Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
mir < MM. Ml 1991. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Ő MONDTA Döbbenetes Rövidesen ő lehet/lesz a kormányzati munka ásza és a közvélemény ügyeletes zsenije. Kicsiny hazánkban nem sok kell ehhez, ám szerencsére most a nem soknál azért sokkal több van az érintett személy, Kupa Mihály tarsolyában. A pénzügyminiszter a Heti Világgazdaságnak (90/2.) adott interjújában — amint minden megnyilatkozásában — hű maradt önmagához: nem Izöntörfalaz, mondja a magáét. Van miről... Amikor például a lap azt kérdezte, milyen volt a rendszer a frönt túloldaláról — K. M. kinevezése előtt menedzserként dolgozott —, azt felelte: „Elszomorító. Döbbenetes a lassúság, többféle módon értelmezhetők a jogszabályok. Egy teljes éjszakán át tanultam például a cégbejegyzést.” Ha ilyen világosan látja ezt a menedzozrből lett miniszter — aki persze hosszú-hosszú ,időt töltött el az államigazgatásban —, akkor remélhető: nem-nyugszik bele ebbe a helyzetbe. Ha ugyanis egy olyan tanult, sok tapasztalatot szerzett ember, mint K. M., „egy teljes éjszakán át tanulta” a cégbejegyzést, akkor nem kell különösebb képzelőerő ahhoz, hogy egy, vállalkozásra biztatott gyalogpolgárnak mennyi idejébe telik, amíg kiismerif?) magát a jogszabályok ösvényein. Remélhetően sikerül. Drukkolunk érte. Rettenetesen nagy baj lenne ugyanis, ha kísértene a múlt abban is, hogy mindenki tudja—mindenki mondja—senki sem változtatja meg .. . A jogszabálydzsungelt ugyanis) (szavakban, határozatokban) nagy vehemenciával irtotta a pártállam-állampárt is, az eredmény viszont ismeretes. K. M. szóhasználatával élve ugyanis „döbbenetes” lenne, ha ismétlődne a múlt, a szavak és a valóság közötti különbség. Azaz irtani kell a dzsungelt. Meg figyelni, mi árad ki az új jogszabályok címkéjével,.. mert máig ez semmivel sem kevesebb, mint három vagy öt éve. KLIENS Döntött az Országgyűlés a Társadalombiztosítási Alapról A nyugdíj emelkedik, a nyugdíjas szegényedik (Folytatás az 1. oldalról) Rövid ügyrendi kényszerszünet után az Országgyűlés 206 egyetértő, 51 ellenző szavazattal és 19 tartózkodással elfogadta a Társadalombiztosítási Alapról és annak költségvetéséről szóló törvények módosítását. A plénum több mint 30 módosító javaslat közül alig néhányat fogadott el. Az egyik legjelentősebb változtatás az volt, hogy a kormány június 30-ig köteles javaslatot tenni a Parlamentnek az ellátások mértékének és összegének évközi emeléséről, az infláció mértékének és a nettó átlagkereset alakulásának figyelembevételével. Egy másik javaslat alapján 150 millió forintot elkülönítenek, amelyet az egészségügyi intézmények _ egészségmegőrző mentálhigiénés programokra pályázhatnak meg. Ugyancsak megszavazták azt a módosítást, hogy a befektetési hozam tartalékból 600 millió forintot az egészség megőrzését szolgáló célokra lehet fordítani s e 600 millióból 450 millió forintot elkülönített alapként ifjúsági és szabadidősport-tevékenységre kell fordítani. A Társadalombiztosítási Alap idei költségvetése 450 milliárd 150 millió forint bevétellel és ugyanennyi kiadással számol. A bevétel nagy részét, 96,3 százalékát, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-befizetés teszi ki. A szavazást követően elrendelt szünetben ült össze az ügyrendi bizottság, amely hosszas ülésezés után úgy határozott: önálló módosító indítványként szavazásra bocsátható a költségvetési bizottság módosító javaslata, amelye a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékkal kapcsolatban nyújtottak be. A módosítást Surján László támogatása mellett szavazták meg a képviselők. A testület a szavazás során úgy határozott, hogy a 10 és 20 év közötti szolgálati idővel rendelkező, a nyugdíjkorhatárt elért személyek résznyugdíjra jogosultak. Nyugdíjuk annyiszor két százalékkal csökken, ahány évvel a szolgálati idejük 20 évnél kevesebb. A képviselők elfogadták azt az indítványt, hogy amennyiben az öregségi nyugdíj öszszegének alapját képező havi átlagkereset 12 000 forintnál több, akkor a 12 000—14 000 forint közötti átlagkeresetrész 80 százalékát, 14 001—16 000-ig 70, 16 001-től 30 000-ig 60 százalékát kell figyelembe venni. 30 001 forinttól 10 ezer forintonkénti nagyságrendben további 10-10 százalékkal csökken a megállapítás alapjául szolgáló keresetrész. A 80 ezer forint feletti átlagkeresetrész 5 százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. Döntöttek arról is, hogy a különféle ellátások emeléséről, illetve a havi átlagkereset A saját zsebükre megy Szerződés garantálja a kenyeret A privatizáció nagyon pontosan körülírt célokat szolgál — többek között a rég áhított és sokat emlegetett tulajdonosi szemléletet kívánja erősíteni. Kiindulópontja — némiképpen leegyszerűsítve — az, hogy a -jó, illetve a rossz gazdálkodás következményei ott érvényenemcsak egyéni felfogás, hanem mi, mások is hasonlóan vélekedünk. A gondolkodó olvasó szavaival mondta el véleményét, legtöbb szava, mondata az én szívemből is szólt. Jó értékelésit adott, különösképpen jól jellemezte a kormány munkáját, a kormányfő magatartását és tevékenységét. Fodor István nyilatkozata megerősített abban, hogy ilyen reálpolitikát kell elvárnunk másoktól is. A Fodor István által elmondottakhoz néhány egyéni gondolatomat szeretném hozzáadni: Ügy kezdtük az új évet, hogy azt csak 24 órával előzte meg a költségvetés jóváhagyása. Erről jobb, ha már sokadjára nem is csatlakozom az előttem szólókhoz, de példaértékű lehet: ez így nem mehet tovább. A költségvetés belső tartalmát illetően soksok gondolat vetődik fel. Egykettő ezek közül. Az áralzat érintően köztudottá vált, hogy ez évben 34- 36 százalékos inflációval kell számolnunk. A január 2-1, majd 7-i áremelésekkel összefüggésben elhangzott olyan nyilatkozat. hogy már tulajdonképpen ezekben a napokban meg is valósult a 30-valahány százalékból 10-12 százalék. Ez tehát azt jelenti, hogy ha áremelkedések éves középátlagát veszem figyelembe, akkor már április végi, május eleji árakat fizetünk január 7-tői. Vagyis az árak vonzataként jelentkező adónál komoly többletbevételhez jutott az állam már ez ideig is. Jó lenne ezt nem elfelejteni az idei költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóban, az állami számvevőszék ellenőrzése során sem. Ez a többletbevétel abból adódik, hogy mindaz, aminek márciusban, április hónap folyamán kellett volna realizálódni, már januárban az államkasszába került. Ugyanakkor kiadási megtakarítás is mutatkozik már az első hónapokban. Nem alkották meg december 31-ig az új nyugdíjtörvényt, nem döntöttek a nyugdíj év eleji emelése kérdésében. (Itt is meg kellett volna állítani december 31-én a Parlament ‘óráját, mint ahogy az volt nemzetközi tanácskozás alkalmával egy éjféli órán — ugyanis a döntés meghozatala határidős volt.) Lényeg, hogy ha a januárra esedékes nyugdijkülönbözetet majd csak februárban fizetik ki, akkor a társadalombiztosítási alapnál egy hónapon át kamatoznak a milliárdok, s ennek kamata mint kiadási megtakarítás milliókat jelent a közös pénztárcában. Ezt is be kell számítani az idei év elszámolása során. Vagyis csak két póluson át milliárdokkal javult a lakosság terhére terven felüli kiadása, bevétele elmaradása során az állami költségvetés első havi mérlege. Van itt még láthatatlan tartalék, csak ne a dolgozó emberek, a nehezen élő családok terhére kalkulálják ki jó előre, s utólag pedig erről számot adjanak a felelős vezetők. Dr. Bíró Gábor Dömsöd süljenek, ahol eredeztetnek. Vagyis: ki mit főzött, egye meg, vállalva munkája anyagi konzekvenciáit. A tapasztalat azt igazolja, hogy a gazdálkodók — még ha nagyobb terheket kell is vállalniuk — szívesen lépnek az önállóság útjára, előnyösebbnek találják a privatizáció során létrejövő új tulajdonosi formákat. Az Elegant Mode Konfekcióipari Rt. — a Május 1. Ruhagyár volt ceglédi gyáregysége és a Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. — több mint fél éve tevékenykedik részvénytársasági formában, s az idő azt igazolta: az új szervezeti felállás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mint Ballók Ferenc ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a ceglédi gyár jól zárta a múlt évet — tizenhárom-tizennégy százalék árbevétel-arányos nyereséget produkált —, ez tehát egyértelműen jelzi: amióta önállóan gazdálkodnak, elengedve az anyagyár kezét, lényegesen jobbak az esélyeik. Igaz, nagyobb a felelősségük is, döntéseik minden súlyát ők viselik — legyen az bármilyen, a létüket jól-rosszul befolyásoló elhatározás is. Saját zsebre megy minden, azaz: a gazdaságosság irányába tett minden lépés és erőfeszítés anyagi haszna vagy kára a ceglédiek kasszáját érinti. Több fontos intézkedést kellett megtenniük, szerencsére azonban a legsúlyosabb elhatározást — a létszámleépítést — sikerült elkerülniük. Ellenben sok belső átcsoportosítást hajtottak végre: az improduktív területek dolgozóit termelő munkakörbe kellett átirányítani. S ez a tendencia a továbbiakban csak felerősödik, a cég biztos megélhetést kínál ugyan, azt azonban nem ígéri, hogy a munkakörök belső szervezete változatlan marad. A felső női konfekciógyártással foglalkozó üzemnek nemigen van más választása, elsősorban ezeket a szervezési tartalékokat lehet a leggyorsabban kamatoztatni. Szükségük lenne új gépekre és eszközökre is, ahogyan azonban az ügyvezető igazgató jellemezte a helyzetet: egyszerre nem megy minden, illetve csak hitelre történhetne, amelynek egyelőre nincs igazán fedezete. Hosszú távon persze gondolni kell a fejlesztésre, lévén a ceglédiek osztrák, német és francia piacra — bérmunkában — dolgoznak. A minőségi előírások nyugati színvonalúak, a termékeknek versenyképesnek kell lenniük, tömeggyártás nincs. Ez jó alap a további piacszerzéshez, csakhogy manapság nem könnyű betörni újabb területekre. Sok a versenytárs, nagy a konkurencia, ugyanakkor igen sok feltétel sújtja a gazdálkodókat: a pénzügyi helyzet kilátástalansága, a költségnövekedések, így az energiaárak ugrásszerű emelkedése. Ilyen körülmények között az is eredmény, ha egyáltalán megtartja nehezen kiküzdött piaci pozícióit egy cég, azaz, ha folyamatosan van munkája. S a ceglédiek ezt elmondhatják magukról: az első félévre szerződés garantálja a kenyeret. Végezetül üzleti stratégiájuk része az is, hogy a bérmunka mellett saját modellekkel is ringbe lépnek: ez ügyben most dolgoznak, s a tervek szerint még ebben az évben saját tervezésű modelljeikkel mérettetik meg magukat. Va. É. tíz újság legnagyobb összegéről a kormány csak az Országgyűlés határozata alapján intézkedhessen. Ugyancsak elfogadták azt a módosító indítványt, hogy az 1968 előtt gyermeket szülő nők szolgálatiidő-kedvezményben részesüljenek. Az egészséges gyermeket felnevelő anyák szolgálati ideje egy, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket felnevelő szülőké másfél évvel növekedjen. A képviselők egy másik határozatukkal hatályon kívül helyezték azt1 a rendelkezést, amely a munkásmozgalomban 1945 előtt eltöltött éveket szolgálati időként vette figyelembe. A képviselők többsége elvetette viszont azt a módosító indítványt, hogy a gyermek hároméves koráig járjon a gyermekgondozási díj, és azt is, hogy e díj az átlagkereset 85 százaléka, de legalább a nyugdíjminimum összege legyen. Nem értettek egyet azzal sem, hogy a lelkószi szolgálatban töltött idő munkaviszonynak minősüljön. Az Országgyűlés a kora esti órákban 243 igen, 2 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodással fogadta el a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény mdosításával foglalkozó törvényjavaslatot, amely mint a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékkal kapcsolatos törvény 1992. január 1-jén lépjen hatályba. Ennek tervezetét a kormány 1991. augusztus 31-ig terjessze elő. 71# ilyen gyakori a sóhaj, $ mennyire pusztába kiáltott a szó: ha már a béreken és a nyugdíjakon, azaz a tisztességes munka árán kívül szinte minden többe kerül, legalább javulna a minőség, lenne megbízhatóbb a szolgáltatás, tisztességes a kiszolgálás. De úgy tűnik, semmi sem változik. Kétszer annyit kérnek a vasúti jegyért, de a vonat ugyanúgy késik, mint eddig. Drágul a gyógyszer és az orvos, mégis csökken az átlagéletkor. Nem beszél velünk szebbért ez eladó, s nem jön időben a szerelő. Ez a törvényszerű? Reméljük, nem. A Pest Megyei Hírlap olvasói február elejétől — szándékunk s reményünk szerint — olyan újságot tartanak a kezükben, amelyről elmondhatják, megéri az árát. Az árát, amely ha drágább is lesz, harmadába kerül egy üveg sörnek, pakli cigarettának. Vagy lényegesen olcsóbb, mint a pesti villamos-, vagy egy váci, ceglédi buszjegy. Olcsóbb, mint a kóla, a nyalóka, vagy a postabélyeg az egyszerű levélre. Mert mindennek az ára gyorsabban emelkedik, mint az újságé. Az újságé, melynek bevételéből éppen az, aki Írja, részesül a legkevésbé. Merészen emeli árait a nyomda, a posta, a papíripar, de a hír, a szó, a gondolat kerül mindebből a legkevesebbe. Bár okunk lenne rá bőven, nem panaszkodni akarunk. Ellenkezőleg, bejelenteni töprengéseink eredményét, hogy februártól a Pest Megyei Hírlap olvasói küllemét, formáját és terjedelmét tekintve új kiadványt kapnak a kezükbe. Kezdjük a legörvendetesebb bejelentéssel. A mostani 8 oldal helyett hétköznaponként 12 oldalon jelenünk meg. Eddig Cegléden, Gödöllőn, Monoton, Nagykőrösön, Vácott (és a környékbeli településeken) volt helyi újságunk, különkiadásunk. Olvasóink régi kérésének eleget téve új lapot, külön oldalt kap ezután Nagykáta, Dabas és körzete, a Buda környéki és a Dunamenti települések a Szentendrei-szigettől a Csepel-szigetig. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, vállalkozásunknak — egy lapban tíz újság — sehol az országban nincs párja. Mert talán mondani sem kell, hogy a helyi oldalakban közölt hírek és események mellett továbbra is figyelemmel kísérjük a világ történéseit és az ország sorsát, közöljük a műsorokat, s tovább bővítjük szolgáltatásaink sorát. Újdonság lesz az is, hogy a Pest Megyei Hírlap ezután két kiadásban jelenik meg. Az egyik Észak- a másik Dél-Pest megyében. Az olvasók ily módon saját lakóhelyük hírein kívül azt is megtudhatják, mi történt a szomszédban. A szentendrei-szigetiek például azt, ami a Duna bal partján érdemes a figyelemre, a Galga vidékiek, ami Vácott és Gödöllőn esett meg. S hogy az alföldi területről is említsünk hasonlót: a két szomszédvár ezentúl napról napra láthatja, olvashatja: Cegléden. vagy Nagykörösön érdekesebb, jobb-e a helyi újság'. A puding próbája, hogy megeszik — mondja az angoi. Erre kérjük olvasóinkat is. Legyenek társaink, kritikusaink új terveink megvalósításában. S bár tudjuk, hogy egyre nehezebb, drágább az élet, próbálják ki, megéri-e a Hírlap az árát. A szerkesztődig munkatársai azt szeretnék bebizonyítani, hogy igen. Hogy az Önök véleménye is az legyen: ez a lap megéri az árát. Bárd András VALÓSÁGOS ÉRDEKEGYEZTETÉST A hivat gomba módra Az MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy — megfelelő érdekegyeztetés nélkül — az állam, a vállalkozók és a bérből élők közül a kormányzat az utóbbi körre hárítja a terhek jelentős részét. E program alapján a költségvetés felülvizsgálatát, módosítását tartják szükségesnek — mondotta Sándor László, az MSZOSZ elnökhelyettese a tagszervezeti vezetők véleményét is tolmácsolva. — Nem hagyható szó nélkül az sem, hogy miközben a tömegektől rendkívüli áldozatokat vár el a kormányzat, a központi irányítás területén új hivatalokat létesít, s elmaradnak a takarékossági intézkedések ebben a körben, illetve a háttérintézményeknél. Ez a magatartás, valamint, hogy a kormányzat megfelelő döntési kompetencia nélkül személyeket küld az érdekegyeztető megbeszélésekre, eddig is meghiúsította a társadalmi konszenzus kialakítását pedig a bérből és fizetésbő élők najjy tömegeinek toleranciája véges — mondta Sándor László. Ilyen mértékű érés adóteher-növelés mellet! tarthatatlan a béremelés szigorú korlátozása. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Heten képviselik Az Európa Tanács európai helyi és regionális szervek állandó testületé ez év nyarán egy bizottsági ülését Siófokon kívánja megtartani. A testületben 1990 márciusától már magyar önkormányzatok képviselői is részt vehetnek plenáris üléseken és a munkabizottságok tevékenységében. A legközelebbi, márciusi sírasbourgi közgyűlésen pedig heten képviselik majd a magyarországi önkormányzati szövetségeket Tisztújító közgyűlés A Települési önkormányzatok Országos Szövetsége január 18-án, pénteken tartja tisztújító közgyűlését Budapesten, a Villányi úti konferenciaközpontban. A szövetség 1989. március 10- én abból a célból alakult, hogy elősegítse az önkormányzatok kialakulását, és az önkormányzatbarát társadalmi és jogi 'környezet megteremtését. E legtöbb tagot tömörítő önkormányzati érdek-képviseleti szervezet ezen a közgyűlésen kíván majd állást foglalni az önkormányzatokat érintő legfontosabb kérdésekben. Illetve dönteni szervezetéről, és más érdek-képviseleti szervezetekkel való kapcsolatáról.
