Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-31 / 305. szám
199ft. DECEMBER 30., VASÁRNAP 5 SZOLGÁLATRA KÉSZEN Tisztelt Polgártársaim! Az 1990. év nagy jelentőségű belpolitikai eseményeinek sorában is kiemelkedő fontosságú a demokratikus jogállam új közigazgatási intézményeinek teljes felépülése, amely egyúttal a tanácsrendszer megszűnését jelentette. Szőkébb környezetünkben az átalakulás uíolsó állomásaként 1990. december 14-ikén megalakult a Pest Megyei Közgyűlés, miután a megye valamennyi településén már új típusú önkormányzatok kezdték meg működésüket. Az előttünk álló bonyolult és feszültségekkel terhes időszakban is a lakosság szolgálatát tartjuk legfontosabb feladatunknak. Ezt a megyei közgyűlés a helyi ön- kormányzatokkal együttműködve, önzetlenül és minél eredményesebben igyekszik ellátni. Bízom abban, hogy közös erőfeszítéseink valameny- nyiünk boldogulását, megyénk gyarapodását szolgálják. Az 1991-es esztendő küszöbén a megye minden állampolgárának, a helyi önkormányzati testületek tagjainak, az apparátusok dolgozóinak munkájukhoz erőt, jó egészséget és boldog új évet kivárok. Dr. Inczédy János Pest megye közgyűlésének elnöke Sportcentrum épül Dcmsödön? Tőkeígéret A usztráíiából Néhány héttel ezelőtt a döm- sbdi sportkör vezetői értesítették az önkormányzati képviselőket, hogy egy ausztrál üzletember sportcentrumot szeretne építeni a településen. Az elképzelésben szerepelt egy részvénytársaság megalapítása is, melyhez a tökét szintén az üzletember adná. Terve szerint a létesítmény egy százágyas szállodából, fedett sportcsarnokból, labdarúgópályából, valamint vízi sporttelepből állna. A leendő centrum színvonalára garancia, hogy nyugati sportklubok edzőtáborozására is fel szeretnék használni. Dr. Gergely Imre, az önkormányzati testület tagja tájékoztatójából kiderült, hogy egy ilyen centrum — ha létrejönne — számtalan előnyt jelentene a falunaik. Például az építkezés munkalehetőséget adna g helyi gazdálkodó szervezeteknek, kisvállalkozóknak. Jó befektetési perspektívát az önkormányzatnak, a sportkörnek, valamint a lakosságnak. Arról nem is beszélve, hogy a dörhsödi gyerekek sportolási lehetőségei is bővülnének. A sportkör vezetősége art kérte a helyi önkormányzattól, hogy a beruházáshoz szükséges földterület tulajdonjogát adja át a klubnak, mivel a vállalkozó a sportolókkal közösen kívánja a centrumot megvalósítani. A testületi ülésen az ötletet jónak, a falu szempontjából hasznosnak találták. Azonban az említett terület tulajdonjogát — mivel a legfrekventáltabb helyen található, valamint nagy forgalmi értéket képvisel, az önkormányzat tulajdonában tartják. Legalábbis addig, amíg létre nem jön a részvénytársaság, melybe azután tőkeként beviszik. Dr. Gergely Imre elmondta továbbá, «hogy a sportkör eddig önfenntartó volt, de mivei a szponzoroktól nagyon kevés támogatást kapott, egy esztendeje önálló vállalkozásokból próbált bevételre szert tenni. Ezért a majdani tárgyalások során garanciát kell adni arra, hogy a haszonból — munkája arányában — «kapjon részesedést. akár részvényekben is. Jelenleg folynak a tárgyalásai a dömsödiek — fiataiok ( idősebbek — kíváncsian figyelik a fejleményeket. Ha a sportcentrum felépül, nem kis dicsőséget jelent majd a megyehatártól szinte néhány ternyire léiéő településnek. • I. M. új Tilos megtéveszteni & fogyasztó Számos fontos, sokakat érintő magas szintű jogszabály lép hatályba január 1-jén. Több új törvény vonatkozik a gazdasági élet különböző területeire. Az egyik jegjelentő- sebb a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló. A gazdasági hatékonyságot ki- kényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ennek védelme« érdekében a törvény többek között meghatározza a fogyasztók megtévesztésének és a tisztességtelen piaci magátartásoknak a tilalmát; ezek közé tartozik például az áruk forgalmából való kivonása illetőleg visszatartása a tervezett áremelést megelőzően. Az új szabályozás megteremti a káros korlátozásoktól mentes piaci gyakorlat jogi kereteit, ennek alapján védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit. A törvényben rögzített versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el. Ahol az e törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására, ott az árak megállapításáról rendelkező törvényben meghatározott keretek között a kormánv- 7,at közvetlenül beavatkozhat az árak alakításába. A törvény szerint a kormány a hatósági ármegállapítás körébe nem tartozó termékek árának tervezett emelésére jogszabályban előzetes be-, jelentési kötelezettséget írhat elő. Ebben az esetben a vállalkozó köteles a Gazdasági Versenyhivatalhoz bejelentést tenni. A nem saját gyártású, vagyis vásárolt termékek értékesítésére az előzetes bejelentési kötelezettség nem vonatkozik. Eyemsközöm a gyemskvárcsban Ajándékosztó csokifigurák A Mars amerikai édesipari óriásvállalat az ünnepek jegyében ajándékkal lepte meg Budapest négy gyermekotthonának, valamint a fóti gyermekvárosnak kis lakóit. Az igencsak borsos árú, közkedvelt; Mars és Bounty csokit, a színes cukormázzal bevont MMs cukorkát gyártó cég termékeit korábban csak nagyon kevés helyen lehetett megvásárolni. Most december elejétől már az állami üzletek polcairól is válogathatnak a gyerekek. Szeszfőzésre „átképezve” A Sarkadi Cukorgyárból vonult nyugdíjba az a 377-es típusú, 100 esztendős tolató gőzmozdony, amelyet Békési Zoltán békési lakos vásárolt meg ócskavas gyanánt. Az új tulajdonos fiával és társaival 4 hónap alatt üzemképessé tette a mozdony- matuzsálemet, amelyet most magánszeszfőzdéjük gőzfejlesztésére használnak. A szeszfőzésre „átképzett” gőzmozdony A fóti nagyterem zsúfolásig megtelt, a fiatalok örültek, hogy a szervezők megnyerték Halász Jüdítőt és a Bojtorján együttest, vegyenek részt az ünnepségen. A gyerekek együtt énekeltek a vendégekkel. Akkor lepődtek csak meg igazán, amikor a csokoládéfigurák, a Mars cégtől jött jelmezes megszemélyesítői osztogatni kezdték az édességet. Az idegenek — tolmács segítségével — elmesélték; most járnak először Kelet-Európábán. Az év utolsó napjáig körülbelül 1100 magyar gyereknek adnak ajándékcsomagot, majd továbbutaznak Moszkvába. m. 1. Az Országgyűlés december .elejen fogadta el az aduzas rendjéről szóló törvényt. Ez egységes rend szerint szabályozza az államháztartást megillető adók, illetékek, egyeb pénzügyi kötelezettségek és a törvényben meghatározott költségvetési juttatások teljesítésével kapcsolatos állami feladatokat, az adózókat és az adóhatóságokat megillető jogokat és kötelezettségeket, valamint az adóigazgatási eljárást. A törvény hatályba lépésével feleslegessé válnak az adózás rendjét a korábbiakban szétszórtan, különböző szinten meghatározott jogszabályok. Fontos tudni, hogy az adózónak az 1990. évről adóbevallást a december 31-én hatályos jogszabályok szerint kell megtennie, s ezek alapján kell adóit és a költségvetési támogatásait is elszámolnia. Új törvény rendelkezik a vagyonszerzési illetékről és az igazgatási, valamint a bírósági szolgáltatások díjairól. Ez a jogszabály a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapít meg. Közismert, hogy megkezdődött a polgári és a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálata, és az új eljárási szabályok kidolgozása, ami hosszabb időt vesz igénybe. Első lépésként a Polgári perrendtartás január 1-jétöl ngy módosul, hogy megszűnik a népi ülnökpk közreműködése azokban az ügycsoportokban — például a tulajdonjoggal kapcsolatos, a tartás iránti, a házassági vagyonjogi perekben —, ahol az ülnökbíráskodás formális jellegét az ítélkezési gyakorlat igazolta. Hatályát veszti a társadalombiztosításról szóló törvény azon rendelkezése, mely szerint nem szerezhetnek nyugdíjjogosultságot azok, akiknek bár van 20 év munkaviszonyuk, de azt öt évnél hosz- szabb időre megszakították. Ez a változás főként azokat a nőket, családanyákat érinti, akik gyermekeik nevelése, idős családtagjaik gondozása miatt szakították meg munkaviszonyukat, és elérik a nyugdíjra jogosító 55 éves korhatárt. A kormány — az Ország- gyűléstől kapott felhatalmazás alapján — rendeletben intézkedett az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalom és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, továbbá az egyes személyi szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek( társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről. Január 1-jétől az országban 13 új helyi bíróság és 12 új helyi ügyészség kezdi meg működését. Megszűnik több községegyesítés, illetve néhány új község alakul, és Aszód, Derecske, valamint Mezőcsát városi címet kap. ■HÂ HÉT HÍ RE ■árasra ül A „Gyújts gyertyát a gyermekekért” világakció keretében művészek jótékonysági koncertjére került sor Budapesten. ^ Kiállítás nyílt Veszprémben Újévköszöntő népszokások és babonák címmel. @ A Magyarok Hazafias Világszövetsége megjelentette a Magyar Híd című hetilap próbaszámát, A hét híre az is, hogy Nyíregyházán bűnmegelőzési alapítványt hoztak létre a város gazdasági szervezetei és intézményei. Bölcs mondás. Nem hazai, svájci. Bepillantást enged a nevelés bonyolult világába, a család felelősségébe. Így hangzik: aki ma nem mos kezet, az holnap majd lop is. A jelek szerint sokan vannak olyanok, akik gyermekkent elfeledkeztek a kézmosásról... A megyében ugyanis jó néhány településen egyetlen esztendő alatt megkétszereződött az elkövetett bűncselekmények száma. A megkétszereződésen belül is meredeken emelkedett a lopásoké, betöréseké, rablásoké. Holott már tavaly sem volt okunk „panaszra”; kijutott a tolvajokból, betörőkből a megye minden tájának. A megyében ugyanis 1989-ben 14 ezer lopás, rablás történt! Ebben a számban nincsen benne a jármüvek önkényes elvitele (ahogyan a kocsilopást jelöli a jog, a laikus számára nehezen érthetően azt nem tekintve lopásna>k...), halott a rendőrség 587 elkötött kocsi ügyében kezdte meg a nyomozást. Ami nem csekélység, ahogyan a 14 ezer lqpás, rablás sem az. A bűnesetek mögött ugyanis nemcsak bűnelkövetők állnak, hanem sértettek is: javaikban vagy éppen testi épségükben megrövidített, kárt szenvedett állampolgárok. Az idén az említett számok tovább híztak: a megye az ország bűnügyi térképén a legfertőzöttebb területnek számít. Jó hasznát vehetnénk tehát a „haramjahajhászó sereg”- ügyködésének, ahogyan a 18. és 19. század fordulóján felállított megyei (és a megyei hatóságok irányítása alá tartozó) bűnüldöző csapatot nevezték. Amint tagadhatatlanul hasznos lenne a nyíregyházi példa követése is, hiszen a bűnmegelőzési alapítványban benne rejlik a reménye annak, egyszer csak eljön az ideje a törvénytiszteletnek. Most ugyanis nem a becsületes társadalom (a döntő többség) előz, hanem az alvilág, a bűn van tartós (és szabálytalan, a társadalomra nézve, életveszélyes) előzésben. Amint nem csak az idei kriminálstatisztikai adatok bizonyítanak, hanem új, korábban nem ismert vagy a kiveszettek közé tartozó bűncselekményfajtáknak a feltűnése is igazol. Shakespeare-rel szólva, „bűn bűnt vonszol magával”. A megyében egyre inkább tapasztalható az alvilág szerveződése. Nem számítanak újdonságnak a munkamegosztással dolgozó bandák, a magas színvonalú technikai felszereltség stb. Az 1548. évi L. törvénycikk úgy rendelkezett, hogy negyedévente minden úrnál, nemesnél es nem nemesnél, a hatóság győződjék meg róla, nem bújnak-e náluk kétes idegenek. Ma aligha tapsikolna a társadalom a rendszeres razziáknak (a lakásokon!), ám a szakemberek észleletei szerint egyre több alámerült, azaz a hatóságok szeme elől eltűnt, igazolható keresettel, állandó lakhellyel nem rendelkező figura bukkan fel profi bűnözőként, azaz olyanként, mint aki a bűnözésből él. Eleink nem sokat teketóriáztak. Az 1794. évi megyei rendeletek egyike például gyanúsnak jelölte meg mindazokat, akik „hejehuja életet élnek, s magukat és a hozzájuk tartozókat erejük fölött pipe- résen ruházzák ..Na most, ezt képzeljük el napjainkban! Vajon annak a 177 sikkasztó- nak mindegyike gyanúba került volna, akik egy év alatt a megyében le- és megbuktak? És a tolvajok, a rablók, a betörők? Ilyen alapon ma lehetetlenség lenne elcsípni korunk sokféle haramiáit, hiszen nekik aligha piperés ruházatra kell a pénz ... Akiknek ugyanis ilyenre fáj a foguk, egyszerűbben oldják meg a dolgot: kirámolják az üzletet. Ha kisebb az igényük, akkor egy jókora kővel bezúzzák a kirakatüveget, és onnét veszik el az áhított holmit. S ebben benne van az is, hogy durvulnak az elkövetési módok (a rablások- egyre gyakrabban járnak személyi sérüléssel), szaporodnak azok az esetek, amikor az alvilág figurái nekitámadnak a jogszerűen intézkedő hatósági közeg(ek)nek. A 19. század első felében a megyében nyolcféle bíróság ítélkezett. Az úriszékek például — nevükkel ellentétben — nemes urak ügyeivel nem foglalkozhattak... azaz pontosan meghatározott rendje volt annak, ki fölött kik ítélhetnek. A megyében most már évek óta hatezer felett van a bíróság elé kerülőknek a száma,, azaz van, lenne mit megelőzni, akár alapítvánnyal, akár bűnüldözési szervezeteink erősítésével. Úgy vélem, mindkettőre szükség van. A2 idén ugyanis minden korábbi csúcsot megdöntött a bűnözés. Előz az alvilág. Az előzők megelőzése ebben az esetben — szemben a közúti közlekedéssel — nemhogy kívánatos, hanem egyenesen szükséges. Ha ugyanis az alvilág marad előzésben, annak tragédia lesz a vége. Mészáros Ottó ADÓZÁS ÉS ERKÖLCS A mai hér járulék csábít a csalásra A parlamenti pártok szinte kivétel nélkül, a kormánykoalíció pártjai pedig különösen hangsúlyozzák az erkölcs jelentőségét. Azt azonban csak a naivak képzelhetik, hogy javulhat az erkölcs ott, ahol a gazdasági rendszer, mindenekelőtt az adórendszer bünteti az erkölcsöseket, jutalmazza az erkölcsteleneket, ahol az adórendszer nem azt adóztatja, amit a gazdasági és erkölcsi érdekek megkövetelnek, hanem azt, ami technikai szempontokból számára a legegyszerűbb. Ezt most a magas bér járulékokkal illusztrálom: Az elmúlt évtizedek egyik nagy közgazdasági tanulsága, hogy csak ott van megfelelő technikai fejlődés, ahol a munkaerőt jól megfizetik. Csak ott lehet olcsó a termelés. ahol magas a bér,' azaz nagy a dolgozók vásárlóereje. Ezt látszólag le lehet arra egyszerűsíteni, hogy ott fejlődik a technika, ahol drága a munkaerő. De éppen a mi mostani példánk bizonyítja, hogy nem ilyen egyszerű az összefüggés. A munkaerő úgy is lehet drága, hogy nagy a bér járulék. Márpedig ez nem eredményre, hanem csődbe vezet. Nem csak a munkaadónak kell drágává tenni a munkaerőt, hanem.' a munkavállalónak is magas bért kell kapnia. Hova vezet ugyanis a most alkalmazott bérdrágító rendszer? A dolgozók borítékjába kerülő bért akarjuk állandóan korlátozni. Sajnos ez többé- kevésbé sikerül is. Ugyanakkor a munkabérek után magas járulékot szedünk be. Ez- bel elérjük, hogy ahol csak lehet, letagadják a béreket, a dolgozókat nem bérrel, hanem más módon jutalmazzák. Ez a módszer már a korábbi években is élt. A munkaadók számara olcsóbb volt az, ha a dolgozók elvittek valamit a gyárból, a termelőszövetkezetből, mintha ennek megfelelő nagyságú bért fizettek volna. Ha szabályozni lehetett volna az eltulajdonítások, mennyiségét, talán nem is lett volna nagy baj. De a gyakorlatban sokkal többet eltulajdonítottak, mint « amennyi bérrel egyébként megelégedtek volna. Ráadásul az így eltulajdonított értéket a dolgozók alig tekintették jövedelemnek. Egy erdőgazdaságban utánanéztem: a dolgozók által kedvezményesen elvitt fa értékének még ötödét sem érezték jövedelemnek. A bér helyetti juttatás az utóbbi évben vált egyre általánosabbá a kisvállalkozásokban. Az ott alkalmazottak egy részének csak minimális jövedelmet vallanak be, a reális bér hiányzó részét pedig „juttatják”. Ennek egyik példája lehet az, hogy a dolgozónak beosztástól függő értékű szolgálati autót adnak, és azokat két év után leírva, könyv szerinti értéken, azaz egy forintért megkapják a használók. Amíg tehát magas lesz a bérjárulék, a kisvállalkozások ‘mindig is ki fogják játszani. A nagyok azonban erre nem képesek. Tehát tovább fog nőni az a különbség, ami a költségvetési és nagyvállalati szektorban dolgozók keresete ép a kisvállalkozók, valamint a feketén dolgozók jövedelme között már ma is felháborító. A kormányzat, a politikai pártok szavakban a bérből élők érdekeit védik. A gyakorlatban azonban olyan rendszert működtetnek, amelyik ez ellen hat. Az erkölcsöt romboló, az előírásokat kijátszókat jutalmazó rendszerből nem kifelé mászik, hanem egyre mélyebbre süllyed a pénzügyi kormányzat. Kopátsy Sándor
