Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

S*EST MEGYEI XXXV. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM Ára: 7,20 forint 1991. JANUÁR 12. ^SZOMBAT EMELKEDNEK A NYUGDÍJAK ÉS A CSALÁDI PŐRÉK IS Elszabadult az ár A kormány tegnap közle­ményt adott ki egyes hatósági áremelésekről, illetve szociál­politikai intézkedésekről. Eb­ből idézünk: A piacgazdaság gyakorlatát követve az árakat általában a piaci viszonyok alakítják. Az árak megállapításáról szóló törvény szerint a hatósági árak már csak a lakossági vásárlá­sok mintegy cgytizedére ter­jednek ki. A hatósági árak körében a termelési költségek emelkedé­se, a támogatások csökkentése miatt, az erőforrásokkal való takarékosság elősegítése érde­kében a következő intézkedé­sekre kerül sor. Az élelmiszerek közül ja­nuár 14-től a 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej legmagasabb (maximált) ára literenként 18,20 forintról 22,00 forintra, a normál fehér ke­nyér kilogrammonkénti ára pedig 14,80 forintról 20,40 fo­rintra nő. A forgalmazók ter­mészetesen ennél alacsonyabb árat is megállapíthatnak. A hatósági áras postai szol­gáltatások díjai január 14-től átlagosan 40 százalékkal emel­kednek. Így például a szab­ványlevél helyi továbbítása 5 forintról 7 forintra, vidékre továbbítása pedig 8 forintról 12 forintra nő. Ugyancsak január 14-től az ivóvíz- és csatornaszolgáltatá­sok lakossági díjai a költsé­gek növekedésével és a támo­gatások mérséklésével össze­függésben átlagosan 100 szá­zalékkal emelkednek. A díjak emelésére a területileg jelen­tős mértékben eltérő ráfordí­tásokat tükröző tarifákhoz iga­zodóan kerül sor. A vasúti személyszállítás díja február 1-jén átlagosan 80 százalékkal, a távolsági autóbusz-közlekedésé 55 száza­lékkal emelkedik. A nemzet­közi gyakorlathoz igazodóan és gazdaságossági megfontolá­sok alapján megszűnik a sze­mély- és gyorsvonati díjak közötti különbség, ami a sze­mélyvonatoknál átlagosan 110 százalékos, a gyorsvonatoknál átlagosan 50 százalékos díj­emelést jelent. A távbeszélő-szolgáltatások díjai február 1-jével emelked­nek. A helyi beszélgetések dí­ja 2 forintról 5 forintra, a la­kossági előfizetési díj főállo­másoknál 100 forintról 250 fo­rintra, ikerállomásoknál 80 forintról 220 forintra emelke­dik. A felemelt előfizetési dí­jak 20 helyi beszélgetést is magukban foglalnak. A belföl­di távolsági beszélgetési díjak átlagosan 46 százalékkal, a nyugat-európai országokba irányuló beszélgetések díjai 15-20 százalékkal emelkednek. Ez a nagymértékű emelés ki­sebb részben a költségek növe­kedésével áll összefüggésben, nagyobbrészt azonban a táv­közlés fejlesztéséhez szolgál forrásul. A távíró-szolgáltatá­sok díjai átlagosan 60 száza­lékkal emelkednek. Február 1-jétől 50 százalék­kal drágul a villamosencrgia­­szolgáltatás. A nappali áram lakossági díja kilowattórán­ként 2,45 forintról 3,70 forint­ra, az éjszakai áramé pedig 1,30 forintról 1,90 forintra vál­tozik. Az emelt áramdíjat az április 1-jét követő első leol­vasás szerinti számlázáskor (június 1-jétől) kell fizetni. A FB-gáz ára 80 százalékkal lesz magasabb. A tv-előflzetés havi díja szintén február 1-jétől 130 fo­rintról 200 forintra emelkedik. A hatósági árak egy részé­nél az árak megállapítása a helyi önkormányzatok hatás­körébe került. Az önkormány­zati szándékokról rendelkezés­re álló információk szerint a helyi tömegközlekedési díjak — átlagosan mintegy 50—100 százalék közötti — emelésére legkorábban február 1-jévcl, de legtöbb helyen csak már­cius 1-jével kerül sor. To­vábbra is 75 százalékos ked­vezményes helyi bérletet vá­sárolhatnak a tanulók és a nyugdíjasok, a 70 éven felü­liek pedig ingyen utazhatnak. A kieső bevételt központi költségvetésből adott fogyasz­tói árkiegészítés ellentételezi. A lakbérek emelésére az ön­­kormányzatok döntésétől füg­gően, eltérő mértékben és Idő­pontokban, április 1-jét köve­tően kerülhet sor. Az év elején a vállalatok döntése szerint emelkedik né­hány olyan fontos termek ára is, amely az ártörvény alapján ugyan január 1-jétől már sza­badáras, de az áremelkedés mértékét lényegesen befolyá­solják az adózási-támogatási feltételek változásai. (Folytatás a 2. oldalon) a siövemcuT clItéli a földfoglalást A türelmetlenség törvénytelenséget szül Miként arról lapunk is be­számolt, január 7-én Alsó­­némedin Szarka Balázs, Kozma Jenő és Józan Sán­­dómé önkényes földfoglalást hajtottak végre. Nos, ahogy az várható volt, az esemény országos érdeklődést váltott ki, s különösen felszította a kedélyeket az alsónémedi Közös Üt Mezőgazdasági Szakszövetkezet háza táján. Méghozzá olyannyira, hogy az eseménnyel kapcsolatban tegnap a szövetkezetnél rendkívüli vezetőségi ülést tartottak, ahol 13 szavazat­tal, egy tartózkodás mellett az a határozat született, hogy a vezetőség nem járul hozzá az említett földfoglalók által 1991. január 7-én elfog­lalt és jelenleg a Felsőba­­bádi Állami Gazdaság tulaj­donában lévő, mintegy 20 hektárnyi földterület ha­sonló nagyságú szakszövet­kezeti földdel történő elcse­­réléséhez. Az eseménnyel kapcsolat­ban tartott tegnapi sajtótá­jékoztatón Szabó László, a Közös Üt Szakszövetkezet elnöke elmondta, hogy az említett határozatban a ve­zetőség rögzíti, hogy a kör­nyező községek és gazdasá­gok területéhez, illetve a tu­lajdonába az elmúlt 45 év­ben került földterületekből nem lehet kiemelni részterü­leti igényeket. Viszont ha a jövőben arra jogszabály ál­tal bizosított lehetőség nyí­lik, a szövetkezetnél lépése^ két tesznek a környező köz­ségekhez, illetve gazdasá­gokhoz átcsatolt alsónémedi földek visszaszerzésére. Ezt követően lehetséges a szak­­szövetkezet által kialakított szabályok szerint az eredeti földtulajdonosok igényeit el­bírálni. Tehát pillanatnyilag, hangzott el, Szarka Balázs és társai földfoglalása ellenté­tes az érvényben lévő föld­törvény szabályozásával, s ezért törvénytelen! A sajtótájékoztatón jelen voltak az alsónémedi gazdál­kodók képviselői, akik egy­hangúlag azt mondták, hogy Szarka Balázs a község egyik legjobb gazdálkodója, aki több éven át bizonyítot­ta kertészeti szakismereteit a szakszövetkezet dolgozója­ként. Számára is megadatott tavaly a törvényes út igény­­bevétele, amikor is a föld­igénylők kalapból húzták ki a különböző aranykorona­értékű szántóknak a helyét, de ő a választásnak ezt a módját nem vette igénybe. Egyébként a Közös Útnál ez ideig mintegy 300-an része­sedtek közel 300 hektárnyi kiadott termőföldből. A kö­zeli napokban, pontosabban január 15-én összeül a szö­vetkezetnél a földrendező bizottság, hogy a hónap vé­géig behívják a tavaszi föld­osztásra várókat, s így mint­egy 120 hektárnyi terület az újabb igénylők tulajdonába kerüljön. Gyócsl László Vilniusi épületek a deszantosok birtokában Pattanásig feszült helyzet A szovjet hadsereg ejtő­ernyős kommandósai roham­mal elfoglalták a vilniusi védelmi minisztérium épü­letét. Helyi beszámolók sze­rint az egység tüzet nyitott az épületre, mielőtt behatolt volna. Az ejtőernyősök a Vil­niusban pénteken kezdődött páncélos-hadműveletek ke­retében páncélozott jármü­veken érkeztek a helyszínre. A litván rádió tegnap délben felszólította a lakosságot, hogy óvakodjon az esetleges provokációktól. A litván védelmi minisz­térium épületével egy időben a szovjet hadsereg deszant­­tosai elfoglalták a vilniusi sajtóházat és a DOSZAAF szovjet félkatonai szervezet központját is. A védelmi minisztérium épületében tűz ütött ki a páncélosok lövései nyomán. Az esti órákig nem történtek újabb katonai ak­ciók a litván fővárosban, a helyzet azonban továbbra is pattanásig feszült. Vilniuson időről időre demonstratív páncélosok masíroznak vé­gig. A szovjet belügyi egységek pénteki épületfoglaló ak­cióinak — hivatalos vilniusi forrás szerint — az esti órá­kig nyolc sebesültje van. Litvánia más városaiban is hasonló katonai akciókra ke­rült sor. A litván parlament szóvi­vője azt közölte az MTI moszkvai irodájával telefo­non, hogy a feszült helyzet­ben rendkívüli módon meg­élénkültek a Moszkva-barát erők, amelyek számos nagy­üzemet tartanak ellenőrzé­sük alatt. A kora esti órákban meg­szólalt a hivatalos szovjet tömegtájékoztatás is. A TASZSZ közlése szerint a katonai akciók céljá az volt, hogy a szóban forgó épüle­teket visszajuttassák tör­vényes tulajdonosaiknak. A szovjet hírügynökség beszámolt arról is, hogy Lit­vánia számos üzemében sztrájkokra került sor a nap folyamán, s ezek résztvevői szintén a jelenlegi litván ve­zetés lemondását és az elnöki kormányzás bevezetését kö­vetelték. A sztrájk miatt le­állt a vilniusi repülőtér for­galma, és akadozik a vasúti közlekedés is. A Litván KP pénteki nyi­latkozatában teljes mérték­ben egyetértett a szovjet el­nöknek a litván parlament­hez intézett ultimátumával, s annak támogatására szólí­totta fel a köztársaság lakos­ságát. A párt egyik titkárát, Vlagyiszlav Svédét a nap folyamán a parlament védel­mére összesereglett litván önkéntesek nem engedték be az épületbe. Antall József miniszterel­nök előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek Nagy Ferenc József földművelés­­ügyi miniszter, dr. Győrivá­­nyi Sándor munkaügyi mi­niszter, Gerbovits Jenő tár­ca nélküli miniszter és dr. Kiss Gyula tárca nélküli mi­niszter felmentésére. A miniszterelnök javasla­tot tett a köztársasági elnök­nek dr. Gergátz Elemér ál­latorvos, tudományos fő­munkatárs földművelésügyi miniszterré, dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszterré, Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszterré történő kinevezésére. A Független Kisgazdapárt eddigi négy államtitkárá­nak megtartásával még egy politikai államtitkár — a miniszterelnökség mellett történő — kinevezését fog­ja előterjeszteni a miniszter­­elnök. A felmentésekkel és kine­vezésekkel összefüggésben a miniszterelnök köszönetét fejezte ki az eddig végzett nehéz, felelősségteljes kor­mányzati munkáért — adta hírül tegnap este a Minisz­terelnöki Hivatal. Több mint nyolc órán ke­resztül tartott a Független Kisgazdapárt országos elnök­ségének ülése tegnap Buda­pesten, a Szoboszlay utcai székházban. A tanácskozáson részt vett Antall József mi­niszterelnök. Az ülés tétje nem csekélység; elfogadják-e a javasolt személyi változta­tásokat? Tudják-e egyeztetni a politikai nézeteket? Meg­marad-e a koalíció? Szemmel láthatóan fárad­tan távoztak tegnap este az ülés résztvevői az épületből. Mint Zsíros Géza, a Függet­len Kisgazdapárt ország­­gyűlési képviselője tájékoz­tatta lapunkat: nagyon hosz­­szú vitaÁvolt, s a személyi kérdésekhez érve, a sértődé­sektől sem mentes. Ám vé­gül is elfogadták a kormány­fő javaslatait. A képviselő — aki egyébként maga is szóba jött földművelésügyi minisz­ter jelöltként — a tegnapi ta­nácskozás legfontosabb ered­ményének azt tartja, hogy nem robbant szét a koalíció. Balese t az M3-ason A napok óta tartó köd miatt sok balesetről adtunk már hírt. Tegnap az M3-aa autópályán a fóti lehajtósávban műszaki hi­ba miatt veszteglő Ifa teherautóba rohant ez a nyugatnémet Volvó. Hölgyvezetőjét agyrázkódással szállították kórház­ba, míg az összelapult autót a tűzoltók szedték ki a teherautó alóL " ' ' ' ■ ‘ ■ , <\ -(Vimola Károly felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom