Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

rrvr * MIO > f /j 1991. JANUAR 23., SZERDA 3 Az akácosban is teremhet pénz Titkár elvtársból jegyző úr A csemői községházán a rendszerváltás után is a sar­kig tárt ajtók politikáját foly­tatják, akárcsak annak előtte. Ez azért is nagy szó, mert a tanácsrendszert (elváltó köz­igazgatással sok helyütt nem csupán a cégtáblákat cserélték ki az épületek homlokzatán, hanem — sajnos átesve a lo másik oldalára — a fölösleges és fárasztó szertartásosság, a semmire sem jó külsőségek fe­lé mozdultak a hajdani taná­csi dolgozók reflexei. Szeren­csére a Cegléd melletti Cse­­mö községben ez nem igy tör­tént. Itt régen is, ma is azon­nal behívják az ügyes-bajos dolgukban eljárókat, nem hagyják őket téblábolni vagy csukott ajtók előtt várakozni. Az ügyfélfogadási rend csak ráadásként fityeg az ajtón. — Persze a rendszerváltás­sal járó stílusváltás nálunk is érzékelhető, elvégre nem a vi­lág végén, csak Cegléd mellett vagyunk — értékeli néhány hónapos tapasztálatait Huszár Sándor, a csemői hajdani ta­­nács-vb-titkárból nemrég csemői jegyzőve lett népszerű tisztségviselő, Csemő tényleg nem a világ vége. Mindössze tíz kilométer­re van Ceglédtől. Az utóbbi években erőteljesen építkezik, a lakosság száma enyhén pő. Viszont a föld minősége rom­lik, és a termelőszövetkezet, az állami gazdaság és a szőlő­tőkék, gyümölcsösök fogynak. Huszár Sándor, a tanítóból lett Egymástól merőben eltérő adatokat ismer a közvélemény a hazánkban tartózkodó mene­kültek számát illetően. Való­színűleg segít az ellentmondá­sokat eloszlatni . a Központi Statisztikai Hivatal felmérése, amely a menekültek számáról, társadalmi, foglalkoztatási ösz­­szetételéről közöl adatokat. Az elmúlt két esztendőben 31 ezer menekült érkezett Ma­gyarországra. Ez az adat azon­ban természetesen nem tartal­mazza azokat, akik illegálisan, vagy érvényes útlevéllel tölte­nek hosszabb-rövidebb időt nálunk. A menekülök 99,7 százaléka román állampolgár. Közülük 74 százalék vallotta magát ma­gyarnak, 21 százalék román­nak, 3 százalék német nemze­tiségűnek. A menekülők (15— 29 éves) közel fele fiatal, két­harmaduk férfi. A Magyarországra menekül­tek egy része tovább kívánt jegyző mindezt apróra számon is tartja, hiszen a közbeeső időben, mostani megválasztá­sa előtt, huszonkét évig ö volt a helyi tanács vb-titkára. — Hogyan érzi magát az új szerepkörében, egyáltalán: változott-e a munkaköre, vagy csak a nevét magyarították vissza jegyzőre? — A lelkem mélyén érez­tem, erősen hittem benne, hogy engem fognak jegyzővé vá­lasztani. Bíztam abban, hogy az itteni emberek szeretnek. Bevallom, csalódott lettem volna, ha nem. így történik. ■És lám, így történt, pedig ko­moly ellenjelöltjeim akadtak, pesti és körösi jogászok. De mivel közigazgatási gyakorla­tuk nem volt, kiestek. A har­madik jelölt sok szempontból megfelelt, de vele szemben meg azért voltam előnyben, mert én régebben és alapo­sabban ismerem az itteni em­bereket, évtizedek óta itt la­kom. A pénzügyi döntések most Huszár Sándor kezéből átke­rültek a polgármesterébe, a jegyzőnek viszont egyre in­kább szakképzett jogásszá kell válnia, ezt várják tőle a kö­rülmények. Huszár Sándor vidéki értel­miségként különösebb meg­rázkódtatás nélkül élte meg­­a rendszerváltást. Elvégre a lakóközösségnek, amelyért fe­lel, minden rendszerben él­nie kell. Csemön most az gond, hogy vízmüvet és hozzá veze­utazni harmadik országba, kö­rülbelül 8 százalékuk jelezte, hogy nem Magyarországon akar letelepedni — többnyire a német nemzetiségiek. A me­nekülök többsége fizikai mun­kás, ezen belül is az ipari és építőipari szakmához kötőd­nek. Nem szól a felmérés a ha­zánkban tartózkodó ázsiaiakról és arabokról, ök ugyanis vagy illegálisan vagy érvényes út­levéllel, tehát ideiglenesen vannak Magyarországon. Más források szerint a bizonyta­lan szovjetuníóbeli helyzet miatt a szovjet menekültek számának rohamos növekedése várható. Információnk szerint az el­múlt két évben Pest megyé­ben mintegy 2 ezer 100 román állampolgár (zömük magyar nemzetiségű) kért letelepedési vagy tavaly bevándorlási en­gedélyt. tékhálózatot kéne építeni, és nincs miből. Hatvan-hetven millió kéne rá, és bármeny­nyire is teli tanácsi kasszát vettek át tavaly, az kevés len­ne erre. Ezen a változó titu­lus, a titkár elvtárs helyett sűrűn hangoztatott jegyző úr megszólítás sem tud segíteni. Hogy Huszár Sándor nem­csak a helyén maradt, hanem elsöprő szavazati többséggel maradt a helyén a mostani tisztújításkor, ez azt bizonyít­ja, hogy nem a pártmúlt a döntő egy fontos helyi tisztség­viselő megválasztásában, ha­nem a rátermettség. Legalább­is Csemön ez így van. A következő időszak köz­ségfejlesztéséhez a jegyző ■ a szőlő és a gyümölcs visszatele­­lepítéséböl, fűszernövények és nemesített vetőmagvak ter­mesztéséből, a csemői akáco­sokra épülő házi méhészetek újbóli meghonosításából sze­retne pénzt csinálni. Kocsis Klára A költségvetési törvény ■— minisztériumi dolgozóknak a mindennapi biblia — erre az évre 189 milliárd forint állami hozzájárulást tartalmaz az ön­­kormányzatok számára. Ez az összeg körülbelül 76 milliárd forinttal lesz több, mint a ta­valyi volt. A Belügyminisztérium ön­­lcormányzati-gazdasági főosz­tályának helyettes vezetője, Darázs Imréné tájékoztatása szerint többféle néven jutnak az önkormányzatok az állami pénzhez. Címzett támogatást kapnak — a költségvetési tör­vényben foglaltak szerint — különféle beruházásokra, ezek jóváhagyása, összege a tör­vényben olvasható. Céltámo­gatás év közben is kérhető, pályázat útján. A normatív tá­mogatások között pedig szere­pel egy új címszó, nevezete­sen a kommunális tevékeny­ségre adott állami, támogatás. Ez utóbbi az a fajta támoga­tás, amely független az állan­dó lakosok számától is, és mindattól, amely miatt egyes önkormányzatok más-más arányban részesülnek a nagy kalapba lett 189 milliárd fo­rintból. A kommunális támogatás minden önkormányzatnak egy főre 1400 forintot jelent, s ezen belül körülbelül 200 forint ér­tékig vehetik figyelembe a la­káshitelkamatok támogatását, Képviselőink eljutottak pá­lyafutásuknak azon magaslatá­ra, ahol már nem bírják a vá­lasztók nélkül. Ez igen dicsé­retes, tekintve, hogy különö­sebb hagyományok nélkül ala­kították meg az össznépi böl­csek tanácsát, továbbá, hogy nem oly régen űzik ezt a mes­terséget. Igaz, zivataros idők­be edződtek, amely zivatarok nem kis mértékben rajtuk ál­lottak. Mindezt összevetve te­hát említésre méltó, hogy né­mely képviselők nem bírják, hogy immár egy hónapja tit­kolózni kényszerüljenek össz­­népük előtt. Már többször szóba került az ominózus zárt ülés óta, hogy újabb zárt ülést kellene elrendelni, amelyen megbe­szélhetnék az előző zárt ülés titkosságának föloldását. Teg­nap Eörsi Mátyás szavazást is kért erről, de javaslata nem kapta meg a szükséges két­harmados többséget, sőt még az ötven százalékot sem. Pe­dig nagyon nyomja némely képviselők bögyét az a titok, amely tulajdonképpen mái nem is olyan nagy titok. Hi­szen annyi minden kiszivár­gott már, sőt. Eörsi Mátyás nyílt levelet intézett a legfőbb ügyészhez is, mondván: a nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter, Gál­­szécsy András egy újságinter­júban úgy is kifecsegte az ál-Szabad György bejelentette: a házbizottság hétfői ülésén a többség nem tartotta kívána­tosnak a tárgysorozat módosí­tását, igaz, konszenzus nem alakult ki arról, hogy a Par­lament tartsome zárt ülést a december 18-i zárt ülésen ho­zott döntés nyilvánosságra ho­zataláról. Miután Eörsi Mátyás (SZDSZ) fenntartotta határo­zati javaslatát, a plénum sza­vazott e kérdésről. A képvise­lők 91 igen, 127 nem szavazat­tal, 17 tartózkodás ellenében a rászorulók segélyezését. A kommunális támogatás egyéb­ként abban hasonlít a többi normatív támogatáshoz — el­lentétben a célzott támogatá­sokkal —, hogy amint megér­kezik az önkormányzatok kasszájába, eivész a színe és a szaga. A képviselő-testületek saját belátásuk, illetve az álta­luk képviselt helység érdekei­nek belátása szerint dönthetik el, hogy mire költsék az állami adományt. Ha például egy fa­luban nincsenek lakásgondok, az önkormányzat nem akar, a falunak meg nem kell házat építeni, akkor a lakásépítés tá­mogatására kapott pénzt költ­hetik égetőbb gondjaik enyhí­tésére. A minisztériumi illetékes hangsúlyozta, hogy persze nem adományról van szó, hanem arról, hogy az önkormányzati törvény föladatokat ró ki az önkormányzatokra lakásépítés, úthálózat-karbantartás, teme­­törendezés kapcsán, akkor a föladatokhoz az államnak az anyagi fedezetről — de leg­alább némi segítségről — kell gondoskodnia. Ami Darázs Im­réné szerint nem jelenti azt, hogy ezután az állam már nem is foglalkozik az állam építésével — az önkormányza­tok állami támogatása csak azok működőképességét fedezi. Szándékai szerint. lamtitkot — amely pedig még mindig titok. Az viszont nem titok — ha egyáltalán van ilyen, s nem­csak titokzatosságról van szó —, hogy a zárt ülés sem zaj­lott másképp, mint amelye­ket a tévében bárki megnézhet. Ellenzéki képviselők mondják, s persze rögtön kormánypár­tiak tagadják, hogy a zárt ülésre nem voltak a képviselők felkészítve. Kevés volt az in­formációjuk, váratlanul érte őket az egész, fölkészülni sem tudtak, ráadásul a hosszú ta­nácskozáson föltett kérdéseikre nem tudott válaszolni sem a miniszterelnök, sem a külügy­miniszter. Ezt viszont beosz­tották egymás között. Lehet, hogy rég véget ér az öbölháború, lehet, hogy régen aktualitását veszti, vagy máris vesztette a zárt ülés határoza­ta, mi'akkor sem fogjuk meg­tudni, hogy miről, de főként, hogy miként döntöttek böl­cseink. S ha egyszer mégis, már csak a történelmi króni­ka kedvéért egyszer mégiscsak napvilágra jutnak az esemé­nyek — akkor már kit fog ér­dekelni? Most például az az érdeke­sebb, hogy mi történik Albár niában. Roszik Gábor leg­elvetették a javaslatot, ezzel' továbbra is államtitokká mi­nősítve a december 18-án el­hangzottakat. A törvényjavaslat általános vitájára áttérve az ellenzéki pártok képviselői éles kritiká­nak vetették alá a benyújtott javaslatot, Dr. Szabó Erika a szabaddemokraták részéről tárgyalásra alkalmatlannak mi­nősítette a Jogszabályterveze­tet, s javasolta, hogy az előter­jesztők vonják azt vissza, és alaposan dolgozzák át. A tör­vényjavaslat „átgyúrását” a nyilvánvaló hibák, tévedések mellett főként annak , szerke­zeti hiányosságai indokolják. Hasonló következtetésre jutott Vastagh Pál szocialista párti képviselő is. Egyben figyel­meztetett arra is, hogy a tör­vényhozás ismét kényszerhely­zetbe került: az önkormányza­toknak mindenképpen működ­niük kell, ehhez sürgősen szükség van a benyújtott ja­vaslat mielőbbi törvényerőre emelésére; ez viszont nem te­szi lehetővé a beható, részle­tező vitát. Az elnöklő Szabad György további hozzászólók jelentkezéséig az általános vi­tát elnapolta. A Tisztelt Ház ezt követően megkezdte a fővárosi és a fő­városi kerületi önkormányza­tokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Morvay Ist­ván belügyminisztériumi ál­lamtitkár a tervezetet ismertet­ve kiemelte: annak • elfogadá­sával az Országgyűlés dekla­rálja a fővárosnak az ország­ban betöltött különleges szere­pét. Budapest sajátos szabá­lyozásának pedig — mint mondotta — az a legfőbb jel­lemzője, hogy egyaránt ér­vényre juttatja az általános önkormányzati vonásokat, vá­­lamint a város különös hely­zetéből fakadó eltéréseket. Az általános vitában fel­szólalók közül többen is 'meg­említették, hogy bár jelentős késéssel került a Tisztelt Ház elé a törvénytervezet, az mégis hiányos, éretlen. Magyar Bá­lint (SZDSZ) pedig az anyagot tárgyalásra csaknem alkalmat­lannak minősítette. Mint mondta, a szabaddemokraták alábbis lelkén viseli a helyi pásztorok forradalmát, amely az őskommunizmusból vezet a demokrácia felé, A lelkész képviselő immáron másodszor járt az albánok között, föl-alá­­utazgatva a kis országban, és szerzett tapasztalatokat arról, hogy mások hogyan csinálják. Illetve múlt heti útjának cél­­-ja — egy SZDSZ-es képviselő­­társával együtt — az volt, hogy az Albániában megalakult el­lenzéki pártokkal fölvegyék a kapcsolatot. S bár Roszik Gá­bor saját bevallása szerint sem egy ellenzéki párt tagja, de kitartó kommunistaellenes­­sége elegendő volt ahhoz, hogy abba a pici országba csábítsa. Nem, nem az albánok, ők meg­voltak magyar képviselők nél­kül eddig is. de hát mi sem hívtuk Mark Palmert. Palmer egyszerűen kéznél volt, s lehe­tett tőié tanácsot kérni. Hogy hogyan csinálják a többpárt­rendszert a többpártrendszerű országokban. Roszik is kéznél akart lenni az albánoknál, hogy mondhassa, exportálhas­sa forradalmi tapasztalatait. Miszerint az eufória múlan­dó állapot, hogy a választáso­kat nem érdemes elkapkodni, már csak azért sem, mert a fontolóra is vették, hogy visz­­szaadják-e a kormánynak. Végül ügy döntöttek, a terve­zetét számos módosító indít­vánnyal igyekeznek korrigál­ni. Ebédszünet után interpellá­ciók és kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Ország­­gyűlés. Rácskay Jenő (SZDSZ) képviselő arról érdeklődött a külügyi tárca politikai állam­titkárától, miként áll az oszt­rák határszakaszra tervezett új átkelőhelyek megnyitásának ügye, miért késlekedik az új határkapuk megnyitása. Ka­tona Tamás. külügyi politikai államtitkár hangoztatta, az osztrák fél az elmúlt időszak­ban a korábbinál óvatosabban közelíti meg ezt a problémát, hiSzen nyugati szomszédunk erőteljesen tart az esetleg ne­kilóduló szovjet menekültára­dattól. Így tehát a késlekedés nem a magyar kormány hi­bája. Szabó Lajos kisgazdapárti képviselő az igazságügy-mi­niszterhez fordult az 1945 és 1963 között törvénysértő mó­don elitéit emberek teljes re­habilitációjának lehetőségéről érdeklődve, hiszen az elkobzott vagyon visszajuttatásáról ez igteig nem intézkedtek. Balsai István igazságügy­miniszter utalt arra. hogy az említett semmisségi törvény egy később megalkotandó jog­szabály hatáskörébe utalta az elkobzott vagyon rendezésé­nek ügyét. A kormány hozzá­fogott a törvény megalkotásá­hoz, hónapok óta folyik a jog­szabály előkészítése. A jóváté­tel formájáról és mértékéről ma még korai nyilatkozni, ugyanakkor a miniszter an.y­­nyit elmondott: véleménye szerint a vagyonelkobzásokat inkább megfelelő kárpótlással, semmint az eredeti állapot visszaállításával kellene orvo­solni. Az interpelláló képviselő egy meglepő fordulattal kije­lentette: 30 nap türelmi időt kér a miniszteri válasz elbírá­lására. A miniszter válaszát az Országgyűlés elutasította. Gaál Antal (MDF) a földmű­velésügyi miniszterhez inter­pellált a tejíelvásárlás ano­máliái, illetve a tejipari válla­latok monopolhelyzetének megszüntetése ügyében. Ger­­gátz Elemé-r ■ földművelésügyi miniszter úgy vélekedett, hogy mindenekelőtt a belföldi fo­gyasztás növelésével lehetne átlendíteni a nehézségeken a tejágazatot. győzelem után viselni kell a velejáró következményeket is. S ezt az albánok nem tudhat­ták meg illetékesebbtől, mint egy kormánypárti képviselőtől. Lehet, hogy az albánok hasznát veszik Roszik Gábor jószolgálati tanácsainak, ám a magyar Parlament sehogyan sem bírja előnyére fordítani saját, különbejaratú prófétá­jának jövendöléseit. Pedig itt van nekünk Torgyán József, és ő rendületlenül jósol. ; Az arab háborút is ő jelentette be már jóval előre, mint bárki más:, az amerikaiak például még nem is tudták, hogy lőni fognak, mikor a kisgazdave­zér és néptrtbun már igen, így van ez a földkérdéssel is. Torgyán doktor már mióta mondogatja, hogy lesz itt föld­osztás, s lön. Mondta ő azt is, hogy kilépnek a koalícióból, ha ez így megy tovább, ha a kormány továbbra is rajta ül az ősi földeken, s lön. No, nem koalíciós szakadás, az még odébb van, hiszen Torgyán úr nemcsak előre látja a dolgo­kat, hanem jó előre. Lön vi­szont feketesújtásos, népi vi­selet, amelyben egyes kisgaz­daképviselők a nemzeti sors­csapás bejelentése után a Parlamentben megjelentek. Díszlet, jelmez, forgatókönyv kész a népszínműhöz. Nem tu­dom, nern volna-e hasznos né­hány hegyi pásztort vendég­­szereplésre fölkérni. — jakubovits — Ö mondta Komp-Torgyán Sok gyakorló mai poli­tikus példát vehetne titkot nem ismerésből, őszinteség­ből, mindent a nevén neve­zésből Pártay Tivadartól. A Kisgazdapárt mai változa­tának megteremtője, tiszte­letbeli elnöke, a 83 eszten­dős politikus a saját párt­ját sem kíméli abban az in­terjúban, amelyet d Világ­nak (91/3.) adott. Azt mond­ta például: „A földkérdés nagyon jó választási propa­ganda volt, csakhogy a párt elkövette azt a hibát, hogy azóta sem dolgozta ki rész­letesen. Csak az, hogy visz­­sza negyvenhéthez, nem elég”. Milyen régóta állít­juk másokkal egyetemben ezt! Amint azt is, hogy vá­lasztási propagandára (pro­pagandafogásra) nem sza­bad rábízni a föld, a me­zőgazdasági termelés sorsát. P. T. természetesen nem csak ebben az egy kérdés­ben tanúsít kisgazdakörök­ben szokatlanként ható rea­litásérzéket, hanem más té­mák esetében úgyszintén ezt teszi. Torgyán Józsefről például — akit ő vitt be a pártba — így vélekedett: „ö már annyi baklövést kö­vetett el — hogy finom le­gyek —, amennyinek jobb helyeken a tizedébe bele­buknak. A Torgyán nem hosszú járatú hajó. Dunai komp, tudom is én, Csepel és Budafok között.” Persze el nem feledhető, ez a komp-Torgyán a Kis­gazdapárt parlamenti frak­ciójának a vezetője, aki nagyon is kedvence volt sok, újonnan feltűnt — és nem csak kisgazdapárti! — politikusnak, egészen ad­dig ... Egészen addig, míg ki nem derült, Torgyán ko­molyan veszi azt, amiről beszél, ellentétben az őt komolyan vevő más politi­kusokkal, akik legkevésbé azt vették komolyan, ami­re szónoklataikban eskü­­döztek. Akkor tehát? Fur­csa, de igaz: ha már dön­teni kell, akkor inkább a kompságát nem titkoló jár­mű a jobb alkalmatosság, mintsem a ki tudja, merre tartó, célját rejtő, hosszú járatú hajó, amelyről oly­kor azt sem tudhatni, ki rajta a kapitány ... Mennyivel egyszerűbb lenne a földön járni! KLIENS A KSH felmérése szerint Menekültek Magyarországon Fedezze az önkormányzatok működését Fejenként 1400 forint j. a. PARLAMENTI JEGYZET Az eufória múlandóságáról A torkunkra folyjon a tej Elnapolták, leszavazták és visszautasították A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden az Or­szággyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom