Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-08 / 288. szám

Közbiztonságról, a rendörökről Már ők is teljesítőképességük határához jutottak Kinevelik manapság Lenint, aki azt tanította, hogy a társadalmi fejlődéssel az egyén megnemesbedik, a jó­létben megszűnik a bűnözés. Kár lenne pedig kiforgatni a szavait, sosem állította, hogy elmélete a szegénységbe menet is igaz. Neki volt igaza abban, hogy a közmo­rál minősége kifejezője a gazdasági társadalmi állapo­toknak. Mindez a magunk példáján is belátható, gon­doljunk korábbi éveinkre és az akkori bűnözési statisz­tikákra, az újabbakra, amelyek tendenciájukban fene­ketlen fertőt sejtetnek az elkövetkezendő esztendőkre. Éppen emiatt - vitatjuk so­kan az európai mezbe öltözte­tett, más szóval túlságosan humánusnak tartott büntető törvénykezésünk alkalmassá­gát; a védekezésre, a nem ép­pen európai állapotok között. A bűnüldözés, a közrendvéde­lem szolgálói számára is jóés- kán hozott meglepetést és kel­lemetlenséget is az új bel­ügyi politika, de ők nem alap­vetően az új törvények lété­ben látják a problémát, ha­nem az érvényesítés lehetősé­geiben. Nagykőrös közbiztonságával kapcsolatosan is az unalomig ismételgetjük, hogy a rend­őri apparátus immár teljesítő- képességének határán van. A lépéshátrány pedig hónapról hónapra veszedelmesen nő. A bűncselekmények és úgy a szabálysértések számarányban és változatosságban nálunk is a lehető legszélesebb skálán mozognak. Legfőképpen a va­gyon elleni bűncselekmények szaporodnak, már a környék e tekintetben legcsendesebb te­lepülésének tartott Kocséron is megbomlott a béke. Ugyanakkor hozzá kell ten­ni mindehhez azt is, hogy a nyomozói, egyáltalán a rend­őri munka eredményessége jobb a korábbi évek átlagá­nál, nyilván egyrészt a nagy számok törvényéből követke­zően — ahogy azt Módra György alezredes rendőrkapi­tány fogalmazta —, de nyil­ván a fokozódó munkaterhek kikényszerítette tetemes ener­gia is számszerűsíthető az olykor sorozatban felgöngyö­lített bűnesetek nyomán. — Szeptemberig 651 nyomo­zást kezdeményeztünk, több mint 30 százalékkal többet, mint tavaly. Ez már akkora teher, hogy a nyomozói appa­rátus a súlyosság függvényé­ben szelektálni kényszerül, éppen ezért nem is tudja min­dig azt az eredményt nyújta­ni, amit a lakosság joggal el­vár — mondja a kapitány. — Hozzá kell tenni azt — veszi át a szót Orbán László százados, bűnügyi csoportve­zető —, hogy a nyomozói ál­lománynak majdnem fele kez­dő, ami normális helyzetben nem is lenne hátrány. Fiatal kollégáinkat majd csak a gya­korlat teszi nyomozóvá, s no­ha jószándékukhoz, munka­bírásukhoz nem férhet semmi kétség, pusztán az emberi erény kevés ahhoz, hogy lé­pést tudjanak tartani az ese­ményekkel, minden ügyet vé­gig tudjanak dolgozni. Nehe­zíti továbbá a helyzetünket a fogda átalakítása, ami miatt az őrizetesek szállí'.ása sok időt, energiát vesz el. Egy év alatt mindössze két személlyel sikerült bővíteni a csoportot, gyakorlatilag ugyanazzal a létszámmal dolgozunk, mint évtizedekkel korábban, ami­kor harmadannyi nyomozói feladat akadt ebben a város­ban. Tudom, hogy a rendőrök gondjainak felsorolása nem hat azok érzelmeire, akik fé­lik a közbiztonság rosszabbo­dását, netán már áldozatai voltak a bűnözésnek. Maga a rendőrség is hiába hirdeti pol­gárbaráti szándékát., amikor a tolvajt kiáltó polgárnak senki- nem siet segítségére azonmód, ahogy azt filmeken látja. — A belső készenléti szol­gálat hiánya valóban nagy gond — erősíti meg a kapi­tány —, de sajnos nein lehet­séges tartanunk. Intézkedni tehát csak a járőr tud, ám sok esetben őket is olyan halaszt­hatatlan feladatokra kell be­osztanunk, mint például őri­zetes kísérése, vagy ne mond­jak mást, baleseti helyszínek biztosítása. — Éppen ez az egyik égető gond, hogy nincs a rendőrség kötelékében egy közlekedési csoport, amely ellátná ezt a feladatot. A mai napig a ceg­lédi kapitányságra vagyunk utalva — kapcsolja az iménti gondolatot Dávid Lajos, a köz- biztonságiak vezetője. Na­gyon reméljük azt, hogy a lét­számfejlesztés vonatkozásában az önkormányzat a segítsé­günkre siet, és ha legalább két gépkocsi a rendelkezé­Térségi szemlélet kell! Együtt a fejlődésért Dr. Kulin Sándor, a 16. vá­lasztókerület országgyűlési képviselője december 1-jére tanácskozásra hívta meg a vá­lasztókerület országgyűlési képviselőit és Dél-Pest me­gye polgármestereit. A találkozónak Nagykőrös polgármesteri hivatala adott otthont. A megjelentek — dr. Ábra­hám Tibor és Lakos László országgyűlési képviselők, Ba­rabás Ferenc Kocsér, Heimann Gyula Jászkarajenő, Tóth Fe­renc Törtei, Fehér Pál Kőrös- tetétlen, Gajdos István Abony, Kiss János Nagykőrös polgár- mesterei — egyetértettek ab­ban, hogy Dél-Pest megye ed­digi kirekesztettségét meg kell szüntetni és együtt kell képviselni a terület gazdasági, kulturális és szellemi fejlődé­sét. Hiányolták a közszolgálati, költségvetési és privatizációs törvényeket. Az e területeken lévő bizonytalanságok feloldá­sára mielőbbi országgyűlési törvényeket várnak. Megállapították, hogy az adótörvény-tervezet e formá­jában a lakosság minden ré­tegét sújtja. Meg kell találni azt a megoldást itt, hogy az Országgyűlés által jóváha­gyandó adótörvény mértéktar­tóbb és rétegorientáltabb le­gyen. Kinyilvánították, hogy a pi­ac dinamizálása, a vállalkozá­sok serkentése és külföldi tő­kebefektetések a térség gaz­dasági előmenetelét biztosít­hatják. E területen közös együttmű­ködésre határozták el magu­kat a résztvevők és megbízták Nagykőrös polgármesterét e feladatok összehangolására. Megegyezés született abban, hogy a találkozókat rendsze­resítik a jelenlévők. Legközelebb 1991 januárjá­ban fognak ismét tárgyalóasz­talhoz ülni Nagykőrösön, ahol már konkrét dolgok munka- találkozója lesz. A találkozóik, tárgyalások a későbbiek során váltakozó helyszínnel fognak lebonyo­lódni. Kiss János polgármester sünkre állna, úgy gondolom elérnénk azt a technikai szin­tet, amelynek segítségével közmegelégedésre tudnánk el látni féladatainkat. A lét­számfejlesztést sokszorosan aláhúznám, mért ahogy a nyo­mozók, úgy a mi embereink számára is ismeretlen a sza badság. Kevesen tudják azt is, hogy vásári rendezvények biztosítására kivezényelt rend­őrök szabadnapjukat áldoz­zák fel, 25—30 forintos óra­bérért. Ezt én már hivatástu­datnak nevezném. Mondi Miklósné dr. főhad­nagy, az igazgatásrendészet vezetője az állampolgári fe gyelemről sorol adatokat. Ke­vés híján 500 ügyet regiszt­rál hivatala a szabálysértések­ről, mutatván itt is az emel kedő tendenciát, kiváltképpen a közlekedési morál romlását. — Sokan szerelnék a fiatal- kerúakra fogni a baleseteket, a valóságban a felnőttek, akii a legdurvább szabálysértése­ket elkövetik, közülük is azok. akik egyébként is hadilábon állnak a törvényekkel. Ma már lehetőség van arra. hogy ugyanazon eseteket tekintve személyes körülményeket fi­gyelembe véve bíráljunk el, hiszen a szabálysértők között sok, amúgy törvénytisztelő ember van. Az amnesztiaren delet több végrehajtást is megszüntetett, de ezek kap csán egy sem volt törvénytisz telőnek megismert ember, aki rászorult volna e nagylelkű ségre. Az utóbbi megjegyzés nyil­ván az eljárások méltányló voltára utal, ami pedig türe­lemmel párosulva képzelhető el. Pedig a 2 hivatásos, és a 4 polgári státusú hivatalnok helyzete sem irigylésre méltó Jelenleg két munkatársuk is van, akik betegen járnak munkahelyükre, mert a he lyettesítésről ők is csak ál­modhatnak. Ilyesféle áldozatok és le mondások is kellenek tehát ma már ahhoz, hogy elmond hassuk, a nagykőrösi rendőr­ség a tengernyi gondok elle­nére működőképes. Most még az. Dávid Lajos viccesen megjegyezte, az ör döggel is cimboraságra lépne ha azzal a közbiztonságot erő sítené. Érthető hát, hogy üd vözöltek minden olyan állam polgári kezdeményezést, gon­dolatot, ami a vagyonvédelmi csoportok megalapítását tűzte célul. Nem a rendőrségen múlt — nem is múlhatott —, hogy elvetéltek nálunk ezek a pró bálkozások. Az állampolgár nem akar rendőrt játszani Dolgozni, pihenni szeretne, s adója fejében azt várja, hogy az állam, az önkormányzat te remtsen számára biztonságot nyugalmát egy nevéhez mél tő, korszerű rendőrség által. (MIKLAY) Megkerült kerékpárok A városi rendőrkapitányság károsultak jelentkezését vár­ja. Azoknak szól a felhívás, akiktől október 20-a körül a posta elől tulajdonították el metálzöld, szovjet félverseny gépét (86 160252 vagy 86 150252 gyártási számmal), illetve egyenes vázú női kerékpárját (05 14176 számú.) A jelentkezők a kapitánysá­gon a bűnügyi csoportnál te­hetnek bejelentést. Fedél nélkül A tél beálltával egyre töb­ben keresnek fedelet a fejük fölé. A lakásnélküliek behú­zódnak a pályaudvarokon fél­retolt'vagonokba is. Elképzel­hető, egy-egy éjszaka után milyen körülményeket hagy­nak maguk után. (Erdősi Ágnes felvétele) Erdélyi magyarság Riasztó nyelvi helyzet Érdeke« téma került sorra az Arany János Társaság leg­utóbbi ülésén. Szász László irodalomtörténész tartott elő­adást „Az . erdélyi magyar nyelvű oktatás helyzete az 1980-as években" címmel. Meglehetősen lehangoló volt, amit a hallgatóság megtudott Eddig is riasztó hírek érkez­tek a romániai magyarság ok­tatási lehetőségeiről, ezúttal azonban a kortárs. a szemtanú mondta el tapasztalatait; ma­ga Szász László is pedagógus, magyar—német szakos tanár, és csak nemrégen települt át Magyarországra. Szász László a közelmúlt ro­mániai oktatási rendszerét a magyar lélek lassú pusztításá­nak nevezte, melynek lényege a magyar iskolák fokozatos fel­morzsolása, s célja a homogén nemzet megteremtése. Mint Szász László mondta, az erdélyi magyarság számára ma két égető probléma léte­zik: az emigráció és az okta- táspolitiiika. Ám ez a két kér­dés nagyon szorosan össze­függ. A magyar nyelv ügyét ma már csak három intézmény- rendszer őrzi Romániában: a régi keresztény egyházak, a szerkesztőségek is a színhá­zak. Mellettük mintegy szénit hivatást teljesítve az iskola még az, ahol lehetőség nyílik az anyanyelv ápolására. Ám ez elé a munka elé egyre több akadályt gördít a román ok­tatásügy. , Talán ebből a helyzetből fa­kad, hogy a romániai magyar­ság háromféle beszédhelyzetet alakított ki: az otthonit, a kö­zösségben használtat és az ut­cait. Az okot nem kell ma­gyarázni. Sokat várt a magyarság az új román rendszertől. Miint Szász László elmondta, van­nak változások a mai oktatás- politikában, de igazi áttörés nem történt. Az Arany János Társaság ülésének hallgatósága szomo­rúan hallgatta végig a tények­kel és számadatokkal kiegé­szített tudományos igényű elő­adást. — th — NAGYKŐRÖSI map Olcsóbb könyvek és cipók Az Arany János Művelődé­si Központban — Nagykőrö­sön — szombaton délelőtt a könyvterjesztők olcsó köny­veket kínálnak — érdemes elmenni, válogatni a kiadvá­nyokból. Nyársapáton szombaton reg­gel 8-tól délután 2-ig a műve­lődési házban Puma cipőket áruinak — rendkívül kedvező áron. Gyermekeknek, nőknek, férfiaknak egyaránt. Ï egyes vállalat anyagmozgatókra Jő a nyugati, s Keletre kacsingat t Több Keletre exportáló $ cégnél hallani mostanában, ^ hogy hosszú távra szóló új ^ üzletet akkor kötne a ma- gyár gazdaság, ha a szovjet *■ vállalatoknak nem hátat ^ fordítana, hanem éppen ^ őket vonnák be clsődlege- ^ sen a honi termelésbe. Lo- i gikus, hiszen közvetlenül a ^ határon túl kezdődik a ha­ji talmas piac, a ma létreho- I zott termelési kapcsolatok ^ busásan kamatoznának, $ amikor majd lábra áll a & nagy szomszéd gazdasága. Az együttműködés nyilván nem szándéknyilatkozatokon múlik, elsődlegesen a pénzen, ami viszont sajna a világ má­sik fertályán koncentrálódott. Nem is kevés arra a célra, hogy Európa szegényebbik ré­széből. beleértve minket is, po­tenciális piacot csináljanak. De mivel mi is inkább elad­ni akarunk előbb, s aztán fo­gyasztani, létkérdés, hogy ha­marább exportképessé tegyük magunkat szomszédainknál, de legalábbis ne maradjunk el tőlük nagyon. A körösi gép­gyártóknál is az a vélemény, óriási hiba lenne kivonulni a szovjet piacról a jelenlegi ne­hézkes értékesítés ürügyén, a fél világ azt lesi, hogyan vet­hetné meg ott a lábát. Sajnos így is jelentősen lelassult a kis magyar cég és a szovjet keres­kedelem közötti forgalom. Ne­vezetesen csomagológépeik ér­tékesítése — egy időre leg­alábbis — beszűkült odaát, más gépekre, berendezésekre van elsődlegesen igény. Idő­szerűvé vált tehát a termék- szerkezet átalakítása, amire a szövetkezet saját erejéből nem képes. Ezért az utóbbi hóna­pokban több nyugat-európai céggel folytattak tárgyalásokat, s noha a szerződések aláírá­sáig biztosat nem állíthatunk, úgy néz ki, rövidesen sikerül olyan együttműködéseket tető alá hozni, amelyek egyszers­mind piacot, folyamatos ter­melést garantálnak.. Egy anyagmozgató gépeket gyártó olasz cég ebbéli szán­déka már majdhogynem kész­pénznek tekinthető. Mintegy 12 millió forint alaptőkével, ebből 55 százalék erejéig olasz részesedéssel, vegyes vállalatot alapítanak kézi hidraulikus Református tanítók lesznek A Jászberényi Tanítóképző Főiskola s más Intézmények hathatós szakmai segítségével beindult az oktatás a református tanítóképzőben. Képünk egy előadáson készült, a jövendő tanítói figyel­mesen tanulnak (Erdősi Ágnes felvétele) emelőberendezések gyártására. — Ez lenne a kezdet, a ké­sőbbiekben emelővillás tar­goncák sorozatgyártásának is alapját lehetne vetni,, e lehe­tőséggel a'partnervállalat is számol — fűzi hozzá Berta László, a szövetkezet elnöke. — Az alapítás formai részét — folytatja — várhatóan még ebben a hónapban sikerül ren­dezni, így februárban talán már a gyártást is el tudjuk kezdeni. — Ebből az következik, hogy a csomagológépek gyártásának kapacitását csökkentik, vagy esetleg be is akarják fagyasz­tani? — Semmi nem indokolná, hogy ezt tegyük. A vegyes vál­lalkozás egyébként is csak a kisebbik része a kapacitás egészének, mindössze 20-25 embert foglalkoztat. A hagyo­mányos csomagológépeknek egyedüli gyártói vagyunk Ke­let-Európábán, de csak ebből rövid távon megélni nem le­het. A termelési profilt kell szélesítenünk, akár újabb cé­gek bevonásával vagy licenc­vásárlás útján, gondolok itt elsősorban az élelmiszer-ipari hiányberendezésekre. Ugyan­csak idén egy amerikai céggel is tárgyalásokba kezdünk, ők csomagológépeket akarnának itt gyártani, és a kelet-európai piacot célozták meg. Ezenkívül keressük azokat a kereskedel­mi cégeket is, amelyek el tud­ják adni Nyugaton gépeinket, Meggyőződésünk, hogy nem színvonalbeli hátrányok miatt nehézkes ott még az értékesí­tésük, inkább ismeretlenek voltunk, s ebből következően a bizalmatlanság miatt. Arról nem is szólva, hogy körülbelül 70 százalékkal olcsóbbak a mi gépeink, mint a világpiaci ár. — Gazdaságuk átszervezése milyen hatással lesz a munka­erő-gazdálkodásra? — Vannak munkaterületek, ahol a foglalkoztatásban gon­dok jelentkeznek, de csak a betanított munkáknál. A for­gácsolórészleget bérmunkával sikerült stabilizálni, nyereséget nem hoz ez a vállalkozás, de úgy gondolom, a mostani át­meneti időkben a munkahely megtarthatósága a legfonto­sabb. Egyébként a vegyes vál­lalat létrehozása nem jár a létszám redukálásával, sőt a betanított munkaerőre is szük­ség lesz. Az említett lehető­ségeken kívül több ajánlat realizálásával is számolunk, a jövő év elejére remélhetőleg már a stabilizációról beszélhe­tünk. My. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom