Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

PEST <

MKti YE!

1991. JANUÄR 23., SZERDA

Felrobbantott tartályok és kutak

A felperzselt főid taktikája?

Miközben az Irak-ellenes koalíció folytatta az ellenséged célpontok bombázását, Irak újból valóra váltotta egy régi „ígéretét”: az öbölhábórú hatodik napján elkezdte felrobbantani a kuvaiti olajkutakat és -tartályokat. Az akció híre nyomban az északi-tengeri kőolaj árának több mint féldolláros emelkedését váltotta ki.

A szakértői vélemények egyelőre ellentmondanak egymásnak az iraki lépés következményeit és indítékait illetően. Van, aki úgy véli, hogy a háborúban hagyományos tettről, a visszavonulás előtt alkalmazott : felperzselt föld taktikájáról lehet szó, mások a szövetséges erők akcióit akadályozó és beláthatatlan környezeti következményekkel járó döntést látnak a berendezések elpusztításában.

Irak kedden a korábbinál sűrűbb ütemben folytatta Szaúd-Arábia elleni rakétatámadásait, miután Izraelből nem érkezett válaszcsapás a múlt heti két ugyanilyen akcióra. Izrael — mint kedden Mose Arensz védelmi miniszter közölte — nem tekinti megszűntnek a veszélyt, Az emberek ezen a napon mindenesetre újra munkába indultak — gázálarccal a kezükben. Az országban tárgyaló Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes Izrael gazdasági támogatására — tízmilliárd dollárra — vonatkozó igényeit hallgathatta

meg Modai pénzügyminisztertől.

A szaúdi célpontok, közöttük a főváros, Ríjad ellen indított Scud-rakétákat mindeddig sikerült elfogni, de közülük néhányat csak az utolsó pillanatokban, a lakott te- ' rülethez . igen közel tudtak megsemmisíteni. Az ellenszer változatlanul a Patriot rakétaelhárító rakéta.

Egyre bizonytalanabbak a szövetségesek az Iraknak eddig okozott károk mértékének megítélésében, s mind nyíltabban beszélnek arról, hogy a korábban mozgatható rakétainditó állásoknak hitt, elpusztított célpontok jelentős része álca volt. A háború szárazföldi szakasza, amely alapos légi előkészítést igényel, ez idő szerint igen távolinak látszik.

Iráni közlés szeirint a koalíció légiereje kedden Bászra dél-iraki várost bombázta. A francia Jaguárok reggel Kuvaitban lévő iraki légitámaszpont ellen hajtottak végre támadást, s részt vett a keddi bevetésben az olasz légierő is.

Az eddigi veszteségek: a szövetségesek oldalán 16 harci repülőgép elvesztését és 20 pilóta eltűnését jelentették be. Irak hétfő óta azt állítja, hogy ugyanennyi foglyul ejtett pilótát helyezett el stratégiai célpontokon — „önvédelmi” célzattal —, de rajtuk kívül újabb foglyai, is van/CK LÁTJA A S2AKÍRTŐ

Merre tart

A világ érdeklődésének középpontjában változatlanul az öbölháború áll. Ügy tűnik, a „Sivatagi Vihar” viszonylag csendesebb lett. A frontok Változatlanok és a főszerep továbbra is a repülőké és a rakétáké. Az Irak elleni koalíció katonai vezetése továbbra is a légitámadásokat szorgalmazza.

Az eddigi mintegy 8100 repülőbevetés és a folyamatos bombázás már nem csak Bagdadra és lrak egyes területeire terjed ki, hanem a Kávait területén lévő iraki elitalakulatokat is elérte. A szövetséges légierők elsőrendű feladata változatlanul az iraki Scud-rakéták indítóbázisainak felderítése, megsemmisítése, a még meglévő rakétaarzenál elpusztítása. A koalíciós erők egyre lényegesebb feladatává válik a Kuvaitban védelemre berendezett iraki erők felderítése és pusztítása. Ez összességében a szövetséges erők szárazföldi offenzívájának előkészítését, valamint a kuvaiti határ felé „húzódását” is jelenti azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a — ma még a napirenden nem szereplő, de várható és elkerülhetetlennek tűnő — szárazföldi hadműveletek áldozatainak száma majdan a lehető legkisebb legyen.

A szövetséges légierő’ eddigi erőkifejtése ellenére most még mindig nem tudni, hogy ténylegesen mennyi idő kellene ahhoz. hogy a fő célt elérjék, azaz, hogy Irak teljes „rakétapotenciálját” megsemmisítsék. Be kell azonban látni, hogy ez nem egyszerű és gyors feladat. A háborús térségben a legnagyobb veszélyt így továbbra is az jelenti, hogy az iraki rakéták „bármikor”, „bárhol” pusztíthatnak, legyen ez Izrael, Szaúd-Arábia, vagy más ország területe. Szadclam Husszein rakétáinak célbaérését egyre hatékonyabban akadályozzák — most még csak az amerikai légvédelmi egységek által, a sivatagi állásaikról indított — a Patriot föld-levegő rakéták. Bár e fegyvert eredetileg repülőgépek ellen gyártották, mégis az iraki rakéták elleni alkalmazásuk eredménye biztató.

A hadszíntéren „állóháború” zajlik. Ez persze nem jelenti azt, hogy az öböl térségére a „tétlenség” lenne jellemző. Ezt igazolják azok az események, amelyek hordozzák a „megoldást” vagy az újabb feszültség kialakulásának lehetőségeit.

yvplr Ir/ívÁ CArftIlliltftk #

— a kölcsönös konzultációk, amelyekkel sikerült megtartani az Irak-ellenes koalíciót,

— az izraeli „valaszcsapás” elodázása, amit az amerikaiizraeli együttműködés szorosabbra tűzésével sikerült elérni,

— Izraelnek az a nyilatkozata, hogy egy esetleges iraki vegyitámadás esetén nem nukleáris csapással válaszol,

a Patriot rakéták izraeli telepítése és az izraeli kezelőszemélyzetek felké zítése,

— az amerikaiak hetedik repülőgép-anyahajójának az öbolterségbe történő vezénylése,

— a térségbe vezényelt amerikai erők számának 473 ezer főre való növelése,

— az öböl teljes térségének hadműveleti területté torteno

nyilvánítása, „ , ....

— a hadifoglyok genfi konvenció előírásainak megfelelő kezelése érdekében tett erőfeszítések.

Annak ellenére, hogy a szárazföldi támadás megindítása meg nem napirendi pont, a koalíciós erők „terveknek megfelelően” készülnek a szárazföldi olfenzíva megkezdésére. Egyelőre céljuk továbbra is csak az lehet, hogy a „napi” háborús feladatokat a lehető legkisebb veszteséggel oldják meg. Az eddigi „akciók” veszteségei alapján úgy tűnik, hogy a szövetséges haderők ennek az elvárásnak alapvetően megfelelnek.

A háború menetének ezt a „viszonylagos csendjét” — az eddigiekhez képest új elemként jelentkező — az iraki, és az amerikai tengerészgyalogság tüzérségének „zaja” töri csak meg.

Kovács Géza mit. alezredes'

| KIU^cR::’es«fi«iéiiy#k - \ MMmmémíhmm Plg: ____gj

Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság közös jegyzéket intézett a Szovjetunióhoz a baltikumi eseményekkel összefüggésben, megismételve aggodalmukat a véres -katonai beavatkozás miatt. A Lengyel lapinformációk szerint a szovjet fél erősíti a szovjet—lengyel- határ, különösen a litvániai szakasz ellenőrzését. A Kuvait egymilliárd dolláros hitelt nyújt a Szovjetuniónak, az erről szóló megállapodást kedden írták alá Moszkvában. A A kapcsolatok szorosabbra- fűzésére törekszik a Duray Miklós vezette Együttélés politikai mozgalom és a Csehszlovákiai Németek Szövetsége. A Számottevően csökkent az áram- és energiaellátás Grúziában, s emiatt a hatóságok arra kényszerülnek, hogy több üzemet bezárjanak, megkurtítsák a tévé adásidejét, a vonatok sűrűségét ritkítsák.

nak, és hogy megtalálták több lelőtt ellenséges pilóta holttestét. A szövetségesek 23 iraki katona foglyul ejtését közölték.

Korábbi bagdadi tájékoztatás szerint 95 iraki polgári személy esett áldozatul a bombázásoknak, és 257-en megsebesültek. A szaúdi hatóságok azt közölték, hogy 12 ember könnyebben megsebesült a hétfőről keddre virradóra Ríjad ellen intézett rakétatámadásban. Izraelben a múlt heti -két rakétacsapás a hadsereg adatai szerint 47 ember könnyebb sérülését okozta.

Gorbacsov nyilatkozata

A kilépésről népszavazás döntsön

A szovjet elnök kedden visszautasította a konzervativizmus és a diktatúra vádját, és leszögezte: nincs változás sem a szovjet belpolitikában, sem a külpolitikában.

