Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-08 / 288. szám

1990. DECEMBER 8., SZOMBAT 3 Szóvivői nyilatkozat Félreérthető volt önmagában csak lakótelkek vásárlására továbbra sem nyújtható szociálpolitikai tá­mogatás. A lakásépítésre for­dítható — a gyermekek után járó — szociális kedvezmény természetszerűleg „megjele­nik” a telek vásárlásakor, hi­szen a telek ára az építési költség része. Ezt a Pénzügy minisztérium illetékese közöl­te annak kapcsán, hogy a kor­mány csütörtöki ülését köve­tően félreérthető nyilatkoza­tok hangzottak el a lakáscélú támogatások változásával ösz- szefüggésben. A kormányrendelet módosí­tását értelmezve ugyanakkor bizonyos, hogy akik gyerme­keik után korábban szociálpo­litikai kedvezményt vettek igénybe, azok újabb lakásépí­tés vagy -vásárlás esetén az időközben megemelkedett és a régebbi összeg különbö­zeiét megkaphatják. A sor­katonai szolgálatot teljesítő adósok is részesülhetnek tör­lesztési kedvezményben. Az üresen álló családi házak ér­tékesítésénél megszűnik vi­szont a helyi önkormányzat által kijelölt vevőket eddig megillető szociálpolitikai ked­vezmény. Ugyancsak megszű­nik január 1-jétől az első la­káshoz jutó fiatal házasok 150 ezer forintos állami támoga­tása, részükre az önkormány­zatok nyújthatnak támogatást. EGY A CENTER, KETTŐ A VÁLLALKOZÓ Budaörs beshoppingol? Vaskos, tájékoztatóanyaggal, fotókkal, színes térképekkel teli mappát nyomtak vala­mennyi részvevő kezébe teg­nap délben a Fórum Szállóban, a Buda-Park shopping center­ről rendezett sajtótájékoztatón. A dekoratív helyszín, a gyö­nyörű makett, egyszóval a kül­sőség önmagában még aligha lehet biztosíték arra, hogy az újságírók elé tárt terv — ha­talmas bevásárlóközpont az Ml-es és a 100-as út találkozá­sánál, Budaörs külterületén — minden elképzelésében meg­alapozott, hogy a terv megva­lósításának financiális része is biztosított. Diplomatikus formában Esetünkben azonban a vál­lalkozásban részt vevő cé­gek — az osztrák Bau Hol­ding konszern, a bécsi Giro­zentrale bankház, az NSZK- beli Metro Intemacional, nem­zetközi vállalkozási szervezet — már nevükkel is biztosítékai terv komolyságának, de ezen túlmenően már jelentős meny- nyiségú devizát is letétbe he­lyeztek Magyarországon, szán­dékukat erősítendő. Csodálatos tervet tártak a Sikkasztott-e a szocdem főtitkár? Ormándlaky állítja, makulátlan a múltja A párt kongresszusán, megválasztásakor igen hízelgő jel­zőkkel illette Ormándlaky Ernő főtitkár szakértelmét, megbíz­hatóságát Petrasovits Anna. Most mégis híresztelések terjed­nek arról: nem egészen makulátlan a múltja. Megkérdeztük a legilletékesebbet, Őt magát; — Az terjed, hogy önnek volt egy másfél milliós sikkasz­tási ügye, ami miatt még el is ítélték, börtönben is ült. Mit szól hozzá? — Erre én azt kérdezem: dolgozhat-e 15 évig a Magyar Postánál, ebből két évig a marketing- és tájékoztatási osztályon valaki, ha ilyen a múltja?... Az ember ott és akkor tud sikkasztani, amikor és ahol ezt a munkaköre lehe­tővé teszi. Nekem mindig el­méleti jellegű munkám volt. Van három diplomám. Így akár az erőszakos nemi közösülés hamis vádját is ter­jeszthetnék rólam. — Tehát semmi alapja a hí­resztelésnek? Nincs semmi Igazság a dologban? — Nincs. Rosszindulatú rá­galomról van szó. Valószínű­leg vannak a pártban olyanok, akik elhelyezték ezt a pletykát az újságíróknál. A tagság kö­zött ugyanis nem terjed. Bizo­nyíték erre, hogy a kongresz- szus vezetőségválasztási pro­cedúrája során a harmadik legtöbb voksot kaptam Petra­sovits Anna és Borbély Endre mögött. Ez a bizalom jele. És remélem, hogy az irántam ér­zett bizalmat ez a mostani rosszindulatú híresztelés nem ingatja meg. De