Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-21 / 299. szám
rrvr « Mf4.lt! 1990. DECEMBER 21., PÉNTEK 2 Hs ten a régiek közül Új bolgár koalíciós kormány 1991 a válságkezelés éve lesz Ügpezela elnökség alakult m MDF-ben A magyar nem menekült A francia menekültügyi hatóság, az OFPRA csütörtökön hivatalosan bejelentette: Franciaország a jövőben nem . ad politikai menedékjogot magyar, lengyel és csehszlovák állampolgároknak, mivel ebben a három országban alapvető politikai változások következtek be. Nem újítják meg a jelenleg érvényben lévő menekült-igazolványokat sem. Az igazolványok jelenlegi birtokosai további tartózkodásáról egyénenként döntenek, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez ne érintse károsan helyzetüket, különösen azok esetében, akik már évek óta élnek az országban: ők minden bizonnyal megkapják a tartózkodási engedélyt, s egyúttal saját országaiktól kérhetnek útlevelet is. À negyedik napja alapjában véve csendesen csordogáló szovjet küldöttkongresszust valósággal 'jelbolygatta Se- vardnadze szenvedélyes hangú beszéde és lemondása, olyany- nyira, hogy munkarendjét megváltoztatva külön határozatában szögezte le: a Szovjetunió külpolitikája változatlan marad a jövőben is. A határozat mellett szavazott a küldöttek elsöprő többsége, 1540 képviselő, 111-en tartózkodtak, s csak 52 ellenszavazat volt. A kongresszus az államfőt és a legfelsőbb tanácsot bízta meg a külügyminiszter lemondásával kapcsolatos kérdések megoldásával. A határozatot megelőzően Mihail Gorbacsov rövid beszédet mondott a küldöttek előtt, hangsúlyozva, hogy a lemondás számára is váratlan volt. Ezzel cáfolta azokat a találgatásokat, melyek szerint egyszerű „sakkhúzás” ez az elnök részéről, hogy megszavaztassa a kongresszussal az elnöki jogkör jelentős kiszélesítését. Kitért arra, hogy . Sevardnadzé- val folytatott beszélgetése egyelőre nem adott lehetőséget a lemondás hátterének teljes A szovjet fővárosban sugár- utat neveztek el Andrej Sza- harov akadémikusról, az egy évvel ezelőtt elhunyt ismert polgárjogi harcosról. A Ve- csernyaja Moszkva csütörtöki beszámolója szerint a moszkvai városi tanács döntése értelmében az eddigi Novoki- rovszkij sugárút vette fel Szaharov nevét. A szovjet főváros vezetői Az új bolgár miniszterelnök csütörtökön hajnalban bemutatta kormányát a szófiai parlamentben. A törvényhozók jóváhagyták az új kormány ösz- szelételét. Az ország három legerősebb politikai partjának, illetve pártszövetségének képviselői kaptak miniszteri tárcát. A szocialisták nyolc, a Demokratikus Erők Szövetsége három, a Bolgár Népi Földműves Szövetség két miniszterrel képviselteti magát a kormányban, öt tagja, köztük maga a miniszterelnök, Dimitar Popov pártonkívüli. Popov 63 esztendős, végzettsége szerint jogász. A kormányfő három helyettese a három kormányalakító pártot, illetve pártszövetséget tisztázására, s ezért egyelőre korai lezártnak tekinteni a kérdést. A szovjet államfő elismerte az átalakítás politikájának megvalósításában elkövetett taktikai hibákat, de hangsúlyozta, hogy a megkezdett ügyet mindenképpen be kell fejezni, hogy végre kedvező eredményeket lehessen felmutatni a szovjet társadalom előtt. Ezzel összefüggésben hangoztatta: elítéli Sevardnadze tettét, azt, hogy döntését megelőzően nem tanácskozott a szovjet elnökkel. Bejelentette azt is, hogy úgy tervezte: Se- vardnadzét ajánlani fogja az ország alelnökének posztjára. A fenyegető diktatúra kapcsán elhangzott szavakra reagálva az államfő óvott a „pánikhangulatoktól”, attól, hogy diktatúrával ijesztgessék az embereket. Mindamellett teljesen világos, hogy az országnak most erős hatalomra van szüksége — mondta, beszámolva arról, hogy semmiféle olyan információval nem rendelkezik, amely alátámasztaná „egy junta vagy hozzá hasonló diktatúra létrehozására irányuló terveket”. határoztak arról is, hogy emléktáblákat állítanak fel azokon a moszkvai épületeken, ahol Szaharov lakott, s az akadémiai fizikai kutatóintézet falán ugyancsak megörökítik az ismert atomfizikus emlékét. A tervek szerint — önkéntes adományok gyűjtését követően — szobrot is állítanak a világszerte tisztelt demokratának. képviseli: Alekszandr Tomov a Bolgár Szocialista Pártot, Viktor Vilkov a parasztpártot, Dimitr Ludzsev pedig a Demokratikus Erők Szövetségét. A IS tagú kormány hét minisztere szolgált korábban Andrej Lukanov leköszönő szocialista kormányában is. Hetekig húzódó vita előzte meg a koalíciós kormány létrejöttét, mert a koalíciós partnerek nem tudtak megállapodni abban, hogy kiknek jusson a belügyi tárca. Végül Hriszto Danov pártonkívüli politikusé lett. A külügyi tárcát a parasetpárti Viktor Vilkov, a védelmi miniszter tisztét pedig a szocialista Jordan Mutafcsiev kapta. Megfigyelők szerint az új kormány összetétele lényegében a távozó miniszterelnök eszméjét tükrözi: Lukanov a szocialista pártra épülő széles koalíciót szorgalmazta. Egy ilyen kormány ugyanis köny- nyebbén vállalhatja az elkerülhetetlen kemény intézkedésiek kockázatát,, mint az egypárti. Lukanov már júniusban, közvetlenül a Bolgár Szocialista Párt választási győzelme után felajánlotta a koalíciót a Demokratikus Erők Szövetségének, de az ellenzék akkor még nem hajlott erre. Ehelyett a Lukanov-kormány lemondását követelte, ami végül is a követelést támogató sztrájkok és tüntetések hatására december elején be is következett. Albán Demokrata Párt Hivatalos engedély Hivatalosan is engedélyezték az újonnan alakult Albán Demokrata Párt működését. Ezt Enver Halili belügyminiszter közölte a párt képviselőivel csütörtökön, miután a hét elején az albán törvényhozás szabályozta az új pártok működését. A demokrata párt vezetői közben bejelentették, hogy tiltakozni fógnak a kormánynál a múlt heti kormányellenes zavargások nyomán kiszabott súlyos büntetések miatt. Tiranai értelmiségiek csütörtökön beszámoltak róla, hogy létrehozták az ország első emberi jogi szervezetét. A HINA hor- vát hírügynökség jelentése szerint a szerdán alapított, az emberi jogokat védő bizottság kapcsolatba lép nemzetközi emberi jogi szervezetekkel. A szervezet szóvivője elmondta, hogy értesüléseik szerint a letartóztatottakat verték, s többükre rendkívül szigorú büntetéseket szabtak ki. Az elmúlt napokban több mint 150 embert állítottak bíróság elé, s nemritkán 20 éves börtönbüntetéssel sújtották őket. KINEVEZÉSEK - FELMENTÉSEK A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára dr. László Jenőt, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba 1990. december 20-i hatállyal közigazgatási államtitkárrá kinevezte. . A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára dr. Botos Katalint, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárát e tisztségéből 1990. december 20-i hatállyal, érdemei elismerése mellett felmentette, egyidejűleg tárca nélküli miniszterré kinevezte. A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára dr. Matolcsy Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát — erre vonatkozó kérésével egyetértésben — tisztségéből 1990. december 31-i hatállyal, érdemei elismerése mellett felmentette. A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára dr. Pungor Ernő akadémikust — a központi műszaki fejlesztés fő irányainak koordinálásával, a nemzetközi kutatási-fejlesztési kapcsolatok összehangolásával összefüggő feladatainak meghagyása mellett — címzetes államtitkári tisztségéből 1990. december 20-i hatállyal felmentette, egyidejűleg tárca nélküli miniszterré kinevezte. A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára Rabár Ferenc pénzügyminisztert e tisztségéből — kérésére — 1990. december 20-i hatállyal, érdemei elismerése mellett felmentette, egyidejűleg dr. Kupa Mihályi pénzügyminiszterré kinevezte. A Magyar Úemokrata Fórum újonnan választott elnöksége saját soraiból héttagú ügyvezető elnökséget alakított a napi teendők intézésére. A testület élén Horváth Balázs áll ügyvezető aléínökként. Az általános alelnök Furmann Imre lett. A három alelnök: Farkas Gabriella, Csengey Dénes és Szabó Tamás. A vezető tisztségviselők két évre kapták a megbízatást. Az ügyvezető elnökség további két tagja félévente változik. Most Csurka István és Szabó Iván kapott helyet a grémiumban, feladatuk azonban még nem tisztázott. Furmann Imre a sajtótájékoztatón kijelentette: az MDF- ben továbbra is a szervezkedés szabadsága érvényesül. Véleménye szerint ahhoz, hogy az MDF megmutathassa, ,miben más, mint a többi párt, elengedhetetlen a mozgalmi élet fellendítése. Csengey Dénes az MDF országos gyűlésén elfogadott politikai program- nyilatkozatra utalva hangozMiután a magyar sajtó mindeddig nem tért napirendre az Országgyűlés keddi zárt ülése és annak témája fölött, Balás István országgyűlési képviselő (MDF), az alkotmányügyi bizottság alelnöke az MTI munkatársának kifejtette, hogy: a hírszerzők, mint „hivatásos kíváncsiskodók”, figyelmesen szokták elemezni az Újságírók. — mint .szintén hivatásos kiváncsiskodók — tevékenységét, s alapos elemzétatta: nincs szükség az MDF politikai irányvonalának, stratégiájának megváltoztatására. Elismerte ugyanakkor, hogy válaszolni kell a politikai filozófiáját érintő kérdésekre. Tisztázni szükséges a népinemzeti gondolat, a kereszténydemokrata politikai filozófia mai szellemi és politikai tartalmát, s meg kell mondani, mit ért nemzeti liberalizmus alatt. Amíg ezt nem teszi, ellentmondásos marad a magyar értelmiség viszonya az MDF- hez, pedig ennek alakulása alapvetően fontos. Csengey Dénes ugyanakkor figyelmeztetett: a milliós tömegeket nem ezek a kérdések foglalkoztatják. Az MDF-nek arra is tudnia kell a választ, hogyan tud talpon maradni az ország a szociális válságokkal terhes jövő esztendőben. Mint mondta: 1991. nem a pártharcok éve, ' hanem a nemzeti egység megteremtésének kísérlete, a válságkezelés éve lesz az MDF számára. seket készítenek, tudván, hogy páratlanul értékes információkhoz juthatnak „kollégáik” jóvoltából. Ezt, szakmai szabályként minden újságírónak tudnia kell. A képviselő ezek után hangsúlyozta: az Országgyűlés államtitkot vitatott meg, és emiatt tartott zárt ülést. Ez indokolja az elhangzottakról tartott tájékoztatás formáját és tartalmát is. Az újságíróknak pedig tisztában kell lenniük azzal, hogy az államtitok miatt tartott zárt ülésről nem kaphatnak részletes tájékoztatást. Ha ennek tudatában és ellenére mégis meg akarnak tudni egy államtitkot, számítaniuk kell arra, hogy próbálkozásuk eredménytelen lesz. Balás István véleménye szerint az államtitoksértés megtörtént, a konkrét forrást azonban nem nevezte meg, hiszen ezzel ő maga is elkövette volna ezt a súlyos bűncselekményt. A képviselő felhívta- a figyelmet, hogy mivel az ország biztonságának veszélyeztetéséről van' szó, a büntetőjog 15 évig terjedő fegyházbüntetést helyez kilátásba annak, aki államtitkot jogosulatlanul megszerez vagy közzétesz. A várható büntetés súlyossága miatt természetesen számolni kell azzal hogy az „elkövető” elrejtőzik, s ezzel kivonja magát a büntetőeljárás alól. Ezért az eljárási törvény kötelezővé teszi az ilyen személy azonnali letartóztatását — mondta végezetül Balás István. ★ Nem tudjuk, mert a nyilatkozatból nem derül ki, hogy kire, mire gondolt Bailás István képviselő, amikor titoksértésről, titoksértőkről beszél. Annyit tudunk, hogy a zárt ülés után Szabad György, az Országgyűlés elnöke nyilatkozott, maga is az MDF képviselője. Ami a zárt ülésről köztudomású lett, s ami a sajtóban megjelent, azt ő mondta: önkéntesek mennek, ha sor kerül-rá, az öbölbe. Ennyi, s nem több. Illetve, ami ettől több megjelent az újságokban, az mind kérdőjellel. Mármost, ha valakit a demokráciában a kérdőjelek miatt — tízmillió ember közös kérdőjele miatt — 15 évre lehet ítélni, akkor egyet kell értenünk Balás Istvánnal abban, hogy az államtitkokról nyilatkozót még könyörtelenebbül kell elítélni. Legföljebb ezentúl a Gulag-szigetekről írjuk a parlamenti tudósításainkat. Vigaszunk, hogy Szabad György ott is velünk lesz. Hacsak nem rejtőzik el még idejében, a mai ülésnap megnyitása előtt. M. A. A szocialisták a tulajdonszerzésről Esélyegyenlőség és kárpót A szocialistáik támogatják a tulaj doh rendezésikor a részleges kárpótlásra irányuló szándékokat — hangzott el a Magyar Szocialista Párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Szekeres Imre, a párt ügyvezető alelnö- ke azonban hozzátette: a reprivatizációt mindenképpen elutasítják, s felfogásuk szerint a volt. tulajdonosak kárpótlása nem lehet azonos a gyakorta emlegetett kártalanítással sem. Eduard Sevardnadze neve minden kétséget kizáróan előkelő helyen szerepel majd az eljövendő nemzedékek történelemkönyveiben : olyan esztendőkben volt a Szovjetunió külügyminisztere, amikor a nagyhatalom megújhodása világformáló döntéseket tett lehetővé, s a grúz származású politikus erejét nem kímélve, a lehetséges kompromisszumokat keresve építette fel az új szovjet külpolitikát, s ezzel az új világrendet is. Sajátos bája, kedves akcentusa, megnyerő őszintesége az elmúlt öt és fél esztendő külpolitikai bukkanói és sikerei során mindig is kivívta az újságíró társadalom, de tárgyaló- partnerei elismerését is, legyenek azok kelet- vagy nyugateurópai vezetők, esetleg amerikai külügyminiszterek. A szovjet szuperparlament ülésszakán bejelentett lemondása komoly hatással lesz a külföld és a Szovjetunió kapcsolataira, még akkor is, ha belpolitikai válság, a személye és politikája ellen indított reakciós kampány késztette a szovjet diplomácia vezetőjét e kétségkívül elkeseredett lépésre. A szélsőségesek nemrég elérték Vagyim Bakatyin külügymiAi átalakítás külügyminisztere Elfogyott a türelme, niszter menesztését, s most Sevardnadzéval akartak leszámolni, hogy tovább gyengítsék a szovjet vezetés reformerőit: ■ bírálták személyét, az öbölben kirobbant válság kapcsán, korábban pedig a német újraegyesítés, a kelet-európai változásokkal összefüggésben folytatott külpolitikát. Pedig Sevardnadze életútja egyáltalában nem úgy indult, hogy olyan nagy kaliberű politikus lesz, aki megváltoztatja elődei — például Molotov vagy Gromiko — néhány éve még szentnek és sérthetetlennek tartott alapelveit, s részese lesz egy új Európa, egy kevésbé robbanásveszélyes világ megteremtésének. A profi diplomatának még a legnagyobb jóindulattal sem mondható Sevardnadze képes volt úgy kézbe venni a kül- ügyeket, hogy új korszakot, s talán új iskolát is teremtett a szovjet diplomáciában. Köszönhető ez annak, hogy emberi kvalitásain túl kitűnő diplomáciai érzékkel megáldott politikusról van szó, aki maga mögött tudhatta a megújhodást akaró sízovjet vezetés és személyesen Mihail Gorbacsov támogatását és bizalmát. Az általa végzett kemény munka csak az évek távlatából nézve, a valóban történelmi korszakot — a szovjet átalakítás elsősorban külpolitikai téren eredményes „hőskorszakát” — jelentő előrelépést tekintve értékelhető méltó módon. Nyilvánvaló, hogy a hatalmától még nem teljes egészében megfosztott konzervatívok, az apparátus nem nézte jó szemmel a szovjet külpolitika sikereit, sőt, egyes belpolitikai nehézségeket éppen ezekkel a változásokkal okolt. Sevardnadzénak nem kevés bírálattal kellett megküzdenie, s a személye és politikája elleni kampány a belső nehézségek fokozódásával, a hatalmát elvesztő, de visszaszerezni óhajtó konzervatív szárny tevékenységének felélénkülésével párhuzamosan erősödött fel, akárcsak a Rizskov kormányfő elleni támadások, vagy a Bakatyin belügyminiszter elleni kirohanások. Ezt az izmosodó kampányt már’ az SZKP nyári kongresszusán értékelni lehetett, s már csak pár hónap kellett ahhoz, hogy a külügyminiszternek elfogyjon a türelme: szenvedélyes és érzelmektől túlfűtött beszédében jelentette be lemondását. A szovjet elnök szóvivője egyébként bejelentette: Mihail Gorbacsovnak sikerült meggyőznie Sevardnadzét, hogy egyelőre maradjon hivatalában, amíg a parlament hivatalosan elfogadja lemondását az alkotmányos előírásoknak megfelelően. így tehát Sevardnadze még egy ideig külügyminiszter marad, s, nagyon valószínű, hogy az elnök ily közeli munkatársa nem tűnik el a ma már oly kiszámíthatatlannak tűnő szovjet politikai életből, hiszen már hetek óta a létrehozandó alelnöki poszt várományosaként emlegetik. MTI-Panoráma Tamássy Sándor (Moszkva) A továbbiakban az is kiderült, hogy a szocialista párti vezetők csak az esélyegyenlőség biztosítása mellett tartják megvalósíthatónak a kárpótlást. Hasonlóan fontosnak tekintik, hogy mindez fokozatosan, az ország gazdasági és politikai stabilitását figyelembe véve, a nemzetgazdaság teherbíró képességével összhangban történjék. Az ügyvezető alelnök mindezt kiegészítette azzal: véleményük szerint a kárpótlás nem korlátozódhat csupán a volt tulajdonosokra, hasonló jogra formálhatnak igényt mindazok, akiket évtizedeken keresztül végzett munkájuk értékén alul fizettek meg. Ezzel kapcsolatban az MSZP jelen lévő vezetői rámutattak arra, hogy a privatizáció során kibocsátandó részvényjegyek formájában képzelik el a munkavállalók kárpótlását. A sajtótájékoztatón szó esett a világkiállításról is. Az esetleges visszalépést érthetetlennek és súlyos hibának tartaná a Szocialista Párt. Mint Kovács László elnökségi tag, országgyűlési képviselő elmondta: a visszalépés hosszú távon elbizonytalanítaná a külföldi befektetőket, csökkenne a Magyarország iránti érdeklődés, s félő, hogy a döntés az Ausztriával való kétoldalú kapcsolatokban is feszültséget okozna. Ugyanakkor az expo megrendezése mellett szóló érveket sorolva annak a véleményének adott hangot, hogy a világkiállítás a kitörés, a modernizáció nagy lehetőségét jelenti hazánk számára. Felbolygatott küldöttknngresszus Változatlan külpolitika Szaharov sugárút Moszkvában Szobrot is állítások Borf&a vár Szakaidra ? Megsértődött az államtitok
