincs konjunktúrája a magyar boroknak. Én bízok benne, hogy lesz. kivált a közép- és olcsóbb árfekvésneknek, ha sikerül újra feltámasztani a keleti piacokat, s beindítani a barterrendszert. Végeztem egy kis piackutatást a „szomszédban”. Záhonyon fúl kevés a Szőlő, keletje van a jó bornak. Viszont van sok erdő, nagyszerű fenyvesek. Én adnám a bort, ők adnák a fát. Ha járható lesz ez 'az út, veszek Ausztriában egy kis fafeldolgozó üzemet, azt kitelepítem a helyszínre, s kész 'fűrészárut hozok a hazai piacra

Két érdekcsoport, két vélemény, melyek egyes kérdésekben megegyeznek. Egyformán igénylik és sürgetik a ■ földtörvény megszületését, mind két féi liberalizált piacot és több önállóságot szeretne.

Valaki a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetét a vajúdás állapotához hasonlíto.ta. Szép hasonlat, csak egyben hibádzik: ilyen hosszan egyetlen vajúdás sem tart. Ideje volna már valami radikális módszert kitalálni, mely felgyorsítja a létfontosságú döntések megszületését.

Matula Gy. Oszkár