hadd kérdez­zek valamit! Fontos, hogy most erről írjanak? Lehet, hogy épp a cikk indítja el a hógolyót, amiből lavina lesz. Felfújódik a pletyka — üggyé. — De hiszen a hógolyó már elgurult! Lábon van a pletyka és terjed. Nem véli, hogy oko­sabb most rögtön válaszolni, reagálni rá? — Rendben ... Meggyő­zött ... V. G. P. Fodor doktor még ingadozik Fifkmentbol i megyeházára? jelenlévők elé, egy valóban eu­rópai léptékű bevásárlóköz­pontról, amelyet ötszáz méter hosszú fedett sétányra fűzné­nek fel. A passzázsból sok-sok kisebb üzlet és néhány hatal­mas áruház lenn? elérhető, ahol az élelmiszertől az ipar­cikken, szórakoztató elektroni­kán, barkára- és kerti szerszá­mokon át a konfekcióig min­den kapható lenne. Amerikai médiacég üzemeltetné a há­rom és fél ezer néző befogadá­sára alkalmas mozit, de lenne itt kiállítóterem és sportléte­sítmény. Tehát a Buda-Park a tervezők elképzelései szerint jóval több egyszerű bevásárló- központnál. A létesítményt há­romezer-ötszáz autó elhelyezé­sére alkalmas parkoló veszi körül. Minden együtt van az Indu­láshoz, csupán egy apróság hiányzik — mint arról már tegnapi számunkban írtunk —, s ez az építési engedély. A beruházók képviselői va­lamennyi feltett kérdésre vála­szoltak. Mindössze egyre nem: arra, hogy vajon miért adta ki az építési engedélyt az önkor­mányzat a lakótelep szomszéd­ságában nyugati tőkével épülő bevásárlóközpontra, miközben a Buda-Parktól megtagadta azt? Erre csupán annyit vála­szoltak, hogy ezt inkább az ön- kormányzattól kellene meg­kérdezni. Megtettük, annál is inkább, mert a sajtótájékoztatón jelen lévő testületi tagok maguk ke­restek meg, sérelmesnek tartva a pénteki Sasad-részközgyűlés- ről készült írásunkat. — Szó nincs arról, hogy a budaörsi önkormányzat ellen­sége lenne bármilyen vállal­kozásnak — mondja Witting- hoff Tamás. — Éppen ellenke­zőleg, magunk is vállalkozunk, üzleti partnerünk is külföldi, akit pályázat útján választot­tunk ki. Budaörsön már évek­kel ezelőtt felmerült, hogy épüljön autós bevásárlóköz­pont az autópálya és a lakó­telep közötti területen. Sőt, már 1973-ban készült egy terv erre — nyomatéket adva sza­vainak, elő is veszi a nagy alakú vázlatfüzetet, amely a tanulmánytervet tartalmazza. Alamizsnát kínál — De azt elismeri, hogy a városi vállalkozás kivitelezésé­hez 15 hektár földre van szük­ség, ám önök csak hét hektár­ral rendelkeznek? — Ez igaz — veszi át a szót Selmeczy Gabriella képviselő. — A szomszédos nyolc hektár a Sasad birtokában van. Kér­tük, adják el nekünk. Erre ígé­retet is tettek. Közben elnök- váltás történt a téeszben és an­nak ellenére, hogy az új ve­zetésnek megismételtük aján­latunkat, a Sasad a területet másnak adta: apportként vitte be a Technomarkhoz. — A termelőszövetkezet hat pontból álló csomagtervet ter­jesztett az önkormányzat elé, amely szerint a Buda-Park megépülése esetén mintegy 989 millió forint értékű infrastruk­túra-fejlesztést kapna a város ingyen. A terűiét est a tervet is elutasította. — Igen, lehetne vitatkozni azon, hogy mennyit is ér való­jában a Sasad ajánlata — foly­tatja Wittinghoíf Tamás. — De a lényeg nem ez, hanem, hogy a tulajdonról »zóló tör­vény esetleg önkormányzati tulajdonba adja azokat a földeket, amelyekkel a szö­vetkezet most nekünk kí­nál alamizsnát. A Sasad olyan területeket ia birto­kol, amelyek Budaörs belte­rületén vannak, és soha nem szolgáltak mezőgazdasági célo kát. Ügy gondolom, az ilyen te­rületekre nem vonatkozik az Alkotmánybíróság határozata. A testület hajthatatlan — Amit a Sasad nekünk ajánl, az egyszeri segítség a vá­rosnak — mondja Selmeczy Gabriella. — Ha viszont sike­rül a vállalkozás, és megépül a lakótelep szomszédságában a bevásárlóközpontunk, az akár évi százmillió forintos bevételt is hozhat a városnak. Fontol­gatjuk annak a lehetőségét, ha a szövetkezet nem adja a te' rületet önszántából, akkor kez­deményezzük a kisajátítást. Bizonyítottan előbb kezdtünk foglalkozni a bevásárlóköz­pont-építés tervével és éppen a Sasad inkorrekt üzleti maga­tartása akadályozta a városi terv megvalósítását. — Ez tehát az önök vállal­kozásának ügye. De mi lesz a Buda-Parkkal? — Kérdés az, hogy elbír-e ez a térség, már ha Budapestet és a jó megközelítési lehetősége­ket is számoljuk, két bevásár­lóközpontot néhány kilométe­ren belül? — válaszolt a kér­désre kérdéssel Selmeczy Gab­riella. Igazi, patthelyzet alakult ki Budaörsön. Hiszen a testület hajthatatlan. Bíznak a saját vállalkozásukban, a saját ma­guk találta külföldi partner­ben. Állítják, a remélt infra­struktúra-bővítést — utat, gázt, csatornát — a másik vállalko­zástól is megkapná Budaörs. Ráadásul társak lennének, akiknek nem alamizsna, hanem milliós bevétel ütné a markát. Egy dologról nem esett szó’ arról, hogy a vállalkozásban veszíteni is lehet. A kockáza­tot pedig ugyancsak megnöve­li, ha néhány kilométeren be­lül két bevásárlóközpont is épül. ,A Buda-Parkra alakult kft. elszánt. Az osztrák és né­met urak még mindig udvaria­sak, de egyre türelmetleneb­bek. Hiszen nekik kész terveik vannak és letétbe tett tőkéjük, míg a várossal vállalkozó má­sik német cégeknek csupán el­képzelései — de már előszer­ződéssel rendelkeznek. A Buda- Park 1992-ben részlegesen megnyitná az üzletközpontot, a másik bevásárlócentrumról semmi konkrét átadási dátum nincs, ám aligha kétséges, az építési engedélyhez szükséges pecsét az önkormányzat birto­kában van, így a lemaradás játszva behozható. Feltéve, ha lesz még kit behozni. Móza Katalin A HÉT HÍRE FOLD"“" ALATT Lezajlott a Magyar Tudományos Akadémia rendkí­vüli közgyűlése. # Székesfehérvár adott otthont a Magyar Honvédség érdekképviseleti szervezetei el­ső értekezletének. % Eger volt a helyszíne a kultúra finanszírozásának időszerű kérdéseiről rendezett ta­nácskozásnak. # Vadásztársaságok az országban elő­ször nyilvános árverésen juthattak területhez a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban. # Siófok fogadta a vasúti fuvarjogi és díjszabási változásokkal foglalko­zó konferencia résztvevőit. # A hét híre az is, hogy fotókiállítás nyílt Komlón a bányászsorsról, Hol sír­jaink domborulnak címmel. Szép meg félelmetes törté­netek. Hiedelmek, legendák, mondák, mesék, dalok... mind-mind a bányászéletről, a mostoha sorsról, az örökösen leselkedő veszedelemről. Kü­lönlegesség a bányászmúlt kincsestárából: a fejetlen tör­pe. A középkorban kiterjedt bányatevékenység színteréül szolgáló Börzsöny-vidék ki­csiny hegyi falvaiban találták ki maguknak a hiedelemmon- dai alakot azok, akik napról napra a föld alá mentek ke­nyerüket megkeresni. A bó- nyaszeüem (igen: a bánya- rém) megtestesítője volt ez a fejetlen törpe, akinek a jóin­dulatától avagy éppen harag­jától sok függött. Olykor min­den: az élet. A bányamunka réges-régen megszűnt a Bör- zsönyban — hacsak nem szá­mítjuk ide az egészen más természetű kőbányászatot —, ám a fejetlen törpe alakja még ma is íel-felbukkan az idősek által elmondott történetékben. Ami azt tanúsítja, hogy a féle­lem gyökerei mélyebbre nyúl­nak, mint a félelmet teremtő helyzeteké. Nem alaptalan a félelem! Valamennyi népgazdasági ágat figyelembe véve, a bányászat­ban kiemelkedően magas a baleseteknek a száma. Amíg a népgazdaság egészében tavaly ezer fizikai foglalkozású dol­gozóra 36,4 baleset jutott, a bányászatban ez a szám 87,4 volt. Ezen belül is elszomo- rítóan és figyelmeztetően ma­gas a szénbányászatban, 106,5. Ez az utóbbi adat azzal egyen­lő, hogy minden tizedik szén­bányászt — a statisztikai át­lagot nézve — évente törvény­szerűen baleset ér... Akkor már inkább a föld feletti bá­nyamunka?! Az olaj-, a kő-, az ásványbányászat? A veszély valóban kisebb ezeken a he­lyeken, ám ezzel együtt is minden más mesterségnél koc­kázatosabbnak bizonyulnak. Annak idején, 1928. decem­ber 11-én a kivezényelt rend­őr- és csendőrcsapatok próbál­ták „meggyőzni” a végső elke­seredésükben és kiszolgálta­tottságukban éhségfelvonulás­ra vállalkozó pilisvörösvári bányászokat és családjukat ar­ról, hogy rosszul látják a dol­gokat ... A bányászat hazai történelme telített a kizsigerelt- ség miatt felcsapó indulatok­kal, amint telített azzal is, hogy minden váltakozó gazda­sági-hatalmi rendszer ígért, iéért a bányászoknak, de keve­set, nagyon keveset teljesített a meg ígértekből. Kevesen tudják, a hazai bá­nyászat valamikor nemzetközi hírű volt azzal az úttörő sze­reppel, melyet az új műszaki eljárások alkalmazásában ját­szott. A világon először Sel­mecbányán repesztettek lőpor­ral, amint szintén a világon először hazai bányákban mű­ködtettek gőzerővel hajtott szivattyúkat a víztelenítésre. Az élről könnyű lecsúszni! A bármi áron elérendő haszonra berendezkedő harácskapita- lizmus rövid úton elérte ezt a lecsúszást... A visszaútra napjainkig sem került sor. S arra, hogy sor kerül (h«t)-e, ki tud válaszolni? Tavaly tizenhat bányász lett áldozata halálos üzemi bal­esetnek. Kemény világ az Istá- joké (vízszintes vájat), a sói­toké (függőleges), s bár nem tirlpen (lépcsőn) jut le az em­ber a művelés! szintre, mint valamikori elődje, ma sem tudja, ahogyan elődje sem tudta, feljön-e. A bányász pa­naszdalok, a bányász balladák legelső és legfőbb témája a „Minden percben várhatja a halálát..." megszokhatatlan érzése, amint azt a legismer­tebb panaszdal kezdősora tu­datja. Laikusként úgy hiszi az ember, a gáz, a robbanás a legfőbb ellenfél a bányában. A valóságban viszont a legtöbb halálos baleset tárgyak zuha­nása, valamipt a gépek, be­rendezések okozta sérülések miatt következik be. Am! az igazán meglepő: a balesetek sérült, valamint halálos áldo­zatai között a legnagyobb lét­számú csoport nem a képzet­len segéd- vagy betanított munkásoké, hanem a képzet­teké, a szakmunkásoké. v ÉGRendS, <je olyan jó hinni benne! A bányászok megles­ték, hogy egy apró, rongyos öltözetű teremtmény fogyaszt­ja el az ivóvizüket. Nem bán­tották, hanem legközelebb a parányi alakjára illő új öltö­zetet, csizmát tettek le a vö­dör mellé. Az odahagyott vi­seltes holmik között azután a bányászok aranyból készült tulipánt lelteik. S attól fogva ez a tulipánvirág jelezte, szir­mait összecsukva, baj leselke­dik rájuk, meneküljenek... Élnek tehát , még ma is, va­lahol a föld alatt, szemükkel a tulipán kelyhét vigyázva. Mészáros Ottó ^ Ügy hírlik Dabas környékéről, hogy dr. Fodor István ^ független országgyűlési képviselőt is jelölni kivánják a % Fest megyei önkormányzati közgyűlés elnökének. Rókus-rendelő — célegyenesben Kulcsot kaptak Mikulásra — Van igazság a dologban? — Igen, van. Bár hivatalos jelölésről szó sincs még, de a választókörzetem polgármeste­rei és a közelből a megyei köz­gyűlésbe választott képviselők már megkerestek, s azóta más független képviselők és pol­gármesterek is a megye egyéb részeiből. — És vállalja a jelöltséget? — Ez már egy fokkal nehe­zebb kérdés. Álmomban sem jutott eszembe eddig a dolog. Más irányban indultam el a politikában. Megküzdöttem a mandátumomért a választóke­rületben, és úgy érzem, hogy a Parla.nentben is megbecsül­nek a független képviselők, akik vezetőjüknek választot­tak. őszintén szólva nem állt szándékomban lemondani a képviselői mandátumomról, márpedig a két dolog össze­férhetetlen. — Tehát nemet mond? — Említettem, hogy bonyo­lultabb ez. Olyanok kerestek meg, hogy jelölnének, akik ugyanazokat a választókat képviselik, akiktől én kaptam a mandátumot. A politikai tisztesség azt diktálja, ne zár­kózzak el egy esetleges jelö­lés elől. Tény, hogy még nem döntöttem. Sok mindent tisz­tázni kell ehhez. Van rajtam kívül más jelölt is. Tudomá­som szerint például Valkai György, a volt megyei tanács elnökhelyettese, aki a meg­keresésemig a függetlenek egyetlen jelöltje volt, vagy Inczédi János Vácról, az MDF támogatottja. Szerencsétlen do­lognak tartanám megosztani a függetleneket, hogy kit is támogassanak. Ha úgy látom, hogy vannak alkalmas jelöltek az elnöki posztra, akkor azt hiszem, maradok a képviselő­ségnél így többet segíthetek a megyének. Vasvári G. Pál Szeptember 5-én írtuk: a Rókus-csoda elmaradt. Mert a rekonstrukció V. ütemét, a szakrendelőt bizony nem tud­ták hiánytalanul átadni az eredeti határidőre, gondok voltak a kazánház zajvédel­mével, nem volt teljes a do­kumentáció, s egyéb apróbb döccenők is akadtak. Most vi­szont azt vettük hírül: végre- valahára aláírták a szakorvo­si rendelőintézet átvételi jegy­zőkönyvét. Boross Olivért, a Pest megyei önkormányzat egészségügyi osztályának fő­mérnökét kérdeztük: • Akkor minden rendben? — Igen. A fővállalkozó, a Medinvest, tanult az előző kudarcból, a meghiúsult át­adási kísérletből, s most való­ban simán ment minden. Azóta rendre sorra vettük az üzemelést gátló hibákat, hiá­nyosságokat. így például a központi kazánháznál nagy méretű zajcsökkentő berende­zéseket kellett beépíteni a ké­ménynél és a kazánok légbe­sztvó nyitásainál is. A próba­üzem során néhány kisebb hi­ba is kiderült — például a me­legvízvezetéken, falon belüli csőrepedés történt, az infúziós laborban a sterilezőberende­zés kondenzv íz-el vezetését kellett javítani. Megtörtént. # A dokumentumok? — Megszülettek a hiányzó hatósági jóváhagyások, meg­történtek a szemlék, megkap­tuk az összes bizonylatot, a teljes dokumentációt, s megál­lapodtunk a hiánypótlások befejezéséről is. Szóval tény­leg minden rendben. Így de­cember 6-án megtörténhetett a műszaki átadás, a kórház Mikulásra átvette a kulcsokat. Ami maradt: a gyógyintézet­nek meg kell kapnia a buda­pesti VIII. kerületi önkor­mányzattól az üzembe helye­zési engedélyt, s hátravan a költözködés. Szerintem a jövő év elején megkezdődhet a ren­delés. Még annyit: a kazán ja­vítása s a többié a Pest me­gyei önkormányzatnak nem került pénzébe, a szerződés szerinti árért, a jogszabá­lyoknak megfelelően, csak rendeltetésszerű üzemeltetés­re alkalmas Intézetet vehet­tünk át. A költségeket ille­tően, minden áremelkedés és orvostechnológiai drágulás el­lenére, az öt évre kötött szer ződés keretén belül maradt c fővállalkozó Medinvest — azaz hatszázmillió alatt. • Hogyan tovább? — Már tegnap, december 7-én elkezdtük a rendelőinté­zet fertőtlenítő takarítását — mondja Urbán Istvánné, a Ró­kus Kórház gazdasági igazga­tója. — Elsőként a gyógyszer- tár és az infúziós laborató­rium kezd költözni 11-én, 13-án pedig a kórház patoló­giai részlege települ át az új épületbe. Karácsony és újév között a könyvtár, az irodák, a raktárak költöznek, január 2-án pedig a Vas utcából és a Trefort utcából kezd átván­dorolni, hurcolkodni a megyei kórház szakorvosi rendelőinté­zete. A legjobb esetben ja­nuár második felében már fo­gadhatnak betegeket a szak­rendelőben, s új otthonukban előreláthatóan teljes lesz az „üzem” január végén. V. G. P. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom