Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
wvr « .wf.y; »>;/] 1901. JANUÁR 12., SZOMBAT 2 Itár/ VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Elenyészőben a reménysugár? Pérez de Cuellar bagdadi útja a diplomácia utolsó próbálkozása Lehetséges forgatókönyvek a január 15. utáni katonai akciókra Gorbacsov ultimátuma után feszült a helyzet a Baltikumban ÁLTALÁNOS I PILLANATKÉP 1 A szavak eddigi háborúja után bekövetkezik-e valóban keddtől kezdve az igazi vérontás, amelyben nem retorikai Összecsapások zajlanak, hanem a harcmezőkön és a hátországokban hús-vér emberek tíz-, esetleg százezrei eshetnek áldozatul a tényleges hadviselésnek? Ez a kérdés, amely ezekben a napokban mindenkit foglalkoztat, nem csupán az öböl térségében, ahol mindkét oldalon félmilliósnál is nagyobb hadseregek néznek ugrásra készen egymással farkasszemet. Hiszen megtanulhattuk, hogy egy ilyen nagyszabású fegyveres konfliktus, amelynek kirobbanása a Közel-Keleten fenyeget, hatásaiban, következményeiben érezhetővé válik földünk más részeiben is. Éppen ezért szerették volna oly nagyon, hogy a diplomácia az utolsó pillanatokban is győzedelmeskedjen. Bár, tekintve, hogy Bagdad immár Őt és fél hónapja visszautasítja az ENSZ-be tömörült nemzetközi közösség minden felhívását Kuvait elleni agreszsziójának megszüntetésére, világszerte reményeket fűztek Baker amerikai és Táriz Aziz iraki külügyminiszter e hét szerdáján lezajlott genfi megbeszéléséhez. Különösen akkor érezték növekedni a reménysugárt a békés rendezésbe, amikor e tárgyalás több ni int hat órán át tartott. De mint később kitűnik — Térik Aziz még Bush elnök üSzaddam Husszeinhez intézett levelét sem volt hajlandó átvenni, s úgy látszik, hogy a bagdadi vezetés még mindig bízik abban, hogy a vérfürdők fenyegetésével akaratát rákényszerítheti a világ többi részére. A diktatúrák gépezete persze könnyebben működik, mint a demokráciáké. Szaddam Husszeinnek nem került különösebb erőfeszítésébe, hogy döntését meghozza tavaly augusztus 2-án Kuvait elleni támadásáról. Az agresszió elleni koalíció vezetésében viszont olyan államok játsszák a prímet, amelyek népképviseleti rendszereiben a vezetőknek számot kell adniuk arról, hogy egy háborút kiváltó határozat előtt minden tárgyalásos lehetőséget kihasználtak-e, s elkövettek-e minden tőlük telhetőt az emberéletek megkímélésére? Ezért ült hat óránál is hosszabb ideig Baker Tárik Azizzal a tárgyalóasztalnál, ezért kelt útra bagdadi céllal Pérez de Cuellar ENSZ-íőtitkár, hogy még egyszer kísérletet tegyen a diplomáciai rendezésre, mielőtt a fegyvereké lesz a szó. AZ ENSZ-FÖTITKÁR MISSZIÓJA Pérez de Cuellar nem engedmények felajánlására érkezik Bagdadba. Szilárdan azt az álláspontot képviseli hogy Szaddam Husszein katonáinak minden feltétel nélkül ki kel! vonulniuk Kuvaitból. Azt kívánja megértetni az iraki diktátorral, hogy ha ez nem történik meg, a 26 nemzetiségű haderő valóban támadásba lendül, s nemcsak az olaj kincsekben oly gazdag szomszéd országot kell Iraknak elhagynia. hanem a bagdadi vezetésnek elkerülhetetlen katonai vereséggel kell számolnia, amely saját országa megszállásához vezet, még akkor is, ha a vérontás során alkalmazott, válogatás nélküli harci eszközökkel az egész térségben rendkívüli pusztítást idézhet elő. A Szaddam Husszein-rendszer számára viszont nem késő rhég, hogy miután teljesíti a Biztonsági Tanács határozatait, a tárgyalóasztalnál fejtse ki határkiigazttási igényeit, egy olyan helyzetben, amikor Kuvaitot az ENSZ békefenntartó erői ellenőrzik, s előkészületeket tesznek egy átfogó közel-keleti békeertekezlet megrendezésére. Az a tény, hogy maga az ENSZ főtitkára megy el Bagdadba, s teszi meg ott ezt az ajánlatát, lehetőséget teremthetne Szaddam Husszeinnek, hogy tekintélyveszteség nélkül vonuljon vissza. Ami Pérez de Cuellart illeti, kiválóan alkalmas e kényes diplomáciai misszió ellátására, hiszen sok évtizedes tárgyalási gyakorlata során megtanulta, hogyan kell a békét megmentő formulákat kidolgoznia s elfogadtatnia. Más kérdés persze, hogy Bagdadban mennyire van meg a jó szándék erre. (MIRE SZÁMIT j SZADDAM HUSSZEIN? Az iraki diktátor a jelek szerint el akar menni a legvégsőkig — állapítják meg a helyzet ismerői —, még akkor is, ha esetleg az utolsó pillanatban, a háború kirobbanása előtt, megkezdi egyes csapatainak kivonását Kuvaitból. Szaddam Husszein eszerint arra számít, hogy a január 15-i dátum elkövetkezte után még egy időnek el kell telnie anhoz, hogy a soknemzetiségű haderő támadási parancsot kapjon. Arra is építhet — mint egyes hírmagyarázók megjegyzik —, hogy a rendszere ellen felsorakozó koalíció tagjai között nézeteltérések támadnak, s ezt azzal it fokozhatja, hogy például a kritikus időpont körül, egyes katonai egységeit kivonja a megszállt Kuvaitból, s ezzel olyan látszatot kelt, mintha hozzákezdene a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtásához. Egy ilyen bagdadi lépés kétségtelenül bizonytalanságot keltene, s bizonyára késleltetné az Irak elleni akciók megindítását. Szaddam Husszein viszont úgy ítéli meg, hogy minden halogatás az ő malmára hajtja a vizet. Nemcsak azért, mert közeleg a homokviharok ideje a sivatagban, de az állandó harci készültség, Bagdad megítélése szerint, nemcsak az irakaiak idegeit kezdi ki, hanem azokét a szövetséges kalóriákét is, akik immár több mint öt hónapja vannak beásva Szaúd- Arábia Kuvaithoz közeli területein, s akik közül a különböző balesetek már eddig m 96 áldozatot követeltek. A bagdadi rendszer nyomon követi az amerikai kongreszszus vitáját is, amely az elnöki felhatalmazásról szól. Ennek során a honatyák nem vitatják, hogy a Biztonsági Tanács döntését nincs lehetőségük felülbírálni, de az amerikai részvételre való parancskiadást és annak időpontját a törvényhozás egy része ellenőrizni kívánja, s ilyen értelmű határozati javaslatot akar elfogadtatni. Túl ezen Szaddam Husszein rendszere azzal igyekszik megrémíteni a nyugati közvéleményt, hogy vegyi és biológiai hadviseléssel fenyegetőzik, ha kitör az öbölbeli háború, sőt azzal, hogy terroristaakciókkal az ellene harcoló államok nagyvárosainak utcáit is hadszíntérré változtatja. HÁROM NAPTÓL EGY HÓNAPIG A katonai szakértők közül sokan már nem hisznek az utolsó diplomáciai próbálkozás sikerességében, s a háború lefolyásának lehetséges változatait latolgatják. Abban teljes az egyetértésük, hogy bárhogyan is alakuljanak a dolgok, a végeredmény Irak veresége lesz e katonai összecsapásban. A Reuter brit hírügynökség nyugati katonai szakértők véleményét idézi, s eszerint egy öbölbeli háború három naptól egy hónapig tarthat. A legrövidebb konirontációt feltételezők úgy vélekednek, hogy Szaddam Husszein egészen addig, míg meg nem indult ellene a hadigépezet, nem hiszi, hogy megtámadják. Ezért, ha az bekövetkezik, azonnal kiüríti Kuvaitot, s békét kér. Mások szerint ez bekövetkezik, akkor is, ha tömeges légitámadásokat alkalmaznak ellene. Ismét mások úgy vélik, hogy az iiaki csapatokban, a hadműveletek megindulása nyomán támadt zendülés készteti a Biztonsági Tanács határozatainak feltétel nélküli elfogadására a Szaddam Husszein-rendszert. Minden esetben a háború néhány nap alatt véget érne e feltételezések szerint. A háború elhúzódására számító szakértők sem hiszik, hogy az iraki hadsereg 17 naptól számítva egy hónapon túl képes volna ellenállni a soknemzetiségű hadsereg offenzivájának. Még akkor sem, ha a bagdadi vezetés meglepetésszerűen megelőző támadást hajtana végre, hiszen a hatalmas haditechnikai fölény, amellyel a koalíció rendelkezik, így is érvényesülne. A háborús forgatókönyvek ebenere még mindig van, bár mind halványabb, remény arra, hogy Bagdadban a józan ész felülkerekedik. A Fö CÉLPONT: LITVÁNIA Mihail Gorbacsov, aki megnövelt elnöki hatalmát a Szovjetunió további szétzilálódásának megakadályozására kívánja felhasználni, hét tagköztársaságba küldött belügyi csapatokat. A legtöbb egységet a három balti államba — Észtországba, Lettországba és Litvániába — irányította. A legnagyobb katonai erősítés Litvániába érkezett, amely a legmesszebb ment el önállósodási törekvéseiben, s amelynek korábban megválasztott többségi népképviseleti szervei ismét közölték, hogy nem kívánnak részt venni az új államszövetségi törvénytervezet kidolgozásában, s az erről szóló népszavazást pedig területükre nem tartják kötelezőnek, mivel számukra a Szovjetunió idegen állam. Itt voltak egyébként a legnagyobb arányszámban azok a fiatalok, akik inkább elrejtőzködtek, semmint a sorozóbizottságok elé álljanak, mert a szovjet hadsereget országuk vezetői idegen állam fegyveres szervezetének tekintik. Gorbacsov utimátumszerűnek értékelt elnöki rendelettel szólította fel a helyi, a szovjet alkotmánnyal ellentétes törvények visszavonására a litván testületeket. Jazov hadügyminiszter pedig újabb páncélos egységeket vezényelt Vilniusba, A szovjethatalom évei alatt betelepült orosz lakosság parázs tüntetéseket szervezett a litván önállóság ellen, s az összecsapások csak alig voltak elkerülhetők a függetlenség utcára vonult litván híveivel. Közben a szovjet hadsereg és a belügyi egységek megostromolták és elfoglalták a helyi védelmi minisztériumot, a sajtóházat és sok más intézményt, s a helyzet itt és a többi balti államban kiéleződött. Olyannyira, hogy az amerikai külügyi szóvivő aggodalmát fejezte ki a történtek miatt. Nyugati hírmagyarázók arról írnak, hogy a jelek szerint Gorbacsov arra kívánja felhasználni a háborús szakadék szélére került öbölválságot, hogy leszámoljon a balti függetlenségi erőkkel, s így szilárdítsa meg az unió egységét erőszakos úton. Ez azonban — mint rámutatnak — valószínűleg a peresztrojka végét is jelentené. Árkus István EMELKEDNEK A NYUGDÍJAK ÉS A CSALÁDI PÓTLÉK IS Elszabadult az ár (Folytatás az 1. oldalról.) Az üzemanyagoknál január 14-ét követően az Országgyűlés által jóváhagyott fogyasztási adóemelés hatására — az útalap némi mérséklése ellenére — az üzemanyagárak emelkednek. Az új árakat a forgalmazó vállalatok közlik. A gépkocsiárakat 1991-től alapvetően a beszerzési árak alakítják. A volt KGST-országokból származó típusoknál a konvertibilis elszámolásra való áttérés és a vámkötelezeltség hatására a fogyasztói árak jelentősebben emelkednek. A gyógyszerek térítési díja — előreláthatóan áprilistól — emelkedik. A termelői árak emelkedését és az importgyógyszerek nagymértékű drágulását kizárólag a társadalombiztosítási támogatás további növelésével már nem lehet ellensúlyozni. A fűtési szezont követően a termelői és az importbeszerzési árak emelkedése és a támogatások végleges megszüntetése miatt nagymértékben emelni kell a tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa) árát, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás díját. A kormány azzal számol, hogy a múlt év végére és az ez év elejére koncentrálódó külgazdasági és pénzügyi változások hatásait a hatósági árakban átvezetve és a szabad árak emelkedését is figyelembe véve, az év első harmadában viszonylag nagy, mintegy 18-20 százalékos árszintnövekedés valószínűsíthető 1990 decemberéhez képest. Ezt követően az infláció üteme már mérséklődik, és az árszintemelkedés visszatér az 1990. év azonos időszakát jellemző havi 1-1,5 százalékos mértékre. Az év első harmadára számított árszintemelkedés a lakosság havi kiadásait átlagosan, egy főre vetítve 850-900 forinttal növeli. A központi indíttatású intézkedések következtében egy négytagú család havi többletkiadása — fogyasztási struktúrától függően — 2500—4500 forint között változhat. A kiadási többletek közel kétharmad része alapvető fogyasztási termékkörben jelentkezik. Az átlagosnál nagyobb a nyugdíjasok és a fővárosban élők kiadási többlete. Az áremelkedese-ci kívül a lakosság terheit növeli még a lakáskamat, a biztosítási dijak emelkedése, valamint az év későbbi hónapjaiban belépő, az önkormányzatok döntésétől függő helyi adók. A központi árintézkedésekhez közvetlenül nem kapcsolódnak tételes jövedelemkoncepciók. A kormány úgy véli, hogy az áremelkedések hatására bekövetkező lakossági többletkiadásokat az éves jövedelemképződési folyamatok részben ellentételezik. így a többletkiadások nagyobb részét fedezi: — a gazdasági szférában tevékenykedőknél a gazdasági teljesítménnyel összhangban álló béremelés; a költségvetési intézményeknél átlagosan 20 százalékos bérnövelési lehetőség, kiegészítve az egészségügyi, oktatási, közművelődési, igazságügyi intézmények dolgozóinál előirányzott központi bérpolitikai intézkedéssel; — Elsősorban az alacsony és közepes jövedelműeknél a személyi jövedelemadó-feltételek módosítása és a gyermekkedvezmények bővítés is hozzájárul a többletkiadások fedezéséhez. 1991. január 1-jétől a havi 100 forint adóalapkedvezmény kiterjed az 1 és 2 gyermekes családokra is, a gyermek 6 éves koráig. A szociális intézkedési javaslatok kialakításánál a kormány azt a felfogást vallotta, hogy a növekvő terheket az aktív és az inaktív rétegek arányosan viseljék, s támogatásban, kompenzációban a szociálisan leginkább rászoruló rétegek részesüljenek. 1. A kormány javaslata a nyugdíjak éves szintű, a nettó átlagkeresetekhez igazodó 24 százalékos emelése; ez bizosítja, hogy az aktív és a nyugdíjas lakosság jövedelmi helyzete közel azonos mértékben változzon, a nyugdíjak átlagos értékvesztése ne haladja meg az aktív keresők jövedelmének átlagos reálértékcsökkenését. A nyugdíjemelés módjára kétlépcsős, differenciált intézkedési javaslata van a kormánynak, év elejétől az emelés kétharmad része s az év második felében a fennmaradó — az esetleges többletbevétellel növelt — rész kerülne felhasználásra. A januári ütemezés átlagosan mintegy 950 forint nyugdíjemelést tenne ki. Az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását is figyelembe véve, a kormány háromféle konkrét intézkedési változatot nyújtott be az Országgyűlésnek. 2. A családi pótlékot — az 1991. évi állami költségvetésben jóváhagyott összegből — gyermekenként átlagosan — a november havi 100 forint emelésen túl — havi 350 forinttal (mintegy 15 százalékkal) lehet növelni. 3. A gyermekgondozási szabadságon lévők körében — a nyugdíjak emeléséhez igazodóan — szintén kétütemű intézkedésre kerülne sor. Januártól a gyermekgondozási díj legkisebb összege, valamint a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék — a javaslat szerint — 600 forinttal lenne több. Az önkormányzatok szociális feladatainak fokozottabb állami támogatása érdekében került bevezetésre a szociális támogatások normatívája (egy aktív lakosra vetítve éves szinten 3000 Ft), amely lehetővé teszi a szociális alapellátás körébe sorolt, kötelezően ellátandó feladatok teljesítését. Ezen túl 3,8 milliárd forint költségvetési céltámogatás áll az önkormányzatok rendelkezésére az év folyamán a nevelési segélyezés forrásainak bővítésére. Ebből a leginkább rászoruló gyermekes családok differenciált támogatását kívánja a kormány bővíteni. A» ő esetükben lehetőség lesz a gyermekintézményekben kedvezményes — akár ingyenességig terjedő — térítési díjak megállapítására. Az 1991. évi állami költségvetés 5 milliárd forintot irányzott elő a helyi önkormányzatok részére saját forrásaik kiegészítésére. annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak a rászorultak részére a lakáscélú kölcsönök megemelkedett törlesztőrészleteinek megfizetéséhez és a fiatal házasoknak első lakásuk felépítéséhez vagy megvásárlásához. A kormány tudatában van annak, hogy a lakosság terhei 1991-ben jelentősen nőne! a megélhetési feltételek még nehezebbé válnak, nehezülnek. Javuló életfeltételeket azonban csak a gazdaság javuló teljesítményei alapozhatnak meg. A kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az inflációs várakozások mérséklésének. Tisztában van azzal, hogy a mostani intézkedések inflációs hatásúak, de ennek a lehetséges minimumra történő leszorítását csak valamennyi társadalmi és gazdasági szereplő közös erőfeszítésével, önmérsékletével érheti el. Ezért készen áll egy olyan, munkaadókkal és munkavállalókkal kötendő — meghatározott időre szóló — kölcsönös kötelezettségvállalásra, amelyben egyfelől a munkavállalók nem követelnek teljesíthetetlen béremeléseket, és a gazdálkodók nem emelik indokolatlanul az árakat, másrészről a kormány sem hoz további inflációt gerjesztő intézkedéseket. Természetesen a kormány sem vállalhat garanciát arra, hogy a külgazdasági feltételek és a világpiaci árak a gazdasági programban és az állami költségvetésben figyelembe vett módon alakulnak. Az ettől való érdemi elmozdulás esetén készen áll arra, hogy a szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket és a lakossági jövedelemalakulás kérdéseit ismételten megtárgyalja az érdekeltekkel. A kormány és a társadalmi, gazdasági szereplők eredményes együttműködéséhez megfelelő alapot szolgáltatnak az elmúlt évtől megindult kedvező folyamatok. r* Külföldi események egy mondatban A nagy erőikikel kivonuló rendőrség az esti óráikban kíméletlenül szétverte a hatalom elleni megmozdulások hagyományos színterének számító bukaresti Egyetem teret megszálló 600-800 tüntetőt, és eltávolította a hevenyészett útakadályokat, A Hrnud Abdulla Ar-Rguiba, a kuvaiti energia és vízügy miniszter tegnap bécsi sajtókonferenciáján kijelentette, hogy Izraelnek joga van válaszolni az iraki támadásra. A Törökországban megkezdték a polgári erőik mozgósítását, azzal számolva, hogy a déli szomszéd, Irak területén 'kitörhet a háború. A A NATO tagállamai pénteken azonnali hatállyal felszólították a Szovjetuniót, hogy tartózkodjon mindenféle elnyomó intézkedéstől és az erőszak alkalmazásától a Balta államokban. A Gertiből Ammanba utazott pénteken Javier Perez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára, majd szombaton Bagdadban kezdi meg a tárgyalásait az iraki vezetéssel, még egy kísérletet téve arra, hogy meggyőzze a bagdadi kormányzatot: vonja ki csapatait Kuvaitiból. A Tárik Aziz iraki külügyminiszter közvetlenül hazaérkezése után tájékoztatta Szaddam Husszein elnököt, valamint az ország életét irányító Forradalmi Parancsnoki Tanács tagjait az amerikai külügyminiszterrel folytatott genfi tárgyalásairól. A Rigában és Tallinnban egyelőre nyugodt a helyzet, a szovjet hadsereg Vilnáustól eltérően nem kezdett demonstratív és erőszakos akcióikat a két városban. A Japánban attól tartanaik, hogy a Vörös Hadsereg frakció nevű terrorista szervezet, amely szoros kapcsolatokat tart fenn a PFSZ radikális szárnyával, csatlakozik a megtorlással kapcsolatos felhívásokhoz. A Szerbiában megalákult a háború utáni első többpárti parlament, melyben az eddigi kormánypárt, a Szerb Szocialista Párt abszolút többséget szerzett. A Iszlám vallási vezetőik mékkai tanácskozásuk befejeztével a Kuvaitból történő azonnali kivonulásra szólították fel Szaddam Husszein iraki elnököt. A Tom King brit védelmi miniszter szerint sok bajt őkozna a jövőben, ha a szövetségesék halogatnák az Irak elleni hadműveleteket. A Rendőri erőszak és négy ember halála ellen tiltakozva negyvenötezer tüntető diák és munkás haladt át a görög főváros utcáin. A A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatótanácsának pénteki soron kívüli ülésén készenléti terv életbeléptetését jelentették be, melynek alapján akkor is tudják olajéllátásuíkat biztosítani, ha az öbölválság fegyveres konfliktussá fajulna.
