Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

« vr «

MK. >f;yj

1991. JANUÁR 21.» HÉTFŐ

Háromszázezren tüntettek Moszkvában

A diktatúra, a katonai önkény ellen

A diktatúrával szemben a demokrácia és a reformok támogatására szólította fel a szovjet közvéleményt az a vasárnapi moszkvai tüntetés, amelyen megközelítőleg 300 ezren vettek részt.

A tüntetők helyenként igen éles bírálatokkal illették a szovjet államfőt, és tiltakoztak a litvániai katonai beavatkozás ellen.

A Kreml tőszomszédságában. a Manyezs téren megtartott gyűlésen a szovjet reformerek vezető alakjai szólaltak fel. A megmozdulásra az egy hete Vilniusban történt véres katonai akció elleni tiltakozás jegyében került sor. A tüntetők eredetileg az SZKP székháza elé vonultak volna, az esetleges provokációtól tartva azonban a szervezők lemondtak erről a tervükről. A pártszékházat és környékét rendőri és belügyi egységek zárták körül.

Borisz Jelcin, aki biztonsági okokból nem vett részt az utóbbi időszak legnagyobb méretű moszkvai tömegmegmozdulásán, üzenetet intézett a résztvevökhöz. Ebben egyebek között hangoztatta: „a Szovjetunióban megbénították a gazdasági reformot, elárulták a demokráciát, lábbal tapossák a glasznosztyot, az önkény és a törvénytelenség restaurálása folyik”. Az orosz politikus „a régi rend” elleni közös fellépésre hívott fel.

A gyűlés felszólalói a diktatúra, a sztálini önkény visszatérésének veszélyeire figyelmeztettek, és a szovjet elnök, a védelmi és a belügyminiszter, a KGB és a tévé-rádió elnökének lemondását követelték. A felvonulók transzparensein egyebek között a „hóhérok, távozzatok a Kremlből!”, „Le a kommunista párttal!” feliratok voltak láthatók, de előfordultak a Gorbacsovot és az SZKP-t a fasisztákkal egy sorba állító feliratok is.

Telman Gálján népképviselő felszólalásában Mihail Gorbacsov — ahogy ő nevezte „véreskezű Mihail” — népbíróság előtti felelősségre vonását követelte a vilniusi események miatt.

A résztvevők egyperces néma gyásszal emlékeztek meg a katonai önkény bakui, tbiliszi és vilniusi áldozatairól.

A gyűlés résztvevői végül felhívást fogadtak el, amelyben a demokratikus erők, az oroszországi parlament és annak eLnöke, Borisz Jelcin támogatására szólították fel a közvéleményt. Követelték a baltikumi államcsínykísérletek

A távoltartásra játszva

Patriot rakéták Izraelben

Az első Patriot rakéták „órákon belül” bevethetőek, és a többi is rövidesen az lesz — közölte szombaton este az izraeli védelmi minisztérium igazgatója. A jeruzsálemi rádiónak nyilatkozó David Ivri tábornok szerint a Patriotok izraeli telepítése jelentősen csökkenti az országra Irakból leselkedő veszélyeket.

Az öbölháború kitörése óta Irak két rakétatámadást hajtott végre izraeli városok ellen — csütörtök éjjel Tel-Avivot és Haifát, szombat reggel Tel- Avivot lőtte — anélkül, hogy Izrael eddig bármilyen szere1- pet vállalt volna az öböl menti válságban, vagy a „Sivatagi Vihar” fedőnév alatt elindított, Bagdad elleni szövetséges hadműveletekben.

A hadsereg adatai szerint a két támadásnak összesen negyvenhét sebesült áldozata van.

Az Egyesült Államok Izrael további távolmaradását akarja kieszközölni, hogy megkímélje a vezetése alatt álló, arab államokat is magában foglaló koalíciót. Ezért küldött szombaton föld-levegő osztályú Patriot ■rakétákat Izraelbe, és — a két ország kapcsolatainak történetében először — velük együtt kezelőszemélyzetet is.

A mozgatható indítóállásokról Izrael felé küldött Scud mintájú (föld-föld osztályú) iraki rakéták kivédését szolgáló Patriotokat amerikaiak fogják indítani. Az eredetileg repülőgépek elhárítására tervezett, rendkívül nagy, nyolcvan százalékos találati pontosságúnak mondott amerikai rakéta az öbölháborúban már alkalmasnak bizonyult Scudok elleni bevetésre. Az Izrael elleni első rakétatámadás éjjelén Szaúd-Arábia felé is irányítottak az irakiak a szovjet gyártmányú és saját fejlesztésű rakétából, de azt Patriottal útközben sikerült megsemmisíteni.

Szombatról vasárnapra a negyedik napja tartó háború első éjszakáját töltötték Izraelben viszonylagos nyugalomban, bár a virrasztás hovatovább életmóddá vált az országban. Az emberek szüntelenül a rádiót és a televíziót figyelik.

Izrael területét az eddigieknél védettebbnek találván, a hatóságok az ország déli körzetének lakói számára vasárnap engedélyezték otthonaik elhagyását, de az Askelon— Girjat vonaltól északra fekvő országrészben változatlanul érvényben van a tilalom, csak a földművesek hagyhatják el lakásukat. Az eredetileg vasárnapi hatállyal bezárt iskolákat nem nyitották ki, s ezúttal nem is jelöltek meg újabb határidőt.

Az Izrael által megszállt területek másfél millió lakóját továbbra is a legszigorúbb kijárási tilalom alatt tartják, ezt a háború kitörése óta csak szombaton oldották fel egészen rövid időre, hogy az emberek bevásárolhassák a legszükségesebbeket.

Titkos föld alatti bunkerek

Mozgatható rakétakilövők

Iraknak 140 mozgatható rakétakilövő állása van mélyen elrejtve föld alatti bunkerekben, s ezekből folytatni fogják az Izrael elleni támadásokat — . jelentette ki egymástól függetlenül egy iraki diplomata és a PFSZ egyik képviselője.

A bejrúti Ad-Dijar című napilapnak nyilatkozva Irak bejrúti nagykövete elmondta, hogy Bagdad folytatni fogja Izrael lövését föld-föld rakétákkal mindaddig, amíg háború folyik Irak ellen.

A napilap interjút közölt egy ismeretlenségbe burkolódzó PFSZ-politikussal is, akiről csupán annyit közölt, hogy a napokban hagyta el Bagdadot és előtte számos alkalommal folytatott megbeszélést Szádszereplőinek felelősségre vonását, a népi küldöttek kongresszusa és a legfelsőbb tanács feloszlatását. Felszólították a választókat, hogy ne menjenek el a március 17-i, a Szovjetunió jövőjéről tartandó népszavazásra.

dam Husszein iraki elnökkel és az ország katonai vezetőivel.

A PFSZ képviselője is úgy nyilatkozott, hogy az Irak nyugati területén elhelyezkedő föld alatti bunkerekben 140 mozgatható rakétakilövő állás van.

A PFSZ képviselője a napilapnak elmondta, hogy „az Irak északkeleti területén található hegyekben 400 katonai repülőgépet rejtettek el bunkerekben. Ezek Irak legkorszerűbb bombázói, amelyeket azonban a háború utáni időszakra tartalékolnak. Ezeken kívül 300 vadász- és elfogó vadászrepülőgép van a felszínen, hogy felvegyék a harcot a szövetséges légierővel szem ben”.

Rendszerdöntésre

biztatnak

Harckészültségben

Jordánia

Jordánia erősíteni akarja az Irak oldalán álló arab és el nem kötelezett országok szolidaritását, hogy fegyverszünetet elrendelő határozatot csikarjon ki az ENSZ Biztonsági Tanácsától — közölte vasárnap a szenátusban Szalem al-Maszadeh jordán miniszterelnökhelyettes. A politikus szerint máris megkezdődtek az ezt elősegítő tárgyalások. A jordán parlament elnöke már felszó-, lította Franciaországot, hogy vonja vissza csapatait az öböl térségéből.

Az ammani szenátusi vitában több szenátor sürgette, hogy azonnal fejeződjenek be a harcok és a tárgyalóasztalnál döntsék el a vitás kérdéseket. Azt is követelték, hogy Jordánia határozottan álljon ki Irak mellett. A politikusok felszólították a Bagdad ellen fellépő arab és muzulmán országok lakosságát, hogy döntsék meg az arab testvéreiket cserbenhagyó rendszereket és távolítsák el vezetőiket.

A jordán vezetés attól tart, hogy Irak és Izrael közé szorulva az grszág áldozatul eshet egy esetleges iraki—izraeli összecsapásban. Jordániában egyébként a legmagasabb harckészültségben van a hadsereg és a polgári védelem. Mindkét érintett határszakasz jordán, oldalán szinte egymást érik a harckocsik és a gyalogsági alakulatok. Hivatalos adatok szerint Jordániának mintegy 100 ezer fős a hadereje.

Csehszlovák-magyar lengyel együttműködés

A visegrádi hármas csúcs előtt

A magyar, a lengyel és a csehszlovák külügyminiszter hétfői budapesti munkatalálkozójától Prágában elsősorban azt várják, hogy azon sikerül kitűzni a visegrádi hármas csúcstalálkozó időpontját. A csúcstalálkozón a háromoldalú együttműködésről szóló nyilatkozatot kívánnak aláírni, amelynek, szövegét már előkészítették — mondta az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. Dienstbier —■ Prágából Budapestre történt elutazása előtt — vasárnap adott közös interjút az MTI, a Magyar Rádió és a Népszabadság tudósítójának, valamint a CTK munkatársának.

A csehszlovák külügyek irányítója szerint a budapesti megbeszélésen szó lesz arról is, hogy milyen közös álláspontot alakítson ki a három állam az európai biztonsági struktúrákkal — a Varsói Szerződéssel, illetve az egész helsinki folyamattal — kapcsolatos tárgyalásokon. Szintén meg kívánják vitatni az Európa Tanácshoz, az Európai Közösséghez, valamint az Egyesült Államokhoz való viszonyt.

Dienstbier emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés felszámolásának a menetrendje már korábban kialakult, s a bonyodalom abból származik, hogy ez a menetrend nem érvényesül. A VSZ politikai tanácskozó testületének ugyanis már novemberben össze kellett volna ülnie, de ezt a felső szintű találkozót szovjet

kérésre többször is kénytelenek voltak elhalasztani. Dienstbier egyébként úgy ítélte meg: a jelenlegi európai, illetve szovjetunióbeli helyzet nem alkalmas arra. hogy Moszkva — miként 1956-ban „Szuez ernyője alatt” Magyarországot lerohanta — most az öbölháborút kihasználva katonai fenyegetést jelentsen Közép-Európára nézve. A csehszlovák külügyminiszter

ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy a Varsói Szerződés felszámolásának igényét nem a balti események nyomán fogalmazták meg.

Dienstbíer azért is fontosnak tartja a csehszlovák—magyar —len-gyei együttműködést,

mert mint megállapította, a nyugati partnereket meg kell győzni arról, hogy Közép- Európa nem a destabilizálódás és a balkanizálódás felé halad.

Arensz nyilatkozata a CSB-nok

Csapásra i

Izrael mindenképpen vissza fog csapni az iraki támadásokért, jelentette ki vasárnap Mose Arensz, az ország védelmi minisztere. Arensz a CBS televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: messzemenően figyelembe veszik az amerikai kormány aggodalmát, de senki nem várhatja el Izraeltől, hogy lemondjon az önvédelemről.

Washington nagymértékben aggódik, hogy Izraelnek a háborúba való bekapcsolódása bomlaszthatja az arab országokból is álló Irak-ellenes sző.

vétségét. Biztosítékul rakétaelhárító rendszereket dobtak át szombaton Európából Izraelbe, amerikai személyzettel. A hét végén — tíz napon belül másodszor — Izraelbe érkezett Lawrence Eagleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese, hogy tartózkodó magatartásra bírja a kormányt.

Hurd a biztonságért

Ment hős, nem már

Ha Kuvait és a térség biztonsága megkívánja, a szövetségesek esetleg iraki területen is üldözni fogják az iraki hadsereget — közölte vasárnap délutáni tévényilatkozatában

Irak atomfegyverüzemei

Évekre elintézték

A szövetségesek — az iraki várakozások ellenére — egyelőre nem kezdenek szárazföldi hadműveleteket, hanem folytatják az eredményes légibombázást — mondotta vasárnapi tv-nyilatkozatában az amerikai főparancsnok. Norman Schwarzkopf tábornok közölte, hogy a 30 ismert, állandó telepítésű iraki rakétakilövő-állást megsemmisítet-ÍCY LÁTJA A

Merre tart

A túlzott optimista „várakozás” ellenére a Háború még nem dőlt el, csak: keményebb mederben folytatódik. Bár a szövetséges csapatok fölénye vitathatatlan és várakozáson felüli, az öbölháborúban továbüi változások történtek a hétvégén.

Az első napi „lefejező légitámadások” sikere ellenére — ami döntően a rádióelektronikai harc, a korszerű haditechnika és a pontos célirányítás eredménye volt — sajnos, nem igazolódtak maradéktalanul azok a hírek, miszerint valamennyi kulcsfontosságú iraki katonai objektumot, létesítményt, eszközt sikerült a szövetséges erőknek felszámolni, harcképtelenné tenni. Túlzott volt azt állítani, hogy az Izraelre közvetlen fenyegetést jelentő iraki rakéták az „indítóképességüket'’ teljesen elvesztették. Ezt igazolta az is, hogy — amire a háború kitörése óta Szaddam Husszein folyamatosan koncentrált — Irak Scud— B típusú, hagyományos töltetű rakétákkal több alkalommal is provokatív támadást intézett Izrael ellen. Az agresszió ellenére a logikus okfejtés azt kívánja, hogy Izrael ne essen bele a Szaddam-féle „csapdába”, azaz ne légyen az öbölháború résztvevője, mert a különböző arab országok gyakran változó nyilatkozatai ellenére nehezen prognosztizálható az Irak-ellenes koalíció megbomlásának, a háború idő és térbeni kiterjedésének, a világ reakciójának következménye.

Számolni kell azzal is, hogy Izrael tűrőképessége véges. A „válaszcsapás mérésének” lehetősége — amely a jogosnak ítélt izraeli védekezést jelentené — fennáll. Eddig ezt a dilemmát tolerálni tudta az izraeli kormány nagyfokú „önmegtartóztatása”, a szövetséges erők az izraeli „visszavágást” felvállaló magatartása.

Ügy tűnhet, hogy a kezdeti — látványos sikereket hozó — lendület „megtorpant”, de a bekövetkezett események a háború menetének forgatókönyvét „felgyorsították”. Ezt bizonyítják a szövetségesek folyamatossá vált légitámadásai, a szárazföldi csapatok felvonulása és készenlétbe . helyezése, a gyors haderők telepítése és szórványos alkalmazása, a tengerészgyalogság korlátozott mérvű bevetése és a, tengeri összecsapások.

Mik a háborúban résztvevők és „kívülről” szemlélők leginkább megválaszolásra váró kérdései: — hány mozgó rakétakilövője, föld alatti indítóállásokban lévő rakétája, bevetésre képes repülője van még Iraknak; ténylegesen milyen erővel és harci morállal bíró szárazföldi csapatokkal rendelkezik az iraki fél és mekkora azok hatékonyságának realitása: — az eddigiek során tanúsított viszonylag alacsony szintű iraki ellenállás, a passzivitás takár-e még'valami „tartalékot”, „váratlant”: — vannak-e még szaddam Husszeinnek „csapdái”, eddig még fel nem fedezett „bevetnivalója”, tud-e „meglepetést” okozni: — megvalósul-e és mit ér az arab közösség részéről felállítani tervezett — Irakot támogató — közös hadsereg; — mit hozhat az a — arab térség vallási kultuszából eredő — szaddami „sugallat”, hogy a háború megtorlása „szent kötelesség”; — sikerül-e mindent megtenni azért, hogy az öbölháború térben és időben ne szélesedjen ki; .— ténylegesen mit jelentene Izrael belépése a háborúba a nyugati-arab koalíció, és a most még „kívülállók” számára; — Kuvait felszabadításáért harcoló szövetséges tagok közül az idő előrehaladtával ki, mikor, milyen mértékben kapcsolódhat be az Irak területén folyó harcokba is: — mi a hatása „az összárát»” egységre, milyen reagálást válthat ki az arab térség országaiban meglévő bizonytalanság, a félelem, az egymás iránt érzett gyűlölet?

A „Sivatagi Vihar” hadművelet tervszerűen halad, de célbaéréséhez még idő kell. Az eddigi -áldozatok és veszteségek száma már tény. A szárazföldi erők hadműveletbe lépésével a veszteségek száma bizonyosan ugrásszerűen nű. A „hurráoptimizmusra” tehát még mindig ninés ok.

Kovács Géza mk. alezredes

fék,. míg a húsznál több mozgatható rakétaüteg kpzifl l§-gt bombáztak le. Irak atómfegyverüzeméit „évekre elintézték” — mondotta.

