Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
1991. JANUAR 12., SZOMBAT 3 TisdmifisSék a fcskáshifelketmafokréB Melyik ujjúnkat harapjuk? Az OTP számos ügyfele már január első napjaiban postán megkapott két, egyaránt 1500 forintos befizetésre felszólító csekket — mégpedig minden kommentár nélkül. Nagyon sokan nem értik, hogy miért kapták a befizetési lapokat, és általában sok a bizonytalanság a hitelkamatok, nem utolsósorban a befizetéssel kapcsolatos tudnivalók körül. Kalocsay Tamás, az OTP vezérigazgató-helyettese foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat, pontosítva a különféle forrásokból származó információkat. A vezérigazgató-helyettes elsősorban azt szögezte le: az ügyfelek számára a betétkamat-emeléssel összefüggő választási lehetőségek száma tulajdonképpen nem kettő, hanem három. Az első variáció szerint a 0—3,5 százalékos kamatú kölcsönök kamata 15 százalékra nő. A második esetben a tartozás felét az állam elengedi, a maradékot viszont a lakáshitelek mindenkori, változó kamata terheli. Bizonyára sokan —főleg, akiknek kis összegű, még ez évben lejáró kölcsönök van — szeretnék a második változat választása mellett a megmaradó adósságot kifizetni, erre is van lehetőség. Ha valaki az év elején, nem egyenlíti ki a számláját, annak törlesztőrészlet-többiete 1991-ben egységesen havi 1500 forint, s ennek mértéke csak a jövő évben változik meg. Ha a befizetett 1500 forinttal növelt törlesztőrészletek meghaladják a 15 százalékkal, illetve az új, felezett tartozásra indulásként 32 százalékkal számított törlesztést, a különbözeiét a költségvetés állja. Ha azonban a befizetés bizonyul többnek, az adósság hamarabb lejár. Ugyancsak sok bizonytalanság f9p$5a,,.h,ogy1* hók mikor j$ßll nyilatkozni az adósoknak ‘árról* melyik lehetőséget váf* U- a: időből, ha megvárják az OTP postai értesítését. (Ismeretes, hogy a részletek befizetésének esedékessége általában legkésőbb. a hónap 10. napja.) A válasz: január 14-től az OTP fiókjánál bárki kaphat kitölthető nyilatkozatot és részletes tájékoztatót a tudnivalókról, de a,'takarékpénztár levélben Is értesíti érintett ügyfeleit, legkésőbb január 25-ig. A nyilatkozatot a levél kézhezvételétől szállított 30 napon belül lehet megtenni. Nyilván azoknak a legsürgősebb a dolog, akik meg szeretnének szabadulni adósságuktól, azaz egy összegben kifizetnék tartozásuk 50 százalékát. Az OTP azt szeretné elérni, hogy aki februárban be is fizeti tartozásának felét, annak már januárra se kelljen pluszkamatot fizetnie. Erről azonban — remélhetőleg napokon belül — a Pénzügyminisztérium fog dönteni. Mindazoknak a már befizetett pénzét, akik átutalási betétszámlán törlesztik a lakáshiteleket, az OTP kamatostul viszszautalja, amennyiben az egyösszegű törlesztést választják és teljesítik is. Akik tartozásukat az év elején nem fizetik ki, azoknak erre az évre választásuktól függetlenül havonta 1500 forinttal többet kell fizetniük januártól. A kiküldött csekkek lényegében nekik szólnak, hiszen az OTP késedelmi díjat is kénytelen felszámolni, ha a nyilatkozók — akiknek „gondolkodási ideje” február végén jár le — az év első két hónapjában nem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek. Az OTP fiókjainál tájékoztatást igen, de tanácsokat nem adnak arra vonatkozóan, hogy melyik a legkedvezőbb lehetőség egy-egy adós számára, hiszen nem is ismerhetik anyagi körülményeiket. Fontos tudnivaló az is, hogy aki több célra vett fel kölcsönt — és különkülön dönthet az egyes szerződések sorsáról —, ha nem fizet egy összegben, tartozása felét szerződésenként 1500 forint többletkamat terheli. Ugyanakkor azoknak, akik egy célra vettek fel többféle, például kedvezményes, bank- és ifjúsági kölcsönt, csak egyszer 1500 forinttal kell többet fizetniük havonta. Az átutalási betétszámla-tulajdonosok is kaptak befizetési lapokat. Őket arra kéri az OTP, hogy adjanak megbízást arra vonatkozóan, hogy a takarékpénztár az 1500 forintos többletet az eddigi törlesztőrészletekhez hasonlóan kiegyenlítse. Akinek a nyilatkozattétel és a befizetés sürgős, az már a jövö héten, január 14-től intézheti az ügyét Budapesten minden kerületi, illetve a két hitelszámla-kezelő fióknál, vidéken pedig bármelyik OTP-ben. Kórházigazgató-választás Voksoltak Lezajlott Pest megyében a kórházi orvos-igazgató választás második fordulója is. Ennek eredményeképpen megerősítették posztján dr. Zádor Andrást, a Pest Megyei önkormányzat Tárogató Üti Kórházának vezetőjét. A második jelölt itt dr. Sikter András belgyógyász adjunktus volt, s a 35 orvos közül az első körben 22-nek szavazatát kapta Zádor főorvos. A második fordulóban Sikter dr. visszalépett, Zádor dr. pedig a 35-ből 25 szavazattal lett orvos igazgatójelölt. Ugyancsak választottak a héten a Pest Megyei Tüdőgyógyintézetben Törökbálinton. Itt 3 jelölt indult a választástól távol maradó eddigi igazgató, dr. Tengelyi Vilmos helyéért: dr. Kardos Kálmán, a SOTE Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa, dr. Weltner Amália, a törökbálinti intézet osztályvezető főorvosa és dr. Animann István, a dabasi tüdőgondozó főorvosa. A harmadik jelölt, dr. Antmann kapta meg a 25 orvos zömének — tizenháromnak — voksát, így ő lett a megyei tüdőgyógyintézet orvos igazgatójelöltje. Pest megye kórházai közül csupán a most említett törökbálintiban változott meg a vezető személye. (v.) mbA hét híre A LEGNAGYOBB Az Országos Hitoktatási Bizottság Egerben tar* tott ülésén áttekintette a hitoktatási tanterv készítéséinek helyzetét. O A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete tanácskozást rendezett a munkáltatók szociálpolitikai feladatairól. O Ünnepélyes keretek között átadták a Ferencsik János-díjakat az idei kitüntetetteknek. ® Hatvanban ismét létrehozták a valamikor még tevékenykedett gazdaképző egyesületet. # A hét híre az is, hogy megalakult az Országos Széchenyi Emlékbizottság. Addig nyújtózhatnak, amíg a takaró ér Még a helyi adó is ránk szakad? Valljuk be őszintén: a középkor óta nem voltak olyan nyomasztó adógondok Magyarországon, mint most, a második évezred kapujában. Az újonnan megválasztott önkormányzatok már hosszú hetekkel ezelőtt* ®3ört>i ‘‘törtéit*fejüket: mnyen"heW adókat rohamának ki a lakosságra. Tudni Véljük, adót kell majd fizetni az iparűzésért, az ingatlanok (házak, telkek) után. Hogy a megye településeinek képviselő-testületei melyiket választják, s milyen mértékben állapítják meg, erről érdeklődtünk néhány város és község polgármesteri hivatalában. Ráckevén, Gödöllőn, Vácott, Dunavarsányban, valamint Póton azt a felvilágosítást kaptuk, hogy addig, amíg a szükséges költségvetési, vala-Parlumentí képviselők a megyeházán Kéthavonta újra mint adótörvény meg nem születik, a megfelelő adatok és információk hiányában nem látnak hozzá a helyi adók tervezéséhez. Egyelőre még teljes a bizonytalanság, a települések első emberei, illetve véke'tése irt egymástól' 'káilótt értés illések tYŐUTÜetvé a tömegkommunikáció útján ’szerzett, hallott hírekből próbálnak.tá-. jékozódrii. Arra a kérdésünkre: ha a végső döntés megszületik, mégis milyen adókat és főként milyen mértékben terveznek kivetni, szinte kivétel nélkül az volt a válasz: egyelőre még várakozó állásponton vagyunk, ezért nem nyilatkozunk. Dr. Kulcsár István. Ráckeve város első embere szerint valamennyi településnek előbb ki kell számolnia, mennyi pénze van, s az meddig és mire lesz elég. Ha már rendelkeznek ezekkel a költségvetési adatokkal, akkor az önkormányzatoknak már csak azon főhet a fejük, hogy milyen adónemben kérjék a pénzt Valamint azt is át kell gondolniuk: a lakosság egyes rétegeinek mit jelentenek majd a pluszterhek. Természetesen vannak olyan városok és falvak, ahol mindenképpen szeretnék kikerülni a helyi adók kivetését. Alsónémediben Krisztián Tiborné megbízott jegyző érdeklődésünkre elmondta; ameny-Péntek délelőtt dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízott, dr. Inczédy János, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Schmidt Géza alfelnök, kötetlen beszélgetésre hívta Pest megye országgyűlési képviselőit. A jelenlévők megállapodtak abban, hogy az önlcormányzatok vezetői és a parlamenti képviselők igen sokat tehetnek egymás munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében. Számos égető problémát már ezen az első megbeszélésen is megvitattak, majd úgy döntöttek, hogy hasonló találkozásokat a jövőben körülbelül kéthavonta szerveznek majd. nyiben a központi jogszabályok lehetővé teszik, s a helyi költségvetés megengedi, ebben az esztendőben nem vetnek ki adókat. A szükséges adatok birtokában előkészítik a következő esztendőben kiróható terheket. Dányban is hasonlóképpen gondolkodnak. Gádor András polgármestertől mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy erre az évre ók sem tervezik adó kivetését. Százhalombattán már tavaly decemberben számításokat végeztele arról' mekkora összeg szükséges az intézmények fenntartásához, működtetéséhez, és mennyi pénzre van szükség a felújításokra, további fejlesztésekre. S miután 1990-ben nagymértékben csökkentették adósságterheiket és mivel az átlagosnál jobb a közműellátottság, valamint az épületek nagy része sem túl régi, ezért úgy vélik, hogy nem szükséges adókat kivetni. Azokon a Pest megyei településeken, ahol szintén nem tervezik az adóztatást, az ott nagy valószínűség szerint azért van, mert az önkormányzatok nem szeretnék elveszíteni vá lasztópolgáraik bizalmát. A lakosság túlterhelése már így is nagy, a bér, a fizetés meg a nyugdíj pedig egyre kevesebbet ér. Molnár Ildikó Citálták sok millió esetben. Inkább követni kellett volna. Okosságát, felelősségérzetét, áldozatkészségét, népet, nemzetet mindenek fölé emelő magatartását. Idézni persze könnyebb... Amint abból, történelmünk folyamán immár sokadszor, éppen a legutóbbi másfél-két esztendőben bőségesen részesedhettünk. Parlamenti üléseken elhangzott szónoklatok esetében éppúgy, mint politikai gyűlések közönsége felett pattogó tirádákból, hírlapi cikkekből, állampárti és (akkori) ellenzéki, majd kormánypárti és ellenzéki prominensek szájából. Üjabban most már Bibó István a divatosabb . Ezer szál kötötte a legnagyobb magyart Pest vármegyéhez. A kitüntető jelzőt is itt kapta, s nem kisebb magyartól, mint Kossuth Lajostól. Pest vármegye 1840. november 19-én tartott közgyűlésén hangzott el Kossuth szájából a szállóigévé lett minősítés, már-már nem is elismerésként, hanem hódolatként a férfi előtt, aki egy lehetséges jobb holnapot akart a hazában élőknek. S azt, hogy Kossuth a főhajtást komolyan gondolta, nem üres udvariasságnak szánta, mi sem bizonyítja jobban, mint az: az 1841-ben megjelent vitairat lapjain („Felelet gróf Széchenyi Istvánnak") azt írta, hogy „Gróf Széchenyi ujjait a korszak üterére tévé és megértette lüktetéséit. Ezért tartom én ßf 'a legnagyobb magyarnak.” Születésének kétszázadik évfordulója van az idén. Remélhető, a díszünnepségek, az emlékülések, a konferenciák sokasága nem feledteti, Széchenyi szinte menekült minden külsőség, formalitás elől, használni akart és nem tündökölni. Amit máris megtanulhatna tőle jó néhány mai politikus ... Megtanulható lenne Széchenyitől az összefüggések felismerése is. Amikor például hathatós ösztönzésre és főrészvényesi részvételével megalakult az „Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat”, egyszerre szorgalmazta a hajózás fejlesztését és a folyamszabályozást, az árvizek elleni védekezést. Maga szállt hajóra — az I. Ferencz gőzös Pestről indult útnak 1831. április 22-én —, egyszerre véve szemügyre a lehetséges hajóállomások és a szükséges védőgátak helyét. Ez utóbbiak indokoltságát azután tragikusan bizonyította az 1875—76. év teléri bekövetkezett pusztító árvíz, amely a Szentendreiés a Csepel-sziget községeit szinte letarolta. Csak ezt követően kezdték meg azt a munkát, amelyet 1831-ben, aiaz már több, mint négy évtizeddel korábban Széchenyi elkerülhetetlennek tartott. Ügy látszik, az okos tanácsnak már akkor is hosszú volt az érési (a megértési) ideje... ; Széchenyi István kérte Pest vármegye táblabírájává Való kinevezését, mert felismerté: tevékenységéhez tág és hatásos fórumot lelhet itt. Fájj András szavaival „Pest vármegyének gyakran kis diétát képzett közgyűlései legalJialmasabbak valának oly indítványok átküzdésére, mikre nézve a többi vármegyékben is felfogás* pártolás és siker valának óhajthatók.” A legnagyobb magyar 1831 őszétől vett részt a közgyűléseken, bár az indulás sajnálatosan „magyarosra” sikeredett... A közgyűlés által kiküldött állandó bizottság — amelynek feladata a nemzeti nyelv terjesztése, és a nemzeti színészet elősegítése — első ülésén ugyanis azt határozta, nem kell olyan szakértőkkel kiegészíteni a testületet, mint Széchenyi... Mintha ma lennél Illetve: akkor volt az érintett urakban annyi önkritika, hogy új határozatot hoztak, és a második üléstől már részt vehetett a munkában a gróf. így került sínre a magyar színészet ügye, így épült fel — keveset) tudják — teljes egészében. Pest vármegye oltalma alatt a Magyar Nemzeti Színház. Ez csupán egyetlen a gazdag példatárból, mert hiszen Széchenyi nevéhez fűződik — ezt az 1832. évi őszi közgyűlésen terjesztette elő — a Buda és Pest közötti állandó híd megépítésének javaslata éppúgy, mint a földbirtokok túlságos feldarabolását megakadályozni kívánó űri. minimumkérdés felvetése, avagy annak az alapítványnak az eszméje, amelyből közlekedési eszközöket vásároltak volna. Seregnyi okunk van tehát nagy tisztelettel emlékezni a Legnagyobbra. Mégis, talán gondolkodásmódja az, ami a legfőbb és legfontosabb példa. Hiszen ő írta a Hitel első kiadásának 207. lapján: „ ... nem annyira szép okoskodások s magas helyen fénylő példák tartják a közembert az emberség útján, mint inkább azon helyeztetés, mellybe teszszük. hogy t. i. fáradozást után jobban s bátrabban élhessen.” Mészára* Ötté Tavaly október 19-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán emlékülést tartottak az egykori diákok és tanárok, akik részt vettek az 1956-os eseményekben, jó néhányan közülük ott voltak a Parlament előtti tüntetésen is. Akkor vetődött fel a gondolat: a tudományos diákköri konferencián túlmutató tettekre van szükség, s polgári társaságot vagy szövetséget kellene alakítani. Ez megtörtént, az elmúlt év december 14-én bejegyezte a cégbíróság a Nemzeti Társaságot, melynek első közgyűlésére a száz tag közül minden második ment el tegnap a Pest megyei önkormányzat Városház utcai épületének II. emeleti klubjába a társaság bizottmányának invitusára. Bevezetőjében a társaság élén álló dr. Utast István ügyvéd — akit a közvélemény a Haza Párt vezéreként már megismerhetett — arról szólt, hogy a magyar értelmiséget felelősség terheli az ország jö-Nemzeti Társaság alakult A magyar újjászületésért nőjéért, s az egyetlen párthoz sem tartozó társadalmi szervezet, mely egyben tömegmozgalom és érdekképviseleti szervezet is kíván lenni, céljai a következők: a nemzet ügyének, a magyar újjászületésnek segítése, a progresszív erők visszafogása, az alkotmány szellemében való munkálkodás a haza felvirágoztatása, az összetartozás érzésének ápolása, a családi és nemzettudat erősítése, a határokon túli magyarság jogainak valóra váltása s új honpolgári eszmerendszer kidolgozása, mely megfelel a jövő évezrednek. Mint hangsúlyozta: sokan elfordultak a pártoskodástól, s bár a társaság nem tud ebben az átmeneti korban jobbat, értékesebbet, mint a kormánykoalíció pártjai — eszmerendszerükkel szimpatizálnak —, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne saját, differenciált véleményük, s ne kerülhetnének akár ezzel ellentétbe is a koalíció vagy a kormány véleményével. Ezután a társaság ifjúsági tagozatának, a Fiatalok Nemzeti Szövetségének vezetője, dr. Bánovits Tamás jogász olvasta fel az előadást, melynek címe: Az ország helyzetének értékelése és javaslat a kivezető útra. Engedtessék meg ebből is idéznünk néhány gondolatot: „A munkavállalók tulajdonossá tétele a társadalmi megbékélés elodázhatatlan feltétele ...A privatizáció meggyorsítása a gazdasági csőd elkerülésének alapfeltétele ... A földek hasznosítása megoldható haszonbérletben a tulajdonviszony változása mellett is... A privatizáció-reprivatizáció kérdésében való döntést népszavazással kellene legitimálni... Az infláció visszaszorítása... A vállalkozások jövedelmezőségének javítása — az adóterhek mérséklésén túl — a hitelezési feltételek javítását is igényli... A táppénzrendszer — a nyugdíjrendszerhez hasonlóan — önfinanszírozó módon működhet.” Mint munkatársunk kérdésére dr. Utasi István elmondotta, a társaság a Szent István-i állameszme alapján áll, híve a nemzeti vállalkozásnak, s nemcsak tagjaitól, hanem minden honfitól és honleánytól szivesen fogadja az ötleteket, gondolatokat, melyek hozzájárulhatnak a nemzet megújhodásához. V. G. P.