Mihail Gorbacsov kedd este újságírók előtt nyilatkozatot olvasott fely amelyben közölte, hogy "a Vilniusban és Rigában történtek nem az elnöki politikát tükrözik.

A baltikumi véres eseményeket Mihail Gorbacsov nézete szerint a szovjet alkotmánynak ellentmondó törvények, a lakosság egyes csoportjainak diszkriminációja és a hadseregellenes hangulatkeltés váltotta ki, nem pedig valamiféle rejtélyes felső utasítás. A szovjet elnök nyilatkozatában felszólította a balti köztársaságokat, hogy vonják vissza a szovjet alkotmánnyal ellentétes és az állampolgári jogokat sértő törvényeiket.

Egyúttal megengedhetetlennek nevezte, hogy bárki az erő alkalmazásával, a ,páriámén ti utat megkerülve szerezze meg a hatalmat. Elítélte a hadsereg önkényes fellépését is.

Hangoztatta ugyanakkor, hogy a Szovjetunióból való kilépés dolgában sem lehet önkényeskedni, hanem az alkotmányt betartva, népszavazáson kell dönteni a kiválásról.

Szíriái felszólítás Szaddam Husszeinnek címezve

Az iraki vezető öngyilkosságba kergeti országét

A széles körű tiltakozások ellenére Irak újabb hadifoglyokat mutatott be a televízióban: a szövetségesek hét, korábban fogságba esett katonája után ezúttal — a tévé hétfő éjszakai adásában — két amerikai pilótát tettek közszemlére..

Szíria kedden arra Szólította fel Szaddam Husszeint, hogy vagy adja fel Kuvaitot, vagy mondjon le posztjáról. A hatalmon lévő szíriai Baath-párt hivatalos lapja, az Al-Baath keddi szerkesztőségi cikkében azt írta, hogy az iraki vezető az öngyilkosságba kergeti országát és népét. Szíria ezért felszólítja Szaddam Husszeint, hogy „bátor döntéssel mentse meg. ami még megmenthető Irakból”. A lap szerint, ha az iraki elnök nem képes az ehhez szükséges elhatározásra, távoznia kell országa éléről.

A napilap megerősíti azt a

korábbi szír álláspontot, amely szerint Damaszkusz azonnal Bagdad mellé állna, ha írakot a kuvaiti kivonulás után támadás érné. Ugyanakkor bírálja az Izrael ellen végrehajtott rakétatámadásokat, mondván: egy-két rakétával „nem lehet felszabadítani Palesztinát, és megsemmisíteni a cionista képződményt, sőt, az ilyen akciók csak Izrael helyzetét és fegyverzetét erősítik.”,

A keddep délben kiadott iraki hadijelentés szerint az éjszaka több mint húsz légitámadás érte Bagdad és más városok lakott részeit. A közlemény szerint a szövetségesek az éjszaka folyamán — tizennégy órán belül harmadszor — támadták Bászra városát is.

A szövetségesek parancsnoksága a nap folyamán ugyanakkor leszögezte, hogy erői kizárólag stratégiai-katonai,' nem pedig polgári célpontokat támadtak.

Olajipari szakértők szerint a Kuvait déli részén lévő olajkutak és -tározók lerombolásával Irak a szövetségesek feltételezett szárazföldi támadására készül: annak szeretné elejét venni, hogy a szövetségesek felhasználják a felhalmozott tartalékokat.

Az említett források kuvaiti üzleti kapcsolataikra hivatkozva elmondták, hogy lángokban áll a szaúdi •határtól 15 kilométerre fekvő al-waírai olajmező két olajtározója és két olajfúrótornya. Ugyancsak kigyulladtak izét, a határtól 55 kilométerre északra lévő kuvaiti olajfinomító tartályai. Mina-A'odalláhban és a közelében fekvő Süaíbában az iraki inváziót megelőzően naponta 400 000 hordónyi kőolajat dolgozták fel.

Bős—Nagymaros a túloldalról

A tározó elkerítése

A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezésének csehszlovák kormánymegbízottja szerint erre az évre nem állnak rendelkezésre „betervezett pénzügyi eszközök” a szlovák kormány azon múlt heti állásfoglalásának a megvalósítására, amelynek értelmében a bősi víztározó szlovák területre eső részének — egy új gátszakasz megépítésével történő —r „elkerítése” révén Szlovákia magyar együttműködés nélkül is üzembe helyezhetné az erőművet.

Dominik Kocinger, a Rraee című prágai lap keddi számában megjelent nyilatkozatában elmondta: a szlovák kormány ugyan ezt a variánst fogadta el a lehetséges alternativ megoldások közül, de tisztában van azzal is, hogy az öreg-Duna medrével kapcsolatos kérdések rendezése a magyar fél egyetértésétől függ, s „ez egy sor nemzetközi problémát vet fel”. Kocinger szerint a szlovák kormány tanulmányt készíttet arról, hogy ennek a „tározóelkeritéses” alternatívának a megvalósítása esetén milyen következményekkel kellene . számolni, egyebek közt a környezeti hatások vonatkozásában.

II. János Pál

uj em Miki ja

„Lehetséges a mai körülmények között is a keresztények és muzulmánok együttélése, amit történelmi távlatba kell helyezni. A mostani háborút nem szabad a kereszténység és az iszlám közötti harcként felfogni.” — Ez az alapgondolata II. János Pál legújabb enciklikájának, amelyet kedden hoztak nyilyáposságrg a Vatikánban.

Az új- pápai körlevél a „Redemptoris missio” címet viseli (latin nyelvű kezdőszavai nyomán). És II. János Pál nyolcadik enciklikája eddigi egyházfői működése alatt.'

A KÉT HÉTVÉGÉN két baltikumi színhelyen végrehajtott rohamnak tizennyolc halottja és háromszáznegyvenegy sebesültje volt. Vilniusban a fekete sapkások a tv-tornyot vétték be, majd egy héttel ezután a rigai belügyminisztérium ellen intéztek véres at-i takot. A támadók a szovjet belügyminisztérium különleges rendeltetésű rendőri egységei voltak, akik megkülönböztetésül fekete fejfedőt viselnek, s akiket orosz elnevezésük rövidítéseként egyszerűen csak „omonosoknak” titulálnak.

Amikor e különleges rendőri alakulatok megérkeztek a három balti államba, Vilniusban, Rigában és Tallinnban a helyi kormányzati szervek jó előre érezték a veszélyt, s azonnál tiltakoztak. Követelték a fekete sapkások azonnali kivonását. Moszkvából elutasító válasz érkezett. Azzal indokolták a különleges egységek odavezénylését, hogy ezeket azért küldték a három balti tagköztársaságba, mert másként nem lehet megfelelően érvényt szerezni a katonai szolgálati törvénynek, amely pedig minden szovjet sorköteles állampolgárra vonatkozik. A magyarázat szerint a három balti állam parlamentjei és kormányai alkotmányellenesen arra bujtogatják e köztársaságok sorköteleseit, hogy rejtőzzenek el, s később majd a független balti köztársaságok újonc katonái lehetnek.

A fekete sapkások érkezését talán nem ok nélkül a szovjet hatalom évei alatt betelepült orosz lakosság vezetői jeladásnak tekintették, hogy erőteljesebben, mint azelőtt, fellépjenek a három balti állam elszakadási törekvései ellen. Mindhárom tagköztársaságban megalakították a „nemzeti megmentési bizottságokat”, s követelték a törvényesen megválasztott szervek lemondását az ő javukra. A stratégiailag fontos pontokat mindhárom balti fővárosban szovjet páncélosok foglalták el, s a törvényes választott intézmények

Jegyzet i

TÜZPARANCS A FEKETE SAPKÁSOKNAK

védelmére a helyi lakosság „élő láncot” alkotott, s heves tüntetésekkel fejezte ki követelését: ?iem ok nélkül szavazott a függetlenségre, hajlandó életét is áldozni azért, hogy érvényt szerezzen oly hő óhajának.

A vilniusi véres események, amelyek kirobbanásáról ellentétes a litván és a szovjet verzió, az emberi jogok tiszteletben tartása alapján álló államok közvéleményét mélyen megrázták. A legtöbb hírmagyarázó nem véletlenül vont párhuzamot ~az 1956-os szuezi háború és a magyar népfelkelés leverése között. Akkor, 1956-ban, a Nyugat el volt foglalva saját konfliktusával, így a Szovjetunió, lényegében szabad kezet kaphatott a cselekvésre. Most is ez a helyzet — hangzott a vélemény — a három balti állam ügyében erőtlen tiltakozások elhangzanak ugyan, de a 28 nemzetiségű koalíció számára mégiscsak az elsődleges, hogy Irakot kiverjék Kuvaitból, illetve térdre kényszerítsék Szaddam Husszein számukra oly veszélyes rendszerét. S Bush elnök számára — tették hozzá egyes kommentátorok — sokkalta fontosabb, hogy megnyerje öbölbeli hadjáratához Gorbacsov jóindulatú támogatását, semmint, hogy a három balti tagállam függetlensége mellett, elmenve a Szovjetunió elleni erélyes szankciók alkalmazásáig is, vagyis teljes mellel síkra szálljon.

Különben is nem egy katonai szakértő nyilatkozott már az öbölháború kirobbanása előtt is úgy, hogy a világ többi részének érdeke az, hogy megakadályozza a Szovjetunió szétesését. Nemcsak azért, mert ha elszabadul a nacionalizmus e hatalmas éurázsiai területen,

az esetleg kirobbanó polgárháború veszélyes következményekkel járhat az egész térségre. Mint a helyzet ismerői rámutattak: atomfegyverek több tagköztársaság területén vannak. S ha ezek az anarchia folytán kialakult, ki tudja milyen helyi csoportok ellenőrzése alá kerülnek, ugyanolyan veszély alakulhat ki, mint amitől jelenleg rémálmaikban félnek a felelős kormánytisztviselők, azaz, hogy egy-egy terrorista alakulat kezébe kerülnek nukleáris eszközök. Mint megállapítják: ezért Washington, bár támogatja egyértelműen a balti államok törvényesen megválasztott hatalmi szerveit, s elítél minden moszkvai erőszakos fellépést, a tárgyalásos rendezésre igyekszik ösztönözni. Hiszen senkinek sem lehet érdeke, hogy barikádok álljanak a három balti főváros utcáin, fekete sapkások legyenek támadásra készen, s a feszültség pattanásig fokozódjon.

Ez magyarázza egyrészt

Bush elnök visszafogottabb

megnyilatkozását is, és azt a bejelentését, hogy a február közepére tervezett csúcstalálkozót Gorbacsovval egyelőre meg kívánják tartani. A szovjet elnök azt nyilatkozta, hogy nem ő volt, aki tűzparancsot

adott a fekete sapkásoknak.

Moszkvában a balti tűzveszélyes viszonyokra utalnak, s arra hivatkoznak, hogy ilyen körülmények között könnyen eldördülhetnek bármikor a fegyverek. Közben nem lehet nem észrevenni, hogy a reformok hívei, akik Gorbacsov korábbi közvetlen munkatársai voltak, fokozatosan kiszorulnak abból, hogy meghatározó szerepet játszanak az események további alakulásában. A keményvonalasok sikerét

jelentette, hogy a Pugo—Gromov kettős kialakulhatott a belügyek élén. Az előbbi a lett KGB, majd a tagköztársaság SZKP-vezetői tisztségéből került az oly fontos össz-szövetségi tárca élére, az utóbbi az afganisztáni szovjet erők főparancsnoka volt, s így sokak szerint „gyakorlata van” a pacifikálásban, bár — hozzáteszik — ez a kísérlete a közép-ázsiai országban csődöt mondott. Egyesek szerint e kettőstől származhat az a szándékosan homályos tűzparancs, amely a helyi megítéléseknek ad elsőbbséget annak eldöntésében, hogy a fekete sapkások parancsnokai milyen utasítást adjanak ki...

GORBACSOV a jelek szerint arra törekszik, hogy közvetlen elnöki irányítást vezessen be mindhárom balti köztársaságban, ami annyit jelentene, hogy nz össz-szövetségi törvényeké lenne az elsőbbség. Ezek közül' az első Lettország volna. E köztársaság vezetői tegnap Moszkvában tárgyaltak erről. A szovjet elnökre minden bizonnyal rendkívüli nyomás nehezedik egyszerre több irányból. Egyrészt a visszahúzódó, reakciós elemek, amelyek csakis megtorlásokban, erőszakos megoldásokban gondolkodnak, nem riadnának vissza további balti vérfürdőktől sem. Másrészt veszélyesek lehetnek a balti függetlenség szélsőséges hívei, akiknek semmi sem drága, s elutasítanak minden kompromisszumot. A tárgyalásos rendezéseket sürgetőket támogatja a nemzetközi közvélemény nagy része, de ők nemegyszer elfelejtik, hogy a központi hatalom immár mennyire elvesztette beleszólását az események kialakításába. Gorbacsov tehát nincs könnyű helyzetben. A jelek szerint jelenleg időt szeretne nyerni arra, hogy kialakíthassa ahhoz a korábbi egyensúlyozó manőverezéséhez szükséges feltételeket, amelyek fő célja a Szovjetunió szétesésének megakadályozása.

Árkus István