Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / Rendkívüli kiadás
Az öbö/háború else napja Fogalmazzák a felhívást A Sivatagi Vihar ereje Feladni Olaszország azt javasolja a tizenketteknek a párizsi külpolitikai egyeztető ülésen csütörtökön, hogy intézzenek felhívást Szaddam Husszein iraki elnökhöz a BT-határozat elfogadására — közölte Gianni de Michelis olasz külügyminiszter. — Ilyen felhívást szorgalmazott Gorbacsov szovjet elnök is éjszakai üzenetében — tette hozzá. A felhívás arra sürgetné Szaddam Husszeint, hogy jelentse ki: kész kivonulni Kuvaitból, elfogadva az ENSZ- határozatot. VILÁGVISSZHANG Élesre állítják az amerikai Tomahawk rakéták robbanószerkezetét Óriás helikopterek állnak készenlétben, hogy a harcok színhelyére szállítsák a gyalogosokat Feszült nyugalom MIUTÁN BAGDAD félreérthetetlenné tette, elvet minden kezdeményezést az öbölválság békés rendezésére, s nem hajlandó kivonulni az általa megszállt Kuvaitiból, a 28 nemzetiségű koalíció kénytelen volt katonai eszközhöz folyamodni, hogy eltávolítsa az agresszort. Csütörtökön helyi idő szerint hajnali három órakor iraki és kuvaiti célpontok bombázásával megkezdődött a háború. A szövetségesek a „Sivatagi Vihar” fedőnevet adták hadműveletüknek, amelynek első szakaszában a légibombázásra kerül sor. Az elnevezés a jelek szerint találó: az akció e kezdeti része oly súlyos pusztitásolzat okozott az iraki katonai gépezetnek, mint a sivatagok félelmetes homokviharai, amelyek e sivár világban járt utazók leírásaiban szerepelnek. \ A jelentésekből kitűnik, hogy már az első órákban sikerült jelentős csapást mérni az iraki hadsereg támadó potenciáljára. A földön pusztult el a bagdadi rezsim bombázórepülőgépeinek, föld-föld, föld-levegő rakétáinak nagyrésze és sikerült lerombolni a légitámadásokkal a vegyifegyvereket előállító gyárakat, e félelmetes hadieszközöket tároló raktárakat. S ez katonailag döntő fontosságú eredmény, hiszen az iraki vezetés azzal fenyegetőzött, hogy ha a nemzetközi koalíció megindítja a hadműveleteket, pusztító csapásokkal válaszol és lángtengerré változtatja a középkeleti olaj lelőhelyeket, rakétáival kiterjeszti a háborút Izraelre, s terrortámadásaira, amelyeket kommandók hajtanának végre, az egész világon sor kerülhet a kolaícióban részvevő országok intézményei ellen. Elsődleges fontosságú volt tehát, hogy a háború első szakaszában már kiiktassák azokat az iraki szállítóeszközöket, amelyek légi úton képesek eljuttatni pusztító terhüket a fenyegetett célpontokra. Ez történt meg a csütörtöki bombázásokkal, amelyek az öbölháború kezdetét jelezték. Feltűnő volt, hogy iraki részről mily csekély ellenállást tanúsítottak, mennyire meglepte egyrészt őket a légitámadások sorozata. Ez elsősorban azt jelzi, hogy Szaddam Huszszein kormányzata akárcsak annak idején az Irán elleni háború kirobbantásakor, kuvaiti agressziója következményei értékelésében is számítási hibák tömegét vétette. Annak idején azt hitte ugyanis, hogy Irán elleni fegyveres fellépése sikeres lesz, hiszen az arab országok zöme a bagdadi vezetés oldalán volt ebben a háborúban, s mégis a sivatagi háborúban Irak mintegy félmillió katonát volt kénytelen feláldozni, és végül is korábbi határaira visszavonulnia. Most annak ellenére, hogy Szaddam Husszein oly fennen hangoztatta, hogy országa mindenre felkészült, a légitámadások mégis a meglepetés erejével hatottak. Pedig a 28 nemzetiségű koalíció részvevői világossá tették, hogy a határidő, amely január 15-én éjfélig terjed arra, hogy a bagdadi vezetés megkezdje Kuvait kiürítését, valóban úgy értendő, ahogy elhangzott. Ezután pedig fegyverrel bármikor érvényt szerezhetnek a Biztonsági Tanács határozata értelmében annak, hogy Kuvaitból eltávolítsák az agresszort. Nagyon valószínű a csütörtöki események láttán, hogy a Szaddam Husszein-rendszer úgy vélekedett: a koalíció tagjai csak fenyegetőznek, de visszariadnak attól, hogy az olaj emírség felszabadításáért egyetlen emberük életét is kockáztassák. Ugyanígy bizonyosra vehető, hogy a bagdadi vezetés pusztán blöffölt, amikor oly hihetővé igyekezett tenni a vegyiháborúra, a „titkos fegyverekkel” megvívandó hadműveleteinek sikerére vonatkozó „jövendöléseit”. Mindezen túl kétségtelenül szerepet játszott abban, hogy Irak képtelen volt a légitámadások elleni megfelelő fellépésre, az is, hogy a soknemzetiségű koalíció az elektronikus zavarásban győzelmet aratott. Ez a rádiózavarás tette lehetetlenné, hogy Bagdad parancsokat juttasson el vadászgépeihez és útnak indítsa, illetve célba juttassa rakétáit, s megakadályozza azt, hogy az iraki támadó potenciál jelentős részét már a hadműveletek első óráiban megsemmisítsék. A Sivatagi Vihar ereje tehát érvényesült a légi akciókban. Bagdadnak látnia kellett, hogy a soknemzetiségű koalíció végső felhívását az iraki agreszszió megszüntetésére komolyan kellett volna vennie. A bombázások után a háború következő szakaszában a szárazföldi alakulatok indulnak meg, s a mindent elsöprő légi támogatással minden okuk megvan arra, hogy a gyors katonai győzelemben bízzanak. Ha tehát a katonai szakértők most úgy vélekednek, hogy az öbölháború gyorsan véget ér Szaddam Husszein vereségével, joggal képviselik az eddigi események láttán ezt a nézetet. A BAGDADI VEZETÉSNEK van lehetősége arra, hogy látva a háború elkerülhetetlen kimenetelét, most még, mielőtt nagyobb emberáldozatokikal járna a hadviselés, békét kérjen és bejelentse szándékát, kivonul Kuvaitból. Ezt azonban aligha lehet várni attól a diktatúrától, amely nem habozott, hogy korábban félmillió katonája életét áldozza fel az Iránnal viselt értelmetlen sivatagi háborúban. Valószínű tehát, hogy a koalíciónak addig kell folytatnia a katonai akciókat, amíg vereséget nem mérnek a harcmezőkön a bagdadi rendszerre, s az agresszor hatalma össze nem omlik, s amíg érvényt nem szereznek erő útján a Biztonsági Tanács határozatainak. Árkus István Bagdad: „Irak kétszeresen visszavág" — hangzott el a bagdadi rádióban az Irak elleni csütörtök hajnali támadás megkezdése utáni első bagdadi kommentárban. Irak ragaszkodik „Kuvait visszatéréséhez". Az adó egyébként jobbára Szaddam Husszein elnököt dicsőítő hazafias dalokat sugárzott. Ríjad: A szaúdi rádió hivatalos közleményben tudatta, hogy „megkezdődött Kuvait felszabadítása". Az akciót „az arab és iszlám határozatok, illetve az ENSZ BT határozatai végrehajtásának” nevezte, amelyet az tett szükségessé, hogy a békés megoldást célzó diplomáciai erőfeszítések Irak részéről visszautasításra találtak. Amman: „A testvéri Irak amerilcai támadást szenved el" — jelentette az ammani rádió, a megszokottnál egy órával előbb megkezdett adásában. Damaszkusz: A harcok megkezdését a rádióadás nyugati hírügynökségekre hivatkozva, hivatalos sziriai állásfoglalás nélkül jelentette. A tájékoztatási miniszter egy szerdai interjúban jelezte, hogy a Szaúd- Arábiába küldött sziriai csapatok kizárólag a királyság védelmét szolgálják, azaz nem fognak részt venni sem Irak elleni, sem Irak Kuvaitban levő erői elleni támadásban. Kairó: Az amerikai támadás hírére az egyiptomi fővárosban zászlókat vivő, táncoló kuvaitiak özönlötték el az utcákat. Az iszlám világ egyik fő szellemi tekintélye, a kairói Azhar teológiai egyetem nagysejkje vallási szempontból törvényesnek minősítette „az iraki elnyomó elleni háborút", még akkor is, ha abban nem muzulmánok vesznek részt. Manama: A külföldön élő kuvaitiak nagy örömmel fogadták a szövetséges haderők Irak-ellenes támadását. Kuvait párizsi nagykövete egy francia tv-állomásnak elmondta: műholdon keresztül sikerült kapcsolatba lépnie a megszállt emírséggel, s megtudta, hogy a támadás hírét ott is kitörő örömmel fogadták. Kuvait állandó ENSZ-képviselője csütörtök hajnalban kijelentette, hogy a nemzetközi haderőt vezető Egyesült Államok az Irak elleni támadással a nemzetközi közösség akaratát hajtotta végre, a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtása érdekében. A diplomata egyben reményét fejezte ki arra, hogy Kuvait felszabadítása hamarosan megtörténik. A szaúdi hírügynökség egy rijádi illetékest idézve szintén Kuvait felszabadításának kezdeteként értékelte a légitámadást, s a harcok kirobbanásáért egyértelműen Bagdadot tette felelőssé. Japán nevében ugyancsak teljes támogatásáról biztosította az amerikai lépést a tokiói külügyminisztérium szóvivője. Ugyanakkor a Fehér Ház előtt tüntető pacifisták sírva fogadták a háború kirobbanásának hírét. A német fiatalok pedig hajnalban zajos tüntetéseket kezdtek több nagyvárosban, hogy felébresszék a lakosokat. Az Irakkal szomszédos ' országokban a jelek szerint feszült nyugalom uralkodik. Jordániában, ahol már hetekkel ezelőtt riadóztatták a hadsereget, most lezárták a légteret is, és rendkívüli ülést tartott a kormány. Hivatalos nyilatkozat későbbre várható. Törökországban a belügyminiszter nyugalomra szólította a lakosságot. Az iraki határ térségéből egyelőre semmiféle incidensről nem érkezett jelentés. Tokió: Határozott támogatásban részesítette Kaifu Tosiki japán miniszterelnök az Egyesült Államok vezette nemzetközi erők Irak elleni támadását, az ENSZ Irak-ellenes határozatának megvalósítását, a katonai akciót. A japán válságstáb a kormányfő elnökletével a japán haderő repülőgépeinek szállítás céljára történő kiküldéséről tárgyalt. Szöul: Ro Te Vu dél-koreai elnök teljes harckészültséget rendelt el az öbölbeli háború kitörésének hírére. Szöulban attól tartanak, hogy Észak-Korea kihasználhatja az öbölbeli akció okozta „katonai űrt”. Havanna: A kubai elnök „fájdalmának és mély keserűségének” adott hangot a háború kitörése miatt. Peking: Kína csütörtökön felszólította az öbölben hadban álló mindkét felet: tanúsítsanak „mérsékletet” a konfliktus békés megoldása érdekében. Teherán: Az iráni fegyveres erők főparancsnoksága csütörtökön közleményben jelentette be, hogy Irán szigorúan tartani fogja magát korábbi álláspontjához, miszerint nem vesz részt az öböl térségében folyó harci cselekményekben. Helsinki: Az észak-európai országok kormányfői nagy aggodalommal fogadták az öbölháború kitörését. Hága: Ruud Lubbers holland kormányfő sajnálkozva állapította meg, hogy megszólaltak a fegyverek, de feltétlen támogatásáról biztosította George Bush amerikai elnököt. Bern: Svájc, amely elítélte Kuvait megszállását, semleges országként arra fog törekedni, hogy a háború mielőbb befejeződjön. Vatikánváros: II. János Pál pápa csütörtökön délben „mélységes szomorúságának és csüggedésének" adott hangot az öbölbeli háború kirobbanása kapcsán. — Az utolsó pillanatig imádkoztam és reméltem, hogy ez nem következik be. Amerikai pilóták nyilatkoznak a CNN televízióstársaság kamerái előtt Vadászgépek, rakéták mérték a léglháhorú döntő csapását az , iraki célpontokra Beteges bizalmatlanság HUSSZEIN AZ ASZTAL ALATT Remegő ajkakkal, megrémültén és megrendültén állt kamerák elé Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár az iraki diktátorral folytatott tárgyalások után. Husszeinnek pszichológushoz kellene mennie, nyilatkozta a világnak a politikus. Őrült, új Hitler, orvosi eset, ezek a leggyöngébb jelzők Szaddam Husszeinről. A Pest Megyei Hírlap december 27.—január 2. között többrészes sorozatot közölt a diktátor életrajzáról két amerikai újságíró nálunk is megjelent könyvéből. Ebből idézünk föl egy jellemző és érdekes részletet, amely összecseng a mai hírekkel. „Szaddam senkiben sem bízik. Mindazok, akik régebbről és jól ismerik, tisztában vannak ezzel a beteges bizalmatlansággal. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök egy alkalommal azt mondta róla, hogy »pszichopata«.. Ä szaúdiak is »elmeháborodottként« emlegetik. Valahányszor Szaddam külföldre utazik — s ez igen ritkán történik meg —, s a diktátor jószerivel csak arab országokba ' látogat, mindig gondoskodik róla, hogy élelmiszereit és ételkóstolóját magával vigye. A diktátor mindenhová magával hurcolja a karosszékét is, nehogy ellenségei mérgezett szöget vagy tűt helyezzenek az ülőkére. Mielőtt helyet foglal, egy bizalmi embere behozza a széket, s amint az értekezletnek vége szakad, ismét kiviszi a tárgyalóteremből. 1990. februárjában az Arab Együttműködési Tanács csúcsértekezletén váratlan áramszünet támadt. kialudtak a lámpák. Szaddam, gyilkossági kísérlet tői tartva az asztal alá bújt. A ielen Lévő négy államfő közül egyedül ő vágódott hasra." ......... | MislföWi eéémówv%h egy nsetsdoiibcasi . . 318 millió dolláros hitelt hagyott jóvá szerdán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarország számára, hogy enyhítsék a megemelkedett olajárakból származó pénzügyi nehézségeket. A A német szövetségi gyűlés, a Bundestag tegnap formailag is Helmut Kohlt választotta négy évre az októberben egyesült Németország kancellárjává. A A litvániai vezetést tette felelőssé a Vilnius! véres eseményekért az SZKP KB Politikai Bizottsága. A A párizs: székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség haladéktalanul életbe lépteti készenléti tervét, melyet arra az esetre dolgoztak ki, ha a kőolajellátás a hadműveletek miatt veszélybe kerülne, A Szaharov özvegye, Jelena Bonner január 13-án kelt nyilatkozatában felkérte a Nobel-díj-bizottságot, hogy vegye vissza a férjének 1975-ben adományozott Nobel-békedíjat. A Albánia legnagyobb bányájának dolgozói tizedik napja folytatják sztrájkjukat kétszáz százalékos béremelésért, s a februári demokratikus választásokért.