Az amerikai tábornok nem kívánt állást foglalni egy francia kollégájának arról a kijelentéséről, hogy a háború 2-3 hónapig tarthat. — Nincsenek végleges tervek, a stratégia a helyzet alakulásától függ — mondotta, de jelezte, hogy további pusztító légitámadásokra kerül sor, mielőtt — ha szükséges — kiterjesztik a hadműveleteket a szárazföldre. A szövetséges veszteségek — eddig 22 halottja van a légi háborúnak — „elképesztően alacsonyak” — mondotta Schwarzkopf. A légi harc azért kevés, mert az irakiak visszahúzódtak, fold alatti hangárokba rejtették el gépeiket — mondotta.

Norman Schwarzkopf tábornok — tv-nyilatkozata szerint — bizonyos abban, hogy súlyosan korlátozták, vagy fel is számolták annak lehetőségét, hogy Irak vegyi, biológiai, illetve atomfegyvereket alkalmazzon.

Douglas Hurd brit külügyminiszter.

— Iraknak úgy kell távoznia Kuvaitból, hogy ne jöhessen vissza, ne is fenyegethessen visszatéréssel. Ebből a szempontból kell megítélni a helyzetet, ha netán elhagyja Kuvaitot. Ha a Kuvait- biztonságának szavatolására kapott ENSZ-megbízatás megkívánja, akkor biztosítani kell, hogy Szaddam Husszein ne vihésse vissza haderejét sértetlenül Bagdadba — mondta a brit külügyminiszter a BBC tévében.

Értésre adta. hogy a szövetségeseknek nem céljuk Szaddam Husszein elpusztítása vagy uralmának megdöntése,

— Jó lenne, ha (uralma) nem élné túl ezt a háborút, de a lényeg az, hogy megszégyenüljön, az arab tömegek meggyőződjenek róla, hogy nem hős, nem mártír, és az agreszszió ném járható út — fejtegette Hurd.

— Nem a mi dolgunk Szaddam Husszein megdöntése, s nem akarjuk Irakot sem elfoglalni, sem feldarabolni, sem kormányozni. Az viszont nem lenne helyes, ha másik diktátor folytatná politikáját — mondta Hurd.

Ügy vélte, Irak meggyengítésének része lesz a háború után létrehozandó térségbeli biztonsági rendszer. Az ebben való brit részvételiül azt mondta, hogy „szó sem lehet a hatvanas évekig megvolt gyarmati rendszer helyreállításáról, de csapataink akkor térnek majd haza, amikor már nem lesz szükség rájuk Kuvait biztonságának szavatolásához”.,

egy m^méwíhmm

Romániában az öböl menti háborúra hivatkozva megnövelték a belügyminisztérium hatáskörét és számos szigorítást léptettek életbe, így felélesztették tetszhalálából azt a törvényt is, amelyet még a Ceausescu-korszakban hoztak a magánszemélyeknél megszállt külföldiek kötelező bejelentéséről. A Moszkva továbbra is kapcsolatban áll a bagdadi vezetéssel — közölte vasárnap a szovjet külügyi szóvivő, Vitalij Csurkin. A Az azerbajdzsán fővárosban. Bakuban, tegnap több mint egymilliós nagygyűlésen emlékeztek meg az egy évvel ezelőtti katonai sortűz 130 halottjáról. A A lett. parlament elnöke határozott hangú nyilatkozatában utasította vissza a lettországi társadalmi megmentési bizottság nyilatkozatát, amelyben az a hatalom átvételét deklarálta. A A tokiói Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (MITI) közlése szerint Japán Magyarországon kívül más kelet-európai országokban is felméri az együttműködési lehetőségeket. A „A kínai párt és-a kínai nép őszintén reméli, hogy a Szovjetunió leküzdi jelenlegi nehézségeit, s a kínai—szovjet jószomszédi és baráti kapcsolatok tovább erősödnek” — jelentette ki vasárnap Pekingben Li Zsuj-huan, a KKF KB PB állandó bizottságának tagja, ideológiai főnök, szovjet vendégeket fogadva, A Á tokiói várakozások szerint Japán ötmilliárd dollár többlettámogatásra tesz ajánlatot a nemzetközi erők terheinek finanszírozására, az öböliháborúban. A A volt amerikai külügyminiszter, a még mindig befolyásos Henry Kissinger szerint.a szovjet központi kormány erőszakos beavatkozásai Litvániában, amennyiben gyakoribbá és nagyobb szabásúakká válnak, a nemzetközi rend szempontjából jelentősebbek lehetnek, mint az öbölválság.