Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-23 / 301. szám

PEST MEGYEI ina POLITIKAI NAPILAP XXXIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ára: 7,20 forint 1990. DECEMBER 33., VASÁRNAP TŰ LEVE UK T udósok tudása. Kutatásaik szerint az emberi szem tízmillió színt-színárnyalatot képes meg­különböztetni. Biológiai lehetőségeink éppúgy rejtettek, javarészt ismeretlenek előttünk, mint a lelkiek. Másokat oly biztosan ítélünk meg, de tud­juk-e, mi magunk kik vagyunk? Mire születtek, mi­re képesek? Mennyi és mibe vetett a hitünk, meny­nyi bennünk és kire-mire sugárzó a szeretet? Képe­sek vagyunk-e, mert fölismerjük esendőségünket, ellenségeinket szeretni, avagy még azokat sem, akik arra érdemesek? A szeretet nem váltható meg pénz­zel, a világ tárgyi javaival; a szeretet nem kerül pénzbe. S mégis, rádöbbenhetünk, a pénznél, a ja­vaknál is kevesebb van belőle. Tűlevelek billióit vittük haza. Fenyők: karácsony­fák. Tűlevelek hirdette, jelképezte ünnep. Szeretet- ünnep. Legalább e napokon tudjuk-e, kiket szere­tünk?! Szülőt, testvért, rokont, ismerőst __Tűleve­le k billiói az otthonokban, de jut-e legalább marok­nyi mindenkinek? Nem jut. De akkor legalább sze­retet? Az sem. Cseppnyi figyelem, törődés? Hetven­ezer feletti a megyében azoknak a száma, akik ma­gányosak: teljesen egyedül élnek. Ezekben a na­pokban ki szólítja meg őket, ki ad nekik egy mo­solyt, s igen, ha kell — és nagyon kell! —, kétvö- dörnyi tüzelőt, tálnyi meleg ételt? Összeroppant körülöttünk minden, és újjáterem- tődőben körülöttünk a világ. A világ, a történelem, a demokrácia, a politika... és az ember?! Melyik ember? A munkanélküli, a milliomos vállalkozó? A matróna, a várandós asszony? A belét kidolgozó, a mindenkor jól élő? Az okos, az ostoba? A.szép, a csúf? Az imádkozó, az átkozódó? A könnyező, a ka­cagó? A szeretet nem kerül pénzbe: kincse tehát mindenkinek. A Kelet Népe lapjain Széchenyi Ist­ván, a legnagyobb magyar azt írta le: Becsületesen közlegénykedni vala czélom.” Mai kis-közepes-nagy magyarok közül, az ünnepi asztalnál ülve, a család szemébe nézve, ki az, aki vállalja: közlegényként, ám mindenkor-mindenben becsületesen, mások iránti tisztelettel, szeretettel? Sokan vannak ilyenek, vagy kevesen? Hajlok arra a feleletre, hogy sokan vannak ilye­nek. Csak éppen most — most: már mennyi évtize­de, évszázada — nem nekik szóltak az idők. Nekik csak parancsoltak ... De nem jöhet el végre annak az ideje, amit a becsületesség, a haszonelv nélküli szeretet, a kölcsönös tisztelet fémjelez? A tűlevél az összetartozás, a szeretet ünnepének jelképe, de a tű­levél az óvatlan kézen csúnya, begyulladó sebet ejt­het ... A tűlevél lenne a hibás, mikor melyik szerep­be kerül? Miért, hogy sebet ejtő tűleveleket hin­tünk, szórunk szét magunk körül, s egy évben egy­szer — ha... ! — hagyjuk mássá, jelképpé lenni a tűleveleket? A szeretet nem kerül pénzbe, s mégis, szűk marokkal mérjük, irigyeljük másoktól is, hogy­ha nekünk nem, akkor nekik se legyen. S anyarú sorsunk jobbra fordulását miért mástól, másoktól várjuk, miért nincsen hitünk önma­gunkban?! S ha hitünk teremtődik, akkor lesz erőnk a szeretetre is, mert aki hisz magában, az megér­tésre, megbocsátásra, szeretetre képes. A szkepszis embere, Sámuel Beckett mondatta ki a halhatatlan remekmű, a Godot-ra várva színpadán: „A könnyek mennyisége a földön változatlan. Mihelyt valaki ab­bahagyja a sírást, másvalaki máshol sírva fakad. Ugyanez a törvény érvényes a nevetésre is.” Melyik törvény a kedvesebb, a vonzóbb, az emberibb ne­künk? A könnyeké? A nevetésé? Lehet-e vitás, me­lyik? S mégis, csodára várva reméljük, más valakik majd elhozzák a nevetés törvényének idejét, beren­dezik számunkra a világot... Ez a haza olyan lesz, amilyenre az itt élők formálják. Tűlevelek zöld­jét látva, illatát érezve, az ünnep csendjébe merül­ve felötlik-e bennünk, lehetne más is ez a világ kö­rülöttünk, ha mi mások volnánk? Mert lehetne, le­gyen más ez a világ! Először azonban meg kell ér­tenünk a tűlevelekbe zárt szeretet vagy sebzés üze­netet. Mészáros Ottó A LAKÁSÁN IS INZULTÁLTÁK Budaörs város polgármestere távozik Több írásunkban is foglal­koztunk a közelmúltban Bu­daörs kereskedelmi központ­jainak építésével. Legutóbb december 8-án, a Budaörs beshoppingol című riportunk mutatta be az önkormány­zatban is zajló éles vitákat. Dr. Csathó István polgár- mester ugyan a többség aka­rata szerint szavazott az In­termentor Hamberger nevű német cég mellett, s kifej­tette érveit a Buda-Park ne­vű kft.-vel kötendő szerző­dés érdekében, érvelve az előnyök mellett. Csakhogy az utóbbi tervhez hiányzik még a városi hatóság építési engedélye. A feszültségeket ismerve, nem lepett meg bennünket az ismeretlen te­lefonáló bejelentése: az ön- kormányzat legutóbbi ülésén Csathó István lemondott. — Igaz a hír? — kérdez­tük tegnap délután a pol­gármestert. — Igaz, és úgy látszik, gyorsan terjed. Február 1- jével leköszöntem — vála­szolta a Városvédő Egyesü­let, az SZDSZ és a Fidesz támogatásával legtöbb szava­zatot elnyert vezető. Tíz éve volt már jelen a helyi köz­életben. Három diplomája van. A Pénzügyminiszté­riumnak éppen a polgármes­terség miatt szabadságolt munkatársa. Ügy mondják: korábban sok hibás döntés­től védte meg lakóhelyét szakértelmével, nem utolsó­sorban geológus képzettségé­vel. — Mi a lemondás konkrét oka? — Nem szeretném meg­mondani, amíg az zavarná a munkámat. Február 1-jén közölni fogom. — Gondolom, addig úgyis terjed a hír, torzul az infor­máció. Jobb volna ezért a félreértéseket megakadá­lyozni. Szerepe van elhatá­rozásában a kereskedelmi központokról szóló döntések­nek? — Azoknak is. Megvádol­tak, hogy a Buda-Park Kft. mellett érvelve, a Sasad Tsz-t pártolom. Más módon Jövőre is jön az energia Megállapodás már van A Mineralimpex jövőre 5,19 milliárd köbméter föld­gázt és 2 millió tonna kő­olajat szerez be a Szovjet­unióból. A földgázszerződést a Szojuzgazekszporttal, a kőolajimport-megállapodást pedig a Szojuznyefteeksz- porttal kötötte meg a kül­kereskedelmi vállalat. Minderről Tóth József, a Mineralimpex vezérigazga­tója adott tájékoztatást, hozzátéve, hogy mindkét energiahordozó világpiaci áron, dollárért érkezik, s az is elképzelhető, hogy továb­bi kőolajbeszerzésre is sike­rül majd szerződést kötni a szovjet partnerrel. Az idén egyébként 6,29 milliárd köbméter földgáz, s mintegy 4,5 millió tonna kőolaj jött rubelért a Szov­jetunióból, noha kőolajból 6,48 millió tonnára vonat­kozott az 1990. évi szerző­dés. A hiányzó mennyisé­get ezért részben dollárért a Szovjetunióból, illetve máshonnan kellett beszerez­ni. is megrágalmaztak. Ën egyébként nem akartam vál­lalni ez a polgármesteri sze­repet. Harmincévi államigaz­gatási tapasztalatom és az a feltételezésem ösztönzött rá, amikor az SZDSZ-esek fel­kértek, hogy rendbe tudom hozni a város dolgait. Ám — úgy tűnik — ilyen heterogén összetételű testületben ez nem megy. A Sasad Mgtsz ellen egyébként most 8 település polgármestere nyújtott be ellenpetíciót. Hatalmi villon­gásokról van szó, ez árt a város érdekének — mondja Csathó doktor. De mit mon­danak Budaörs polgárai? — Nem ismerem. — Nekem mindegy, mert nem szavaztam. — Kár, hogy lemondott, mert rendes ember. Így nyilatkoznak a város utcáin. Két képviselő szolidaritás­ból lemondott, kettő felfüg­gesztette részvételét az ülé­seken. Bakk István, a város­védők egyik alelnöke ma­radt, bár sajnálja, hogy Csathó István távozik. Az előzmények, a feszültségek­től terhes örökség felvázolá­sa után kijelenti: belátha­tatlan kárt szenved most a település. A polgármester nem von. ja vissza a döntését. Plisz még a lakásán is inzultusok érték. K. T. I. TÉL ELEJI HATÁRSZEMLE Zöldellő vetések f BOLDOG KARÁCSONYI^ \ ÜNNEPEKET! A tél eleji határszemlének az idén nagyobb jelentősége volt, mint az utóbbi években bármikor, mivel aszályos volt a nyár, és ez az ősszel elvetett kalászos gabona „in­dulását” is kedvezőtlenül érintette volna. Szerencsére azonban az őszi esőzések nyomán időben kizöldelltek a vetések, és a Földművelés- ügyi Minisztérium adatai szerint a gabona jobb álla­potban van, mint tavaly ilyenkor, sőt az utóbbi öt év átlagához képest is körülbe­lül 25 százalékkal előrehala­dottabb, erőteljesebb a fej­lettsége. A mezőgazdászok határszemle során a búza­táblák több mint felének ad­tak jó minősítést, s mind­össze egynyolcadukat sorol­ták a gyenge minősítésű ve­tések közé. Hozzávetőleg ha­sonló eredménnyel végződött az ősziárpa- és a rozstáblák szemléje is, jeléül annak, hogy a mezőgazdasági üze­mek időben elvetették, és ez­úttal a természet is a ke­gyeibe fogadta a gazdákat. Az adatok szerint az ag­rártermelők a tavalyihoz ké­pest százezer hektárral ki­sebb területre vetettek bú­zát, ellenben mintegy negy­venezer hektárral növelték az őszi árpa vetésterületét, és a rozsét is megemelték. Az őszi kalászosok azonban összességében mégis csak ke­vesebb helyet foglalnak el, 1990. őszén, mint tavaly; a gazdaságok várhatóan kuko­ricatermeléssel hasznosítják a most vetetlenül maradt táblákat. (Durkú Gábor grafikája) Magyar—szovjet csúcs Nem „személyi” ügy A magyar—szovjet kap­csolatokban semmi olyasmi nem történt, ami miatt mó­dosítani kellene a magyar miniszterelnök és a szovjet elnök találkozójának februá­ri időpontján — szögezte le szombaton Szokai Imre, a Külügyminisztérium helyet­tes államtitkára. A jugoszláv Tanjug hír- ügynökség szombaton haj­nalban — magyar külügymi- nisztériumi forrásokra hivat­kozva — azt jelentette, hogy Eduard Sevardnadze lemondása miatt bonyolul­tabbá vált Antall József és Mihail Gorbacsov moszkvai tárgyalásainak korábban megállapított időpontja. A helyettes államtitkár ennek kapcsán emlékeztetett mi­nisztere előző napi nyilatko­zatára, ami szerint a két or­szág kapcsolatainak fejlődése nem „személyi” ügy, s a ma­gyar fél természetesen foly­tatni kívánja a konkrét két­oldalú tárgyalásokat. Külügyminisztériumi nyílatkozaf Együttműködésre készen A Magyar Köztársaság valamennyi szomszédjával, így Romániával is békés, kiegyensúlyozott kapcsola­tokra, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik minden téren. A Magyar Köztársaság fontosnak tartja, hogy a kö­zép- és kelet-európai térség­ben végbemenő demokrati­zálódási folyamat kiegyen­súlyozott, stabil körülmé­nyek között menjen végbe, az egységesülő Európa ke­retében minden államban a demokrácia, a piacgazdaság és az emberi jogok — bele­értve a nemzeti kisebb­ségek egyéni és kollektív jo­gait — gyakorlásának jogi­intézményi feltételei megte­remtődjenek. Az emberi jo­gok elkötelezett híveként Magyarország elsőrendűen érdekelt a határain kívül élő magyarság helyzetének ala­kulásában. Magyarország eltökélt hí­ve annak, hogy a Romániá­ban élő románok, magyarok, szászok, zsidók és mások a fenti elvek szellemében bé­kében, jólétben és szabad­ságban éljenek. Üdvözli és támogatja mindazokat a tö­rekvéseket, amelyek a ro­mán kormányzat, a politikai erők és a társadalom legszé­lesebb körei részéről erre irányulnak. Minden olyan lépés és megnyilatkozás, amely a né­zeteltéréseket nem békés eszközökkel, nem tárgyalá­sok útján kívánja rendezni, az állampolgárok különböző közösségeinek jogait nem a jogállam megteremtésével kívánja szavatolni, felelőtlen magatartásként értékelhető, s mint ilyen, ellentétes föld­részünk egészének érdekei­vel — hívja fel a figyelmet a továbbiakban a dokumen­tum. Az európai egység, a nem­zetközi egyetértés, együtt­működés és stabilitás, vala­mint a demokrácia, a szólás- és gyülekezési szabadság, az emberi jogok intézményes és jogi feltételeinek kialakí­tásában Magyarország to­vábbra is kész az együttmű­ködésre, és arra, hogy e te­rületeken a jövőben is min­den segítséget megadjon Ro­mániának — fejeződik be a nyilatkozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom