Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-08 / 288. szám
Jegyzetek egy jegyzőválasztáshoz Óriási szálka a törpe vízmű Ki les* a falu Jegyzője? — kérdeztük november 28-án megjelent írásunk elmében? Mendén ugyanis a jegyzőválasztás több felvonásos ... hogy is fogalmazzam? tragikomédiává .. ? bővült. Egymásnak ugrottak, egymás ellen fordultak a pártok és önkormányzati testületi képviselők, a szavazatszámlálás aktusával kapcsolatosan a csalás vádja merült lel, régi ügyek buknak a felszínre, hogy még zavarosabbá tegyék a jelen ügyeket. Jegyző pedig nincs. Tótné Öváry Mariann volt vb-titkár és Szuhányi Ferenc (aki korábban ugyancsak volt már vb-titkár Mendén) pályázott a jegyzői tisztségre. — Hát hogy szavaztam volna arra, hogy Szuhányi Ferenc legyen a falu jegyzője, amikor épp az ő vb-titkársá- ga alatt 37 millió kóválygott át innen Úriba, amiből megcsinálhattuk volna már 1968 és 70 között a közmüvet? ! — fakadt ki korábbi riportunkban Dolányi András képviselő. Erre a kifakadásra kapta fel a fejét Szuhányi Ferenc, emelte a telefont, s kérte: keressem meg, mert ezt a vádat nem hagyhatja válasz nélkül. A maglodi polgármesteri hivatalban találkoztunk, Szuhányi úr ugyanis azóta a maglódiak bizalmából ott lett jegyző. Köszöni ezt a bizalmat, s azt is, hogv három pályázó közül a „szomszéd várban” mégiscsak öt tartották érdemesnek a tisztre. S hívják ugyan Mendére még mindig, pályázzon ismét, de ezzel az alkalommal már nem kíván élni — mondja —, bár tudja, hogy a négy párt és a polgármester asszony ott is őt támogatná, mint ahogy a korábbi, sikertelen szavazások előtt is tette. — Mendére azért pályáztam, mert ott születtem, ott lakom ötvenöt éve, ott sportoltam aktívan 14 évig, két évig edzősködtem, tizenhét a helyi közművelődésben töttem... tettem, ö visszaüzeint: szó se lehet róla. Tótné Óváry Mariann erről nem beszélt, amikor a korábbi riport kapcsán szót váltottunk. Arról igen, hogy erősen kötődik ő is Mendéhez, úgy érzi, szeretik őt a faluban, s mielőtt pályázott volna, kikérte a munkatársai, a polgármester asszony véleményét is, akik támogatásukról biztosították. Pályázhatott volna máshová is. hívták, de — bár Gyomráról ingázik át — szereti Mendét. S beszélt arról is : a faluban szóbeszéd tárgya, hogy Szuhányi Ferenc hagyta „elúszni” a pénzt, amiből annaik idején a közmű elkészülhetett volna, hogy ma ne kelljen lajtkocsikból hordani az ivóvizet a lakosságnak, de egy ABC-áruház és egy iskola építése is akkor hiúsult meg, amikor Szuhányi Ferenc vb-titkár volt Mendén. évet tölSzuhányi Ferenc nagyokat nyel, aztán összepréseli szorosan a szemét, száját, hogy ki ne bukjon belőle a sírás, hogy folytatni tudja: — .. .és hát köztudott, hogy súlyosan beteg a feleségem. Ha a-.szülőfalumban dolgozhattam volna, több időt lehetnék raellettÇi Nem -veit ez titok Tótné Öváry Mariann előtt sem, aki sérelmezte, hogy „rápályáztam”. Kértem, üljünk le, beszéljük meg, miért — 1967 novemberétől 1978 júniusáig dolgoztam ott, 67 novembereben, amikor odakerültem, már megfúrtak egy mélyfúrású kutat, s a testület úgy döntött, hogy közmű helyett törpe vízmű kell. Utánanéztem: 800 ezer forintja volt abban az évben a falunak fejlesztésre, 700 ezer pedig egyéb költségvetési pénzeszköz. Több milliót sem a megyétől, sem sehonnan nem kaptunk. Űri saját magának, az országgyűlési képviselő segítségével járta ki a közművet. Pénzeszköz átadásáról szó sem lehetett. — Nem lehetséges, hogy a járási pártbizottság szólt közbe, s irányította át innen oda a pénzt? Akkoriban a tanácsok feje felett születtek ilyen döntések... A, „ w % • % $. '$ . ■ n &§. $$ — Negyvenkilenc tagú tanácstestület volt Mendén akkor. 1971-től. az új tanácstörvény megszületése után már Azt beszélik... Azt beszélik, hogy sok monori pedagógus és kisdiák örül a cserének, miszerint a Mezőgép konyhája helyett a Katona József utcai „óvodakonyháról” kapják újabban az ebédet. Mint hallani: váltig csodálkoznak, hogyan lehetséges, hogy a korábbiakhoz képest szinte félpénzért sokkal nagyobb, s igen ízletes adagokat kapnak. Csodálkoznak — de remélik, így is marad ... Azt beszélik, hogy a gyümről polgármester be akarja záratni a helyi Sportbülét. Azt is hallani, hogy mindez mély aggodalmat keltett a sportolók és vezetők körében, mivel jóformán ez a vendéglátóegység „tartja ei” a több mint háromnegyed évszázados egyesületet. Arról beszélnek, ha valóban bezárnák a Sportbüfét Gyomron, akkor a sportkör is becsukhatja az ajtót maga mögött. Mindenesetre az ügyben érintettek — és a helyi sportközvélemény bízik abban, hogy erre nem kerül sor. Azt beszélik, hogy Péteriben a közelmúltban kigyulladt egy személyautó. A műszaki hiba miatt bekövetkezett tűz teljesen kiégette a kocsi belsejét, jóformán csak a meztelen karosszéria maradt meg belőle. Azt is beszélik, hogy személyi sérülés szerencsére nem történt, mert az autó tulajdonosa még időben ki tudott ugrani belőle. Azt beszélik, hogy a rövid idő alatt népszerűvé vált új monori vállalkozás, a Himalája Szépségszalon gazdáinak terveiben az is szerepel, hogy a szaunát kibővítendő szabad téren fedett uszodát is szeretnének létrehozni. Természetesen kizárólag a vendégek számára, nem „városi strandként”. Városi strandról majd alighanem csak akkor szól a „fáma”, ha ez ügyben is kerül egy vállalkozó. Azt beszélik, hogy Úriban igen aktívan tevékenykedik a helyi sportkör nemrégiben megválasztott vezetősége. Legújabb ötletük egy kulturált vendéglátóegység létesítése a sportpálya közelében. Egyre több egyesület kénytelen ehhez a lépéshez folyamodni, hiszen további működésük forog kockán. Úriban sem akarják becsukni a sportkör kapuját, sőt a vendéglő bevételéből kívánják a sportkört fenntartani. Azt beszélik, hogy a három volt társközség — Gomba, Bénye, Káva — közül a legkisebb önkormányzati testiilete nem ért egyet a körjegyzőség gondolatával, ezért önálló jegyzői állásra hirdettek pályázatot. Ez nyilván azt jelenti, hogy a kávaiak elutasítják a régi felállást, ugyanakkor számolniuk kell a közösen működtetett intézmények terheinek újrafelosztásával. Azt beszélik, hogy a Pilis környéki erdőkben is sűrűn ropognak az orvvadászok fegyverei. Az elkapkodott, pontatlan lóvé-' sekkel a lesipuskások nagyon sok állatot megsebeznek, kínhalálra ítélnek. Emlékezetes, hogy nem túl régen egy ilyen „családi vállalkozást” sikerült lefülelni, de a feketepiacon olcsón beszerezhető fegyverek csábításának sokan nem bírnak ellenállni a környéken. A vadőrök ugyanakkor szinte tehetetlenek velük szemben ... minden évben volt falugyűlés, s minden évben a fejünkhöz vágták volna. De nem volt mit. Egyébként, amikor már Sülyben dolgoztam, a sülyiek mindig a mendeiek törpe vízmüvét emlegették Hogy bezzeg ... ! ABC-, iskola- építés? Szó sem volt ilyesmiről. 1970. szeptember elsejétől egyébként nappali tagozaton a Tanácsakadémiára jártam, Czövek István úri lakos, úri vb-titkár helyettesített. — Eszerint lehetséges az, hogy egy minden konkrét alapot nélkülöző szóbeszéd az oka annak, miszerint önt né- hányan érdemtelennek tartották Mende jegyzői tisztére, s végül is megosztottá vált a falu vezetése, sőt meg egy csalási históriába is belesodródott? Szuhányi Ferenc tehetetlenül tárja szét a kezét. Hallgatása — válasz. — Nem voltak esetleg személyes ellentétei az ön ellen szavazó képviselőkkel? Az ember mégis valamiféle okot keres... — Egyet tudnék említeni. Dolányi Andrással volt egy afférunk, amikor ő még fatelepvezetőként dolgozott, s a mag- lódi tanácsháza gerendázatá- nak elkészítésekor nemcsak a hulladékot tartotta meg magának, de igen magas számlát is adott. Végül a „középarányosban” egyeztünk meg. Baráti viszony nincs közöttünk. De ellenségek sem voltunk. Most viszont kénytelen vagyok eltöprengeni: vajon miért kellett még ahhoz is folyamodniuk, hogy a zárt polgármesteri hivatalból, az írógépasztal alatti fedett szemétkosárból vegyék ki az összetépett szavazócédulákat? Mert ha lesz bírósági eljárás, koronatanúként mondhatom el, hogy a polgármester asszonnyal mi hagytuk el utoljára a helyiséget, ahol a szavazás történt. A szavazócédulákért tehát később. a már zárt helyiségbe kellett visszamenniük ... Csak ülök és hallgatok. De ezt a históriát nem is nekem kell megválaszolnom. Mindazok, akik azzal ültek le az önkormányzat székeibe, hogy „másképp”, hogy „demokratikusan”, hogy „tisztességesen”, emberül — le kell hogy vonják a tanulságokat. K. Zs. Sokat bírnak a szarkák Már nappal is terjed a Min Rohamosan szaporodnak a bűncselekmények szerte az országban, s ezen a téren a jövőben sem számíthatunk kedvező változásokra. Szűkebb pátriánk települései is előkelő helyet foglalnak el a bűnügyi statisztikában, noha az emelkedési ütem az országos és a megyei átlagnál is alacsonyabb, annak ellenére, hogy kedvezőtlen helyzetben vagyunk (agglomeráció). Ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy a rendőrség felderítési eredményességi mutatója sokkal jobb az országos átlagnál. Természetesen ehhez az is kell, hogy a személyi állomány szinte éjjel-nappal talpon legyen, sokszor munkaidőn túl is nyomozzanak. A Monori Városi Rendőrkapitányságon Kirtyán Károly őrnaggyal, a bűnügyi osztály vezetőjével és a monori rendőrállomás nyomozójával, Szőke István zászlóssal ezúttal a gazdasági bűnügyekről, a köztulajdon sérelmére elkövetett lopásokról beszélgettünk. Ha nyitva a kapu — Napjainkra átrendeződtek ezek a típusú bűnügyek — mondja Kirtyán Károly. — Ma már egyre inkább a magánlakások, magánüzletek feltörésére irányulnak a betörések. S az is igaz, hogy már nem a video meg a színes tévé a „sláger”, hanem a készpénz, az aranyékszer és a valuta. Ezeket szeretik meglovasítani a betörők. És még egy jellemző tapasztalat. Mostanában már nem csak éjszaka járnak a betörők portyázni, hanem fényes nappal. Ahol nyitva a kapu, ahol idős embert találnak otthon, máris megtalálják a módját az értékek eltulajdonításának. — De azért a munkahelyeken sem ritkák a nagy értékű lopások — kapcsolódik a beszélgetésbe Szőke István. A monori Mezőgép Vállalatnál például sorozatosak a lopások. Mintha a betörők is megérezték volna, hogy a vállalat ellen folyik a csődeljárás, nincs olyan élénk mozgás a központi telephelyen, mint a korábbi években. Alumíniumprofilokat, színesfémeket loptak el a Gombai úti telepről. S ugyanez az eset a közelmúltban újból ismétlődött. Az anyagi kár több százezer forintra rúg. A tetteseket szerencsére sikerült kézre keríteni, hamarosan bíróság előtt kell felelniük tetteikért. A monori Kefe- és Faipari Vállalattól 300 ezer forint értékű ipari bronzot loptak el ugyancsak ebben az esztendőben. A tettesek szintén-ismertté váltak. A Monori Állami Gazdaság takarmányfeldolgozó üzemében belső üzemi szarkák dézsmálták az ott gyártott termékeket, a kutyatápot, a zsír- és tejport. A tíz-tizenöt tagú csoport tagjai a kihallgatások során elmondták, hogy „mások” is a Csévharaszton előállított kutyatáppal etetik az állatokat, miért ne vihetnék ők is haza a kedvelt ebcsemegét?! — Kifejezetten gazdasági bűnügyet viszonylag keveset vizsgáltunk — folytatja ismét Kirtyán Károly. A gombai presszóban rendezett diszkóban hamis ezressel és ötszázassal fizettek. A hamis bankák a legpriimiitívebb xerox eljárással készültek. A tetteseket sajnos nem sikerült lefülelni. A devizagazdálkodás megsértése is elég gyakori. A külhonból hozott értékeket egyesek szabálytalanul értékesítik "i kiskereskedőknek, akik aztán szintén belekeverednek az ügybe — orgazdaként. Orvosok is A köztulajdon sérelmére elkövetett lopások elég gyakoriak a gombai Fáy András Tsz-ben, ahol a betörők főleg a borospincét látogatták szorgalmasan az utóbbi hónapokban. A Finommechanikai Vállalat monori üzemében csaknem egymillió forint értékű anyagot loptak el. És itt van egy sokakat foglalkoztató bűnügy, Varga Árpád volt monori főgyógyszerész esete. Az előzetes letartóztatásban lévő volt főgyógyszerész a rendőrség fogdájában várja a vizsgálat befejezését. (A részletekről lapunk más helyén korábban már beszámoltunk. A szerző.) Varga Árpád ügyében még tart a nyomozás, ' újabb gyanúsítottak (köztük orvosok!) is vannak, ákik közreműködtek a közel másfél milliós — folytatólagosan elkövetett — gyógyszereik és gyógyászati anyagok eltulajdonításában. Várhatóan e hónap közepén befejeződik a vizsgálat, s az ügyet vádemelési javaslattal átadjuk az ügyészségnek. Sugárzó feszültség — A jövőkép a bűnözés területén nem kecsegtet semmiféle jóval — mondja Kirtyán őrnagy. — Együtt kell élnünk ezzel a helyzettel. A társadalom feszültségei kisugároznak a mi munkánkra is. Ezt mi úgy érezzük, hogy egyre több a munkánk, de valamennyi munkatársammal azon igyekszünk, hogy a bűnelkövetők minél nagyobb hányadát felderítsük. G. J. Szilánkok Hírferdités Hiteles forrásból származó értesülésünk szerint városunkban egy vállalkozó megnyitotta a századik vendéglátóegységet. Az avatáson jelen levők szerint a kora reggeli órákban ünnepélyes külsőségek között sikeresen átvágták az — első vendéget.. . OR 1 Fondorlatban nincs hiány Becsapós bankók Végy egymillió forintot magadhoz — persze csak ezresekben vagy ötszázasokban, keress egy valutázót, és váltsd át német márkára. Persze csak akkor, ha jól ismered az idegen pénznemet, mert különben könnyen pórul járhatsz. Nos, ez a recept csak ritkán válik be, amint azt az utóbbi hetek tapasztalatai is bizonyítják. A város rendőrkapitánya, dr. Jakab Géza őrnagy egyszerűen csodálkozik azon, hogy egyes emberek milyen naivak tudnak lenni ilyen esetekben. A valutával panamázók kiterjesztették csápjaikat körNem árt az óvatossá! A posta, az OTP és a bank környékének ellenőrzése hozzátartozik a rendőrség napi munkájához. Hogy a kék-fehér autó rendszeres megjelenése mennyiben tartja vissza a környékbeli bűnözőket, azt igazából csak az egyenruhások tudják megítélni. Tény azonban, hogy a bűn- cselekmények száma hazánkban is egyre több. Bizonyára ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy fotóriporterünket a kép készítése köbben kissé gyanúsnak találták. Nos, mit mondhatunk erre? Talán csak annyit: nem árt az óvatosság! (Erdősi Ágnes felvétele) nyékünkre is, s különféle fondorlatos eszközökkel jutnak százezrekhez — a külföldi pénz ellenében. Persze, ez a külföldi pénz csak részben idegen, mert a kötegek belseje a legtöbbször magyar húszast rejteget. Befőttes gumival erősítik át, henger alakúra formálva nyújtják át a későbbi kárvallottnak. Ám ‘ a kötegben csak a külső a százmárkás, a többi már magyar pénz. A kapualjakban — sokszor fényes nappal — cserélnek gazdát a hamis külföldi pénznemek, és az „igazi” kemény magyar ezresek. A panamázók a legkülönfélébb trükkökkel „etetik” meg az éhes magyarokat, akik — annyira vágynak a márkatízezrekre. Előfordult már, hogy amíg a kocsiban bőszen számolták a bankókat az „üzletkötők”, egy másik autó nekirohant, a külföldi állampolgár kipattant az ülésről, átszállt — s már robogtak is tova a zsákmánnyal. Monoron közszájon forog, hogy valutára éhes. jómódú emberek hogyan lettek becsapva. Akadt akinek több mint egymillió forintja bánta, a másiknak 600 ezer, és így tovább. Nem érdemes tehát próbálkozni az ilyen üzérkedőikkel, mert könnyen pórul járhat mindenki. „Tisztességes” üzlet csak ritkán köttetik, de azok csak párszáz márkák. S hol van ez a 25-30 ezertől, amelyekért már egymillió forintot kell leperkálni. (Gér) Ecser, Maglód Véradások Rendkívüli véradást tartanak a karácsonyi ünnepekre való tekintettel Ecseren és Maglódon december 11-én, kedden. Ecseren a művelődési házban 8-tól 16 óráig, Maglódon a központi iskolában 8.30- tól 15.30-ig várják a donorokat.
