Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
rrvr * MIO > f /j 1991. JANUAR 23., SZERDA 3 Az akácosban is teremhet pénz Titkár elvtársból jegyző úr A csemői községházán a rendszerváltás után is a sarkig tárt ajtók politikáját folytatják, akárcsak annak előtte. Ez azért is nagy szó, mert a tanácsrendszert (elváltó közigazgatással sok helyütt nem csupán a cégtáblákat cserélték ki az épületek homlokzatán, hanem — sajnos átesve a lo másik oldalára — a fölösleges és fárasztó szertartásosság, a semmire sem jó külsőségek felé mozdultak a hajdani tanácsi dolgozók reflexei. Szerencsére a Cegléd melletti Csemö községben ez nem igy történt. Itt régen is, ma is azonnal behívják az ügyes-bajos dolgukban eljárókat, nem hagyják őket téblábolni vagy csukott ajtók előtt várakozni. Az ügyfélfogadási rend csak ráadásként fityeg az ajtón. — Persze a rendszerváltással járó stílusváltás nálunk is érzékelhető, elvégre nem a világ végén, csak Cegléd mellett vagyunk — értékeli néhány hónapos tapasztálatait Huszár Sándor, a csemői hajdani tanács-vb-titkárból nemrég csemői jegyzőve lett népszerű tisztségviselő, Csemő tényleg nem a világ vége. Mindössze tíz kilométerre van Ceglédtől. Az utóbbi években erőteljesen építkezik, a lakosság száma enyhén pő. Viszont a föld minősége romlik, és a termelőszövetkezet, az állami gazdaság és a szőlőtőkék, gyümölcsösök fogynak. Huszár Sándor, a tanítóból lett Egymástól merőben eltérő adatokat ismer a közvélemény a hazánkban tartózkodó menekültek számát illetően. Valószínűleg segít az ellentmondásokat eloszlatni . a Központi Statisztikai Hivatal felmérése, amely a menekültek számáról, társadalmi, foglalkoztatási öszszetételéről közöl adatokat. Az elmúlt két esztendőben 31 ezer menekült érkezett Magyarországra. Ez az adat azonban természetesen nem tartalmazza azokat, akik illegálisan, vagy érvényes útlevéllel töltenek hosszabb-rövidebb időt nálunk. A menekülök 99,7 százaléka román állampolgár. Közülük 74 százalék vallotta magát magyarnak, 21 százalék románnak, 3 százalék német nemzetiségűnek. A menekülők (15— 29 éves) közel fele fiatal, kétharmaduk férfi. A Magyarországra menekültek egy része tovább kívánt jegyző mindezt apróra számon is tartja, hiszen a közbeeső időben, mostani megválasztása előtt, huszonkét évig ö volt a helyi tanács vb-titkára. — Hogyan érzi magát az új szerepkörében, egyáltalán: változott-e a munkaköre, vagy csak a nevét magyarították vissza jegyzőre? — A lelkem mélyén éreztem, erősen hittem benne, hogy engem fognak jegyzővé választani. Bíztam abban, hogy az itteni emberek szeretnek. Bevallom, csalódott lettem volna, ha nem. így történik. ■És lám, így történt, pedig komoly ellenjelöltjeim akadtak, pesti és körösi jogászok. De mivel közigazgatási gyakorlatuk nem volt, kiestek. A harmadik jelölt sok szempontból megfelelt, de vele szemben meg azért voltam előnyben, mert én régebben és alaposabban ismerem az itteni embereket, évtizedek óta itt lakom. A pénzügyi döntések most Huszár Sándor kezéből átkerültek a polgármesterébe, a jegyzőnek viszont egyre inkább szakképzett jogásszá kell válnia, ezt várják tőle a körülmények. Huszár Sándor vidéki értelmiségként különösebb megrázkódtatás nélkül élte mega rendszerváltást. Elvégre a lakóközösségnek, amelyért felel, minden rendszerben élnie kell. Csemön most az gond, hogy vízmüvet és hozzá vezeutazni harmadik országba, körülbelül 8 százalékuk jelezte, hogy nem Magyarországon akar letelepedni — többnyire a német nemzetiségiek. A menekülök többsége fizikai munkás, ezen belül is az ipari és építőipari szakmához kötődnek. Nem szól a felmérés a hazánkban tartózkodó ázsiaiakról és arabokról, ök ugyanis vagy illegálisan vagy érvényes útlevéllel, tehát ideiglenesen vannak Magyarországon. Más források szerint a bizonytalan szovjetuníóbeli helyzet miatt a szovjet menekültek számának rohamos növekedése várható. Információnk szerint az elmúlt két évben Pest megyében mintegy 2 ezer 100 román állampolgár (zömük magyar nemzetiségű) kért letelepedési vagy tavaly bevándorlási engedélyt. tékhálózatot kéne építeni, és nincs miből. Hatvan-hetven millió kéne rá, és bármenynyire is teli tanácsi kasszát vettek át tavaly, az kevés lenne erre. Ezen a változó titulus, a titkár elvtárs helyett sűrűn hangoztatott jegyző úr megszólítás sem tud segíteni. Hogy Huszár Sándor nemcsak a helyén maradt, hanem elsöprő szavazati többséggel maradt a helyén a mostani tisztújításkor, ez azt bizonyítja, hogy nem a pártmúlt a döntő egy fontos helyi tisztségviselő megválasztásában, hanem a rátermettség. Legalábbis Csemön ez így van. A következő időszak községfejlesztéséhez a jegyző ■ a szőlő és a gyümölcs visszatelelepítéséböl, fűszernövények és nemesített vetőmagvak termesztéséből, a csemői akácosokra épülő házi méhészetek újbóli meghonosításából szeretne pénzt csinálni. Kocsis Klára A költségvetési törvény ■— minisztériumi dolgozóknak a mindennapi biblia — erre az évre 189 milliárd forint állami hozzájárulást tartalmaz az önkormányzatok számára. Ez az összeg körülbelül 76 milliárd forinttal lesz több, mint a tavalyi volt. A Belügyminisztérium önlcormányzati-gazdasági főosztályának helyettes vezetője, Darázs Imréné tájékoztatása szerint többféle néven jutnak az önkormányzatok az állami pénzhez. Címzett támogatást kapnak — a költségvetési törvényben foglaltak szerint — különféle beruházásokra, ezek jóváhagyása, összege a törvényben olvasható. Céltámogatás év közben is kérhető, pályázat útján. A normatív támogatások között pedig szerepel egy új címszó, nevezetesen a kommunális tevékenységre adott állami, támogatás. Ez utóbbi az a fajta támogatás, amely független az állandó lakosok számától is, és mindattól, amely miatt egyes önkormányzatok más-más arányban részesülnek a nagy kalapba lett 189 milliárd forintból. A kommunális támogatás minden önkormányzatnak egy főre 1400 forintot jelent, s ezen belül körülbelül 200 forint értékig vehetik figyelembe a lakáshitelkamatok támogatását, Képviselőink eljutottak pályafutásuknak azon magaslatára, ahol már nem bírják a választók nélkül. Ez igen dicséretes, tekintve, hogy különösebb hagyományok nélkül alakították meg az össznépi bölcsek tanácsát, továbbá, hogy nem oly régen űzik ezt a mesterséget. Igaz, zivataros időkbe edződtek, amely zivatarok nem kis mértékben rajtuk állottak. Mindezt összevetve tehát említésre méltó, hogy némely képviselők nem bírják, hogy immár egy hónapja titkolózni kényszerüljenek össznépük előtt. Már többször szóba került az ominózus zárt ülés óta, hogy újabb zárt ülést kellene elrendelni, amelyen megbeszélhetnék az előző zárt ülés titkosságának föloldását. Tegnap Eörsi Mátyás szavazást is kért erről, de javaslata nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, sőt még az ötven százalékot sem. Pedig nagyon nyomja némely képviselők bögyét az a titok, amely tulajdonképpen mái nem is olyan nagy titok. Hiszen annyi minden kiszivárgott már, sőt. Eörsi Mátyás nyílt levelet intézett a legfőbb ügyészhez is, mondván: a nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter, Gálszécsy András egy újságinterjúban úgy is kifecsegte az ál-Szabad György bejelentette: a házbizottság hétfői ülésén a többség nem tartotta kívánatosnak a tárgysorozat módosítását, igaz, konszenzus nem alakult ki arról, hogy a Parlament tartsome zárt ülést a december 18-i zárt ülésen hozott döntés nyilvánosságra hozataláról. Miután Eörsi Mátyás (SZDSZ) fenntartotta határozati javaslatát, a plénum szavazott e kérdésről. A képviselők 91 igen, 127 nem szavazattal, 17 tartózkodás ellenében a rászorulók segélyezését. A kommunális támogatás egyébként abban hasonlít a többi normatív támogatáshoz — ellentétben a célzott támogatásokkal —, hogy amint megérkezik az önkormányzatok kasszájába, eivész a színe és a szaga. A képviselő-testületek saját belátásuk, illetve az általuk képviselt helység érdekeinek belátása szerint dönthetik el, hogy mire költsék az állami adományt. Ha például egy faluban nincsenek lakásgondok, az önkormányzat nem akar, a falunak meg nem kell házat építeni, akkor a lakásépítés támogatására kapott pénzt költhetik égetőbb gondjaik enyhítésére. A minisztériumi illetékes hangsúlyozta, hogy persze nem adományról van szó, hanem arról, hogy az önkormányzati törvény föladatokat ró ki az önkormányzatokra lakásépítés, úthálózat-karbantartás, temetörendezés kapcsán, akkor a föladatokhoz az államnak az anyagi fedezetről — de legalább némi segítségről — kell gondoskodnia. Ami Darázs Imréné szerint nem jelenti azt, hogy ezután az állam már nem is foglalkozik az állam építésével — az önkormányzatok állami támogatása csak azok működőképességét fedezi. Szándékai szerint. lamtitkot — amely pedig még mindig titok. Az viszont nem titok — ha egyáltalán van ilyen, s nemcsak titokzatosságról van szó —, hogy a zárt ülés sem zajlott másképp, mint amelyeket a tévében bárki megnézhet. Ellenzéki képviselők mondják, s persze rögtön kormánypártiak tagadják, hogy a zárt ülésre nem voltak a képviselők felkészítve. Kevés volt az információjuk, váratlanul érte őket az egész, fölkészülni sem tudtak, ráadásul a hosszú tanácskozáson föltett kérdéseikre nem tudott válaszolni sem a miniszterelnök, sem a külügyminiszter. Ezt viszont beosztották egymás között. Lehet, hogy rég véget ér az öbölháború, lehet, hogy régen aktualitását veszti, vagy máris vesztette a zárt ülés határozata, mi'akkor sem fogjuk megtudni, hogy miről, de főként, hogy miként döntöttek bölcseink. S ha egyszer mégis, már csak a történelmi krónika kedvéért egyszer mégiscsak napvilágra jutnak az események — akkor már kit fog érdekelni? Most például az az érdekesebb, hogy mi történik Albár niában. Roszik Gábor legelvetették a javaslatot, ezzel' továbbra is államtitokká minősítve a december 18-án elhangzottakat. A törvényjavaslat általános vitájára áttérve az ellenzéki pártok képviselői éles kritikának vetették alá a benyújtott javaslatot, Dr. Szabó Erika a szabaddemokraták részéről tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a Jogszabálytervezetet, s javasolta, hogy az előterjesztők vonják azt vissza, és alaposan dolgozzák át. A törvényjavaslat „átgyúrását” a nyilvánvaló hibák, tévedések mellett főként annak , szerkezeti hiányosságai indokolják. Hasonló következtetésre jutott Vastagh Pál szocialista párti képviselő is. Egyben figyelmeztetett arra is, hogy a törvényhozás ismét kényszerhelyzetbe került: az önkormányzatoknak mindenképpen működniük kell, ehhez sürgősen szükség van a benyújtott javaslat mielőbbi törvényerőre emelésére; ez viszont nem teszi lehetővé a beható, részletező vitát. Az elnöklő Szabad György további hozzászólók jelentkezéséig az általános vitát elnapolta. A Tisztelt Ház ezt követően megkezdte a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár a tervezetet ismertetve kiemelte: annak • elfogadásával az Országgyűlés deklarálja a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepét. Budapest sajátos szabályozásának pedig — mint mondotta — az a legfőbb jellemzője, hogy egyaránt érvényre juttatja az általános önkormányzati vonásokat, válamint a város különös helyzetéből fakadó eltéréseket. Az általános vitában felszólalók közül többen is 'megemlítették, hogy bár jelentős késéssel került a Tisztelt Ház elé a törvénytervezet, az mégis hiányos, éretlen. Magyar Bálint (SZDSZ) pedig az anyagot tárgyalásra csaknem alkalmatlannak minősítette. Mint mondta, a szabaddemokraták alábbis lelkén viseli a helyi pásztorok forradalmát, amely az őskommunizmusból vezet a demokrácia felé, A lelkész képviselő immáron másodszor járt az albánok között, föl-aláutazgatva a kis országban, és szerzett tapasztalatokat arról, hogy mások hogyan csinálják. Illetve múlt heti útjának cél-ja — egy SZDSZ-es képviselőtársával együtt — az volt, hogy az Albániában megalakult ellenzéki pártokkal fölvegyék a kapcsolatot. S bár Roszik Gábor saját bevallása szerint sem egy ellenzéki párt tagja, de kitartó kommunistaellenessége elegendő volt ahhoz, hogy abba a pici országba csábítsa. Nem, nem az albánok, ők megvoltak magyar képviselők nélkül eddig is. de hát mi sem hívtuk Mark Palmert. Palmer egyszerűen kéznél volt, s lehetett tőié tanácsot kérni. Hogy hogyan csinálják a többpártrendszert a többpártrendszerű országokban. Roszik is kéznél akart lenni az albánoknál, hogy mondhassa, exportálhassa forradalmi tapasztalatait. Miszerint az eufória múlandó állapot, hogy a választásokat nem érdemes elkapkodni, már csak azért sem, mert a fontolóra is vették, hogy viszszaadják-e a kormánynak. Végül ügy döntöttek, a tervezetét számos módosító indítvánnyal igyekeznek korrigálni. Ebédszünet után interpellációk és kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Rácskay Jenő (SZDSZ) képviselő arról érdeklődött a külügyi tárca politikai államtitkárától, miként áll az osztrák határszakaszra tervezett új átkelőhelyek megnyitásának ügye, miért késlekedik az új határkapuk megnyitása. Katona Tamás. külügyi politikai államtitkár hangoztatta, az osztrák fél az elmúlt időszakban a korábbinál óvatosabban közelíti meg ezt a problémát, hiSzen nyugati szomszédunk erőteljesen tart az esetleg nekilóduló szovjet menekültáradattól. Így tehát a késlekedés nem a magyar kormány hibája. Szabó Lajos kisgazdapárti képviselő az igazságügy-miniszterhez fordult az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elitéit emberek teljes rehabilitációjának lehetőségéről érdeklődve, hiszen az elkobzott vagyon visszajuttatásáról ez igteig nem intézkedtek. Balsai István igazságügyminiszter utalt arra. hogy az említett semmisségi törvény egy később megalkotandó jogszabály hatáskörébe utalta az elkobzott vagyon rendezésének ügyét. A kormány hozzáfogott a törvény megalkotásához, hónapok óta folyik a jogszabály előkészítése. A jóvátétel formájáról és mértékéről ma még korai nyilatkozni, ugyanakkor a miniszter an.ynyit elmondott: véleménye szerint a vagyonelkobzásokat inkább megfelelő kárpótlással, semmint az eredeti állapot visszaállításával kellene orvosolni. Az interpelláló képviselő egy meglepő fordulattal kijelentette: 30 nap türelmi időt kér a miniszteri válasz elbírálására. A miniszter válaszát az Országgyűlés elutasította. Gaál Antal (MDF) a földművelésügyi miniszterhez interpellált a tejíelvásárlás anomáliái, illetve a tejipari vállalatok monopolhelyzetének megszüntetése ügyében. Gergátz Elemé-r ■ földművelésügyi miniszter úgy vélekedett, hogy mindenekelőtt a belföldi fogyasztás növelésével lehetne átlendíteni a nehézségeken a tejágazatot. győzelem után viselni kell a velejáró következményeket is. S ezt az albánok nem tudhatták meg illetékesebbtől, mint egy kormánypárti képviselőtől. Lehet, hogy az albánok hasznát veszik Roszik Gábor jószolgálati tanácsainak, ám a magyar Parlament sehogyan sem bírja előnyére fordítani saját, különbejaratú prófétájának jövendöléseit. Pedig itt van nekünk Torgyán József, és ő rendületlenül jósol. ; Az arab háborút is ő jelentette be már jóval előre, mint bárki más:, az amerikaiak például még nem is tudták, hogy lőni fognak, mikor a kisgazdavezér és néptrtbun már igen, így van ez a földkérdéssel is. Torgyán doktor már mióta mondogatja, hogy lesz itt földosztás, s lön. Mondta ő azt is, hogy kilépnek a koalícióból, ha ez így megy tovább, ha a kormány továbbra is rajta ül az ősi földeken, s lön. No, nem koalíciós szakadás, az még odébb van, hiszen Torgyán úr nemcsak előre látja a dolgokat, hanem jó előre. Lön viszont feketesújtásos, népi viselet, amelyben egyes kisgazdaképviselők a nemzeti sorscsapás bejelentése után a Parlamentben megjelentek. Díszlet, jelmez, forgatókönyv kész a népszínműhöz. Nem tudom, nern volna-e hasznos néhány hegyi pásztort vendégszereplésre fölkérni. — jakubovits — Ö mondta Komp-Torgyán Sok gyakorló mai politikus példát vehetne titkot nem ismerésből, őszinteségből, mindent a nevén nevezésből Pártay Tivadartól. A Kisgazdapárt mai változatának megteremtője, tiszteletbeli elnöke, a 83 esztendős politikus a saját pártját sem kíméli abban az interjúban, amelyet d Világnak (91/3.) adott. Azt mondta például: „A földkérdés nagyon jó választási propaganda volt, csakhogy a párt elkövette azt a hibát, hogy azóta sem dolgozta ki részletesen. Csak az, hogy viszsza negyvenhéthez, nem elég”. Milyen régóta állítjuk másokkal egyetemben ezt! Amint azt is, hogy választási propagandára (propagandafogásra) nem szabad rábízni a föld, a mezőgazdasági termelés sorsát. P. T. természetesen nem csak ebben az egy kérdésben tanúsít kisgazdakörökben szokatlanként ható realitásérzéket, hanem más témák esetében úgyszintén ezt teszi. Torgyán Józsefről például — akit ő vitt be a pártba — így vélekedett: „ö már annyi baklövést követett el — hogy finom legyek —, amennyinek jobb helyeken a tizedébe belebuknak. A Torgyán nem hosszú járatú hajó. Dunai komp, tudom is én, Csepel és Budafok között.” Persze el nem feledhető, ez a komp-Torgyán a Kisgazdapárt parlamenti frakciójának a vezetője, aki nagyon is kedvence volt sok, újonnan feltűnt — és nem csak kisgazdapárti! — politikusnak, egészen addig ... Egészen addig, míg ki nem derült, Torgyán komolyan veszi azt, amiről beszél, ellentétben az őt komolyan vevő más politikusokkal, akik legkevésbé azt vették komolyan, amire szónoklataikban esküdöztek. Akkor tehát? Furcsa, de igaz: ha már dönteni kell, akkor inkább a kompságát nem titkoló jármű a jobb alkalmatosság, mintsem a ki tudja, merre tartó, célját rejtő, hosszú járatú hajó, amelyről olykor azt sem tudhatni, ki rajta a kapitány ... Mennyivel egyszerűbb lenne a földön járni! KLIENS A KSH felmérése szerint Menekültek Magyarországon Fedezze az önkormányzatok működését Fejenként 1400 forint j. a. PARLAMENTI JEGYZET Az eufória múlandóságáról A torkunkra folyjon a tej Elnapolták, leszavazták és visszautasították A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.