Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-14 / 11. szám
PlST • 1991. JANUÁR 14., HÉTFŐ Döntésre kell vinni Három fordulóban Hétfőn, kedden és szerdán !y plenáris üléssel folytatódik az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. A ma kezdődő ülés napirendjén várhatóan a társadalombiztosítási törvénnyel kapcsolatos módosító javaslatok szerepelnek. Azért szükséges a harmadik nap beiktatása, mert ha most nem születik döntés e kérdésekben, akkor a nyugdíjasok nem kaphatják meg megemelt járandóságukat februárban. Ugyancsak újdonság: a kormány egy, a társadalombiztosítással összefüggő határozati javaslatot három változatban terjesztett a Tisztelt Ház elé, s mérlegelniük kell a képviselőknek azt, hogy az alternatív lehetőségek közül melyiket válasszák. A három törvényjavaslatot és az egy határozati javaslatot a, tervek szerint egy ülésen belül úgy tárgyalják meg, hogy az általános vita megkezdésétől eljussanak a határozathozatalig. Ez csak úgy oldható meg, ha eg.y ülésen belül egymást váltják a plenáris és a bizottsági tárgyalások. A háromnapos ülés tárgyalási rendje — a házbizottság álláspontját figyelembe véve — várhatóan úgy alakul, hogy hétfőn délután egymást követően sor kerül a törvényjavaslatok általános vitájára és a határozati javaslat vitájának első fordulójára. Ha ezzel a feladatcsokorral végeznek, akkor kedden délelőtt — s vári hatóan szerdán délelőtt is — bizottsági üléseket tartanak, hogy az érdekelt bizottságok megvitathassák az újabb módosító javaslatokat. Kedden és szerdán délután pedig a plenáris ülések folytatódnak. Az ülésen interpellációk és kérdések várhatóan nem hangzanak eí. UJ SZEKCIÓ Sérelmeket gyógyítanának A Volt*Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége figyelemmel kiséri a hazánkban zajló eseményeket. Ügy vélik, hogy az eddig kialakult érdekképviseleti szervek nem igazán tudnak gyógyírt adni az elmúlt 45 esztendő alatt összegyűlt keservekre. Kulák-munkaszolgálatos szekciót alakítanak, ahová minden olyan magyar állampolgárt szívesen várnak, akiket annak idején kuláknak minősítettek, s azokat is, akiket kényszermunkára hurcoltak. Azt szeretnék, hogy minden faluban, városban alakuljanak meg azok a helyi szervezetek, amelyekben pártérdekek nélkül, tenni vágyó, tenni akaró tagság alkot közösséget. így együtt harcolnák ki érdekeik elismertetését. KÉSEDELMI PÓTLÉK NÉLKÜL Egy vallomás tudnivalói Az idei évre vonatkozó adótörvények parlamenti elfogadása elhúzódott, s ezért az új jogszabályok nem álltak kellő időben az adózó állampolgárok, a gazdálkodó szervezetek, vállalkozók rendelkezésére. Az APEH ezért azt mérlegeli, hogy azon gazdálkodó szervezeteknek, vállalatoknak, illetve vállalkozóknak, akik az új rendelkezések ismeretének hiányában január 10-én nem fizették be a vállalkozói nyereségadó idei első adóelőlegét, de január 15-ig azt befizetik, késedelmi pótlékot nem számítanak fel — nvilaíkozta Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal elnöke. Mint ismeretes, január 10-ig azoknak az adóalanyoknak kellett befizetni a vállalkozói nyereségadó-előleget, akik kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek, az előző évi nyereségadójuk elérte a 3 millió forintot, és nem a mezőgazdasági ágazatba tartoznak. Adóelőlegként ezeknek az adóalanyoknak az 1990. december 28-ig felmért, 1990-re vonatkozó éves várható vállalkozói nyereségadójuk egyhuszonnegyed (1/24) részét kell befizetni. Elképzelhető, hogy az új adószabályok későn jutottak tudomásukra, és így önhibájukon kívül nem fizették be január 10-ig az adóelőleget. Sütő Dezső felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozóknak ebben az időszakban kell elkészíteni a múlt évre vonatkozó mérlegbeszámolójukat, amely egyben nélkülözhetetlen adóbevallásuk elkészítéséhez is. Az APEH munkatársai minden segítséget megadnak a vállalkozóknak a mérlegek és az adóbevallások elkészítéséhez, a nyomtatványok már elkészültek. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a nyomtatványokat a Pátria Nyomtatványellátó kirendeltségének boltjaiban lehet beszerezni. Az APEH hatáskörébe tartozó, magánszemélyek és egyéni vállalkozók bevallásaival kapcsolatos papírokat az adóhatóság ingyen és bérmentve juttatja el az adózóknak. Az APEH elnöke elmondta azt is, hogy az adóhatóság idén is átfogó felvilágosító kampánnyal segíti a közvéleményt ahban, hpgy az adózással. kapcsolatos Jegs&ikfégesebb információkat idejében megtudják-.az érdekeltek. A Magyar Televízió több műsoridőben hat alkalommal, egyenként másfél perces tájékoztató filmet sugároz a közeljövőben az adózással kapcsolatban. Emellett a rádióban, televízióban interjúk hangzanak el az adózásról, az írott sajtóban szakmai közleményekkel tájékoztatja az APEH a lakosságot. Az adózó állampolgároknak január 31-ig meg keli kapniuk a munkáltatóktól a jövedelemigazolásokat. Az adóbevallások elkészítésének és beadásának határideje a személyi jövedelemadó esetében március 20-a, a vállalkozói nyereségadó tekintetében február 2S. Sütő Dezső felhívta a figyelmet arra, hogy az adóbevallásokat az adózók már a határidők előtt is beküldhetik — ezzel is könnyítve az adóhatóság munkáját, elkerülve a tumultuózus utolsó napokat —, mivel a bevallások elkészítése és benyújtása független a befizetés kötelezettségétől, vagyis az adót az utolsó napon is befizethetik az érintett adózó állampolgárok. A vállalkozók számára is március 20-a személyi, jövedelemadójuk bevallásának határideje. A munkáltatók azoknak az elszámolását, akik csak egy forrásból, mégpedig az adott munkáltatótól szereznek jövedelmet, március 31-ig kötelesek az adóhatóságnak eljuttatni. Akiknek a személyi jövedelemadó-elszámolások során követelése lesz az adóhatósággal szemben, ajánlatos minél előbb elküldeni a bevallást az APEH érintett adófelügyelőségeinek. Ez azért érdeke az adózó állampolgároknak, mivel az adóhatóság &~A>lsszautalást slz adóbevallás beadásának napjától számított 30 napon belül köteles teljesíteni. Monopolfal of—harmincöt évre Nemsokára jón a koncessziós torvény A koncesszió lehetőségének törvénybe iktatását hazai és külföldi vállalkozók egyaránt várják, hiszen a közlekedés, a távközlés, a bányászat, de még a szerencsejátékok szervezésében, korszerűsítésében is a koncessziós szerződéseké a jövő. Dr. Gadó Gábortól, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől először azt kértük: foglalja öszsze a koncesszió lényegét. — A koncesszió olyan jogi eszköz, amely révén az állam vagy az önkormányzat egy meghatározott tevékenység gyakorlásának a jogát időlegesen átengedi szerződés útján, méghozzá úgy, hogy a jogosultnak teljes vagy részleges piaci monopóliumot biztosít. © Hogyan fér ez össze a piacgazdasággal? — Mivel a koncessziós szerződéseknek valóban piackorlátozó szerepük van, nyilván csak igen szűk körben köthetők ilyenek. Leggyakrabban akkor, ha az állam vagy az önkormányzat (csak ők adhatnak koncessziót) saját erejéből nem tudja egy beruházásra vagy tevékenységre a szükséges pénzt előteremteni. A koncessziós törvényjavaslat tételesen felsorolja, hogy milyen területek jöhetnek szóba. Akármelyiket vesszük, a fejlesztéshez sok pénzre van szükség. Az országos közúthálózat, az autópályák építésére éppúgy, mint a távközlés, a bányászat, a postai alapszolgáltatások, a vasút vagy a menetrend szerinti közúti személyszállítás szolgáltatási színvonalának emeléséhez. ® Mi a koncesszió megadásának gyakorlati módja? — A koncesszió tárgyát képező beruházást vagy tevékenységet az állam vagy az önkormányzat nyilvános pályázat útján meghirdeti. Ebben szerepelni kell a koncessziós jogok gyakorlása pontos időtartamának is. Ez — eltekintve a bányászati kutatás egyes eseteitől — öí és harmincöt év között mozoghat. Az állam vagy az önkormányzat csak legelőnyösebb feltételekkel pályázónak adja meg a koncessziót. Ö ezért természetesen fizet, vagy úgy, hogy egy nagy tőkeigényű vagyontárgy létrehozásának a finanszírozását vállalja, vagy pedig koncessziós díjjal. Az előző esetben értelemszerűen úgy térül meg a befektetése, hogy a koncessziós szerződésben kikötött időhatárig a tulajdonos (vagyis az állam, illetőleg az önkormányzat) átengedi neki — a versenyhelyzetet korlátozó feltételek fenntartásával — a megépült beruházás működtetésének, hasznosításának jogait. A nyereséget ígérő gazdasági monopoltevékenységek átengedéséért — mint a szerencsejátékok egyes fajtáinak szervezési, lebonyolítási jogáért is — pedig a megállapított díj fizetése éppen a kizárólagos piaci pozíció ellentételezését is szolgálja. © Mi történik, ha máris többen végeznek valamilyen tevékenységet, szolgáltatást? — Ilyenkor a koncessziós szerződést elnyert fél javára úgy korlátozzák a piacot, hogy a szerződés megkötése előtt közlik vele: kinek van már a tevékenységhez jogosítványa, és megállapodnak abban, hogy újabb konkurensek az ő beleegyezése nélkül nem kezdhetnek 'üzleti' tevékenységbe. ® Van a koncessziónak magyarországi hagyománya? — A hatályos magyar jogrendszerben ugyan nem található meg a koncesszió intézménye, de a történelmi hagyományok sora hosszú. A múlt század első felében így finanszírozták a Lánchíd építését, majd a kiegyezést követő időkből is sok, főleg az urbanizációval összefüggő koncessziós beruházást sorolhatnék. A lóvasút felváltása villamossal, a gázvilágítás bevezetése, a vasúthálózat megépítése, a bányászat fejlesztése mind-mind ilyen szerződésekkel történt meg. Most, a piacgazdaság kiépítésének korszakában — elismerem, paradox módon — újra nagy szükség van arra, hogy törvényi szinten határozzunk a kizárólagos állami tevékenységek időleges átengedéséről és a kizárólagos állami tulajdonhoz önkormányzati törzsvagyonhoz) tartozó vagyontárgyak működtetéséről. © Hol tart a törvény előkészítése? — Még a múlt év decemberében az Országgyűlés elé terjesztettük a törvényjavaslatot, s most a fontos megtárgyalnivalók között várja a sorát. Ám addig sem áll az élet, mert a koncessziós törvény csak egy jogszabályi keret, amelyet az egyes ágazatoknak a saját területükön, a speciális kérdéseket részletezve ugyancsak törvényileg kell szabályozni. A szerencsejáték, a távközlési és a postatörvény tervezeté már elkészült, most dolgozzák ki a szénhidrogén-kutatás területén is a jogszabályt. Mivel a fővárosi önkormányzat a világkiállítás kérdésében is csak a koncessziós törvény életbe lépese után dönt, április előtt a honatyáknak el kell fogadniuk azt. Sehöffer Jenő SZÁJTÁTVA Cserebere Gáláns ajándékokat készíttetett össze a nagyfőnök. Tehette, a volt állami céget megvette, saját tulajdona lett, különben is, külföldi állampolgár. A maga otthoni szokásai szerint a partnereknek ébresztőórás rádiót, márkás öngyújtókat, tollkészletet stb. kívánt figyelmességként és a jó együttműködésért köszönetként átadni. Illő csomagolásban, névjegyét mellékelve. Sok csomag volt: sok a partner. Az alkalom adta az ötletet, avagy az ötlet várta az alkalma? Nem tudhatni. Azt viszont tudtuk — mert fény derült rá —, valakik furcsán érelmezték a nagyfőnök gesztusát. Ügy gondolták, túloz. Hiszen minek is ennek vagy annak az illetőnek a világhírű cég ébresztőórás rádiója?! Jó lesz a negyedértékű zsebrádiócska is, amelyet bármely boltban kapni ... S az öngyújtók! Ugyan már! Flancolni. Még csak az kellene. Megteszi az is, melyet eldobhatónak ismerünk ... S így tovább, ötletekben kifogyhatatlanul. Ment a cserebere, készültek a csomagok, a nagyfőnök nyugodt volt, azok pedig, akik a csomagocskák címzettjei lesznek, semmit sem tudhattak az akcióról, hiszen azt sem tudták, a külföldi-belföldi új partner ilyesmire gondol. Szájtátva hallgatom a volt hazánkfia tulajdonostól a törénetet. Mert ő meséli. A véletlen játszott a kezére, valaki szólt, mert becsületes volt, avagy azért, mert kimaradt a cserebere lehetőségéből? Erről tapintatosan nem ejt szót a nagyfőnök, felháborodását, értetlenségét azonban nem titkolja. Az indítékot nem érti. Azt, hogy ilyen pitiáner módon akarnak valakik lényegében jelentéktelen tárgyakhoz jutni, kockára téve a cég becsületét éppúgy, mint a sajátjukat. S ez utóbbival együtt az állásukat is. A nagyfőnök ugyanis mindenkinek, aki csak érintett volt az ügyben, ajtót mutatott. Közöttük olyanoknak, akiknek a havi jövedelme (nettó!) 40-42 ezer forintot telt ki. .. A nagyfőnök nem érti, mi vehette rá őket. Meg érteni pedig végképp nem tudja. Megértem őt. MOTTÓ Vöröskereszt: felemás helyzetben Ki segít a segítőknek? Társadalmunk egyre szélesebb rétegei szorulnak a szociálpolitika s a humanitárius szervezetek segítségére. Az utóbbiak közül egy a Vöröskereszt. Az elmúlt években sokat változott tevékenysége, mind több segélyt oszt szét, gyűjtéseket szervezett. Egyre nagyobb értékek forognak a vöröskeresztesek kezén, miközben úgy tűnik: ők maguk s szervezetük is — elszegényedik. □ Így van-e? Mik az idei perspektívák? — kérdeztük SzviatöVszki Andrást, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkárát. — Ami az anyagiakat illeti, most, január közepén egyszerűen nem tudom, hogyan is állunk. Az elmúlt évi mérleg még készül, a titkárok e napokban számolnak el. Annyi azonban már így is látható: lényegében üres a kasszánk. Csak egyetlen kivétel van ez alól, a segélyalap. Erre a megye lakossága és vállalatai adták össze a pénzt, s számláján most is több mint félmilliós a summa. De az összeg nem nő, hanem a kifizetésekkel csökken. Legutóbb egy asszony kapott 4 ezer forintot, akinek leégett a háza ... □ Milyen bevételi forrásaik vannak? — Az első a tagdíj. Évi 20 forint tagonként. De ahogyan az országban, úgy a megyében is mind kevesebben vannak, akik ezt a 20 forintot befizetnék a bélyegért. Őszintén szólva örülni fogok, ha az idei tagdíjbevételünk eléri a legutóbbinak 70 százalékát. □ A tagság csökkenése nem gátolja munkájukat? — Nem. Inkább legyünk kevesen, de mindannyian áldozatkészek, „hadrafoghatóak”. □ És más forrásaik nincsenek? — Vannak. Például ilyen a Vöröskereszt állami támogatásából a megyének juttatott rész. Ez tavaly éppen a dolgozók bérére volt elég, úgy, hogy 10 százalékos létszámcsökkenés mellett adhattunk volna 16 százalékos béremelést. Ehhez kiegészítésül csak annyit: a városi titkárok bruttó fizetése most átlagosan 10 ezer forint. Így a létünkhöz, működésünkhöz szükséges 'többi költséget nekünk kellett előteremtenünk. Nem csekélység a közlekedési és postaköltség, a helyiségbérlet, a villanyszámla, az irodaszer ára... O S miből került erre? — Fillérekből. Néhány forintos tételekből. Képeslapokat, reklámanyagokat árultunk. Például egészségneveléssel kapcsolatos rajzos térítőkét az óvodásoknak. Darabján 3 forint volt a haszon, a legnagyobb pedig — 10-20 százalék körüli — Maria Treben kötetein. Pénzforrásnaak számít a véradás szervezéséért kapott összeg is. A térítést a kórházat a levett és feldolgozott vér' arányában adják, s ez sem volt sok, tavaly 12-13 liter vér után 150 ezer. Végül bevételünk származott abból is, hogy bálás ruhát, külföldről árusításra érkezett levesport, szőlőcukrot, fogkrémet vagy új ruhaneműt árultunk a kiskereskedelmi árnál olcsóbban. De ez a bevétel ugyancsak szociális célokat szolgál, nem fordítható az apparátusra. □ Úgy tudom, azok az öszszegek sem költhetők a feltételeik jobbítására, melyeket pályázatokon nyertek el. — így igaz. Több célprogramot is megpályáztunk. így összesen 700 ezer forintot nyertünk el a mozgássérült gyermekek táboroztatására, az iskolai egészségvédelmi napok támogatására vagy a romániai segélyekre. Természetesen ezt a pénzt csak a megkötött célokra fordíthattuk. □ Ismét kérdem: tevékenységük nem csorbult? — őszintén szólva, volt, amire már év végén nem futotta. A Pest Megyei Hírlap is megírta: a hegyimentő-szolgálatot az év végén már nem tudtuk tovább támogatni, fenntartani. S majdnem hasonló a helyzet a vízi mentőkkel is, az ő költségeikre csupán 30 ezer forintot juttatott az országos szervezet. Megszűnt Monoron a Vöröskereszt közűi segélyszolgálata. S a veszteséglistán van két éve a középiskolások elsősegélynyújtó vetélkedője. Az általános iskolásokéra még az idén futja, bár valószínűleg a résztvevők létszámát csökkenteni kell majd 150-ről 100-ra. □ Tehát korlátozzák működésüket? — Nem. A hegyi mentők például saját költségükön folytatják a mentést, az a kérdés: meddig... A programjaink — a segélyakciók, a meglévő vetélkedők, a véradásszervezés és a többi — megmaradnak. Sőt bővül is ez a kör, s várhatóan tovább bővül. Ingyenkonyha nyílt Vácott, nappali melegedőket létesítettünk Szigetszentmiklóson, Érden, Szentendrén, Budaörsön a Népjóléti Minisztérium, a helyi önkormányzatok és a társszervek segítségével. Nem vagyok elkeseredve, mert vöröskeresztesként érzem, hogy támogat minket a társadalom, s azt is, hogy egyre nagyobb az igény a munkánk iránt. Megértést, jóindulatot tapasztalok, még ha nem is derűs a gazdasági helyzetünk. Szeretnénk túlélni a következő évet, éveket, mint minden honfitársunk. Értük vagyunk. Sokat várok tehát az új megyei önkormányzattól, hiszen a választók, a Pest megyei polgárok egyben véradók, segélyre szorulók, adakozók, elsősegély - nyújtók is. Csak ki ne lakoltassanak minket.., □ Hogyhogy? — Úgy, hogy a legnagyobb gondunk éppen a sajátunk. Nem tudom, meddig lehet fenntartani a helyzetet, hogy a több tízezer vöröskeresztes tag munkáját szervező, az aktivistákat mozgató 23 főfoglalkozású és 15 részállású Vöröskereszt-alkalmazott legfeljebb havi 10 ezer forintért dolgozzon. S azt sem tudom, hogy miből fizetünk majd bérleti díjat. A megyei vezetőség 6 tagú apparátusa (sofőrrel, titkárnővel együtt) 90 négyzetméteren három szobát és egy félszobát foglal el. Ezt tavaly 26 ezer forintos havi bérért kaptuk, amit a IV. negyedévben 45 ezerre akartak emelni, s most 150 ezer forint körüli bérleti díjjal fenyeget minket a megyei gazdasági ellátó szolgálat. Világos: ezt nem győzzük fizetni. Talán sátorba költözhetünk — az utcára ... Nullára íródott az egyetlen gépkocsink, évek óta nem tudunk festetni, írógépet venni. Letopisodunk lassan. Pedig nem sok kellene... □ Mire gondol? — Például egy raktárhelyiségre, ahol a szétosztandó segélycsomagokat tárolhatnánk, s egy furgonra, amin eljuttathatnánk a megyébe. S jó lenne, ha sok helyütt követnék az aszódi példát. Aszód most lett város, az önkormányzata ingyen gondoskodik a félállású vöröskeresztes vezető minden munkafeltételéről. Csak a bérét adjuk mi a költségvetésből. V. G. P.
