Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

XXXV. ÉVFOLYAM, 11. SZÄM Ára: .*,80 forint 1991. JANUÁR 14., HÉTFŐ A PÁNCÉLOSOK ELÉ FEKÜDTEK • KIJÁRÁSI TILALOM MOSZKVAI TÜNTETÉS • MEGBÍZÁS EMIGRÁNSKOR­­MÁNY ALAKÍTÁSÁRA • TÉVÉTORNYOT OSTROMLÓ ITTAS EJTŐERNYŐSÖK • MIT TUDOTT GORBACSOV AZ AKCIÓRÓL? A birodalom visszavág ? Rekordévet zárt a mgyor külkereskedelem Ä többlet csuknál! egymillióid dollár Az MTI Vilniusból szár­mazó értesülései szerint a rádió és televízió épületét megostromló alakulatok pán­célosai több fiatalt halálra gázoltak, amikor azok a jár­művek elé feküdtek, hogy így gátolják meg előrenyo­mulásukat. Vasilis Kapkanas, a Saju­­dis mozgalom egyik titkára telefonon elmondta, hogy hajnali négy óra előtt kez­dődött a támadás. Az épület védelmére összegyűlt embe­rek — főként fiatalok — kö­zül többen a földre feküd­tek, hogy megakadályozzák a páncélosok előrejutását. Juozas Oleka litván egész­ségügyi miniszter hírügy­nökségeknek megerősítette, hogy az áldozatok közül töb­bet a páncélosok tapostak halálra. A TASZSZ szovjet hír­­ügynökség jelentése szerint a támadó katonák csak ak­kor nyitottak tüzet, amikor az épületből rájuk lőttek, és az egyik katonát megölték. „Köszönjük, neked, Gor­bacsov” — kiabálta az elfog­lalt épületnél összegyűlt kül­földi újságíróknak egy elke­seredett litván fiatal, aki a támadásnál megsebesült em­berek orvosi ellátásában se­gédkezett. A vilniusi szovjet csapatok parancsnoksága vasárnap utimátumot intézet a litván parlamentet védő, csaknem százezres tömeghez, ha he­lyi idő szerint 16 óráig nem hagyják el teret, a katona­ság feloszlatja a polgári megmozdulást — ezt az észt televízió jelentette a még működő kaunasi tv- és rá­dióállomásra hivatkozva. A kaunasi tv- és rádióál­lomás ugyanakkor ugyan­csak ultimátumot kapott a katonáktól, hogy azonnal szüntesse be adásait. Az észt és a lett tv adásait megsza­kítva vasárnap délután meg­rázó képsorokat sugárzott a szovjet ejtőernyősök vasár­napra virradó éjszaka elkö­vetett véres akcióról — 15 halottról és 112 súlyos sebe­sültről számolt be. Megerő­sítették azt is, hogy Vilnius­ban este tíztől kijárási tilal­mat léptettek életbe. Az észt tv jelentése szerint Litvániában hétfő reggeltől általános politikai sztrájkot hirdettek, s délben gyász­­szertartáson emlékeznek meg a katonai akciók polgá­ri áldozatairól. Észtország­ból egyébként — akárcsak Moszkvából — szinte lehe­tetlen telefonon kapcsolatot teremteni Vilniusszál. Moszkvában a demokra­tikus mozgalmak vasárnap délben többezres tüntetést szerveztek a Kreml melletti Manyezson, tiltakozva a bal­tikumi beavatkozás, a ka­tonai erő alkalmazása ellen. A tüntetők egy csoportja a Vörös téren is át akart vo­nulni, ezt azonban a kivezé­nyelt rendőrség megakadá­lyozta. A Varsóban tartózkodó litván külügyminiszter kije­lentette : teljes felhatalma­zást kapott a vilniusi veze­tésről arra, hogy emigráns­kormányt alakítson. A Szo­lidaritás rádiójának adott nyilatkozatában Algirdas Saudargas hangsúlyozta: azért van szükség erre a lé­pésre, mert a szovjet katonai beavatkozás lehetetlenné tet­te a vilniusi kormány műkö­dését, s ebben a helyzetben a litván vezetés tagjai közül egyedül ő tartózkodik kül­földön. (Folytatás a 2-es oldalon) Rekordévet zárt a magyar külkereskedelem 1990-ben — ez derül ki Kádár Béla külgazdasági miniszter elő­zetes tájékoztatásából. A konvertibilis elszámolá­sú egyenlegben — annak el­lenére, hogy az öbölválság, a közép-kelet-európai térség gazdasági nehézségei és a mezőgazdaságot sújtó aszály kedvezőtlenül hatottak a külkereskedelemre — re­kordnagyságú, egymilliárd dollárt megközelítő, ponto­san 945 millió dolláros aktí­vum keletkezett. A többle­tet nem az import visszafo­gásával, hanem az export erőteljes bővítésével sike­rült elérni. A kivitel 1989- hez viszonyítva mintegy 17 százalékkal, a behozatal pe­dig 12 százalékkal nőtt. A konvertibilis export a ma­gyar gazdaságtörténetben először haladta meg a hét­­milliárd dollárt. Kedvezően alakult a ru­belelszámolású egyenleg is. Az 1989. évi 550 millió rube­les többlet után a kereskede­lem a múlt esztendőben egyensúlyba került, sőt az év végén 2,5 millió rubelnek megfelelő hiány keletkezett. Nagymértékű volt viszont a forgalom csökkenése. A ke­leti kereskedelemben egy év leforgása alatt az export 24 százalékkal, az import 18 százalékkal csökkent. A múlt esztendőben mar­káns piacváltás kezdődött, a magyar kivitelben a kelet­európai országok aránya egy év alatt 41-ről 29 százalékra, a behozatalban 40-ről 32 szá­zalékra zsugorodott. Ezzel szemben a magyar export 35 százaléka irányult — a korábbi 27 helyett — az Európai Közösség tagorszá­gaiba. Az import esetében az EK-országok aránya 29 szá­zalékról 33 százalékra növe­kedett. Jelentősen nőtt a ma­gyar külkereskedelemben a legfejlettebb nyugati orszá­gok aránya. Részesedésük az 1989. évi 50 százalékkal szemben 1990-ben elérte a 60 százalékot. Az országokat egyenként vizsgálva, Ma­gyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnere továbbra is a Szovjetunió. Á Honvéd Hagyomány­­őrző Egyesület és a Doni Bajtársak Köre — a Honvé­delmi Minisztérium közre­működésével szombaton em­lékünnepséget tartott az 1943. január 12-i doni áttö­rés áldozatainak tiszteletére. A budavári Mátyás-temp­lomban celebrált misén a hajdani baj társakon és csa­ládtagjaikon kívül részt vett Antall József miniszterelnök, Lőrincz Kálmán altábor­nagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány több tagja és jó néhány or­szággyűlési képviselő. Ezt követően a Hadtörté­neti Intézetben emlékülést tartottak, amelyen a minisz­­t er elnök egyebek közt arról is szólt, hogy a kormány a történelmi igazságtételre és az ország működőképességé­nek fenntartására vállalko­zott úgy, hogy a rendszervál­tás békés körülmények kö­zött valósuljon meg. Hangoz­tatta: az iszonyatból, a káoszból is ki lehet emelked­ni hittel és alcaraterővel, és ebben a nemzetben megvan az az erő és tehetség, amely Á természet életközösségi közvágyonként való deklará­lását, valamint a környezet­­terhelési díj bevezetését ja­vasolta a környezetvédelmi tárcának, illetve a törvény­­hozásnak a Magyarországi Zöld Párt. A hét végén Bics­kén megtartott IV. küldött­kongresszuson a Magyaror­szági Zöld Párt elnökévé Brezovits László budapesti mérnök közgazdászt, társel­nökeivé pedig Ilosvay György szegedi biológust, Gyulai István miskolci öko­lógust és Medveczky Zoltán verőcei erdészt választották meg a küldöttek. A küldöttkongresszus má­sodik napján felszólaló Ke­resztes K. Sándor környezet­­védelmi miniszter a tárca és a „zöldek” folyamatos pár­beszédét igényelte. A küldöttkongresszus ál­lásfoglalásai sorában elítélte a Baltikumban elrendelt ka­tonai intézkedéseket, s köve­telte: a Szovjetunió tartsa tiszteletben a balti köztársa­ságok önrendelkezési jogát, az ott élő polgárok politikai és emberi jogait. A „zöl­dek” nem támogatják a vi­lágkiállítás megrendezését, a Parlamentben pedig szor­galmazni fogják az állatvé­dő törvény elfogadását. képessé teszí erre. Ugyan­akkor rámutatott, hogy a ha­jóik orvoslása gyakran nép­szerűn en intézkedésekkel, áldozatokkal jár. A jelenlegi kormányt azokhoz a kato­nákhoz hasonlította, mint akik megpróbálták tisztes­séggel visszavezetni a Don­­kanyarból a szétvert magyar hadsereget. Az ország jelen­legi vezetői azonban nem­csak „hazavezetni” kívánják a nemzetet a Kárpátok övez­te hazába, hanem megkísér­lik menteni, ami menthető és megteremteni a virágzó Ma­gyarországot. Kérte, ne en­nek a kormánynak, ne ennek a Parlamentnek tulajdonít­sák azokat az iszonyatos ter­heket, amelyeket nap mint nap éreznek mind többen. Hangoztatta: az ország je­lenlegi helyzetéért nem a mostani kormány a felelős. Ezzel kapcsolatban megfo­galmazta azt is: azok, akik ide vezették az országot, ne tegyenek úgy, mintha nem lenne semmi közük hozzá, s főleg ne „nagyképűsködje­­nek”. A helyzetért nem a nwi kormány a felelés MEGVAN AZ ERŐ ÉS A TEHETSÉG A FELEMELKEDÉSRE .............................................................. ........................................ MípmsffflAi mmiKA Vasutasok voltak—földönfutók lesznek? (RIPORTUNK A 2. OLDALON) A Litvániában történt erőszakos cselekmények elleni til­takozásul békés demonstrációt szervezett szombaton este a szovjet nagykövetség előtt a Fidesz egyik frakciója. A rendőrség a megmozdulást nem engedélyezte, de nem is zavarta meg, így a fiatalok gyertyát gyújtva, litván zász­lót kezükben tartva tiltakoztak a baltikumi események el­len. ® Az SZDSZ felhívja az Országgyűlést és a kor­­mány|, hogy félreérthetetlen formában támogassa a litván nép függetlenségi törekvéseit, és ítélje el a szovjet kor­mány agresszióját. ® Az öbölválság, az Észt, a Lett és a Litván Köztársaságokban zajló események miatt ökume­nikus istentiszteleten imádkoztak a békéért szombaton Budapesten a fasori református templomban. ® Az ed­digieknél igazságosabb nyugdíjemelést szorgalmaztak a képviselők az Országgyűlés szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának szombati ülésén, amelyen foly­tatták a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségveté­séről szóló törvényjavaslat vitáját. © A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy előzetes megbeszélés nélkül tö­rölték a mezőgazdasági szövetkezetek üdülési támogatását a költségvetésből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom